Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-28 / 85. szám

tíUUt.. Kertész-ucca 37 v dal * Ara dinar PoŠtarhu pla&mal XXVI. évfolyam Subotica, 5Z öMBAit1925 március 28, 85. szám Megjc'tnik minden reggeli ünnep után és hétfőn délben Telefon szám; Kiadóhivatal 8—58» Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Suhotica, Aleksandrova u!.l.(LcU>ach’pa!olat Szerkesztőségs Aleksandrova ulz4. (Rossia-Funvíére-palota) KQZBESZ0LR5 Az erdélyi Szászrégen választói uj szenátort küldtek a törvényhozásba. Az uj szenátor, a neves költő és je­les államférfi, Goga Octavian lett. A szászrégeni magyarság döntötte'el a választás eredményét, Szászrégen két­ezer magyar választója kivétel nélkül Goga Octavianra szavazott, akit csu­pán 31 szótöbbséggel választottak meg. Á szászrégeni választásoknak a politikai helyzet különös jelentőséget adott. Mindakét küzdőpárt az ura­lomra való jogosultságát, népszerűsé­gét s a tömegek támogatását akarta dokumentálni a szászrégeni sikerrel. S Szászrégenben az erdélyi nemzeti párt. maradt többségben, az a párt, amelyik' az autonómiáért küzd, ame­lyik azt. hirdette, hogy Erdély az er­délyieké. A szászrégeni magyar vá­lasztók is az erdélyi programot hir­dető párt ellen szavaztak, mert ez a párt elfelejtette programjába venni a nemzetiségi kérdést s amit program­jából megalkotott, azt.—. nem teheti a Népszövetség kirakatába. A szász­régeni magyarok inkább az: óromániai párt jelöltjére adták le szavazatukat, minthogy diadalra segítsék a kisebb­ségek békéje nélkül hirdetett erdélyi gondolatot. A tanulságoknak azonban itt még nincs vége. Goga Octavian, a magyarok szavazatával megválasz­tott szenátor a választások eredmé­nyének kihirdetése után hosszabb beszédet mondott, melynek bennün­­két leginkább érdeklő mondata a kö­vetkezőképpen hangzik: „Az a nem­zet, amelyik dérle ideáljait, meg­engedheti magának azt a köteles­­ségleljesitést, hogy a kisebbségeket is magúhoz emeljeGroi Milánt is magyar szavazatok •juttatták mandá­tumhoz s a magyar szavazatokkal választolt Grol Milán a legelső alka­lommal a reászavazó magyarok poli­tikai szervezkedésének korlátozását követelte. Valami különbség van Goga Octavian és Gro! i lilán hálája, poli­tikai módszere és emberi érzése kö­zött, S ez a különbség is tninket sújt, vajdasági magyarokat, akik pe­dig már hozzászokhattunk volna a különbségek és egyenlőtlenségek rend­szeréhez. ■ö Végh Lajos dr., a bánáti magyar­ság egyik íegtiszteüebb politikai ve­zetője, aki a február 8-iki választáson egyik jelöltje is volt a magyar párt­nak, cikket irt a minap a B 'tcsmegyei N ipló-ba, amelyben.minden állásfog­lalás nélkül' mutatott rá a múltak tanulságaira s az uj helyzet uj kérdé­seire. A sombori különítmény szubo* ficai iiirharsonája most Fekeíicsrcl ránt elő egy zavaros-. gondolkodású magánlevelezőt, csak azért, hogy be­leköthessen a bánáti magyarság egyik kivételesen tiszteletiéi es megbecsü­­eset' körülvett harcosába, akit — lein tudnák a maguk pórázát) rán­gatni. Végtére ahhoz nem sokközünk lenne, ha a cikkíró olyan hangon és olyan fölénnyel szói hozzá — most először — at vajdasági magyarság legégetőbb problémáihoz, mint ha Fekctics lenne a jugoszláviai magyar­ság Kehidája. Mi csak azt a „szíves­séget" bélyegezzük meg, ami ennek a zavaros laposságnak nyilvánosságot adott.' Heteken keresztül rikácsolták, hogy bűnt követ el a magyarság egy­sége ellen, aki a magyarság vezetőit kritizálja. Ők azonban úgy látszik a magyar egység védelmének immuni­tása és invioíabiüíása alá csak a som­­bori kölőnitmény tagjait helyezték. Övék a tekintély sérthetetlensége, övék a vezári tisztség .csaihatatiansága. Aki nem úgy gondolkodik, mint ahogy ők dadognak, azt ók maguk szolgál­tatják ki minden tekintet nélkül lesi* puskásaiknak. Sokszor írtunk már arrrói, hogy a mi legfőbb támogatóink, legőszintébb küzdőtársaink azok a szlávok, akik az SHS. királyság területén kívül ma­radtak. Most a német párt ütközetbe küldött tagja, Moser János hivatkozik példa, igazolás és jogcimképen a szerb kisebbségek mozgalmaira. Meg szeretnénk kérdezni Grol Milánt, el­ismeri-e az olaszországi szlávoknak azt 3. jogát, hogy kisebbségi pártöt alakítsanak. Mussolini elismeri az olaszországi szerbeknek ezt a jogát, de vájjon Grol Mi én elismeri-e ? A romániai szerbek is elhatározták hogy megalakítják a kisebbségi szerb pár­tot. Helyesli-c Gro! Milán ejt az el­határozási és nem iát-e Lenne táma­dást a tornán állam eszme ellen? Vagy ha a magyarországi, szerbek szükségesnek tartanák a nemzetiségi szervezkedést, Grol Milán igyekeznék őket eltéríteni szándékuktól ? !ljj. nem csodálkozunk Pribicsevicsen s meg­értjük a belügyminiszter álláspontját is. De Grcl Miián talán felelhetne ezekre a kérdésekre nem is- nekünk, hanem azoknak a magyaroknak, a kiknek azt a lehetőséget . kispönhei: hogy politikai szervezkedésük szabad­ságának korlátozásáért síkra, szálljon. A kormány elvetette az igazolófeizotfság javaslatát Csak a letartóztatott Hadics-pártiak mandátumának megsemmisítését mondotta ki a minisztertanács — A radikálisok Radios Pavle lojális beszéde miatt változtatták meg álláspontjukat — A Raíacs-párt deklarációja elismeri a vidovtíám alkotmányt és í Kii*|rgyorg'yevIös*din^pi£tiát Radics Pavífe beszédét nagy faelemmel hallgatta végig a nemzetgyűlés pártnakfíínihdjg az volt a íntörekvé­se, hosts«* Összhangba hozza a hor-A nemzetgyűlés oéntek délelőtti ülését Radics Pavle háromórás nagv beszéde töltötte ki. A bestédet nagy érdeklődéssel várták s a beszéd ki is elégítette a várakozást. Meg lehet állapítani, hogy a Radics-párt még. soha nem ment el az engedékeny­ségben addig a határig, mint most. Radics Pavle beszéde alkalmával. A kcrmánybkrkk oldalán a beszéd után azonnal meg is állapították, hogy a kormány eddigi politikaia sikerre vezetett, mert rákéiig szeritette a Raüics-vártot arra. hogy a radikáli­sok politikáját kövesse, módot nyújt­son az eddigi konfliktusok elsimítá­sára és a szerbek és horvátok kö­zötti viszony enyhülésére. Délelőtt fél tízkor nyitotta meg az ülést Szubotics elnök, aki napirend előtt bejelentette, hogy Triiimovics Misa vallásügyi miniszter' lemondott uzsicei mandátumáról és a szand­zsák! mandátumot tartja meg. Radics Pavle beszéde A bejelentés után ■ Radics Pavle kap szót. akinek beszédét a legna­gyobb figyelemmel és az eddigi vi­tákban szokatlan csendben hallgatja végig az egész parlament. A nép — mondja Radics Pavle — azt a megbízást adta a képvise­lőknek. hogy dolgozzanak a. nemzet érdekében. Szükséges tehát, hogy a képviselők értsék meg egymást, mert megértés nélkül nincs munka. Az ország népei közt nagy különb­ségek vannak, főleg a horvátok és szerbek között nagv a különbség. A horvátok a monarchiában együtt él­tek cseh testvéreikkel, azonban egé­szen más gazdasági és szociális vi­szonyok közt. mint a szerbek. Fáj­dalmasan érinti, hogy miiven köny­­nyen mondják rá • a Radics-nárt hí­veire. hogy anszírofUek. f,n jugo­szláv vagyok — mondta — és az voltam akkor is. amikor ez még nagy veszéllyel járt. most pedig mindenki nagyobb jugoszláv ebben az országban, mint én. A Radics­váf nép érdekeit a szerbekével. Hosszasan ismerteti a Radics-párt­­uak a nép körében kifejtett 'tevé­kenységét. A demokrácia — mondja nem üres szó nálunk. Ha* azt akarjuk, hogy az valósággá vrjljék, kkor lehetővé kell tenni, hogy az ni idők legnagyobb vívmányának. a titkos választójognak segítségévei a nép akarata teljes kifejezésre jusson az ország ügyeinek intézésében. Azt mondják, hogy Radics István elbo­­iondit.ia a horvátokat Az egymás után következő választások bebizo­nyították. hogy a horvátok nagyon jól tudják, hogy mit akarnak. Ha a Radics-párt golyócskái 1923- bati szentek voltak. - amint azt Gyuricsics Márkó mondotta — ak­kor azt hiszem, ebben az évben há­romszor olyan szentek, A Radics-pártuak az a célja, hogy fentartsa a kontinuitást a honát nép eddigi politikájával. — Nem szabad elfelejteni, hogy milyen volt Horvátország helyzete a Habsburg-monarchiában, ahol te riiletének* minden egyes pontját, va­lamint önkormányzatának minden részét súlyos harcokkal kellett meg­védenie. A horvátok ezer éven ke­resztül megvédtek államiságukat olyan mértékben, amennyire szük­ség volt ahhoz, hogy a horvflt nép biztosítsa területeit. Nem akarja kisebbítem a szerb nép, különöse.» a szerb paraszt áldozatait, amely arra hivatko­zik, hogy felszabadította a hor­vátokat és nagy tisztelettel vi­seltetik azok iránt, akik a ha­záért meghaltak. (Nagy taps.) ízléstelennek tartja azonban, hogy a ielszabaditást mindenki szemére vethesse a horvátoknak, mintha azok valamilyen afrikai törzs vol­nának amely eddig nem is élt em­beri módon. Igaz. felszabadítottak bennünket az idegen hatalom alól, ez azonban nem jelenti azt, hogy a horvá­toknak semmi jogaik sem vol­tak a monarchiában és azt te­hették velük, amit akartak. Eddig is mint emberek éltünk, vol­tak gazdasági és egyéb intézménye­ink, bíróságunk, külön közigazgatá­sunk és a pénzügyekben is részben függetlenek voltunk. A Radics-párt már 1904-ben a szerbekkel való megegyezés álláspontján • állott és megegyezést keresett a Horvátor­szágban élő szerb kisebbségekkel. Most mint kisebbség jelennek meg a horvátok Beogradbari és újra a megegyezést kívánják, de. nem akarnak auantité négligechte lenni. * Radonics Jován: Jöttek volna el az alkotmányozó nemzetgyűlésre! (Nagy zaj.) Radios Pavle: Egyen íosruságöl akarunk, hogy mint egyenjogú ta­gok határozhassunk. Lojálisán kije­lentem. hogy nem érezzük helyzetünket Beu­gródban ugyanolyannak, mint amilyen Budapesten volt. Ezt össze sem lehet hasonlítani, 'mert itt otthon vagyunk. (Viha­ros helyeslés.) Ismerteti ezután a horvátok poli­tikai fejlődését és elmondja, hogy hogyan szervezték meg a íorrada lom után a horvát parasztokat, ami­kor ezek is politikai jogokhoz jutot­tak, majd a köztársaság kérdésiről beszél. A Radics-pártnak nem a Ionná, hanem a tartalom a fontos. Mint­hogy nem akarják a szerb nép érzé­seit sérteni. lemondtak a köztársaság han­goztatásáról. Nyíltan beszélhet a hadsereg kérdd­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom