Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-21 / 78. szám
7925. március 21. BÄCSMEGYE! NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi o ss o A kalotaszegi magyarság követelése ügyében az erdélyi Magyar Párt szervezetei közül újabban az udvarhelyi és szepsiszentgyörgyi foglalt állást. Mindkét szervezet vezetősége — konzervatív többséggel — elutasította a kalotaszegieknek a 'pártdemckráciára és a pártpolitika revíziójára vonatkozó indítványát azzal, hogy ezek a javaslatok »pártbcauó célzatnak*. Az udvarhelyi tagozat intéző-bizottsága, amelyben csupa nagybirtokosok, exíőíspán, ügyvéd foglal helyet, egyhangúlag vetette ol az uj közgyűlés összehívásának eszméjét Az elutasító határozatot így indokolták meg: A központi párt vezetőség mindent megtett a brassói nagygyűlés impozáns lefolyásának biztosításáért és az minden tekintetben kifogástalanul is folyt le, miért is tij közgyűlés összehívására semmi ok sincs, hacsak nem személyes érvényesülési érdek. A szepsiszenúgyörgyi szervezet vezetősége még élesebb formában üzent hadat a demokrácia híveinek. A szervezet titkára, dr. Keresztes, heves beszédben támadta a kalotaszegieket, majd beterjesztette a határozati javaslatot, amely a következőket tartalmazza: »Az intéző-bizottság azt a javaslatot teszi, hogy a választmány fejezze ki megütközését Koós Károly* határozati javaslata felett és mondja ki, hogy rendkívüli közgyűlés összehívását abból a'célból, hogy az döntsön afelett, vájjon a Magyar Párt eddigi politikájához ragaszkodik-e, vagy politikai rendszerváltozást «kar, szükségtelennek tartja, mert a vezetőség eddigi politikájával egyetért. A beszámoló elmaradására vonatkozó reklamációt is teljesen feleslegesnek és indokolatlannak tartja, mivel a nagygyűlés egyhangúlag elállóit annak felolvasásától. A szepsiszentgyörgyi tagozat h.téíő bizottsága niég arra kíván rámutatni, hogy Koósék egész eljárása és a Magyar Párttól való — tagadásuk mellett is — elszakadási törekvése nagyon meggondolatlan és ha akaratuk valóra válik, a székelyektől elszigetelten álló magyarságra nézve nagyon veszedelmes lehet« * Avaresca táboritok — mint az erdélyi lapok Írják —, aki Qoga Octavián szászrégeni képviselői jelöltségének támogatására a marosvásárhelyi kerületben tartózkodik, látogattásr iett Bernády György magyar nemzetiségi képviselő lakásán. Avarescu látogatása élénk feltűnést keltett, annyival is inkább, mert politikai körökben Avarescu tábornokot tartják a jövendő kormány elnökének. Avarescu tábornok hosszabb megbeszélést folytatott Bernády Györgygyei. * A kolozsvári lapokban olvassuk az alábbi hirt: Régen szolgálati érdemnek tudták be a hatóságok, ha egy-egy állami tisztviselő minél hosszabb időt töltött el. ugyanazon szolgálati állomáshelyen, melynek szükségeit és viszonyait hosszú egyhelyben szolgálata által minői jobban kiismerhette. Az idők változásává! a dolgok megítélése is alaposan megváltozott és ami eddig érdem volt, az ma már bűnnek számit Erről kellett meggyőződnie Ignátz Jenő lugosi pénzügyi főbiztosnak, akit a minapi csoportos áthelyezés utójátékaként szintén áthelyeztetett a kisebbségi tisztviselőket maga körű! nemi szívelő, degáti Fiorescu Ilié. a lugosi pénzügyigazgató. Ignátz főbiztos már huszonhárom éve szolgál a lugosi pénzügyigazgatóságnál és ez az érdeme szolgáltatott az áthelyezésre okot, mert az áíhelyzési rendelet azt az indokolást tartalmazza, hogy »ignátz Jenő már régen szolgál egy állomáshelyen«. Ugv látszik tehát, hogy az államnak főbenjáró érdeke, hogy hivatalnokai minél sűrűbben csereberéitesscnek. Az indokolás azonban nagyon is átlátszó ürügy csupán, mert mindenki tudja, hogy a lúgos: pénzügyigazgató a kisebbségi nemzetiségű tisztviselők teljes kitakarítását tűzte ki maga elébe célul. * Masaryk, a csehszlovák köztársaság tudós elnöke — mint a prágai lapok írják —, emlékiratain dolgozik, amelyek még ebben az évben sajtó alá kerülnek. A készülő munkából az egyik prágai lap részleteket közölt, többek közt az alábbi igen tanulságos fejezetet, anfelytíoii az elnök svájci tapasztalatait Írja ie: »Svájc írj,a Mesaryk — nagyon érdekelt politikai és nemzetiségi szempontból. Amennyire tehettem, megfigyeltem ott a közigazgatást és az egyes intézményeket Nagyjában ott Svájcban a három nemzetiség viszonyai hasonlítottak a nregaLakitandó csehszlovák állam, a cseh, a német és a magyar nemzetiség viszonyaihoz. Általában a Svájc és közöttünk több • a hasonlóság. (Svájc Ausztria felkeléséből származott, nincs tengere.) Legfontosabb volt számomra annak a felismerése, hogy a köztársaság egységét a nemzetiségek ellentétes rokonszenve egyáltalán nem érintette. Sok német nemzetiségű iró határozottan a poroszság ellen nyilatkozott. A svájci irodalom értéke mindig annak a bizonyitéka volt számomra hogy a németek és franciák barátságos együttélése és a svájci internacionalizmus 8 nincs a nemződ érzés ártalmára. Nyelvi I és nemzeti szempontból a Svájc egyeä riesen klasszikus példája az erős nem- I zeti érzésnek és a bensőséges nemzet‘ közi együtt!étnek.« Újabb antiszemita zavargás Romániában Nem helyezik szabadlábra a rendorprefekius gyilkosát Bukarestből jelentik: Ä íocsanii törvényszék pénteken hirdette ki, hogy Zelea Coedranu szabadlábrahelyezése iránti kérelmet 'elutasítja és elrendeli további fogvatartását. Mikor a bíróság döntésének hire elterjedt a városban, az egyetemi hallgatók ismét tüntetéseket rendeztek. Nagyobb diákcsoport a kereskedőnegyedben borzalmas pusztítást '■itt végbe, beverte az üzletek ablakait. összetörte a boliok bútorait és az árakat kiszórta az uqcára. A tüntetők több zsidói polgárt véresre vertek. A rendet a katonaság állította helyre, amely néhány diákot letartóztatott. A Cuvantul című lap a csütörtöki tüntetésről azt írja, hogy a hatóságok nem gondoskodtak eléggé a rend fentártásáról és a katonaság csak akkor vonult ki, amikor a diákok már mindent összeromboltak. A tüntetők különben a város összes zsidó imaházait elpusztították és megszentségteleniíették. Ä zsidó hitközség elnöke táviratilag a királyhoz fordult, akivel közölte, hogy az egyetemi hallgatók milyen barbár módon pusztították el a zsidó egvházi épületeket. Hasonló táviratot kü'dött a focsánii zsidó hhközsé gi elnök Bratlanti miniszterelnöknek is. Grol Milán feimtartfa állásfoglalását es? v—* a nemzetiségi szervezkedés e-leo A szwboticai demokrata képviselő nyilatkozata Beogradból jelentik; Dr. Pleszkovics Lukács szuboticai képviselőnek a demokrata-pártból való kilépési szándékáról — amelyről a Bácsmegyei Napló tnár beszámolt — pénteken több beogradi lap is megemlékezett. Ezek a közlemények nyilatkozatra késztették Grol Milán szuboticai demokrata képviselőt, akt a Bácsmegyei Napló munkatársának a következőket mondotta: — Nem tudok arrói. mintha dr. Pleszkovics Lukács elhatározta volna. hogy kilép a demokrata-klubból és nem is hiszem, hogy ezt megtenné megbeszélés nélkül, azoknak a csonka és tendenciózus jelentéseknek alapján, amelyek az igazolóbizottságban elmondott beszédemről a lapokban megjelentek. A vajdasági választási jelszavakról folvó vitában. különböző inszinuációkra válaszolva őszintén kifejtettem a demokrata-párt felfogását. Mint ezelőtt mindig, ezúttal is az autonómia eszméje ellen nyilatkoztam és ekkor használtam az »agitátorok« kifejezést. ami a lapok jelentéseiben mint »ágensek« jelent meg. (Az igazolóbizottság hivatalos gyorsírói jegyzeteiben is »ágens« van. ez azonban, tekintettel Grol gyors beszédmódomra és a gyorsírói rövidítésekre teszi kizárttá a tévedést.) Azt mondottam. hogy ezt az eszmét eleinte —■ éppúgy, mint néhány vajdasági radikális képviselő is — dr. Pleszkovics Lukács propagálta, de csak addig. arnig meg nein ismerkedett .Afarinkovics Vojának az önkormányzatokról kidolgozott ideális tervezetével. — A kisebbségeknek külön nacionalista pártokba való külön üléséről korábban is megtett k'jelentéseim még kevésbé adhatnak okot köztünk a nézeteltérésre, mert tudni kell. hogy dr. Pleszkovics Lukács volt az első. aki felvette a harcot a bankár- és nagybirtokos-vezetőséggél bíró magyar párt ellen. — A magyar pártnak megbukott a vezérkara, inert a magyar tömegek a választásokon racionális megértő magatartást tanúsítottak. A magyar munkás és a reálisan gondolkodó. demokratikus érzésű magyar választó nem akart oiv zászló köré csoportosulni, amely a mai viszonyok között az ország határán inkább jelent demonstrációt, mint a jogos magyar követelésekért való küzdelmet. Ezek a jogos követelések pedig először is: az igazi, minden gyanú fölött álló jogegyenlőség, a mely politikai szempontból jelenti' a megfelelő befolyás garantálását a közügyekre a községtől a megyén keresztül a parlamentig: másodszor földet a magyar nincsteleneknek éppúgy, mint a szerbeknek, ha a földet megdolgozzák. Fontos követelés ezenkívül a szabad kulturális fejlődés biztosítása, az-anyanyelvnek az iskolában, a közoktatásügyi és kultúrintézményekben való üpo’ása. Az ilyen reális politikára egy kisebbségi nacionalista párt a Vajdaságban nem alkalmas. — Ami pedig azt az állandó helyzetet illeti, amelyben egy kisebbségi párt él: arra nem kell jobb illusztráció annál az abszurd dillemánál, a melyben a német párt kínlódik ma a parlamentben. A Bácsmegyei Napló munkatársa újból kérdést intézett dr. Pleszkovics Lukácshoz, a szuboticai demokratalistán megválasztott ellenzéki magyar képviselőhöz, azokra a hírekre vonatkozólag, amelyek a Grol Milán ismeretes beszéde miatt közte és a demokrata-párt közt beállott nézeteltérésről a vajdasági és a beogradi sajtóban megjelentek. Dr. Pleszkovics. aki legutóbb közölte, hogy Beogradban a demokrata-párt veze- 8 tőivel kivan eszmecserét folytatni. mielőtt végleges állásfoglalását nyilvánosságra hozni munkatársunk kérdésére a következőket mondotta: — Semmit sem cáfolok és semmit sem állítok. Egyelőre ezt tartóra a Fegcéiszerübbnek. Dr. Pleszkovics egyébként beo* gradi utazását elhalasztotta a parlament összeüíéséig. Vrsacot, Paucsevót és Belacrkvát is belekapcsolják a budapesti telefonforgalomba Becskerekről jelentik: A postaügyi miniszter megbízottja, Miroszcrotyev'.ar mérnök és a novisadi postaigazgatóság képviselője, Nenadovics Velja pénteken Becskerekre érkeztek és hivatalosán átvették az újjáalakított postaközpontot a munkálatokat végző Tungsram-cé%tő!. Nenadovics Velja becskereki tartózkod sát felhaszná'va, a becskereki pos- Safőnökkel, Grlics Istvánnal együtt tanácskozást folytatott a bánáti kereskedelmi és iparkamara elnökével, Jankovics Kosz!ával arról a kérdésről, hogy a bánáti telefonforgalmat Magyarországgal nem volna-e célszerűbb Kikinda— Szeged felé lebonyolítani. A tanácskozás során Ja. kovics Koszta előadta a bánáti gazdasági körök panaszait és hansulyoztn, ho~y a b náti telefonforgalomnak Szegeden át való lebonyolítása egyrészt a becskereki kereskedelemnek volna előnyös, másrészt tehermentesítené az amúgy is nagyon igénybe vett Becskerek—Subotica és Subotica—Budapest közti te cfonvonalakat. A novisadi postaigazgatóság megbízottja ígéretet tett. hogy a novisadi postaigazgatóságnak i yen értelemben fogja: javasolni n telefonforgalom átcsoportosítását Nenadovics munkatársnak elölt kijelentette. hogy a novisadi postaigazgatóság már kiadta a reside etet arról, hogy április l-től kezdve Vrsac, Pancseiro és Belacrkva árusok is beszélhetnek Budapesttel. Lord Curzoa meghalt «i>‘ Londonból ie’entik: Curzon lord pénteken reggel félhat órakor Londonban meghalt. Carzon annak a súlyos orvosi műtétnek következtében halt meg, amc'yei március 16-án hajtottak rajta végre. Curzon már régebben vese vérzésben szenvedett és legutóbb a hólyag-operáció már elkerülhetetlenné vált. Curzon utolsó nyilvános szereplése a Cambridges egyetem ifjúságának ünnepén tartott előadása volt, amelyen hirtelen rosszul iett és olyan súlyos vérzése támadt, hogy haza kellett szállítani. Curzon George Nathaniel 1859-ben rzü'etett, tehát hatvanhatéves volt. 1886-ban választották meg először képviselőnek konzervatív programmal. Ekkor már ismert publicista volt, akinektóz érdeklődése főleg a keleti kérdés felé irányult. Beutazta az egész távoli keletet és tapasztaiatairól több érdekes és alapos könyvet irt. Előbb indiai államtitkár lett, majd a külügyi hivatalba került, végűi 1898-ban, harminckilenc éves korában India alkirályává nevezték ki. Indiában sok reform fűződik a nevéhez. Megjavította a közigazgatást, rendezte a vasut-kérdést és a nevelés és íöicmivciés terén számos korszerű reformot léptetett életbe. Azonban határozott képvise'ője és harcosa volt az angol konzervatív-imperialista politikának és ennek következtében kezdődtek Indiában azok a nacionalista forrongások, amelyek lemondását siettették. Hét évi kormányzás után mondott le az indiai a’.kirá'yságrói és visszatért Angliába, aho! egy ideig visszavonultan élt. 1911-ben grófi rangra emelték és ettől kezdve ismét fontos szerepet játszott a konzervatív politika irányításában. 1914-ben, a háború kitörésekor több híressé vált beszédet mondott. A
