Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-26 / 83. szám

1925. március 26 BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5, f>lds?. CIRKUSZ • E® Aprólék Közigtízgatéái "+f**r*t Szerény javaslatom igy hangzik t Minden hivatalnok-lejei BtMfrizura ékesítsen Ettán a régi copf helyeit fávgya oglási rekord Kiss Ellát Szomborból Még az elmúlt héten Olt'lrh'z vezette Koch Pál Kecskeméten. Radios levele Pasicshoz — Szabadon Tompa Mihály után — Neked három mandátumot Adott végzeted, Nekem egy volt Es azt is elveszed. Külföldi kölcsönt kap a vajdasági gyáripar Hogy hitelt kap gyáriparunk, Annak már hire kelt, Csak az a baj, hogy e hírnek Senki sem ad hitelt. ‘ Nem lett ferdébb a pisai torony — Szerk. űz. „Aggódó 73" jeligére — A sásai ferde torony Miatt hiúba retteg. Most is csak — mint annyiszor — az Újságok ferdítettek. Ki legyen a humoristák királya ? Tanú rá az olvasó, kit Áldott jó kedélyem fentebb elölt, A hnmorklrályl tisztre Én vagyok a legkomolyabb jelölt dió Gyilkossággal vádolja magát egy közlegény A rendőrség mesének tartja vallomását Budapestről jchsntik: Bayer Ferenc őrnagy szercán délután bejelentette te* iefonon a főkapitányságnak, hogy az első honvédgyalogezred egyik közle­génye, Bandi Benjamin vasárnap éjszaka *áz összekötő vasuii hídon ugyonszurt bajonettjével egy polgári ruhás, ismeret­len férfit és a holttestet bedobta a Du­nába. A gyiikos közlegény századkihallga­táson vallotta be bűnét, mert nem bírta tovább elviselni a lelkiismeretfurdalást. Vallomásában elmondotta, hogy vasár­nap éjszaka kimenője volt. Átment egy lágymányosi kocsmába, ahol egy előtte ismeretlen civillel és egy leánnyal mula­tott. Sem a civilnek, sem a leánynak nevét nem tudja. A leány miatt később összevesztek a civillel. Féltékenykedtek egymásra. Zárórakor mindhárman együtt indultak el a kocsmából, hogy gyalog Pestre jöjjenek. Útközben a civakodás egyre folyt. A leány látva, hogy ennek verekedés lesz a vége, otthagyta a két vetélytársat és visszafordult. Bandi a civillel tovább folytatta útját Pest felé. Az Összekötő vasúti hídon a szóharcbó! és kölcsönös szidalmazásból verekedés lett. A civil nekiugrotí a katonának és ütlegelni kezdte, mire ez kirántotta a fcajonettjét és teljes erőből a civil mel­lébe döfte. A civil szótlanul összeesett. Melléből patakzott a vér. Néhány perc múlva Bandi észrevette, hogy a civil meghalt. Nagyon megijedt tettének kö­vetkezményeitől, felemelte a holttestet és a horlálon íei-esztül bedobta a Danába. A laktanyába nem mert visszamenni, gyalog elment szülőfalujába, Farmos községbe és eleinte arra gondolt, hogy bujkál. A lelkiismeret azonban furda’ta és ezért beállított a községi bíróhoz, akinek elmondotta a gyilkosságot. A bíró, beszélte rá, hogy térjen vissza ezredéhez és Vallja be bűné1. A rendőrség detektivjei másodszor is kihallgatták Bandi Benjámint, aki ez­úttal egészen másképpen mondotta el az esetet, mint előző alkalommal. Második vallomása szerint kettesben mulatott egy leánnyal, akit hazekisért lakásába. Amikor onnan visszatért a laktanyába, a hídon találkozott egy civilruhás, isme­retlen férfivel, aki meglökte, majd így szólt hozzá: — Te piszkos, mért jössz nekem? Ezután történt — állítása szerint — a verekedés és a gyilkosság. Bandi Benjámin nem fadta megmon­dani, hogy ki vo’i az a no, akivel va­sárnap éjjel mulatói!. Araikor a detek­tívek felszólították, hogy mutassa meg azt a házat, ahová a nőt elkísérte, azt válaszolta, hogy nem tad odataia’ni. Bajonettjén nem találtak vérfoltokat, viszont az oldalfegy véren friss smirglizés nyomai látszanak. A rendőrségen valószínűnek tartják, hogy Bandi Benjámin nem követett eL semmifele gyilkosságot és csak beteges rögeszméje, amit elmondott. Minden­esetre letartóztatták és a Ivlargit-köruti katonai fogházba száUitoUák. Rekonstruálják a kormán i a parlament tisztikarának megválasztása istán Nincs még döntés a Hadics-pártiniandátümokraegsemmisiíéséről Beogradból jelentik: A parlament szerdai ülése sem vitte előbbre a helyzetet és a Radics-párti mandá­tumok megsemmisítésének kérdésé­ben még mindig nincs végleges dön­tés. A kormány ugylátszik vár bizo­nyos nyilatkozatot az ellenzék részé­ről és ettől teszi függővé végleges elhatározását. A kormánypártok ré­széről azonban sokan azt állítják, hogy a kormány semmi esetre sem másítja meg a Radics-párti mandá­tumok megsemmisítésére vonatkozó határozatát. Az ellenzéki blokk ve­zetői naponkint tanácskoznak, igy szerdán este is több órás megbe­szélést tartottak, anélkül azonban, hogy a nyilvánosságot tájékoztatták volna. Az ellenzék a kormány ma­gatartásától teszi függővé taktikáját. Küszöbön a kormány rekonstrukciója. A parlament végleges megalaku­lásának ideje most már mindjobban közeledik és ez újra, aktuálissá teszi a kormány rekonstrukciójának a kér­dését. Tudvalevőleg a parlament elnökségének megválasztása után Pa id be fogja nyújtani a válasz­tási kormány lemond ísát és ezt az alkalmat fel fogja használni arra, hogy rekonstruálja kabinetjét. Bár ez a kérdés még nincsen napirenden és egyelőre teljesen háttérbe szorul a Radics-párti mandátumok megsem­misítésének kérdése mögött, a kor­mánykörökben mégis sokat beszél­nek már a rekonstrukcióról. A be­avatottak szerint könny n kompliká­ciók állhatnak be a radikálisok és Pribicsevicsék közöl! a tárcák elosz­tása miatt. A radikálisoknál erős áramlat mutatkozik, hogy Pribicse­­vicséknek csak a számarányuknak megfelelő számú tárcát juttassanak. Az újságíró-egyesület a sajtótörvénytervezet elten A.z uj sajtótörvénytervezet, ame­lyet a kormány nemrég tett közzé, élénken foglalkoztatja az újságírók egyesületét. A Jugoszláv Újságírók Egyesülete most két napos értekez­letét tartott ebben az ügyben és a következő hivatalos kommünikét adta ki: — A Jugoszláv Újságírók Egye­sületének központi vezetősége már­cius 24-én és 25-én Beogradban az ujságiróklubban ülést tartott, ^me­lyen a szekciók nagyszámú delegá­tussal vettek részt. Napirenden a kormány sajtótörvény tervezete volt, amelyet minden oldalról megvitat­tak. A felszólalók egyetértettek ab­ban, hogy a tervezet súlyosan fenye­geti a sajtó és az ujságirók érde­keit, valamint minden foglalkozást, amely a í a tóval kapcsolatos. Az ülés elhatározta, hogy a kormány­hoz és a parlamenthez előterjesz­tést intéz, amelyben kifejti a javas­lat hibáit és indítványozni fogja, hogy a javaslatot a sajtó és az uj­ságirók érdekeinek megfelelően gyö­keresen változtassák meg. Elhatá­rozta az ülés, hogy a nyilvánosság előtt és a sajtóban erős akciót in­­!dit a sajtótörvénytervezet ellen. Purgly Sándor súlyos beteg Az orvosok katasztrófától tartanak Budapestről érkezik a fájdalmas hír. hogy dr. Purgly Sándor volt bácsmegyei főispán állapota válsá­gosra fordult’ S' hogy az orvosok a nagybeteg családját előkészítik a katasztrófa, bekövetkezésére. Dr. Purgly Sándor pregnáns egvénisége nem tűnhet el nyomta­lanul Szubotica város történetéből. Purgly nem itt született családja Veszpréminegyóben töltött be jelen­tékeny szerepet s ő maga is jelen­tős közélet? sikerek emlékével jött ide s lett izig-véfig szabadkaivá. hozta ide a Dunántul ne­mes hagyományait, cs^',:'> tiszta liberalizmusát s a maga emelkedett gondolkodását. Emberi kvalitásai s a közügyek iránti önzetlen érdek­lődése csakhamar itt is ’megbecsü­lést szereztek számárai itt nősült, felesége Mufdcs Leona, aki evy éle­ten át a hitvesi szeretet példájaként állt férje oldalán, olyan családból amely kénviselőket. mmVármestereket és vezető politi­kusokat adott Szuboticának. Purm-t” Sándor csakhamar aligaz­gatója lett az akkori Takarékpénz­tár és Népbanknak, beválasztották a város közigazgatási bizottságába, Is mindkét minőségben sokat tett a város kulturális és közgazdasági fejlődése érdekében. A koalíció bukása után 1910-ben szuboticai főispánná nevezték ki, később Baja, majd Bácsmegye s Szombor főispánj piéltóságát is vele töltötték be. Hét és fél éven át igen nehéz időkben volt egy nagy országrész főispánja, amikor a miniszterelnök Klmen-Hédervári, majd Tisza voltak, amikor dühön­gött a háború, minden igazságtalan­­«.wó.rqh De Purgly Sándor műkö­déséhez igazságtalanság emléke nem tapad. Liberális és humánus volt gondolkodásmódjában és csele­kedeteiben egyaránt. Liberális, amennyiben nemzetiségi, faji és vallási külömbségeket nem ismert, személyes és politikai barátai közt a nemzetiségek vezetői is minden­kor ott voltak 'p humánus, mert mindenkinek igaz ügyében segítője volt A bácskai főispánság, amikor kis­királyok uralkodtak s parancsszerü kívánságaik végrehajtójának tekin­tették a főispánt, — nem volt túl­ságosan kényelmes hivatal. Purgly Sándorban azonban az emberi jó­ság és a tapintat szerencsésért egyesült s ő nemcsak díszt szerzett hivatalának, hanem igyekezett és tudott sokszor ellenállni az igazta­lan óhajtásoknak is. Senkinek sem ártott, de nagyon sok embernek használt. Működésével még politi­kai ellenfelei körébe-: is tiszteletet szerzett magának. Az Eszterházy-kormány 1517 jú­niusban felmentette állásától s az­óta teljesen visszavonultan élt csa­ládja körében. Két lánya, akiket ra­jongásig szeretett, Magyarországra ment férjhez, Purgly néhány hét előtt elutazott hozzájuk s ott lett beteg. Véredény-elmeszessoésben szenvedett s baja, amelyhez asztma is járult, annyira súlyosbodott, hogy! családja beszállittatía a budapesti Fasor-szaiiatóriunv:,;. Betegségében hitvese és családja a legnagyobb szeretettel ápolta. Hétfőn Purgly még azt a kíván­ságát’ fejezte ki. hogy hozzák visz­­sza Szuboticára, családja teljesítem is akarta kívánságát, azonban az orvosok úgy nyilatkoztak, hogy egészség’ állapota már nem bírja ei az izzást. Késő éjjel jelentik Budapestről, hogy a nagybeteg Purgly Sándor állapotában némi javulás állott be és közvetlen veszélytől nem kell tartani. Lasker és Vidmár jugoszláviai matcha Júniusban Beogradban, Zagrebban és Slédbeű lú pariit játszanak A sakkvilág érdeklődése ezév júniu­sában Jugoslavia felé fog irányulni, ohol dr. f,asker Emanuel, az cxsakk­­vilagbajnok tíz járszmás meccset fog játszani komoly tv, méltó ellenfelével: dr. Vidmár Milán nagymesterrel, a ljub­ljanai egyetem tanárává'. A találkozás aszméje dr. Ovadiatól, a jugoszláv sakkszövetség alelnökiétől indult ki, aki a tervet' dr. Lasker Erná­iméi tavalyi jugoszláviai körútja alkalmá­ból vetette fel és Russo Jakab beográdi bankár, sakkmecenás segítségével való­sította meg. Dr. Ouadia és Russo terve szerint a tíz játszmából négyet Beográgban,négyet Ljubljanában és kettőt Zagrebban ját­szanak ie. A mérkőzést Lasker eredeti­leg májusban kívánta megtartani, a felté­teleket következőkép óhajtotta meg­szabni : naponta négy órát játszanak és pedig hetente öt napon át, de minden játékos jogosítva van a mérkőzés alatt további két szünnapot igényelni. A ver­senyzők óránként 15 lépést kötelesek tenni, Lasker Emanuel honoráriumát ezalka­­'omhó! mérsékelten szabta meg és a Capablancával rendezett havannai mér­kőzés dijának csak tizedrészében : 1500 dollárban állapította meg, amelyből 500 dollár a megállapodáskor, 500 dollár a mérkőzés kezdetekor és 500 dollár a mérkőzés befejezésekor lesz kifizetendő. Vidmár Milán elvben hozzájárult a mérkőzéshez, csak a feltételeken kívánt lényegtelen változtatásokat: a mérkő­zés ne májusban, hanem — tekintettel egyetemi tanári e foglaltságára—július­ban legyen, továbbá négyet Beogradban, hármat-h: rmat Zagrebban és Ljubljaná­ban játszanak le. Honoráriumra igényt nem tart, csak költségmegtérités dinén tízezer dinárt kér. Végül is megegyeztek a meccs idejé­ben s azt júniusra tűzték ki. A ljublja­nai sakk-klub iuditványára a Ljubljanába tervezett három játszma Ljubljana helyett Bledben kerül eldöntésre, ahol júniusban p a főévad van és ilyen időben ép ott szokott Sándor király is időzni, aki köz­ismerten nagy sak'-barát. A sak! torna költségeihez Ljub'jana 10—15.000 dinárral járult hozzá, példá­ját Beograd és Zagreb is követni fogja. Nemcsak Jugoszláviának, de az egész világnak sakkozói lázas türelmetlenség­gel várják a júniusi sakkszenrádőkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom