Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-25 / 82. szám

2. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. március 25. szerzett, sombori mandátumáról mondotf le és pancsevói mandá­tumát tartotta meg, míg fanjcs Voja rudniki mandátumáról mon­dott le és a szerémségi kerület­ben szerzett mandátumát tartotta meg. A nemzetgyűlés mindkét bejelentést tudomásul veszi és az igazolóbizottsághoz utalja. Zserjav miniszter a kalho­likus püspökök ellen Zserjav erdőügyi miniszter szó­lal fel ezután és Smodelj beszé­dére válaszol. Visszautasítja azt a vádat, mintha a független demo­kraták Szlovéniában terrort, gya­koroltak volna Hivatkozik Korosec egy nyilatkozatára, amely szerint Szlovéniában nem volt, nem is lehetett terror. Vo't ellenben — folytatja Zserjav — lelki terror n hathoiikus templomok szószékeiről. (A klerikálisok zajosan tiltakoznak.) Élesen támadja a klerikálisokat és hangsúlyozza, hogy a katholi­­cizrnus az ország súlyos problémája, amely megoldásra vár. A katholi­­kus püspökök politikai magatar­tását birálja és kijelenti, hogy az egyház felhasználása az állanifzrma ellen nem kulturális vagy szociális, hanem állami probléma. Rámutat arra, hogy Radics is a püspökök ellen foglalt állást és mert akciója sikerült, a horválok előnyösebb hely­zetben vannak, mint a szlovének. Pribicsevics : Kérdezzék meg dr. Peruért, mit mondóit neki Radies a püspökökről ? Zserjav a konkrét válaszra vo­natkozólag felszólítja Smodeljt, hogy a parlamenten kívül, a sajtóban, neve aláírásával ismé­telje meg vádjait. Kifogásolja, hogy a szlovén lapok felelős szerkesztői képviselők és igy az immunitás mögé bújva vádas­kodnak. Az elnök Zserjav után Agalono­­vics demokrata képviselőnek adj meg a szót. Ugyanakkor Smodelj klerikális személyes kérdésben kér szót, de az elnök megtagadja, mire az ellenzék viharos lármá­ban tör ki. Az elnök végül is en­ged és megadja a szót Smodelj­­nek, aki rövid beszédben vissza utasítja Zserjav vádjait és kije­lenti, hogy Korosec sohasem tett olyan kijelentést, hogy Szlovéniá ban nem volt terror. A hatóságok a szlovén kerületekben is erő­szakosan próbálták a választókat befolyásolni és az erőszakossá gokban előljártak az önálló de­mokraták, akik lelkiismeretlenül terrorizálták a lakosságot. Az egy­ház tekintélyét nem használták fal, az önálló demokraták azon ban mindent elkövettek, hogy Gasparri bíboros hamis levelével toborozzák össze a választókat, Rágalmazónak nevezi Zserjavot és kijelenti, hogy a szlovének tud­ják, hogy ki az ellenségük. A bregalnicai választások Ezután Sumenkovics- demokrata szólal fel és beszédében főleg a bre­­''■'Inicai kerület ügyével foglalko­zik. Hangsúlyozza, hogv az igazoló bizottság határozata önkényes, mert ngv tünteti fel a helyzetet, mintha ebben az országban félmillió vá­lasztópolgár külföldi íbfefr.t-4s alatt állana _ és pedig Róma, Budapest és Szófia* részéről. Mindenki tudja, hogy az nem igaz. Nem volna sza­­lmd az országot ilyen színben fel­tüntetni. Emlékeztet arra a jelenet­re, amikor Marinkovics Voja. a Da­­vidovics-kormány külügyminisztere a parlamentben kijelentette, hogy végső célja. Szemrehányást tesz a Davidovics-kormányuak, hogy Ra­­dicsot vissza engedte térni és nem állította biróság elé hazaáruló és állam-ellenes tevékenysége miatt. — Visszautasítom az angol típu­sú monarchia eszméjét, — mondot­tá Leovac — ez a sületlenség csu­pán Radics népgyülési teóriája. Rátérve a zagrebi biróság műkö­désének bírálatára, azt állitja, hogy a zagrebi törvényszék elfogult és pártszempontoktól befolyásolt ítéle­tet hozott a Radics-ügyben. Nem igaz, — kiáltják közbe az ellenzékről, — A törvényszék ítéletének in­dokolása — folytatta Leovac — nem egyéb, mint Trumblcs beadvá­nyának parafrázisa. Hogy pártos volt a zagrebi törvényszék Ítélete, azt még a báni tábla határozata is elismeri, pedig a báni tábla bírái éppoly elfogultak Radics mellett, mint a törvényszék bírói kara. (Til­takozások az ellenzéken.) Beszédét azzal fejezi be, hogy a Radics-pártl mandátumok megsem­misítését nemzeti érdek követeli. A mikor távozik a szónoki emelvény­ről, Bazala Albert horvát egység­­párti utánakiáitja:-- Köszönjük szépen, ennél jobb védőbeszédet mi sem tudtunk volna mondani. (Derültség.) Az elnök az ülést két órakor zár­ta be és folytatását szerda reggeli kilenc órára tűzte ki. sgyetlen politikus sincs ebben az z ágban, aki az állaJii területéből íikár egy tapodtat is engedne, a Ra­­dics-páni képviselők felállva tap­soltak a külügyminiszternek. Ezt a idenetet a többségnek szabad és nem illik elfelejteni. Rátér ezután a konkrét panaszok­ra és részletesen igazolja, hogy ;k az okmányok, n^-o-ek alap­ién az igazolóbizottság határozatát meghozta, hatósági rendeletre a vá­lasztások után készültek és még ■;i igazolnak konkréten semmi olyan tényt, amely ala^'i lehetne a mandátumok megsemmisítésének. Felolvas néhány ilyen okmányt, irmd visszautasítja azt a vádat, hogy a macedón-komité fenyegető levelei hatással lettek volna a vá­lasztásokra. Fölemlítette, ho-— nem a demokrata jelöltek, de a radikális képviselői elölték agitáltak Macedo­nia autonómiájának jelszavával. Hi­vatkozik a cscndőrvezérkar^k a harmadik hadsereg parancsnoksá­gához) küldött jelentésére, amely szerint a választások a brcgalnicai kerületben remiben, nyugodtan foly­tak le. Trbics Vaszilije radikális szerint a bizonyítékul szolgáló levelek va­lódiak. A demokratáié a macedón­­kom ité nevével agitáltak és Sumen­­kovics állításai nem felelnek meg a valóságnak, mert a m'"'"r,ón-komi­­é befolyása meg vau állapítva. „Az ellenzék felveszi a feléje dobolt keztyiit“ Agatonovics demokrata kijelenti, hogy a volf demokrata miniszterek hajlandók biróság elé állni az elle­nük emelt vádak miatt -és lemonda­­az immunitás védelméről, mert nem akarnak a parlament védetne ilá bújni, mint a megvádolt radiká­lis képviselők. A vita során őt ma­it is megvádolták azzal, hogv öt­százezer dinárért házat vásárolt, ezért szükségesnek tartja, ho,,r be­mutassa a nemzetgyűlés előtt aft az okmányt, amely igazolja, hogy a vásárlásra 470.000 dinár kölcsönt vett fel az állami jelzálogbanktól. Ezzel szemben azt követeli, hogy vizsgálják meg ama képviselők va­gyonának eredetét, akik az utolsó két évben meggazdagodtak. A kor­mánypártok csak azért akarják a mandátumokat megsemmisíteni, hogy többségüket növeljék. Az el­lenzék azonban felveszi a feléje do­bott keztyüt és nem fog válogatni az eszközökben, hogy a kormányt ebben megakadályozza. A krajnai választási visszaélésekről beszél ez­után. végül pedig tiltakozik a ma­cedóniai választópolgárokkal szem­ben emelt rágalmak ellen, hogy ide­gen befolyás alatt szavaztak. Elhi­szi, hogy a többség is a nép javát akarja, de rossz utón halad a cél felé. Leovac radikális Agatonovics sza­vaira válaszol. Érthetetlennek tart­ja, hogy a demokraták akarnak pu­­rifikálni, amikor soraikban olyan ember ül, aki hamis bizonylat révén nagy vagyonra tett szert. — Ki az? Nevezze meg! — kiált­ják az ellenzéki képviselők, mire a radikálisok Mjhajlovics Liubára mu­tatnak. Nagy zaj közepette tér rá ezután Leovac a Radics-párli mandátumok kérdésére. A képviselők általános figyelemmel kisérik a beszédet, azonban Leovac érvei szemmellát- 1 atóan a kormánypárti sorokban sem találnak a legkedvezőbb fogad­tatásra. Elsősorban a blokk politikáját kri­tizálja és megvádolja az ellenzéki képviselőket azzal hogy számtalan változáson mentek, át. különösen a demokraták. A blokk megalakítása tisztára politikai spekuláció volt, a melynek a hatalom elnyerése a Markovics Pera volt postaügyi minisztert súlyos baleset érte Kiesett első emeleti lakása ablakából Beogradbói jelentik : A parlamentben a kora délelőtti órákban hire terjedt, hogy Markovics Pera volt postaügyi miniszter, demokrata-párti képviselő ön­­gyilkosságot követett cl. A hír ebben a formában nem bizonyult valónak, ellenben kiderült, hogy Markovics Pera súlyos szerencsétlenségnek tett az áldo­zata. A volt postaügyi miniszter már rég­óta súlyos és igen fájdalmas gyomor­­bántalmakban szenved. Kedden hajnal­ban szállóbeli szobájában heves görcsök lepték meg, mire fefke.lt az ágyból és gépben levő, hibás lábával nagynehezen az ablakhoz vánszorgott s kinyitotta az első emeleti, udvarra nyíló szoba abla­káí, hogy levegőhöz jusson. Markovics Pera ekkor vagy elcsúszott, vagy esz­méletét vesztette, elbukott és az abla­kon át kiesett az udvarra. A szeren­csétlenül járt képviselő eszméletlenül terült cl az udvar közepén. A mentők Markovics Perát a legkö­zelebb lévő katonai kórházba szállítot­ták, ahol az orvosok megállapították, hogy a fején szenvedett súlyos sérülése­ket és azonfelül az egészséges iába is eltörött. A volt miniszter sérülései sú­lyosak, de nem életveszélyesek. Markovics Pera iránt, aki a valjevói kerület demokrata képviselője, politikai körökben pártkülönbség nélkül nagy riivánul meg. részvét nyi A aoviszádi Ítélőtábla megszüntette az eljárást a torzsai kémkedési per három vádlottja ellen Ä negyedik vádlottat felm|nlcüe a birósájj Emlékezetes az a nagy port fel- J vert kémkedési ügy, amely 1923. őszén sokáig foglalkoztatta a jugo­szláviai sajtót s főként a Vajdaság népét. Schlarp Antal kulai származású, íoglalkozásnélkülí egyén állandóan átjárt Magyarországba s rendsze­rint éjnek idején, titokzatos utakon és útlevél nélkül. Schlarpot a rend­őrség emiatt figyelte és megállapí­totta, hogy éjszakai határátlépései alkalmával rendszerint leveleket visz Magyarországba. Megállapítot­ták azt is. hogy Schlarp Hüttenber­­ger Károly torzsai kereskedőtől és birtokostól is vitt egy levelet, annak vejéhez: Horvát Lajos őrnagyhoz, aki a magyar- katonai kémirodához volt beosztva, Schlarp Antal gyakran megfordult Torzsán, ahol kocsmai alkalmazot­tak előtt hangosan kérkedett, hogy milyen hőstetteket követett el a há­­bornban s azzal dicsekedett, hogy a háború befejezése óta a magyar kémiroda szolgálatában áll és leg­utóbb is »fontos jelentést« vitt Hor­vát Lajos magyar őrnagynak, Wit­tenberger Károlytól. Schlarp kijelentései a hatóságok tudomására jutottak és a kocsmai szájhős ellen, — aki ellen különben is többrendbeli bünügv volt folya­matban, — megindult az eljárás Schlarp a csendőrség és a vizsgáló­bíró előtt iparkodott önmagát men­teni, de ezzel szemben terhelőén "vallott Wittenberger Károly ellen és ebbe az egész kémkedési ügy­be belekeverte Machmer János és Gutwein István torzsai kereskedő­ket, mint akik Wittenberger kérdéses leveléről tudtak. Schlarp bevallotta. ho?v politikai misszióból utazott és a három torzsaival való összekötte­tése politikai természetű célokat szolgált. A noviszadi ügyészség utasításá­ra Schlarpot és a három torzsait le is tartóztatták és Schlarpot kivéve, aki mindmáig vizsgálati fogságban volt, a többi vádlottat csak óvadék ellenében szabadlábra helyezte. Schlarp saját beismerése alapján vizsgálati fogságban maradt. A „noviszadi törvén vszék 1924. február 2S-án tárgyalta a nagy fel­tűnést keltett kémkedési ügyet és minthogy a tanuk nagyrészt igazol­ták Hüttenberger, Maelmier és Gut­wein ártatlanságát és a tárgyaláson ibebiz''- -^sodott hogy a megbizhat­­lan Schlarp csak hencegett fontos politikai missziójával, a törvény­szék mind a négy vádlottat 1 elmen­tette. Kedden tárgyalta dr. Petries Bru­no táblai tanácselnök tanácsa a no­viszadi felebbviteli bróságon Schlarp és társai bűnügyét. Dr. jóczies Milórád főállamügyész Machmer János, Hüttenberger Ká­roly és Gutwein István vádlóitok ~1tah elejtette a vádat.' ellenben azt Schlarp elleti fenntartotta. Dr. Haázsi Koszta, Machmer, Hüt­­tenberger és Gutwein védőjének fcl­­szólalása_ után a három vádlott el­len az Ítélőtábla megszüntette az el­járást. Schlarpra vonatkozóan pe­dig helybenhagyta a törvényszék felmentő ítéletét. Az ítélet eilen a főügyész semmiségi panaszt jelen­tett be. A tábla Schlarpot szabadlábrahe­­' -'rzte. EilisfdSnárf, koronát Vsn-dgassbh napi áron vápáról t-CSTIO T.VT0S bank- ás vúltóbzletc Navisad, Kr. .Ueksaiiclrova «I. 13, Útlevél. Vizám beszerzési liely. 2187 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom