Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-14 / 71. szám

4’. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. március 14. Újabb adófaábori! Noviszadon Felnjeatíttck az adákiveto-bízotFágoi 4 kereskedők ellenakcióra készülődnek .-•'Noviszacjoti a. gazdasági körök már régóta panaszolják, hogy a. tar­­tptoányi pénzügyigazgatásáé a pénz­ügyi törvények legszigprubb érte!* mezesével jár ,el az adóterhek tűk nyomó részét viselő gazdasási, kö­rökkel szemben. Nemrég éles összeütközés .volt a pénzügyigazgatásig. és a kereske diainti körök. közt. mert 'a: Dénkügr­­fgazgatósic néhány her előtt mint-; egy. huszonöt .legnagyobb -'novisžađl cégnél váratlanul. megleDetésszerii vizsgálatot tartott és álirtóíag- meg: állapította, hogy azok — egy-kettö kivételével — hamisan vallották ba forgalmi adójukat. A pénzügyigaz­gatásáé ezek ellen szigorú megtorló intézkedéseket kívánt életbeléptetni, de az érdekelt kereskedők közvetle­nül a miniszterhez fordultak panasz­­szal és azóta az annak ideiéit nagy pert felvert adóeltitkolási ügy szü­netelt. . Most újabb fordulatot ad a novi­­szadl adóháborunak a pénzügymi­nisztérium rendeleté, anielv felmenti a harmadosztályú kereseti ás a for­galmi adót kivető bizottságot. A mi­niszter orról leiratban értesítette az adókivetö bizottságnak íagiait: Mi­­roszavljevics P. Koszta kereskedel­mi- és iparkamarai elnököt az adó­kivető bizottság elnökét, dr. SlícoVcs Brankó közjegyzőt, az adókivető bi­zottság alelnökét. továbbá annak tagjait: Marci kies Márkot. Draku- Ucs Velimirt és- Sztojkovics Szávát. A miniszteri végzés a felmentés okait nem említi meg. ellenben Már tics Vászó pénzügyigazgató egy új­ságírónak kijelentette, hogy a fel­mentés azért történt, mert a bizott­ság »felületesen« végezte munkáját, a ’kis jövedelműeket súlyosán terhel­te. a nagy jövedelműekkel szemben elnéző volt. A pénzügyigazeató még kijelentette, hogy ui adókivetésről niheö szó. csak »a régi bizottság hi­báinak kijavítása« fog megtörténni. Végül a pénzügyigazgató kilátásba helyezi, hogy azokat a kereskedő­ket. akiknél a könyvvizsgálat adóéi titkolásokat állapított meg. szigo­rlton meg fogják büntetni. A miniszter felmentő végzése és a pénzügyigazgató nyilatkozata nagy konsternációt keltett és erős ellenak­cióra készieti a kereskedőket, akik a legközelebbi napokban ez ügyben a-: Lloyd helyiségeiben értekezletre jönnek össze, hogy egyöntetűen fog­laljanak állást az ui adóhábomban. A 'noviszadi kereskedelmi .élet; egyik vezerszeméiyisége a követke­zőket jelentette ki a Bácsmegyei Napló munkatársának: — A kereskedők izgatottan és ért­hető félelemmel fogadták az adóki­vető bizottság felmentését, mert. a? eddi.síi bizottság — ha szigorúan mérlegelve is — a közönség érdekei­re is. figyelemmel volt, amire azért is szükség volt, mert a Vajdaság aránytalanul viseli az ország adóter­heinek legnagyobb részét, ifélda er­re, hogy a pénzügyminiszter a for­galmi adóiöv ed elemből az egész or­szágban 200 millió dinár bevételt irányzott elő és az adókivető bi­zottság csak Noviszadon 11 millió dinár adót vetett ki. — Az adókivetö bizottság felmen­tésének tendenciája világos. A már esryszer felmentett adókivetö bizott­sági, tag nem lehet annak a bizott­ságnak újból tagja és isrv addig mentik fel a bizottság tagjait, amíg olyan bizottság nem ül össze, amely azután az állam képviselőinek enge-, delmeskedni fog és ez illuziórissá teszi az önadóztatási rendszert. aORBSsaiíltww»—------------­A királykáim! kémkedési ügy a novisadi Ítélőtábla elolt A felebbvitelí bíróság is fe’meníeííe Dobó Szikeséért és Dobó Imréi A suboticai állami titkosrendőrség, — mint annak idején részletesen megírta a Bácsmegyei Napló, — egy Hadira Antal nevű dalmáciai katonaszökevény felje­lentése alapján 1923 szeptemberében kémkedés gyanúja alapján nyomozást indított Dobó Szilveszter k rályba mi földbirtokos és ennek két fia, Dobó Imre és János ellen. Radica, aki Szegeden a magyar hadseregben is szolgált, meg­szökött csapatátó és átjött Jugoszláviába. Visszatérése után azt állította, hogy Dobóék összeköttetésben állnak Egert századossal, a szegedi hírszerző osztag parancsnokává1, továbbá titkos összejö­veteleket tartanak magyar kémekkel a magyar határ közelében levő szállá­sukon. A feljelentés alepj 'n az állami titkos­rendőrség házkutatást tartott Dobóék házában, ahol gyanús vegyszereket és villanykörtéket foglallak 1c. A házkuta­tás ut n Dobó Szilvesztert és Imrét le­tartóztatták. Dobó János Magyarországra távozott. A kémkedési ügyet 1924 május 31-ikén tárgyalta a novisadi törvényszék. A tár­gyalás során megállapította a bíróság, hogy a vádlottak él en semmi bizonyí­ték nem merült fel, a gyanús vegyszer­ről kiderült, hogy hajszesz. Radica val­lomását pedig, amely ellentmondásokkal volt teli, nem fogadta ei a bíróság bi­zonyítéknak, mert alapos volt az a fel­­tevén, hogy a katonaszökevény azért akart agent provakatőr szerepet ját­szani, hogy' saját magát tisztázza a ható­­s go,k előtt. Ezért a törvényszék Dobó Szilvesztert és Dobó Imrét felmentette a kémkedés vádja alól és tizhónapi vizs­gálati fogság után fejenként kétszáz­ezer dinár kaució ellenében szabadlábra helyezték őket. A novisadi fe'cbbviteli bíróság pén­teken tárgyalta az ügyet, amelyen a v< - dat dr. Lemaics Jován államügyész Kettősség lr:a; Színi Gyula ■■AliK észrevehető jelek mutatták elein­te; .hogy mi rtLczv végbe Rétéiben és ö masa se nagyon vetett rá figyelmet. Ugyanaz a dolog, amelyet mezizlelt a evolve egvik felén édes izü volt. a má­sik felén nettig savankás és timsósau összehúzta a bőrt. Ugyanannak az em­bernek a bánnia hol kellemesen lágynak, hol rikácsolón lármásnak tetszett neki aszerint, amint egyik vagy. másik fülét érte. Úgy érezte magát, mintha testének két össze nem illő fele volna. Az egyik iáradt. nehézkes, tompa, csaknem érzék­iden. a másüt meg túlságosan élénk, érzékeny és ingerlékeny. És ezvszer. mikor gyalog és egye­dül ment át azon a fasoron, amelyet még dédapja ültetett kastélyuk elé. al­konyat felé különös jelenséget figyelt móg. Lépéseket hallott a háta mögött, tíü amikor visszafordult, senkit sem lá­tott'. Mégis az az érzése volt hogy va­laki kiséri. Háta mögött a lépések zaiá hol erősebb, hol gyöngébb volt. de nem hagyott föl egy Pillanatra' sem. mire Péter ijedtében visszafordult, a kastély felé Az ismeretlen .lépések neun tágítot­tak a háta mögül mindaddig, amíg be nem tért a kastélyba. .Este Péter nagyon ió társaságban vplt. vidáman poharazgatott 1 baráfaf közi és különösei! iól e-sott neki hogy menvassgonva nevét nagy tisztelettel és. csodálattal emlegették. Néha ugyan tiltakozni akart a túlságos ntógasztalás öltem de inkább erőt Vett mázán és hallgatott. Később meziótt a menyasszonya. Dé­nes Viola. Péter kereste az alkalmat, hogy négyszemközt beszélhessen Violá­val. Talán kissé a bor hatása alatt; mezeredt a nyelve és elpanaszolta csaknem bevallotta egészen, hogy mi­lyen különös érzéseit lepik mez néha. mintha »én-ie... kettéhasadt volna. — Két lény él bennem. — vallotta ineg Pétor. — Az egyik imádja magát, a másik pedig... meg szeretné fojtani. Viola csodálkozó szemet vetett rá és felelte: — Ha igy. van. akkor inkább szeret­ném. ha az egvik megfojtotta volna már a másikat! Péter neki akart rohanni menyasszo­nyának. hogy szavaiért megbüntesse.- de abban a pillanatban fölülkerekedett ben­ne jobbik énie és ölelésbe, csókba ful­lasztotta hirtelen indulatát. Viola szemében azonban valami egé­szen idegen, gonoszkodó kifejezés mu­­íradt. atni Pétert vérig ingerelte. És ■ anélkül, hogy tudta volna, mi történik vele. úgy érezte, hegy valaki fölkapja az íróasztalon lévő tőrt és á menyasz­­szonva puszta kebelének szögezte. Pé­ter a leány segítségére akart sietni. Csak mikor Viola sikoltozva mene­kült előle.- akkor vette észre Péter, hogy .a saiát kezében van az a tőr. amit ki akart csavarni. Péter ekkor már tisztában volt vele. hogy két lény lakik benne, akik egymás­sal örökös háborúságban vannak és Pé­ternek állandóan döntenie kell köztük. # Viola a törszurás elől a szomszéd szobába menekült. Ott csak Géza volt, Péter testvéröccse Géza kicsavarta Pé­ter kezéből a tőrt. Péter, amikor mai­lé volt fegyverezve, szelíden viselkedett és menyasszonyával szemben különös, de szép szavakkal próbálta mentegetni magát: Higvie meg nekem Viola — mond­ta —. hogv két különböző, egymástól elütő ember él beírnom. Maga. aki cso­dálatosan. tökéletesen egységes szelle­mű lénv. ezt nem is fogja soha egészen megérteni. Külsőleg mi étm olvan em­berek vagyunk, mint mások, ugv hason­lítunk ráiuk. mint egvik dió a másikra. De voltakéoo alighanem olyanok va­gyunk. mint kettős dió egy héjban..: — Nincs magában két lélek — pró­bálta Viola józanságra inteni Pétert —. ezt maga csak a fejébe vette. Ha maga szeret engem, akkor csak egy lelke, csak egy szive lehet és csak engem szerethet! — Ó. bár igv volna! — sóhajtott Pé­ter. — De higvie meg. Viola. az. ilyen kettősség mint bennem, már másokkal is előfordult Franciaország egyik leg­nagyobb ÉHamférfiáról. aki a francia akadémiát alapította, föiiegyezték inti­­musai. hogy állítólag életének némely szakában... paripának ültté magát. Ha ez a beteg állapot erőt vett raita. be­zárkózott szobájába, hol nagy biiliárd­­asztal volt és e körül lépkedett rohant ló médiára. Franciaország egyik legna­gyobb elméje volt... Richelieu. Viola és Géza. akik hallgatták».ezt a beszédet, lopva egymásra néztek, pil­lantásaik találkoztak és intettek egy­másnak. mint akik tökéletesen egy né­zeten vannak. Péter észrevette a két szemnek ezt a iátékát. A jobbik énie azt súgta neki. hogy ezek azért néztek ugv össze, mert bolondnak tartják, de éniének rosszabbak fele igv szólt . ma­gában: »Ezek szeretik egymást és most összeesküsznek ellenem«. Péter most Gézának rontott neki: — Csak azt tudnám — lihegte —. hogy te melvik énemnek vagy a test­vére. a jobbik, vagy a rosszabbik fe­lemnek! Géza komoly, jóakaró hangon mond­ta: — Péter, te nagyon fáradt vagy. Ajánlom, keress föl egv idegorvost vaev vonult egyelőre szanatóriumba. Szeretnéd, ugv-e? — rikácsolta Péter. — hogy elvehesd feleségül... Violát Viola elsáoadt. mint a fal és kiszaladt a szobából. Ott havvta a két testvért # A tanár szorgalmasan pislogott a szemüvege mögött és nagy jóakarattal nézett Péterre: képviselte, a védelmet pedig dr. Pisku­­lies Zvonimir suboticai ügyvéd látta el, A felebbvitelí bíróság helybenhagyta a törvényszék felmentő Ítéletét, amely jog­erőssé is vált. Horthy fölmentette Beincxky Ödönt a hivatali titoktartás alól A volt magyar belügyminiszter vallomást tehet a Somogys-gyilkesságrál Budapestről jelentik: Somogyi Béla és Bacsó Béla szocialista lapszerkesztők elhurcolásának és meggyilkolásának ötö­dik évfordulóján — mint ismeretes — újból szélesebb hullámokat vert Magyar­­országon ez a régi szomorú ügy. A budapesti lapok az utóbbi hetekben részletesen ismertették az annak idején lefolytatott nyomozás aktáit s a közvé­­'emény ismét szükségét érezte annak, hogy e rejtélyes ügyben Beniczky Ödön volt nemzetgyűlési képviselő és belügy­miniszter is vallomást tehessen. Beniczky ugyanis már előbb kijelentette, hogy hajlandó fontos adatait nyilvánosságra ho ni, de csak akkor, ha a hivatali titoktartás alól felmentik. Miután a felmentés ügye már majd egy évas húzódott, február 12-én Farkas István nemzetgyűlési képviselő indítvá­nyára a demokratikus ellenzék felhívást, február 21-én pedig levelet intézett gróf Bethlen István miniszterelnökhöz. A 'evél azt kérdezte, hogy mi az oka a felmentés állandó késleltetésének, ille­tőleg: hajiandó-e a miniszterelnök, mint a kormány feje, a felmentést két két alatt megadni? A sokáig húzódó ügyben most döntő fordulat történt. Politikai körökben már napok óta beszélik, hogy a kormányzó Beniczky Ödön volt belügyminisztert felmentette a hivatali titoktartás kötele­zettsége alól. Bemczky a felmentést leg­­k zelebb már írásban is megkapja, te­hát semmi akadálya sem lesz annak, Ihogy beszámoljon azokról az adatokról, amelyeket a Somogyi—Bacsó-gyilkos­­s gról annakidején mint belügyminiszter szerzett. — Minden jóra fordulhat még. kedves barátom. — mondta. — Ön ittmarad a ' szanatóriumban. Gondos ápolás alá vesszük és amikor az idegei már jól ki vannak pihenve, hazab öcs útjuk. i Semmiféle szanatóriumi kezelésre ’nincs szükségem. — felete Péter. — Tanár ur tudós ember és megmagya­rázhatta'a menyasszonyomnak, hogy az ilyen kettősség, amilyen bennem van. imár nálam nagyobb emberekben is j megvolt... például Richelieuben ... , A tanár ur, észrevehetetlenül mosoly* 1 eott: • — Fiam. maga ittmarad. — mondta csöndesen — és meg fog gyógyulni. Simán, mint valami ügyes, ravasz kí­gyó. kisiklott az aitón. Péter utána sze­retett volna rohanni és megfojtani. Alighogy a tanár Kitette1 a lábát, meg­jelent két marc naképü. markos legény. Szakavatott módon megragadták Pétert és vitték magukkal. — Hova visznek? — kérdezte fölhá­borodva Péter. A legények, nem feleltek semmit, hanem bevitték Pétert egv ki­csi. de csinos és elég világos kis szana­tóriumi szobába. Péternek feltűnt, hogy a szoba ablaka sürii. erős dróthálóval van megerősítve. De igv is ki lehetett rajta látni a kertbe. A két legény Péter mellett maradt. Fehérkabátos orvos lépett be. hogy átvegye a beteget. Péter, amint meg­pillantotta a doktort, a legnagyobb föl­­indulásban szólította meg: — Doktor ur! — kiáltotta Péter és az öklével hadonászott. — hallatlan az. amit velem csinálnak! Józan és tiszta fellel bezárnak engem ebbe a bolondok­házába. Nekem innen ki kell jutnom, mert nincs-semmi bajom. A saját test­véröcsém záratott ide. hogy megkapa­rinthassa a menyasszonyomat! Péternek ugv rémlett. hogy a szobája Ielőtt lévő folyosón megpillantotta Géza és Viola alakiát. A szobaorvos nyugodtan szemrebbe­nés nélkül hallgatta meg Pétert és csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom