Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-25 / 82. szám
2. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. március 25. szerzett, sombori mandátumáról mondotf le és pancsevói mandátumát tartotta meg, míg fanjcs Voja rudniki mandátumáról mondott le és a szerémségi kerületben szerzett mandátumát tartotta meg. A nemzetgyűlés mindkét bejelentést tudomásul veszi és az igazolóbizottsághoz utalja. Zserjav miniszter a kalholikus püspökök ellen Zserjav erdőügyi miniszter szólal fel ezután és Smodelj beszédére válaszol. Visszautasítja azt a vádat, mintha a független demokraták Szlovéniában terrort, gyakoroltak volna Hivatkozik Korosec egy nyilatkozatára, amely szerint Szlovéniában nem volt, nem is lehetett terror. Vo't ellenben — folytatja Zserjav — lelki terror n hathoiikus templomok szószékeiről. (A klerikálisok zajosan tiltakoznak.) Élesen támadja a klerikálisokat és hangsúlyozza, hogy a katholicizrnus az ország súlyos problémája, amely megoldásra vár. A katholikus püspökök politikai magatartását birálja és kijelenti, hogy az egyház felhasználása az állanifzrma ellen nem kulturális vagy szociális, hanem állami probléma. Rámutat arra, hogy Radics is a püspökök ellen foglalt állást és mert akciója sikerült, a horválok előnyösebb helyzetben vannak, mint a szlovének. Pribicsevics : Kérdezzék meg dr. Peruért, mit mondóit neki Radies a püspökökről ? Zserjav a konkrét válaszra vonatkozólag felszólítja Smodeljt, hogy a parlamenten kívül, a sajtóban, neve aláírásával ismételje meg vádjait. Kifogásolja, hogy a szlovén lapok felelős szerkesztői képviselők és igy az immunitás mögé bújva vádaskodnak. Az elnök Zserjav után Agalonovics demokrata képviselőnek adj meg a szót. Ugyanakkor Smodelj klerikális személyes kérdésben kér szót, de az elnök megtagadja, mire az ellenzék viharos lármában tör ki. Az elnök végül is enged és megadja a szót Smodeljnek, aki rövid beszédben vissza utasítja Zserjav vádjait és kijelenti, hogy Korosec sohasem tett olyan kijelentést, hogy Szlovéniá ban nem volt terror. A hatóságok a szlovén kerületekben is erőszakosan próbálták a választókat befolyásolni és az erőszakossá gokban előljártak az önálló demokraták, akik lelkiismeretlenül terrorizálták a lakosságot. Az egyház tekintélyét nem használták fal, az önálló demokraták azon ban mindent elkövettek, hogy Gasparri bíboros hamis levelével toborozzák össze a választókat, Rágalmazónak nevezi Zserjavot és kijelenti, hogy a szlovének tudják, hogy ki az ellenségük. A bregalnicai választások Ezután Sumenkovics- demokrata szólal fel és beszédében főleg a bre''■'Inicai kerület ügyével foglalkozik. Hangsúlyozza, hogv az igazoló bizottság határozata önkényes, mert ngv tünteti fel a helyzetet, mintha ebben az országban félmillió választópolgár külföldi íbfefr.t-4s alatt állana _ és pedig Róma, Budapest és Szófia* részéről. Mindenki tudja, hogy az nem igaz. Nem volna szalmd az országot ilyen színben feltüntetni. Emlékeztet arra a jelenetre, amikor Marinkovics Voja. a Davidovics-kormány külügyminisztere a parlamentben kijelentette, hogy végső célja. Szemrehányást tesz a Davidovics-kormányuak, hogy Radicsot vissza engedte térni és nem állította biróság elé hazaáruló és állam-ellenes tevékenysége miatt. — Visszautasítom az angol típusú monarchia eszméjét, — mondottá Leovac — ez a sületlenség csupán Radics népgyülési teóriája. Rátérve a zagrebi biróság működésének bírálatára, azt állitja, hogy a zagrebi törvényszék elfogult és pártszempontoktól befolyásolt ítéletet hozott a Radics-ügyben. Nem igaz, — kiáltják közbe az ellenzékről, — A törvényszék ítéletének indokolása — folytatta Leovac — nem egyéb, mint Trumblcs beadványának parafrázisa. Hogy pártos volt a zagrebi törvényszék Ítélete, azt még a báni tábla határozata is elismeri, pedig a báni tábla bírái éppoly elfogultak Radics mellett, mint a törvényszék bírói kara. (Tiltakozások az ellenzéken.) Beszédét azzal fejezi be, hogy a Radics-pártl mandátumok megsemmisítését nemzeti érdek követeli. A mikor távozik a szónoki emelvényről, Bazala Albert horvát egységpárti utánakiáitja:-- Köszönjük szépen, ennél jobb védőbeszédet mi sem tudtunk volna mondani. (Derültség.) Az elnök az ülést két órakor zárta be és folytatását szerda reggeli kilenc órára tűzte ki. sgyetlen politikus sincs ebben az z ágban, aki az állaJii területéből íikár egy tapodtat is engedne, a Radics-páni képviselők felállva tapsoltak a külügyminiszternek. Ezt a idenetet a többségnek szabad és nem illik elfelejteni. Rátér ezután a konkrét panaszokra és részletesen igazolja, hogy ;k az okmányok, n^-o-ek alapién az igazolóbizottság határozatát meghozta, hatósági rendeletre a választások után készültek és még ■;i igazolnak konkréten semmi olyan tényt, amely ala^'i lehetne a mandátumok megsemmisítésének. Felolvas néhány ilyen okmányt, irmd visszautasítja azt a vádat, hogy a macedón-komité fenyegető levelei hatással lettek volna a választásokra. Fölemlítette, ho-— nem a demokrata jelöltek, de a radikális képviselői elölték agitáltak Macedonia autonómiájának jelszavával. Hivatkozik a cscndőrvezérkar^k a harmadik hadsereg parancsnokságához) küldött jelentésére, amely szerint a választások a brcgalnicai kerületben remiben, nyugodtan folytak le. Trbics Vaszilije radikális szerint a bizonyítékul szolgáló levelek valódiak. A demokratáié a macedónkom ité nevével agitáltak és Sumenkovics állításai nem felelnek meg a valóságnak, mert a m'"'"r,ón-komié befolyása meg vau állapítva. „Az ellenzék felveszi a feléje dobolt keztyiit“ Agatonovics demokrata kijelenti, hogy a volf demokrata miniszterek hajlandók biróság elé állni az ellenük emelt vádak miatt -és lemondaaz immunitás védelméről, mert nem akarnak a parlament védetne ilá bújni, mint a megvádolt radikális képviselők. A vita során őt mait is megvádolták azzal, hogv ötszázezer dinárért házat vásárolt, ezért szükségesnek tartja, ho,,r bemutassa a nemzetgyűlés előtt aft az okmányt, amely igazolja, hogy a vásárlásra 470.000 dinár kölcsönt vett fel az állami jelzálogbanktól. Ezzel szemben azt követeli, hogy vizsgálják meg ama képviselők vagyonának eredetét, akik az utolsó két évben meggazdagodtak. A kormánypártok csak azért akarják a mandátumokat megsemmisíteni, hogy többségüket növeljék. Az ellenzék azonban felveszi a feléje dobott keztyüt és nem fog válogatni az eszközökben, hogy a kormányt ebben megakadályozza. A krajnai választási visszaélésekről beszél ezután. végül pedig tiltakozik a macedóniai választópolgárokkal szemben emelt rágalmak ellen, hogy idegen befolyás alatt szavaztak. Elhiszi, hogy a többség is a nép javát akarja, de rossz utón halad a cél felé. Leovac radikális Agatonovics szavaira válaszol. Érthetetlennek tartja, hogy a demokraták akarnak purifikálni, amikor soraikban olyan ember ül, aki hamis bizonylat révén nagy vagyonra tett szert. — Ki az? Nevezze meg! — kiáltják az ellenzéki képviselők, mire a radikálisok Mjhajlovics Liubára mutatnak. Nagy zaj közepette tér rá ezután Leovac a Radics-párli mandátumok kérdésére. A képviselők általános figyelemmel kisérik a beszédet, azonban Leovac érvei szemmellát- 1 atóan a kormánypárti sorokban sem találnak a legkedvezőbb fogadtatásra. Elsősorban a blokk politikáját kritizálja és megvádolja az ellenzéki képviselőket azzal hogy számtalan változáson mentek, át. különösen a demokraták. A blokk megalakítása tisztára politikai spekuláció volt, a melynek a hatalom elnyerése a Markovics Pera volt postaügyi minisztert súlyos baleset érte Kiesett első emeleti lakása ablakából Beogradbói jelentik : A parlamentben a kora délelőtti órákban hire terjedt, hogy Markovics Pera volt postaügyi miniszter, demokrata-párti képviselő öngyilkosságot követett cl. A hír ebben a formában nem bizonyult valónak, ellenben kiderült, hogy Markovics Pera súlyos szerencsétlenségnek tett az áldozata. A volt postaügyi miniszter már régóta súlyos és igen fájdalmas gyomorbántalmakban szenved. Kedden hajnalban szállóbeli szobájában heves görcsök lepték meg, mire fefke.lt az ágyból és gépben levő, hibás lábával nagynehezen az ablakhoz vánszorgott s kinyitotta az első emeleti, udvarra nyíló szoba ablakáí, hogy levegőhöz jusson. Markovics Pera ekkor vagy elcsúszott, vagy eszméletét vesztette, elbukott és az ablakon át kiesett az udvarra. A szerencsétlenül járt képviselő eszméletlenül terült cl az udvar közepén. A mentők Markovics Perát a legközelebb lévő katonai kórházba szállították, ahol az orvosok megállapították, hogy a fején szenvedett súlyos sérüléseket és azonfelül az egészséges iába is eltörött. A volt miniszter sérülései súlyosak, de nem életveszélyesek. Markovics Pera iránt, aki a valjevói kerület demokrata képviselője, politikai körökben pártkülönbség nélkül nagy riivánul meg. részvét nyi A aoviszádi Ítélőtábla megszüntette az eljárást a torzsai kémkedési per három vádlottja ellen Ä negyedik vádlottat felm|nlcüe a birósájj Emlékezetes az a nagy port fel- J vert kémkedési ügy, amely 1923. őszén sokáig foglalkoztatta a jugoszláviai sajtót s főként a Vajdaság népét. Schlarp Antal kulai származású, íoglalkozásnélkülí egyén állandóan átjárt Magyarországba s rendszerint éjnek idején, titokzatos utakon és útlevél nélkül. Schlarpot a rendőrség emiatt figyelte és megállapította, hogy éjszakai határátlépései alkalmával rendszerint leveleket visz Magyarországba. Megállapították azt is. hogy Schlarp Hüttenberger Károly torzsai kereskedőtől és birtokostól is vitt egy levelet, annak vejéhez: Horvát Lajos őrnagyhoz, aki a magyar- katonai kémirodához volt beosztva, Schlarp Antal gyakran megfordult Torzsán, ahol kocsmai alkalmazottak előtt hangosan kérkedett, hogy milyen hőstetteket követett el a hábornban s azzal dicsekedett, hogy a háború befejezése óta a magyar kémiroda szolgálatában áll és legutóbb is »fontos jelentést« vitt Horvát Lajos magyar őrnagynak, Wittenberger Károlytól. Schlarp kijelentései a hatóságok tudomására jutottak és a kocsmai szájhős ellen, — aki ellen különben is többrendbeli bünügv volt folyamatban, — megindult az eljárás Schlarp a csendőrség és a vizsgálóbíró előtt iparkodott önmagát menteni, de ezzel szemben terhelőén "vallott Wittenberger Károly ellen és ebbe az egész kémkedési ügybe belekeverte Machmer János és Gutwein István torzsai kereskedőket, mint akik Wittenberger kérdéses leveléről tudtak. Schlarp bevallotta. ho?v politikai misszióból utazott és a három torzsaival való összeköttetése politikai természetű célokat szolgált. A noviszadi ügyészség utasítására Schlarpot és a három torzsait le is tartóztatták és Schlarpot kivéve, aki mindmáig vizsgálati fogságban volt, a többi vádlottat csak óvadék ellenében szabadlábra helyezte. Schlarp saját beismerése alapján vizsgálati fogságban maradt. A „noviszadi törvén vszék 1924. február 2S-án tárgyalta a nagy feltűnést keltett kémkedési ügyet és minthogy a tanuk nagyrészt igazolták Hüttenberger, Maelmier és Gutwein ártatlanságát és a tárgyaláson ibebiz''- -^sodott hogy a megbizhatlan Schlarp csak hencegett fontos politikai missziójával, a törvényszék mind a négy vádlottat 1 elmentette. Kedden tárgyalta dr. Petries Bruno táblai tanácselnök tanácsa a noviszadi felebbviteli bróságon Schlarp és társai bűnügyét. Dr. jóczies Milórád főállamügyész Machmer János, Hüttenberger Károly és Gutwein István vádlóitok ~1tah elejtette a vádat.' ellenben azt Schlarp elleti fenntartotta. Dr. Haázsi Koszta, Machmer, Hüttenberger és Gutwein védőjének fclszólalása_ után a három vádlott ellen az Ítélőtábla megszüntette az eljárást. Schlarpra vonatkozóan pedig helybenhagyta a törvényszék felmentő ítéletét. Az ítélet eilen a főügyész semmiségi panaszt jelentett be. A tábla Schlarpot szabadlábrahe' -'rzte. EilisfdSnárf, koronát Vsn-dgassbh napi áron vápáról t-CSTIO T.VT0S bank- ás vúltóbzletc Navisad, Kr. .Ueksaiiclrova «I. 13, Útlevél. Vizám beszerzési liely. 2187 V
