Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-16 / 73. szám

civ . I I jfízetés' irodája OLDAL * ÄRA ll DINAR Foštarins. ukćea** XXVI. évfolyam Snbotica» HÉTFŐ, 1925 március 16. 73. szám ESS* ILcgjelecik minden reggel, ünnep siá éa hétfőn dóibaa l'elefon. szám: Kiadóhivatal S—58.SzesfesgiSség S—10 Eisfiietéli ii tejjf^nt 135 £sír Kiadóhivatal: Sttboííea, Aleksandrova’ «1, U (Wfcach.jialots} SxerisesEtSség; Alekiasdrova aL i, (Itossia-Foncisrc-jfalotaj Elhalasztották a Radics-pártl mandátumok megseminisitését Hajnalig tartott az igazolő-hizottság ülése — Trumbics ötórás beszéde Tagadta, hogy a Radics-párt belépett a parászíiniernáci cááléba Amikor Radios Visszatart Mosckvá­­bol, öt nap mufva összeült a horvát ■népkép.viseleí, amely Raáícs jreierá­­tűm alapján jóváhagyta, hogy beje­lentsék a horvát páras'ztpári csatla­kozásáé a parasztínternacionáléhoz, ás a páré programjának Acniürtösá* vtdi A határozat kimondta, hegy ez a lépés az orosz és a bonét nép közti jóviszouy helyreállí­tása érdekében történik. 'Radios nem feltételei,; nélkül lépett bű ä pánsztinternacioná'éba, így jtöbbe’’: '. : kÁé-tö.tta azt is, liogy-a ynégegyi.'; íí, jóvá kell ' 3sjg-'urkvš*ier j felsőbb 'pártiórumuak, a párt ío­­: bizottságának is. Kikötötte azt is. ; bogy a Radics-pári»és az inteniaciOr áálé közötti együttműködés csak '.akkor, válik ténylegessé, ha a párt­fórum kiküldi delegátusait az inter­­nacionálé elnökségébe. Zz azonban jiieni' ' történt • meg mluđt*zfđci£ Ugyancsak feííítoio volt Rádiessafc &t hogy a tényleges cjryiuttaíükö­­dőst socgolőzöen’ Oroszország és- Jugoszlávia között belypajlios a. diplomácia! viszony, Ezáltal a beográdí kormány ha táró* zatáíól tette függővé megegye»­­zést. (Nagy derültség.) Trumbics azt a konklúziót •• vonta 1c,' hogy - a Radics-párt meg nem tagja az iniernacionálénak és így Slmonovics javaslata alaptalan. Mi­előtt befejezte volna beszédét, pre­cedensül íelemlitettc, hogy a mul( év szeptemberében is akkor igazol­tak két Radios-párti mandáminőt, amikor már ismeretesek voltak azok a tények, amelyek alapján most meg akarják semmisíteni a mandátumo­kat Abban az időben, Jóvanovics Ljuba elnöksége alatt, Mecsek albí­nóké lett a parlamentnek. Majd Rates Tom beeskerc-ki radikális képviselő esetéi említi fel. 'Kijelen­tette, hogy az igazolást megelőzően két nappal1 bejelentették, hogy a' képviselő ellen bitói eljárás folyik és a bizottság ennek ellenére is iga­zolta a mandátumot, arra az állás­pontra helyezkedett, hogy' a bírói eljárás befejezése után is mégsem-: misithcíik a mandátumot. Trumbics háromnegyed nyolckor fejezte be beszédét. Az elnök az ülést felfüggesztette és folytatását kilenc órára tűzte ki. A kilencre összehívott ülés.azon­ban csak féltizenegykor kezdődött­­meg-, Ugyanis időközben az ellenzék és a kormánypártok között tárgyalások indultok ••«te* arról, hogy a mandátumok igazolása körüli vitát szőkébb mederbe szorítsák. Moksrvrovc^ Bozsó béíügyajfeisz* ter a tárgyalások alatt felkereste a lakásán tartózkodó Paries Nikola miniszterelnököt is, aki a belügy­miniszter előterjesztésére hozzájárult A Radics-párt: mandátumairól csak a többi kerület eredményeinek • igazolása után folytatják a vitát i j’d Beográdból jelentik: Az igazolő­­bíziottság vasárnap folytatta a vitát a Radios-párti mandátumok meg semmisítéséről. A délelőtti ülés el­ső szónoka Sünonovics Milán radiká­lis képviselő volt, aki azt a javas! tót tette, hogy Maeseknek és szeréniségi listá­ján szereplő társainak mandátu­mát semmisítsék meg az állam­­yádeimt törvény ló. szakasza, alapjai!, amely szerint nem végezhet semmi­­íéle közfunkciót az, aki tagja a kom­munista-pártnak, vagy olyan egye­sülésnek, amely a törvény rendel­kezései alá tartozik. Simonovics ja­vaslatát több mint kétórás nagy be­szédben indokolta meg, amelyben főleg araiak bizonyítására szorítko­zott, hogy ) f a Radícs-párt azzal & ténnyel, hogy belépett a moszkvai pa­raszíinteraaeiouálóba, tulajdon­­képen a harmadik kommunista iníernaeionálé álláspontjára be-, lyezhedetí, A beszédben számos jogi érvvel, bolsevik! szakirodalomból vett id zetekkel támasztotta cüá ezt az íását, amely elleti a horvát képvíse lók több Ízben hevesen tiltakoztak. Simoaovicsuak először tír. Trani­­bics Ante válaszolt. Beszédében, amely kitöltötte a délelőtti és dél­utáni ülés egész idejét, mindenre ki­terjedően védelmezte a Radics-párt mandátumait. Visszamenőleg a múlt választásokig vázolta a politikai helyzet kialakulását, ismertette a Radics-párt és a radikálisok szere pét, miközben különösen élesen tá­madta a Priöicsevics-pdrtot, amely szerinte rossz szelleme a radikális klubnak. Azt állította, hogy a Pribi­­csevics-pártnak prokonzulátust csi­náltak Horvátországban, ahol a független demokraták azt teszik, amit akarnak. A délután folyamán a Blokki megegyezéséről beszélt, miközben Radonics Jővén megkér­dezte, hogy miből áll tulajdonképen a- megegyezés. -A megegyezés alap­elve — mondotta Trumbics — a népszuverenitás, szociális szem­pontból pedig a parasztdemokrácia. A horvát parasztpárt és a Zajednica, hogy megcáfolja azt a vádat, hogy a horcátck ellenségei a szerbeknek, a blokk vezérévé, a, szerb Davitío­­vicsot választotta meg. A blokk po­­ája nem pák átmos, a békén, a I megegyezésen, a népek szolidaritá­sán . alapszik. Trumbics ezután rátért Simonovics indítványára. Szerinte nincs semmi törvényes alapja a Radics-páríi man­dátumok megsemmisítésének. Fel-.. .olvasta'-az államvédelmi- törvény 3> ! '•.szakaszának’ szövegét’,* váfammt azt a jelentést, amelyet a bizottság törvény tárgyalásáról a parlament elé terjeszteti. A törvényszakaszt — mondotta — nem lehet a Radlcs-páríra al­kalmazni, mert ez a párt soha­sem használt erőszakos eszkö­zöket céljai elérésére. L törvényhozó-bizottság azt a kér­dést is tisztázta, hogy összefér-e az alkotmány szellemével bizonyos pár­tok mandátumainak megsemmisíté­se. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet man­dátumokat megsemmisíteni és a gyorsírói jegyzőkönyvekből meg állapítható, hogy még a kommunis­ták mandátumainak megsemmisíté­sét is kizártnak tartották és' az csak Prlbicsevics törvénycsavarása foly­tán történhetett meg. . — A Radics-párttal szemben — folytatta — a törvényszakaszt sem­miféleképen sem lehet alkalmazni, mert annak előírásai kifejezetten a kommunista - pártra vonatkoznak. Miután feltétlenül bizonyítható és ezt a zagrebi törvényszék is meg­állapította, hogy a parasztintemacio­­nálé nem azonos és nem is alkotóré­sze a harmadik kommunista inter­­nacionálénak, ennélfogva a Radies párt sem lehet alkotórésze a Hl. in­­ternationáiénúk. Ugyanazzal a logi­kával, amellyel ezt a Padics-pártra ráfogjál-:, azt is leh'etup mondani: a Radics-párt tagja a. blokknak, tehát a blokk is a parasztin ternacionáléhoz sjsry a HL mternacionáléhoz tarto­zik, erméhogva a blokk minden Pártja, a Davidovies-iélú demokrata­­párt is a kommunista mlernaáoMié alkotórésze. (Nagy zaj.) Olyan ki­tűnő jogász is, mint Sünonovics, erősen izzadt, kínlódott, még az iro­dalmat is segítségül vette, hogy be­bizonyíthassa a Radics-párt kommu­nista voltát. Pedig a parasztinter­­nacionálénak semmi köze a.komme nizmnshoz, sőt tulajdonképen az oroszországi helyzetnek a demokrá­cia irányában való jobbrafejlödését szolgálja. A parasztiiitemaciönálé a parasztnépre támaszkodik és a Ra­dics-párt ezzel a százhuszmilltós néppel keresett kontaktust,, nem--pe­dig a kétmillió' kommunistára!. Nym­­,,.to ;iogy nem alkotórésze ‘a pá­­as^ünterna^toálá a k.pnmisrd sia­­mternácíonálénak, hanem dlenk.csö­­leg, egy fejlődési fokot jelent vele szemben. Különböző idézetekkel bi­zonyította azután, hogy a paraszt­in íeruacionáié a demokrácia alapján­­szervezkedik. Felolvasta pooibaj le­velét, amellyel Radicsot meghívta, továbbá Radios válaszát,, amely 3 Slobodni Dom-ban is megjelent .-- Feltéve tehát, hogy a Radics­­pdrt belépeti a parasstínternacioná­­íéba, ami egyébként nem is igaz.,, Qlió! Ohói Ezt nem is tudtuk — kiáltozzák a kormánypárton. — tonál jobb önökre, bogy' most megtudják, amit eddig nem tudta!-: — válaszolta Trumbics. Rátért ezután annak bizonyításá­ra, hogy a Radics-párt tulajdonkénen a parasstintematíonálénak sem tag­ja. Közben éles szóváltása támadt Wilder belügyi államtitkárral. Ami­kor azt állította, hogy a szavjetkor­­mány és a kommunista intemacio­­náló két különböző dolog, Wilder közbeszólt: —■ Ez a kommunisták álláspontja. — Ez nemcsak a kommunisták álláspontja, hanem Her riot, Mussoli ni, Chamberlain és más államférfiak álláspontja is — válaszolta Trum­bics. Ismertette ezután Radícs moszk­vai útját és annak .következményeit. — Mikor Radícs júniusban Moszk­vában volt — mondta —, ugyanak­kor ülésezett ott a harmadik inter­­nacionálé kongresszusa. Erre a kon gresszasra nem kapott meghívást és azon, mint néző. sem jedent meg. Én, ha óit lettem volna, biztosan elmentem volna, hogy lássam mi is az a harmadik int^macionáíé. ' Gr gin: Miért nem megy maga is Moszkvába?! 7rumbics: Annak száz oka van. Elsősorban az, hogy pines pénzem-. ahhoz, hcw

Next

/
Oldalképek
Tartalom