Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-14 / 71. szám

1925. március 14,

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

7. oldd.

Szabadlábra helyezték Leirer Lcrincei

A gyilkos líakovszky-PötSr még nem került meg — Tanúvallomás arról, hogy Bolla is részeveit a gyilkosságban — Bolla tagad — A rendőrséget már két héttel ezelőtt helyes nyomra vezették — A nyomozó hatóságok ragaszkodtak Leirer Lőrinc bűnösségéhez

lett volna. De az bizonyos, hogy Bottá

az ékszerek szerzéséről többet iád, mint én.

Ennél többet nem lehetett Sagulybő? kivenni, de látszott rajta,, hogy még mindig vannak részletek, amiket Baltáról nem akar bevallani.

Bolla nem vaSt

Leirer milliárdos kártérítést követel az államtól

Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség nagy apparátussal folytatja a Leirer-gyilkosság meg homályban levő részleteinek felderítését. A gyilkos Rakovszky-Pöíör Gyula még nem került meg, a rendőrség még nem tudja hol tartózkodik, de minden remény megvan arra, hogy pár napon belül a csehszlovák, vagy osztrák rendőrhatóságok a szeméiyleirás alapján elfogják. A nyomozó hatóság előtt az már bizonyosnak látszik, hogy

Rakovszky-Pötör nem egyedül körette el a gyilkosságot, hanem Bullával közösen ölte meg Leirer Amáliát.

Ezt a feltevést igazolja egy újabb szenzációs vallomás, amelyet Hübsch József budapesti autószerelő tett pénteken Schultz Gyula ügyészségi alelnöknek. Az autószerelő, aki a rendőrségnek már hétfőn jelentette, hogy Rakovszhy-Pödör a gyilkos, de a rendőrség nem adott hitelt vallomásának, az ügyészségi alelnöknek a következőkét vallotta:

— Gélig József, aki Rakovszky-Pötört a tébolydából Saguly-al és Bollával megszöktette, iskolatársam volt. Március hetedikén este léi nyolckor találkoztam vele a Berzeviczy-ucca és Garami-ueca sarkán. A Leirer-ügyről beszéltünk. Ideiig egyszerre csak odavágta nekem, hogy -terű Leirer Lőrinc a gyilkos, hanem ő tudja, hogy ki. Ért faggatni kezdtem, hogy mondja meg, ki a gyilkos. Ideiig erre hosszas habozás után azt felelte, hogy

Bolla József és Rakovszky-Pötör Gyula gyilkolták meg közösen Lcirer Amáliát,

Elmondotta még Keiig, hogy Saguly Ferenc csak a rablásban társuk, mert segített nekik az ékszerek eladásában. A gyilkosság elkövetése után a rabolt holmikat egy sárga bőröndben elvitték Saguly Csdky-accai lakására. Éjjel két óra tájban, mint Kelig elmondotta — a sárga bőröndöt a ligetbe vitték Boila és Rakovsz&y és ott a ládát elásták.

Február 13-án éjjel két órakor Saguly, Bolla, Rakovszky és Hétig kiásták a ládát és ajból Saguly lakására vitték. Saguly Ferenc lakásán azután két részre osztották az elrabolt holmikat. Az egyik részét egy piros női- sapkába kötötték, a másik részét az elrabolt ezüsttiemiiknek egy budai lakatoshoz vitték beolvasztás végett. A lakatos be is olvasztotta az ezüstnemüeket. Amikor a lakatostól kijöttek, felültek Budán a helyiérdekű villamosra és azon a Római-fürdőhöz mentek. A Római-fürdőnél leszállottak és a piros sapkába elrejtett eziistneuiüeket

a Római-fürdőnél egy általuk megjelölt jegenyefa irányába zsinegre rákötve a Dunába sülyesztették.

Azt is elmondotta Helig József, hogy a budai lakatosnál beolvasztott ezüstnemüeket egy belvárosi céghez vitték eladás végett. Helig sem a budai lakatosnak, sem pedig a belvárosi cégnek a nevét nem akarta megmondani.

Helig József a továbbiak során elmondotta — folytatta vallomását Hübsch — hogy 1924 december 17-én Saguly Ferenc lakásán tartózkodott. Azon tanakodtak, hogyan lehetne pénzt szerezni. Egyszer csak kopogtattak az ajtón. Rakovszky Gyula lépett be a szobába.

— Te, Feri, *— szólt Rakovszky Sagulyhoz — adjál nekem egy ólmos botot kölcsön.

Rakovszky nem mondotta meg Sagulynak, hogy mire kell neki az ólmosbot. Legalább is Helig nem említette, hogy Rakovszky, ezt megmondotta volna Bagolynak. Saguly át is adta ólmot*! botját Rakovszkynak, aki ezzel hajtottál végre a gyilkosságot.

A rendőrség nem hiti az autószerelőnek

Hübsch ezután elmondotta, hogy a be-) széigetésrol jelentést tett a rendőrség- 5 nek.

Vasárnap — mondotta Hübsch — I nem jelentettem a rendőrségen ezt a be-j szélgetést, mert egyrészt nem akartam | beleavatkozni a dologba, másrészt .nem j is igen tudtam, hova forduljak. Egy* napi gondolkozás után azonban, hétfőn elmentem a/. V. kerületi kapitányságra., ahol Rapcsák és varga uetektiveknek j Autóst retteni a Heliggel történt beszél- j getésfol. A detektívek ezután nyomban' kimentek Kelig József lakására, de nem j találták otthon. Kedden újból .elmentem f az V. kerületi kapitányságra. Varga de- \ tektiv engem bízott meg, hogyha látom j valahol Helig Józsefet, azonnal jelent-• sem neki. Keresni kezdtem Heliget azo- jj kon a helyeken, ahol meg szokott for- jj dúlni. Mivel tudtam, hogy a törvény- • széki tárgyalásokra gyakran jár mint' hallgató, feljöttem a törvényszékre.

A második emelet 3. számú tárgyalóteremben tényleg megtaláltam Heüget a hallgatók között.

Amikor megpillantottam öt, vigyáztam, hogy észre ne vegyen, rögtön lesiettem a törvényszéki palotának Alkotmányttccai kapujába.; ott a kapus szobájából telefonáltam az V. kerületi Vadász-uccai kapitányságra. Varga detektív azonnal kijött a törvényszékre és Heliget, amikor a tárgyalóteremből kilépett, ietarteljasen elhanyagoltak.

Amikor Bolla Józsefet és Saguly Ferencet február 22-én biciklilopás miatt jetártóztauák és a két betörő sorra bevallotta többi toívajlásait is, Saguly a következőket kezdte vallani Hctlasy rendőrkapitánynak:

— Hát kapitány ur, hogy ilyen jó tetszik hozzánk lenni, még valami érdekeset elmondok. Egy őrületet—

1 Ebben a pillanatban félbeszakította Bolla Sagulyt:

— Milyen ostoba vagy, hogy ilyen marhaságokat is elbeszélsz — kiáltotta Bolla.

A rendőrkapitány most már erélyesen követelte, hogy mondják el, miről van szó, amire Saguly és Bella elmondták, hogy Rakovszky Gyula névü barátjukat megszöktették az angyalföldi tébolydából. Elmondták, hogy a Ferenc József-hid Turul-madarán lövöldöző őrült barátjukat a tébolydában többször meglátogatta a szeretője, akinek utján azután üzenetet kaptak tőle, hogy szöktessék meg, mért ki akar szabadulni. Hatan be is mentek Rakovszky- Pötörhöz, akivel a tébolyda kertjében sétáltak, majd az örök szemeláttdra valamennyien a kapu felé indultak és Rakövszkyval együtt kimentek. Rrkovszky-Pötör ezután néhány napig Bolia lakásán lakott — vallották tovább a, betörök — és hogy mogjntal'níazza őket, nagy mennyiségű ezüstöt ajándékozott nekik.

Halasy rendőrkapitány azonnal jelentést tett erről a vallomásról fölötteselnek, mert mindjárt az volt a gyanúja.

toztatta.

Pötör és Bolla együtt követték el a gyilkosságot?

A rendőrség nyomozása egyelőre még nem tudta tisztázni azt. hogy Pötör és Bojla együtt követték-e el a gyilkosságot, vagy pedig Pötör egyedül. A rendőrség azt hiszi, hogy a gyilkosság idejében Bolla szintén a lakásban vagy a lakás előtt tartózkodott

és jgy neld is része van Leirer Amália meggyilkolásában és kiroblásában.

Bolla a rendőrségen egyelőre kétségbeesve tagad és csak azokat a részleteket akarja elismerni, amelyek az ezüst megszerzésére vonatkoznak és abban a pillanatban, mihelyt a gyilkosságról kezdik kérdezni, rögtön tagadó választ ad és olyan mereven helyezkedik szembe a kérdezgető rendőrtisztviselővei. hogy ez a merevség már magábanvéve is gyanús. A rendőrségen Bolla viselkedése azt a gyanút kelti, hogy Bolla tán csak kitalálta Pötör Gyula nevét és szerepét, de a rablógyilkosságot ö maga egyedül követte el.

Ha azonban még sem egyedül követte

volna el, akkor viszont Pötörrel együtt ő is részes a bűnben. Ezért a legfontosabbnak a rendőrség most Pötör kézrekeritését tartja.

A rendőrség adatok helyett lelki motívumokat kutatott

A rendőrség már két héttel ezelőtt könnyen a gyilkosok nyomára juthatott volna, ha figyelőmbe vették volna az úgynevezett telki motívumok helyett, hogy a rendőrség kezén már február 23-án öt kiló ezüst volt, ilyen nagy mennyiségű ezüst pedig csak Leirer Amália lakásáról tűnt el. Ugyanekkor azonban, tehát öt nappal a gyilkosság felfedezése után már egyéb komoly gyanuokok álltak a rendőrség rendelkezésére, amelyeket érthetetlen módon

hogy Leirer Amália ezüstjéről van szó, az illetékes tényezők ekkor azonban már Leirer Lőrinc személyével foglalkoztak és nem vették figyelembe ezt a vallomást.

Húsz millió ígéretével vallatják Sagulyt

Saguly Ferencet pénteken délelőtt újból kihallgatták, amikor megismételte a már február 22-én tett vallomását. Ennél többet azonban nem akart mondani. A kihallgatást foganatosító rendőrtiszt erre a következő kérdést intézte hozzá:

— Azt mondja meg, kit tart Leirer Amália gyilkosának? Honnan tudja maga azt, hogy Rakovszky volt a gyilkos, honnan tudja, hogy* nem Bolla , a gyilkos?

— Erre nem tudok válaszolni — felelte Saguly.

— Hát, ide hallgasson, Saguly! Mi gondoskodni fogunk arról, ha töredelmesen vall, hogy a maga újszülött gyermeke megkapja a húsz milliót, a mit a nyomravezetőnek tűztek ki.

Saguly bámulva néz egy pillanatig a rendőrtisztviselőre, azután a bozontos, rossz arcú, züUöttképii ember összeesett és magából kikelve zokogni kezdett:

— Fogalmazó ur, hát lehetséges, hogy az én gyermekem megkapja a húsz milliót?

— Persze, hogy lehetséges, sőt a maga gyermeke fogja megkapni, csak mondja el részletesen, hogy mit tud.

Saguly egész testében megrázkódva zokogott:

— Amit tudok, mindent elmondok, — mondja kétségbeesetten. ~ csak biztosítsák, hogy a gyermekem kapja meg a húsz milliót A gyilkosságról mindössze annyit, tudok mondani, -- mondja még mindig szinte fuldokló zokogásközben Saguly, hogy azt hiszem, hogy a gyilkosságot Rakovszky egyedül követte el. Nem tudom, hogy Bolla vele

Ugyanebben az időpontban ujbő! kihallgatták Boila Józsefet is, aki a kővetkezőket vallotta:

— Tegnap elmondtam, amit tudtam, hiába kérdeznek, semmi mást nem tar dók mnodairi. Hiába voltam fenn egész éjszaka, hiába figyeltek egész éjszaka, hiába nem hagylak aludni, nekem sem-, mi nj mondanivalóm nincs. Az igaz, amit elmondtam. Én a gyilkosságról semmit sem tudok. A gyilkosságról csak akkor értesültem, amikor azt a lapokban olvastam.

. Bolla kihallgatása tehát, eredménytelenül végződött.

Hivatalos jelentés a pénteki nyomozásról

A rendőrség a kiadott hivatalos jelentés szerint pénteken a nyomozás folya* I mán kihallgatta Bellát, Sagulyt,. Helig Józsefet, továbbá Pötör mostoha testvéreit, Edclbacher Erzsébet és Terézt és végül Pötör barátnőjét, egy Gizi nevű nevelőnőt. A nők tagadják, hogy bármit is tudtak volna a gyilkosságról és azt, hogy a gyilkos az ékszereket a lakásukra szállította volna.

Bolla megmaradt eddigi vallomása' melleit és állítása szerint nein tudta, hogy ;•/ ékszerek gyilkosság utján kerültek Pötör birtokába. Helig József is tagadja, hogy tudta volna, milyen utón jutott Pötör az czfistevöeszközölshöz.

A reíidürség külön futárra! küldte Becsbe a Pötör ellen kibocsátott körözőlevelet a gyilkos fényképével és szcmélyieirásátfal. Mint a rendőrségnek tudomására jutott. Potomok Ohnützben, Bécsben és Kassán is voltak barátai, az ottani rendőrhatóságok a távirati megkeresésre azt válaszolták, hog- az illetőket nem találják.

Kihallgatták a Teríz-kŐrut 6. számú ház lakóit és házfelügyelőjét, de mindnyájan azt vallották, hogy december hó 22-én nem láttak a házban olyan idegent, aki Pötörre vagy Bollára hasonlított volna. Megidézték a rendőrségre Pötör unokanővérét Is, aki elmondta, hogy Pötör már január 2S-ika előtt is, amikor a Ferenc József-hid tetejére felmászott és ott lövöldözött, a bolondot játszotta és panaszkodott, hogy mindenki üldözi, de különösen egy magas, görnyedt öregember.

December 22-ike előtt találkozott! a leány Pötörrel, akinek, a ruházata nagyon elhanyagolt állapotban volt. Amikor megkérdezte tőle, hogy miért olyan kopott a ruhája,, Pötör így szólt:

— Pedig lehetnék elegáns is.

Van egy nöismerösöm a körúton,

akivel igen jó viszonyban vagyok,

uzsonnával is megkínált már, pénzt is adna, Iia akarnám.

Megállapították, hogy Pötör a nadrágja hátsó zsebében állandóan revolvert hordott és az övében, a nadrágjára akasztva, tört is viselt.

A rendőrség táviratozott az összes hazai és külföldi elmegyógyintézetekhez is, mert nem tartja kizártnak, hogy a rablógyilkos ismét egy tébolydába« keres menedéket.

Az 1151-es fogoly szabadulása

A budapesti törvényszék vádtan ácsa pénteken délben foglalkozott Leirer Lőrinc s zab a d! áb ráhelyez éséiU-k kérdésével. A vádtanács dr. Almásy Dezső elnök! ésével foglalkozott az üggyel és tíz percnyi tanácskozás után megváltoztatta a vizsgálóbíró előzets letartóztatást végzését, amelyet szándékos etnbaröiés és rablás címén emelt és

elrendelte Leirer Lőrinc szabadlábra helyezését.

A vádtanács határozatának, indokolásai szerint egyrészt az ügyészség péntek «sí délelőtt maga is indítványozta Leirer 1 szabadi ábrahelyezés ét. másrészt az ,u{