Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-21 / 78. szám

8ÁCSMEGYEI NAPLÓ 1025 március 2! Elhalasztották a kisantant konferenciáját Görögország belép a kisaatatba Beográdból jelentik: A Recs pénteki számában a kisantant küszöbön álló konferenciájáról bukaresti táviratot kö­zöl, amely nagy feltűnést kelt Beo­­grádban. A távirat szerint, a román minisztertanács ülésén Duka külügymi­niszter kijelentette, bogy a kisantant konferenciáját Nincsics külügyminiszter kívánságára elhalasztották. A távirat szerint bukaresti diplomáciai körökben azt állítják, bogy a konferencia elha­lasztása a jugoszb'v-görög szövetségi tárgyalások miatt történt, mert még a konferencia előtt lehetővé akarják tenni a tárgya ások befejezését, ami után Göröcorság is beléphet a klsantantba. A konferencia megtartását május else­jére tűzték ki, mert réméibe* ö, hogy addig befejeződnek a jugoszláv-görög tárgyalások. A távirat Beogradban csinál is in­kább feltűnési keltett, mert itteni dip­lomáciai körökben semmit sem tudnak arról, hogy május elsejére tűzték volna ki a kisantant konferenciáját. A kü’­­ügymiriisztérium egyébként rendkivü’ tartózkodóan viselkedik a konferenciát illetőleg hozzáintézett kérdésekkel szem­beni Á jugoszláv-görög tárgyalások megkezdését szombatra várják. 6. oldal egyik vtcces pincér kÖzbekiáJtott: nagy szakértelemmel és a lakoma vé­— Ne költsön! Van már költség elés! gén előkelőén kiáltotta a szőke főur: — mire óriási derültség támadt és a —• Piatit! — és bemondta, hogy mi zene csákódért is a ruca nótát játszót- volt, előre megmond (ja, hogy mennyit ta, ezzel is demonstrálva, hogy semmi- tesz ki a céh és könnyedén, nemes ga­­féle áldozattól nem riadnak vissza. vallériával fizetett. Olyan volt ebben a A tánc a -kora hajnali órákig tartott-., pillanatban, mint egy vidéki földbirto amikoT is egy hosszabb szünet kessđe- kos, mint egy főúri Magánzó, mint egy tén a társaság ékesebb ide, átvonult — a vendég.... az étterembe. Az asszonyok rendeltek (t. i.) A lengyelek meg akarják szállni Danzig©! Németország mint a Népszövetség tagja kérheti a békeszerződés revízióját Londonból jelentik: A Daily Ex­­press párisi jelentése szerint 40.000 főnyi lengyel haderő van felsora­koztatva Danzig ellen a keleti és nyugati porosz határ mentén. Len­­gyelorszáícban nép gyűléseken hirde­tik; hogy Danzlgot meg kell szállni Varsói jelentés szerint a lengyel nacionalista sajtó erélyesen figyel­mezteti a kormányt, idejében tegyen meg minden lehetőt hogy Németor­szággal egyidejűleg Lengyelország is állandó helyet kapjon a népszö­vetségi tanácsban, mert csak így le­het a határok egyensúlyát biztosíta­ni. A lengyel lapok lehetetlennek tartják, hogy Németországot felve­gyék az európai nemzetek társasá­gába. mielőtt a versa illési békes zer­ződés legfontosabb rendelkezéseit teljesítette volna- Németország belé­pésével meg fog változni a Népszö­vetség jellege, amely eddig a győz­tes államok szövetsége volt . Versa­illes! békeszerződés végrehajtásának biztosítására. Prágából jelentik: A fé'hivatalos Praser Presse. Benes külügymi­niszter lapja, Párisbó! keltezett tu­dós'tásban. amely kétségtelenül ma­gától a külügyminisztertől szárma­zik. ismerteti a sreftfi népszövetségi tanácskozások után beállott helyze­tet. a bevezetésben utalás történik és alaposan megtapostam, nehogy a ku­tyák kikezdjék. — Egy krumplival jelöltem meg a sírt és úgy is, hogy három faközé temettem, egy-egy lépésre mindegyik fától — Amikor újból találkoztam a leány* r.yal, megkérdeztem, nem jönne-e hoz­zám lakni. Egyedül nem volt hajlandó, magával hozta egy barátnőjét is. Az anyósomnak levelet irtára, hogy a fele­ségem megszökött, majd a rendőrségen is bejelentettem, hogy elvitte az értékei-, met. — A gyilkossághoz nem használtam semmiféle szerszámot. Valamikor dijbir­­kőzó voltam, kínt a harctéren is nem taglóval, hanem puszta ököllel ütöttem le a marhát. Abban biztos voltam, hogy ha én hozzányúlok, vége lesz. A kihallgatott tanuk mind' megcáfol­ták Forró István védekezését. Elmond­ták, hogy az asszony rendes, tisztessé­ges, szorgalmas volt és mindig jól bánt tőrjével, aki azóta, hogy Csornák Ste­fániával megismerkedett, egyre brutájj­­sabb lett az asszonyhoz. Forróné anyja azt vallotta, hogy veje a feleségét előt­te is többször megfenyegette. A vád- és védőbeszéd elhangzása után a bíróság rövid tanácskozásra vo­nult vissza, majd kihirdette ítéletét, a mely szerint Forró Istvánt, büttösnek mondották ki előre megfontolt szándék­kal elkövetett emberölés bűntettében és ezért életfogytiglani fegyltázra ítélték» A vádlóit az ítélet kihirdetése után a következő szavakkal fordult a bíróság­hoz: — Nem akarok megdögleni a börtön­ben, adjanak nekem alkalmat, hogy bün­tetésem kitöltéséi azonnal megkezdjemf A bíróság helyt adott ennek a kére­lemnek és megengedte azt is. hogy az elitéit néhány percig a tárgyaláson je­len levő postás-fivérével beszélhessen. Ennek a beszélgetésnek a végeztével az elitéit hirtelen megint a bíróság asztala elé ugrott és goromba hangon a kővet­kezőket kiáltotta a tanács tagjainak: Köszönöm maguknak ezt a bünte­tést/ De én nem akarok megdögleni a börtönben és ahogy a harctéren nem féltem, most se félek semmitől! A tárgyalóteremben óriási izgalom támadt, mert attól tartottak, hogy a ha­talmas erejű ember, aki azelőtt dijbirkő­­zó volt és a harctéren ököllel ütötte le a marhát, letépi bilincseit és megtámad­ja a tötárgyalási elnököt. Ez azonban nem következett be. Az elnök biztatóan szólt a dühöngő vádlotthoz: — Ha jól viseli magát, idővel kisza­baduikat! A vádlottat ezután a fogházörök erős fedezette! kikisérték a tárgyalóteremből, a gyilkos azonban még ekkor is hango­san átkozta megölt feleségét, aki miatt életfogytiglani {egyházra ítélték. Az SMS királyság a milánói tain fa vásáron A kereskedelmi miniszter részivé** a »»egsyíiásoa Az idei milánói mintavásáron az SHS királyság az olasz kormány meghívására hivatalosan is réssivesz. A megnyitásnál a kereskedelmi miniszter :s megjelenik a jugoszláv kormány kép­­’ viseletében. A külügyi kormány kíván­ságára a kereskedelmi miniszter fe'hivta az ország jelentősebb iparvállalatait, hogy mint kiál’itök vegyenek részt a milánói nrntavnsáron. A kiállított áru az ország határain belül díjmentesen, Olaszországban ötvenszázalékos díjked­vezménnyel szállítható. A szuboticai - yáripart a milánói kiál’itáson a követ­kező vái’aiatok fogják képviselni: Roth­man» Imre vasbutorgyár, Hartmann és Connen (tojás és fagyasztóit baromfi). Vas- és Bútorgyár R.-T., Bélipar, Stan­­íics és Lossner, Koporsógyár, Holländer­­testvérek toliipar, Weinhut Béla celu­­'oid-gy'r, „Adria“ celuíoid-gyár. Az áruk szállításai a Schenker & Comp-cég fogja lebonyolítani. A kiállításra vonat­kozólag bővebb felvilágosítást nyújt a szuboticai kereskedők és gyároso egyesülete Főúri mulatság Subüticán —■ Riport a pincérbálröi — A pincér bálon c^upa jobb four ab mu­lattak, jelen vóít a Kálmán, az Osgyán Sándor, a Dani, a Guszti, a Henrik, na és az Árpiba a bűbájos mosolyával. Persze ő már nem főúri minőségbeli vett részt a bálon. Árpíka arrivalt, ez köztudomású, róla már csak Így emlé­keznek meg a tea- és csokoládédélutá­nok komilnikéi: Róna Árpád a Bárány­­száüó igazgatója. 3 De erre az estére mellőzte direktori önmagát és a bálon ismét a békebeli, tauglich Árpika volt, bosszú i-vel. Minden épkézláb pincér eljött erre a mulatságra, amely utóvég­re mégis csak közügy volt és a terein egyenesen gyönyörű volt Ezt nem az­ért mondom, mintlta főzni akarnám az érdekelt főurakat, akik az én financiális érdekkörömbe kapcsaódnalc, nem min­den elfogultságot kikapcsolva le kell konstatálni, hogy a bál. igenis elegáns és finom volt. Köröskörül zászlók és vi­rágok lebegtek és az oszlopokon meg­szólalásig hü mii-futórózsák tekerŐdztek. A szülők és más gardek vörös plüss­­ictölyökben ültek a falak mentén és senki se árult petrezselymet. A pincé­rek Árpitól le, egész a legpirinyóbb pi­­kolőig, mind tudták a kötelességüket és alaposan megforgattak a kislányokat ős nagylányokat. Voltak itt nők bubisan és nem bubisan, konttyal és nem kor.ty­­tyal, talpig zöldben, mint a spenót fel­téttel, csukaszürkében, mint kecsese tartárral, égővörösben, mint a cékla minden nélkül, tiszta feketébe, mint a törökkávé és rozsdabarnába, nrint két deci szódával. Ezek a finom nüanszok persze kitünően érvényesültek a stil­­szerü zenekiséret mellett. A cigányban­da igazán kitett magáért, ez egy kolle­giális, szívélyes zene volt, tiszta szív­ből és svunggaJ, amit pénzzel nem is lehet megfizetni. Nagyon jól érezte ma­gát mindenki én is és az összes félhi­vatalos vendégek, akik csak úgy va­don, a rendezőség előzetes beleegye­zése nélkül vettünk részt a bálon. — Sose balunk meg! — kiabálta a Beograd étterem szőkehaju tőura csár­dás közben. Az összes nők őt csodál­ták és mindenki vele szeretett volna táncolni, mert a szőke főur könnyen és ügyesen mozog a parketton. — Káka tövén költ a ruca! — indít­ványozta valaki a zenekarnak, mire az Életfogytiglani fegyházra ítélték a tárnoknecai feleséggyilkost Izgalmas főtárgyaló? a budapesti törvényszék előtt Budapestről jelentik: Feketébe öltö­zött, császárszakállas, magas ember áll két szuronyos íogh-izőr aozött a bún­­fétőtörvényszék előtt: Forró István, a tárnokuccai feleséggyilkos házmester. Nehéz bilincsek a kezén. A fogház ve­zetősége reggel megbilincsel tette, mert azzal fenyegetőzött, hogy ha két évnél többet mérnek reá, akkor a böríönÖrt a saját szuronyával fogja arvonszurnl. A negyvenkét esztendős Forró István nyugodt családi életet élt feleségével, a míg 1923 őszén meg nem ismerkedett egy tizenkilenc esztendős leánnyal, Csornák Stefániával. Forró 1920 októ­ber óta belső viszonyt folytatott a le­­áunyal, aki előtt nőtlen embernek adta ki magái és házasságot is ígért neki.. Ez a viszony el mérgesítette a házas­társak éleiét A türelmes feleséget na­gyon sokszor látták sírni, de a házké­neknek nem panaszkodott, csupán édes­anyjának panaszolta ci, hogy a férje tneg is veri. Csernák Stefánia sürgette a házas­ságot Forró István 1924 máricus 3o­­ikára eljegyzést, májusra pedig házas­ságot Ígért a leánynak. Ebben a visz­­szás, hazug helyzetben határozta el ma­gát arra, hogy feleségét elteszi láb alól és 1924 március 28-án éjjel végre is hajtotta bűnös cselekedetét, leütötte az asszonyt. Két napig feküdt az asszony hulíáia a kis házmesteri lakásban. Két nap múlta Forró feleségé hahóját zsákba gyömöszölte és a Halászbástya atján eiföldelte. A következő napon levelet J irt anyósának, amelyben aggodalmas­ba rra, hosrv nem lehet többé számí­tani a genii jegyzőkönyv létrejőve­­telére. Anglia azonban sürgeti a biz­tonsági probléma feltétlen megoldd­­sát. É részben a német garanciapak­tumra irányuló javaslat műiden fi­gyelmet a legnagyobb mértékben • megérdemel. Ennek elfogadásához azon fen fel­tétlenül szükséges, hogy Németor­szág megelőzőleg lépjen be a Nép­­szövetségbe. mert ezzel az tár. hosry Németország tartozik aláírni a Nép­­szövetség alapszabályait, már pedig azok között van a 10. fejezet, amely 'a territoriális határok biztosítását tartalmazza. Ami azt illeti, hogy Németország a belépéssel megszerzi azt a lehető­séget hogy a népszövetségi paktum 19. fejezetére támaszkodva, a béke­szerződés revízióját kérhesse. — azt hangsúlyozottan kiemeli Bénes lap­jának mai cikke — arra- meg kel) je­gyezni. hogy ez a tog a Népszövet­ség valamennyi tagjait megilleti, te­­heh nem kell azon megütközni, hogy ezt a jogot Németország is meg­szerzi. Az ellenséges államok abban a pillanatban, mikor a Népszövet­ségbe belépnek, őriként részeseivé válnak ennek a jognak, anélkül, hogy a gyakorlatban ez bármiféle ? zavarokat idézhetne elő. kodik, mert nem tudja, hogy kova lefí a felesége. Majd a rendőrségnél följe­lentést tett, hogy felesége megszökött tőle és elvitte megtakarított kis vagyonát A p én teld fűtárgyaláson Forró azzal védekezett, hogy a feleségét azért ölte meg, mert egyizben egy idegen férfit lá­tott lakásukból kijönni, emiatt hónapo­kon át veszekedtek, maid március 27- ikén azt mondta neki az asszony, hogv e! fogja hagyni. Ezután így folytatta vallomását: — Intézzük e! rendes módon a dolgot ajánlotta most is az asszony. Egész éj­jel állt a veszekedés, el akart menni Nekiestem, letéptem róla, a ruhát, levet­kőztettem és belévágtam az ágyba. Ek­kor észrevettem, hogy már össze is cso­magolt Kinyitottam a csomagot, hát három millió készpénzt és húsz darab aranypénzünket, amit huszonöt éven át összekuporgattam, el akarta magával vinni. Rárohantarü és balkezemmel két­szer iejbevágiam. Elöntötte a vér s csak azt mondta: *tajz — és meghalt. — Rögtön láttam, hogy meghalt, le­tettem az ágyról, a szennyessel beta­kartam és két napig ott tartottam a la­kásban, miközben rendesen Jártam munkába. A házbelieknek elhíresztel­tem, hogy elszökött a feleségem. Októ­ber 29-én este, amikor hazajöttem, fci­­suroltam a lakást, majd zsákot kerítet­tem, belegyömöszöltem a hullát, azután a zsákot a hátamra vettem és a Hunya­di János-szobor mögött levő parkba vit­tem. Az esti sötétben itt előre gödröt ástam, az asszonyt a zsákban ülő hely­zetben bdetemettem, a földet ráraktam

Next

/
Oldalképek
Tartalom