Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-17 / 74. szám

6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 17. A királyhalmi pezsgő Elfogatási parancsot adtak ki Hinkel pezsgőgyáros ellen Néhány, év előtt Ifinket Jean ki­­rátyhalmi Iákos a .Szubotíca melletti Királyhalmán pezsgőgyárat alapi- ] rótt. A vállalkozásban mindenki a homoki borok elhelyezésének uj le­hetőségeit látta s a pezsgőgyárnak •közgazdasági körökben is nagy jö­vőt jósoltak, mert a külföldi pezsgő­nek igen magas a várnia s igy a li >!­­xöldi pezsgő elhelyezésére maidnem korlátlan lehetőség miit. A Iiinkel- Dezsgő minőség tekintetében is ver­senyzett az olcsóbb külföldi pezs­gőkkel A, gyártmányt csakhamar megkedvelték: Minkéinek azonban nem vök elegendő tőkéié ahhoz, hogy a nagyarányú vállalkozást sa­ját ereiéből fentartsa. a szőlőiét is elverte a jég. úgy. hogy a gvár már régebben fizetési zavarokká! küzd. Minkéi bort vásárolt h'telbe s na­gyobb összegeket vett föl. főleg szu­­buticai privát egyénektől, akiknek havi 4—5 százalék kamatot is bizto­sított. Kamatfizetési ^ kötelezettségé­­k azonban csak tiéhánv hónapon át tudott eleget tenni, ez év eleién a kényszeregyezségi eljárás megin­dítását kérte-Passzívái jóval fe’ülhaladiák az 'cay millió dinért. Hinkel hitelezői­nek száz százalékos egyezséget ajánlott, azonban hosszabb halasz­tást kért kötelezettségei teljesítésé­re. Holnap, kedden lett, volna a kényszeregyezség ügyében a szubo­­tícái törvényszéken a folytatólagos tárgyalás.' Időközben azonban né­hány türelmetlen hiíeiező cfsalás cí­mén feljelentette linkelt. aki ellen a szuboticai királyi ügyészség ma el­fogatási narancsot adott ki. Az ügyészség rendeletének azonban nem leheteti eleget tenni, mert áz ügyészséghez érkezett jelentés sze­rint Ifinkéi ismeretlen helyre távo­zott. neK vegyen a számára revolvergolyókat. Medákovics azonban megtagadta ké­rését. Hétfőn reggel az iskolából keresték Kokánovicsot, aki mir napok óta nem látogatta az előadásokat. A fiatal diá­kot ievélir s közben találták. Amikor közölték vele, hogy az iskola iga igató­sága hivatja, azt- felelte, hogy előbb be­fejezi levelét, azután felmegy az isko­lába. ígéretét nem váltotta be, néhány órával később végzett magával A rend­őrségnek az a feltevése, hogy Kokáno­­vics szerelmi bánatában követte el az öngyilkosságot. Hol! testét a mentők ki­szállították a görögkeleti temető ha­lottasházába. Az öngyilkos boszniai származású, szülei Sznnizki-Most községben laknak. Kokánovics Csvda iölduiivcspárti kép­viselő unokatestvére volt az öngyilkos diáknak. Ál-tábornok a bécsi Jockey-Klub elnöke Gróf Lőjyaí Károly és gróf Herberstein Herbert verekedése a birősá" előtt Halálos fiatalság Agyonlőtte magát a su’ oticai kereskedelmi akadémia egyik növendéke Tragikus öngyilkosság" történt hétfőn délelőtt Subot cán a Nckijeva-ueca 5. szám alatti há ban. Kokánovics Veljkó husionegyéves diák, a suboticai keres­kedelmi akadémia hallgatója lakásán szivén lőtte magát és nyomban meg­halt. A ház lakói féltizenegy óra táj­ban lettek figyelmesek a két egymást követő revolverdörrenésre, amelyek Ko­­kánovícs lakása felől hal atszottak. Anrg a hazbeliek egy része Kokánovics laká­sához sza’adt, néhányan a rendőrséget és a mentőket értesítették a történ­tekről. A rendőrség részéről Pesics rendőr főkapitányhelyettes és őr. Princ rendőr­­orvos nyomban a helyszínére siettek, ahol már időközben a mentők is meg­jelentek. A rendőrkapitányt s a tiszti orvost, amint benyitottak az egyszerűen bútorozott lakásba, borzalmas látvány fogadta. A fiatal diák vértől elborultan a padlón hevert, kezében görcsösen szorította a revolvert, amelyből, mint később kiderült, két golyó hiányzott. Dr. Princ nyomban megvizsgálta a holt­testet. Megállapította, "hogy az egyik golyó a szivet fúrta keresztül és azon­nali halált okozott. Az aszta’on hét levél hevert, amelyek közül kettőn nem volt címzés. Ezekben a levelekben közli Kokánovics, hogy öngyilkos lesz ős arra kéri hozzátartozóit, hogy Subo­­tieán temessék el. Két levelet két su­boticai uriieányhoz címzett, a többit Eedig hozzátartozóinak, akik Boszniá­­an lakna!:. Azt is megállapította a rendőrség, hogy Kokánovics már napok óta készült az Öngyilkosságra. Pénteken ugyanis Kokánovics egyik barátjával, Medákovics Dusán suboticai joghallgató­val találkozott, akit arra kért, hogy Budapestről jelentik: A budapesti járásbíróság hétfőn tárgyalta Her­­berstein Berbert gróf altábornagy­­nak, Habsburg Frigyes volt főher­ceg egykori udvarmesterének és a esi Jockey-klub elnökének Lo­­nyay Károly gróf nyugalmazott százados, a Dobrudzsa egykori kor­mányzója ellen becsületsértés és rágalmazás miatt indított porét. Lo­­nyay gróf ugyanis 1924 október 16- ikán Budapesten a íiungária-száiiö előtt tettleg inzultálta Herberkteint és azt kiáltotta oda neki, hogv »te sem fogsz többe pénzért ítéleteket hamisítani!* A járásbíróság: tárgyalás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, mert az affér hátterében a Jockey­­klub elnökének, aki egyike a volt monarchia legelőkelőbb mágnásá­nak. — botrányos ügyei húzódnak meg. F'ebruár 18-án tartották meg az ügyben az első tárgyalást, amelyen Lónyay Károly védője bejelentette, hogy a gróf magára vállalja a va­lódiság b’zönvUév;j< p>; iram-hím. hogy gróf Herbert,'cin Herbert, mint a jockey-klub becsiiletügvi választmányának elnöke hamis Íté­leteket hozott. A legtöbb ügynél személyes érdek vezette. A bíróság erre utasította Lónyayt és védőjét, hogy a valódiság iránti bizonyíté­kaikat terjesszék elő. Ez meg is történt. Az indítvány szerint nem ez az első eset hogy Ilerbersteint hamis ítéletek hozatalával vádolják. A •bíróság előtt Lónyay is bizonyt-, tani kívánta azt is, hogy Herberstein jegyzőkönyveket hamisított, saját maga nevezte ki magát 1920-ban tá­bornoknak és azóta jogosulatlanul viseli a magyar huszártábornágyi uniformist. A bíróság az első tár­gyaláson felszólította Lótiyayt, hogy Írásban terjessze elő bizonyí­tékait és ezért március 16-ikára uj tárgyalási napot tűzött ki. A hétfői tárgyaláson Herberstein mindenekelőtt bejelentette, hogy az életveszélyes fenyegetés címén tett feljelentést visszavonja, azonban kéri Lónyafflak becsületsértés és rá­galmazás miatt való megbüntetését. Lónyay gróf előadta, hoev bűnös­nek érzi magát a tettleges becsület­­sértés vétségében, de ártatlannak a rágalmazásban­— Ami a rágalmazást illeti — mondia a gróf — a valódiságot bizo­nyítani kívánom. Már evek óta foly­tai a sértett bajszát ellenem. Van I föbb pont, amit meg kelf állapítani. P.n és több más' ’ törzstiszt társam feljelentettük a sérteti urat. hogy ! mint a Jockey Club bccsüleíügyi vá­­j lasztmányának elnöke, hamis ítéle­teket hoz. A klub elnökségénél tett jfeljelentéseket Herberstein a titkár segítségével mindig eltüntette. Her­berstein egyik ügyemben .10.000 ko­ronát vett fel. hogy ellenfelemre nézve kedvezően itélien. A biróság elrendelte a valódiság bizonyítását. nőzni. de ez neki sohasem fog sike­rülni — folytatta a lengve! külügy­miniszter. — Lengyelország is azt a meggyőződést szerezte Genfben és ebben a Népszövetség minden egyes tagjával ewetért. hogy Németor­szág mielőbbi csatlakozása kívána­tos. de lojálisán és nyíltan magára kell vállalnia az ebből eredő kötele­zettségeket. Sajnálatos, hogy a nő­met birodalmi kormány alku tárgyá­vá akarja tenni a Népszövetségbe való belépését és végzetes tévedés a németek részéről, mikor azt állítják, hogy belépésük által, ha azt nem kötnék feltételhez, ismét megpecsé­telnék aláírásukat a versaillesi béke­szerződésen. Tüntetés Varsóban az angolok ellen Varsóból jelentik.: A lengyel fő­városban vasárnap nagy tüntetés volt a németek garánciajavasíata ellen. A városháza előtt tiltakozó gyűlést rendeztek, amely után me­netbe sorakozott a tömeg, hogy vé­gigvonuljon a városon. Jellemző, hogy a hangulat Anglia ellen is na­gyon éles volt és ennek tudható be, how nagy népsokaság hajlott a szóra, mikor valaki kiadta az utasí­tást, hogy az angol követség elé kell mami. csak azután a német követ­séghez. A rendőrség azonban résen volt és a két követséghez vezető utakat elzárta a tüntetők elől. A kistompai földeket sem eszíják szét a dobrovoljá cofc között A legutóbbi földosztások alkalmával az asrárreform részére lefoglalt városi földekből újabb' 254 lánc földet osztot­tak szét a tóldisénylök közölt. Ez a földterület Kis-Tompáu fekszik és több­nyire szuboticai bunyevác és magyar nemzetiségű szegénysorsu földmlvesok bérlik, akik annakidején huszonöt évre bérelték ki. A bérleti időből még négy­­év volna hátra, do a földosztás folytán ezek a bérlők — mintegy hetven csa­lád — záros határidőn belül meg kell, ; hogy váljanak bérletüktől. Az agrárre­form csupán annyi területet hagyott meg számukra, amekkora területen gaz­dasági épületeik fekszenek. Ezek az egy-két hold kiterjedésű földterületek azonban nem elégségesek a léífeii^rar­­tásra, úgyhogy a kitelepített íöldmive­­lők a legválságosabb helyzetbe jutot­tak. A bérleti földeket, amelyek legna­gyobb részét már bevetették, néhány |nap múlva keltene átadni as uj telepe­­!sebnek. A bérlők azonban elhatározták, hogy mielőtt a földek átadására sor ke­rülne, küldöttséget mencsztenek Szu­­botica város vezetőségéhez. A húsz tag­ból álló küldöttséget Crnkovics Iván volt nemzetgyűlési képviselő és Fató Béla a magyar radikális-párt egyik ve­zetője hétfőn délelőtt vezették tel Győr-, gyevlcs Dragoszláv főispánhoz. A kül­döttség vezetői feltárták a bérlők sú­lyos helyzetét, amibe az agrárrefonn sodorta őket és arra kérték a főispánt, tegye lehetővé, hogy legalább még a bérleti idő leteltéig megtarthassák bérle, tűket a megélhetésükben veszélyeztetett jkistompai földmivelők. Oyorgyevícs főispán meghallgatta a jküldöttség kérését és megígérte, hogy {minden tőle telhetőt . elkövet érdekűk­en. Válaszában kijelentette, hogy a [földek tényleges szétosztására nem fog sor kerülni és ebben az ügyben még a napokban érintkezésbe lép az agrárre­­form minisztériummal. A főispán még azt is kilátásba helyezte a küldöttség­nek, hogy ameffinyiben a kistompaiak bérletüket megakarnák vásárolni a vá­rostól, közbenjár érdekükben, hogy a város örökáron is eladja nekik a kis­­tompái földeket. A küldöttség a legna­gyobb megelégedéssel vette tudomásul fiyqrgyevics főispán válaszát A sziléziai korridort Anglia vissza akarja csatoltatni Németországhoz Amrlia-elienes tüntetések Lengyelországban Londonból jelentik: Az Observer diplomáciai munkatársa szerint Cam­­beriain Parisban azt a véleményét fejti ki Herriot előtt, hogy 'Lett­­gyeiország csak nyerhet azáltal, ha a lengyel-sziléziai korridort v’issza­­adta Németországnak, mert ezen az áron Lengyelország biztosíthatta te­rületét. amennyiben részes lehet ab­ban a szerződésben, amelyet Nagv­­britanma közösen Franciaországgal. Németországgal és Belgiummal. Olaszország és Csehszlovákia bevo­násával akar megkötni. Hangsúlyozni fogja Chamberlain, hogy túlzottnak tartja azt a sötét ké­pet. amelyet Benes külügyminiszter a kelet-európai viszonyokról meg­festett, de nézete szerint tényleg vannak háborús lehetőségek, ame­lyek azonban elháríthat ők kölcsönös jóakarattal, ellenben nem küszöböl­­hetök ki. ha a szankciók meddő és veszedelmes gondolata egyszer­­smindenkorra meg nem szűnik. Len­gyelországnak felszabadítása és az utódállamok létesítése a háború ide­jén mint legfőbb ideál lebegett a nyugati államok szeme előtt, most azonban végzetes hibák és az elkö­vetett jogtalanságok kockára teszik a béke állandóságát. Ezeknek meg kel! szünniök. hogy Európa vissza­nyerhesse nyugalmát Lengyelor­szág Chamberlain véleménye szerint a versaillesi szerződésben a "legve­szedelmesebb mérget kanta az igaz­ságtalan határok által. A lengyel külügyminiszter a békéről és a leszerelésről Parisból jelentik: A francia-len­gyel szövetség vasárnap este lako­mát rendezett a genfi tárgyalások­ról Parisba érkezett Skrzinszky kül­ügyminiszter Eszteletére. A banket­ten Herriot m'nisztereipök képvise­letiben Daladier gyarmattá gyi mi­niszter jelent meg. ott volt továbbá Nőhet hadügyminiszter és több is­mert francia pobtikus. Nordens, a pétervári volt francia nagykövet mondta az első felköszöntőt. Arról beszélt, hogy Lengyelország nem életképes a danzigi korridor nélkül, ha nincs kivezető útja a tengerhez. Skrzinszky külügyminiszter azt fejtegette, hogy Lengyelország elvi­leg a genfi jegyzőkönyv alaoián áh. míndenekfölött békét kíván és min­den állam számára télié* biztonsá­got, ezért belátja, hogy a választott bíróságok rendszere múlhatatlamtl szükséges. Stresemann kijelentette, hofgv a né­met kornránv 3 népszövetség? alap­szabályok 19. fejezetének értelmé­ben a német-lensyel határ kérdését választott bíróság elé kivánia ter­jeszteni. A német birodalmi külügy­miniszter igyekezett ennek a javas­latnak törvényes látszatot kölcsö

Next

/
Oldalképek
Tartalom