Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-28 / 85. szám
tíUUt.. Kertész-ucca 37 v dal * Ara dinar PoŠtarhu pla&mal XXVI. évfolyam Subotica, 5Z öMBAit1925 március 28, 85. szám Megjc'tnik minden reggeli ünnep után és hétfőn délben Telefon szám; Kiadóhivatal 8—58» Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Suhotica, Aleksandrova u!.l.(LcU>ach’pa!olat Szerkesztőségs Aleksandrova ulz4. (Rossia-Funvíére-palota) KQZBESZ0LR5 Az erdélyi Szászrégen választói uj szenátort küldtek a törvényhozásba. Az uj szenátor, a neves költő és jeles államférfi, Goga Octavian lett. A szászrégeni magyarság döntötte'el a választás eredményét, Szászrégen kétezer magyar választója kivétel nélkül Goga Octavianra szavazott, akit csupán 31 szótöbbséggel választottak meg. Á szászrégeni választásoknak a politikai helyzet különös jelentőséget adott. Mindakét küzdőpárt az uralomra való jogosultságát, népszerűségét s a tömegek támogatását akarta dokumentálni a szászrégeni sikerrel. S Szászrégenben az erdélyi nemzeti párt. maradt többségben, az a párt, amelyik' az autonómiáért küzd, amelyik azt. hirdette, hogy Erdély az erdélyieké. A szászrégeni magyar választók is az erdélyi programot hirdető párt ellen szavaztak, mert ez a párt elfelejtette programjába venni a nemzetiségi kérdést s amit programjából megalkotott, azt.—. nem teheti a Népszövetség kirakatába. A szászrégeni magyarok inkább az: óromániai párt jelöltjére adták le szavazatukat, minthogy diadalra segítsék a kisebbségek békéje nélkül hirdetett erdélyi gondolatot. A tanulságoknak azonban itt még nincs vége. Goga Octavian, a magyarok szavazatával megválasztott szenátor a választások eredményének kihirdetése után hosszabb beszédet mondott, melynek bennünkét leginkább érdeklő mondata a következőképpen hangzik: „Az a nemzet, amelyik dérle ideáljait, megengedheti magának azt a kötelességleljesitést, hogy a kisebbségeket is magúhoz emeljeGroi Milánt is magyar szavazatok •juttatták mandátumhoz s a magyar szavazatokkal választolt Grol Milán a legelső alkalommal a reászavazó magyarok politikai szervezkedésének korlátozását követelte. Valami különbség van Goga Octavian és Gro! i lilán hálája, politikai módszere és emberi érzése között, S ez a különbség is tninket sújt, vajdasági magyarokat, akik pedig már hozzászokhattunk volna a különbségek és egyenlőtlenségek rendszeréhez. ■ö Végh Lajos dr., a bánáti magyarság egyik íegtiszteüebb politikai vezetője, aki a február 8-iki választáson egyik jelöltje is volt a magyar pártnak, cikket irt a minap a B 'tcsmegyei N ipló-ba, amelyben.minden állásfoglalás nélkül' mutatott rá a múltak tanulságaira s az uj helyzet uj kérdéseire. A sombori különítmény szubo* ficai iiirharsonája most Fekeíicsrcl ránt elő egy zavaros-. gondolkodású magánlevelezőt, csak azért, hogy beleköthessen a bánáti magyarság egyik kivételesen tiszteletiéi es megbecsüeset' körülvett harcosába, akit — lein tudnák a maguk pórázát) rángatni. Végtére ahhoz nem sokközünk lenne, ha a cikkíró olyan hangon és olyan fölénnyel szói hozzá — most először — at vajdasági magyarság legégetőbb problémáihoz, mint ha Fekctics lenne a jugoszláviai magyarság Kehidája. Mi csak azt a „szívességet" bélyegezzük meg, ami ennek a zavaros laposságnak nyilvánosságot adott.' Heteken keresztül rikácsolták, hogy bűnt követ el a magyarság egysége ellen, aki a magyarság vezetőit kritizálja. Ők azonban úgy látszik a magyar egység védelmének immunitása és invioíabiüíása alá csak a sombori kölőnitmény tagjait helyezték. Övék a tekintély sérthetetlensége, övék a vezári tisztség .csaihatatiansága. Aki nem úgy gondolkodik, mint ahogy ők dadognak, azt ók maguk szolgáltatják ki minden tekintet nélkül lesi* puskásaiknak. Sokszor írtunk már arrrói, hogy a mi legfőbb támogatóink, legőszintébb küzdőtársaink azok a szlávok, akik az SHS. királyság területén kívül maradtak. Most a német párt ütközetbe küldött tagja, Moser János hivatkozik példa, igazolás és jogcimképen a szerb kisebbségek mozgalmaira. Meg szeretnénk kérdezni Grol Milánt, elismeri-e az olaszországi szlávoknak azt 3. jogát, hogy kisebbségi pártöt alakítsanak. Mussolini elismeri az olaszországi szerbeknek ezt a jogát, de vájjon Grol Mi én elismeri-e ? A romániai szerbek is elhatározták hogy megalakítják a kisebbségi szerb pártot. Helyesli-c Gro! Milán ejt az elhatározási és nem iát-e Lenne támadást a tornán állam eszme ellen? Vagy ha a magyarországi, szerbek szükségesnek tartanák a nemzetiségi szervezkedést, Grol Milán igyekeznék őket eltéríteni szándékuktól ? !ljj. nem csodálkozunk Pribicsevicsen s megértjük a belügyminiszter álláspontját is. De Grcl Miián talán felelhetne ezekre a kérdésekre nem is- nekünk, hanem azoknak a magyaroknak, a kiknek azt a lehetőséget . kispönhei: hogy politikai szervezkedésük szabadságának korlátozásáért síkra, szálljon. A kormány elvetette az igazolófeizotfság javaslatát Csak a letartóztatott Hadics-pártiak mandátumának megsemmisítését mondotta ki a minisztertanács — A radikálisok Radios Pavle lojális beszéde miatt változtatták meg álláspontjukat — A Raíacs-párt deklarációja elismeri a vidovtíám alkotmányt és í Kii*|rgyorg'yevIös*din^pi£tiát Radics Pavífe beszédét nagy faelemmel hallgatta végig a nemzetgyűlés pártnakfíínihdjg az volt a íntörekvése, hosts«* Összhangba hozza a hor-A nemzetgyűlés oéntek délelőtti ülését Radics Pavle háromórás nagv beszéde töltötte ki. A bestédet nagy érdeklődéssel várták s a beszéd ki is elégítette a várakozást. Meg lehet állapítani, hogy a Radics-párt még. soha nem ment el az engedékenységben addig a határig, mint most. Radics Pavle beszéde alkalmával. A kcrmánybkrkk oldalán a beszéd után azonnal meg is állapították, hogy a kormány eddigi politikaia sikerre vezetett, mert rákéiig szeritette a Raüics-vártot arra. hogy a radikálisok politikáját kövesse, módot nyújtson az eddigi konfliktusok elsimítására és a szerbek és horvátok közötti viszony enyhülésére. Délelőtt fél tízkor nyitotta meg az ülést Szubotics elnök, aki napirend előtt bejelentette, hogy Triiimovics Misa vallásügyi miniszter' lemondott uzsicei mandátumáról és a szandzsák! mandátumot tartja meg. Radics Pavle beszéde A bejelentés után ■ Radics Pavle kap szót. akinek beszédét a legnagyobb figyelemmel és az eddigi vitákban szokatlan csendben hallgatja végig az egész parlament. A nép — mondja Radics Pavle — azt a megbízást adta a képviselőknek. hogy dolgozzanak a. nemzet érdekében. Szükséges tehát, hogy a képviselők értsék meg egymást, mert megértés nélkül nincs munka. Az ország népei közt nagy különbségek vannak, főleg a horvátok és szerbek között nagv a különbség. A horvátok a monarchiában együtt éltek cseh testvéreikkel, azonban egészen más gazdasági és szociális viszonyok közt. mint a szerbek. Fájdalmasan érinti, hogy miiven könynyen mondják rá • a Radics-nárt híveire. hogy anszírofUek. f,n jugoszláv vagyok — mondta — és az voltam akkor is. amikor ez még nagy veszéllyel járt. most pedig mindenki nagyobb jugoszláv ebben az országban, mint én. A Radicsváf nép érdekeit a szerbekével. Hosszasan ismerteti a Radics-pártuak a nép körében kifejtett 'tevékenységét. A demokrácia — mondja nem üres szó nálunk. Ha* azt akarjuk, hogy az valósággá vrjljék, kkor lehetővé kell tenni, hogy az ni idők legnagyobb vívmányának. a titkos választójognak segítségévei a nép akarata teljes kifejezésre jusson az ország ügyeinek intézésében. Azt mondják, hogy Radics István elboiondit.ia a horvátokat Az egymás után következő választások bebizonyították. hogy a horvátok nagyon jól tudják, hogy mit akarnak. Ha a Radics-párt golyócskái 1923- bati szentek voltak. - amint azt Gyuricsics Márkó mondotta — akkor azt hiszem, ebben az évben háromszor olyan szentek, A Radics-pártuak az a célja, hogy fentartsa a kontinuitást a honát nép eddigi politikájával. — Nem szabad elfelejteni, hogy milyen volt Horvátország helyzete a Habsburg-monarchiában, ahol te riiletének* minden egyes pontját, valamint önkormányzatának minden részét súlyos harcokkal kellett megvédenie. A horvátok ezer éven keresztül megvédtek államiságukat olyan mértékben, amennyire szükség volt ahhoz, hogy a horvflt nép biztosítsa területeit. Nem akarja kisebbítem a szerb nép, különöse.» a szerb paraszt áldozatait, amely arra hivatkozik, hogy felszabadította a horvátokat és nagy tisztelettel viseltetik azok iránt, akik a hazáért meghaltak. (Nagy taps.) ízléstelennek tartja azonban, hogy a ielszabaditást mindenki szemére vethesse a horvátoknak, mintha azok valamilyen afrikai törzs volnának amely eddig nem is élt emberi módon. Igaz. felszabadítottak bennünket az idegen hatalom alól, ez azonban nem jelenti azt, hogy a horvátoknak semmi jogaik sem voltak a monarchiában és azt tehették velük, amit akartak. Eddig is mint emberek éltünk, voltak gazdasági és egyéb intézményeink, bíróságunk, külön közigazgatásunk és a pénzügyekben is részben függetlenek voltunk. A Radics-párt már 1904-ben a szerbekkel való megegyezés álláspontján • állott és megegyezést keresett a Horvátországban élő szerb kisebbségekkel. Most mint kisebbség jelennek meg a horvátok Beogradbari és újra a megegyezést kívánják, de. nem akarnak auantité négligechte lenni. * Radonics Jován: Jöttek volna el az alkotmányozó nemzetgyűlésre! (Nagy zaj.) Radios Pavle: Egyen íosruságöl akarunk, hogy mint egyenjogú tagok határozhassunk. Lojálisán kijelentem. hogy nem érezzük helyzetünket Beugródban ugyanolyannak, mint amilyen Budapesten volt. Ezt össze sem lehet hasonlítani, 'mert itt otthon vagyunk. (Viharos helyeslés.) Ismerteti ezután a horvátok politikai fejlődését és elmondja, hogy hogyan szervezték meg a íorrada lom után a horvát parasztokat, amikor ezek is politikai jogokhoz jutottak, majd a köztársaság kérdésiről beszél. A Radics-pártnak nem a Ionná, hanem a tartalom a fontos. Minthogy nem akarják a szerb nép érzéseit sérteni. lemondtak a köztársaság hangoztatásáról. Nyíltan beszélhet a hadsereg kérdd\
