Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-13 / 70. szám

4 oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. március 13. A mennyország követe Egy kalugyer barát félmillió lejt szedett össze Erdélyben Székelyudvarhelyről jelentik: Az ud­varhelyszéki falvaknak napok óta misz­tikus vendége van egy hosszú, sovány, ortodox papi ruhába öltözött fiatal kaiugver barát személyében. A barát teljes ornátusában papi süveggel a- fején érthetetlen igéket és imatöredékeket mormolva jár faiuról-falura, összegyűjti a székelyeket és előadást tart nekik a mennyországról. A. fiatal barát dantei érövéi festi !e a paradicsom gyönyörű­ségeit. A másvallásu székelyek végig hallgatják az ismeretlen égi követet és utolsó fillérüket is odahordják neki. A barát átveszi a pénzeket, föijegyzi az adakozók nevét és kijelenti, hogy ezekért misét fognak szolgáltatni. A misepén­zek húsz, negyven, hatvan, nyolcvan, száz lei között oszlanak meg. • Az összegek egyúttal belépőjegyek a mennyország különböző szférájára s ez­zel az adakozók egyidejűleg le is veze­kelték elkövetett bűneiket. Természete­sen 'felvilágositja a jámbor és részben babonás székelyeket, hogy a drágább misének nagyobb és hosszabb ideig tartó hatása .van. A kalugyernek misepánzt, illetve pa­radicsomi belépődíjat gyűjtő körútja elé eddig csak Szentlélek község plé­bánosa próbált akadályt gördíteni. A plébános, aki lelkiismereti és hivatali kötelességéből emelte fel tiltakozó sza­­yát, ráfizetett közérdekű akciójára. A kalugyer, akit így megzavartak, állam­vallás elleni izgatás címén feljelentette Gegő Simon plébánost a csendőrömnél, amely a papot letartóztatta. Másnapra szabadon engedték ugyan, de az eljá­rást lefolytatják ellene. A kalugyer néhány nappal ezelőtt félmillió lei-jel a tarsolyában elhagyta Udvarhelymegyét és átment a szomszé­dos Maros-Tordába, ahol folytatja gyűj­téseit négyszáznyolc évvel Tetzel Ján>s után. Elöntött a vér. Hazavittek a lakásom­ra, három hónapig feküdtem, hat hétig nem tudtam egy szót se szólni. Miklós János tagú hallotta, amikor Berta András hangosan mondotta Fii­lopnék háromszor, hogy: ne jöjjön kö­zel hozzá. Fiilöp kezébe bot volt. A bíróság, — miután több beidézett tanú nem jelent megy — a főtárgyalás folytatását április 2-rai tűzte ki Ludasi csendélet Hét év előtti bűnügyet tárgyalt a suboticai törvényszék Hat év előtt, 1919. év juiius 27-én történt bűnesetet tárgyalt csütörtökön a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa, Egy Ludas-pusztai földmives, Berta András kapával félbevágta Fillöp György gaz­dát, aki húsz napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett A vádlott, Berta András elmondja, hegy Luda^-pusztai »íöldész« és kilenc »családja« van. Iskolát egyet se vég­zett. .Ír elnök: Bűnösnek érzi magát? A- vádlott: Kérem, nem, ő nekem jött. Az elnök: Miért? A vádlott: Azt nem tudom. Én há­romszor mondottam neki, hogy ne jöj­jön hozzám közel, mégis jött, games bot volt a kezében. Az elnök: Talán verekedtek, ' civa­kodtak előbb, talán megbántotta vala­mivel? A vádlott: Nem bántottam annyira se, mint- egy tyuklépés. Én önvédelemből ütöttem meg. Ha én ntjin ütöttem volna meg őt, ő ütött volna meg engem. Ami­kor kőzetembe jött, szidta anyámat rámfogta a botot, én erre. kapával fejbe­­ütöítein. A vádlott után Fiilöp György sértet­tét'. hallgatta ki a bíróság, tanúként Az esetet úgy adja elő, hogy a kérdéses napon bálból többed magával ment ha­zafelé, társaságában volt Körmöczi Ve­ra, Lőcs Antal, Barát Péter és mások is. Napsjálltakor értek Berta András háza elé. .Berta veje kint állt a ház előtt és elkezdte szidni. — Miért szidsz te minket — kérdeztem tőle, mi­re meg akart ütni. Védekeztem, a ká­­íapom leesett, utána kaptam, elestem és Berta akkor vágott fejbe a . kapával. ?'/z nem is láttam akkor Berta Andrást. Simons elnökhelyettes letette az esküt m okirata párthoz tartozik, de több fontos kérdésben a jobboldali pár­tokkal együtt szavazóit. A demok­rata párt nem utasította'Vissza egyelőre ezt, hogy Gesslert je­löljék, mivel végső esetben éz eszköz lesz arra, hogy a ros­szabb eshetőségeket megakadá­lyozzák. Simons, a birodalmi főtörvény­szék ' elnöke átvette az elnöki teendők intézését és ez alkalom­mal Luther birodalmi kancellár feleskette. Simons, amíg az elnöki teendőket intézi, az elnöki palo­tában fog lakni. Működése az uj elnök hivatalbalépésével szűnik meg, valószínűleg május elején. Berlinből jelentik: Újbirodalmi elnökjelölt neve bukkant fel, Gessler birodalmi védőrségi mi­niszteré, akit az összes polgári pártok közös elnökjelöltjének akar­nak íeiléptetni. Ezt az indítványt a jobboldali pártok választmányá­nak tanácskozásán a választmány egyik tagja tette. A tanácskozá­son resztvettek a demokrata pár! és a centrumpárl kiküldöttei is. Az összes eddig szereplő elnökjelöl­tek hajlandók visszalépni abban az esetben, ha Gesslert jelölnék az összes pártok. A h dügyminisz­­teri tárcát ez esetben egy domok­­rata-páríi politikus kapná. Gessler hivatalosan még a de-Tiz éve nem volt adókivetés a bánáti községekben A folytonos jegyző-csere mérhetetlen károkat okoz az államnak Az adózók és a pénzügyigazgatőság panaszai Az adóprés szabályszerűen működik Becskereken és néhány hónap múlva — ha a most folyó kivetések befejeződ­nek — mindenki lajour« lesz adóiával. Ennek az adókivetésnek természetesen legkevésbé sem örülnek a becskereki adózók és nincs a kivetéseknek egyet­lenegy ága sem, amelyben súlyos, pa­naszok ne hallatszanának az adózók részéről. A i-Bácstnegyei Napló-., becskereki munkatársa fölkereste Eremin Ozren pénzügyigazgatót, a iecskereki kerületi pénzügyigazgatóság vezetőjét és kér­­fdést intézett hozzá az adózók panaszai ügyében. A beszélgetés folyamán első­­\ sorban azt állapítottuk meg, hogy a ke­­rilleti pénzügyigazgatóságnak — mint a pénzügyigazgató mondotta — nem áll [módjában az adózók panaszain segíteni, de ugyanekkor kiderült az is, hogy ma­isának a pénzügyigazgatóságnak is van­nak panaszai, amelyeknek orvoslását viszont a kormánytól várja — hiába. Nem küldhetik az adóértesitöket Azokról a sérelmekről, amelyek a rendkívüli adók kirovásánál az egész Vajdaságban mindenütt, azonkívül Becs­kereken speciálisan érték az adózókat, beszámolt már részletesen a »Bácsme­­jgyei Napló«. Eremin pénzügyigazgató errcvcnatkozólag kijelentette, hogy a valódi vagy vélt sérelmek orvoslásának egyedüli útja a felebbezés, amelyet bi­zonyára objektiven fog elintézni az adó­­felszólamlási bizottság. Érdekes azon­ban az, hogy a felebbezésekre egyelőre I aligha kerül sor, mert a pénzügy igazga­tóságnak olyan kevés tisztviselője van. 1hogy nincs oki a bizottság kivetéseiről Iszótó értesítést elkészítse és igv a ki­­jvetett adó nagyságáról nem lehet érte-Isiteni a feleket, már pedig felebbezni csak az értesítés kézbesítése után lehet. íAz adózók ugyan a legkevésbé sem- fog­ják ezt nehezményezni, bár mennél to­vább húzódik a kivetés, annál hosszabb időre, tehát annál nagyobb összeget kell egyszerre fizetni. Dinár—korona—dinár A most folyó adókivetéseknél a leg­nagyobb és szociális szempontból is leg­­bántóbí? igazságtalanság a munkás- és hivatalnok-embereket éri. Az ö adójuk a negyodosztáiyu kereseti adó, amelyet I még mindig az 1875. évi magyar tör- 1 vény aiap.ián eszközölnek. Ez a törvény ■számszerűleg megállapítja, hogy mennyi fizetés után mennyi adót kell fizetni A most folyó adókivetésnél ezt a fizetési táblázatot is átvették, de a dinárt olyan körülményes módon számítják át koro­nára, hogy mindenki lényegesen több adót fizet, mint amennyit a táblázat az ő fizetésének megfelelően ciőir. Az idézett törvény szerint 3000 koro­na után 50 korona a negyedosztályu kereseti adó, mi sem természetesebb, mint hogy — ha érvényben van a régi törvény — 3000 dinár után ötven dinár adót vessenek ki. Ám az átszámítás nem úgy történik, hanem először az adóala­pot megszorozzák néggyel, mert »3000 dinár megfelel 12.000 koronának«, úgy a 12.000 korona után járó adót veszik alapul", ez azonban nem a 3000 koronás fadó négyszerese (200 korona), hanem oOö korona, mert az 1875-ös törvény j progresszív adózás állapit meg. Az igv kapott 600 koronát visszaszámítják di­­{iiárba és kiderül, hogy az adózó 50 di­nár helyett 150 dinárt fizet. A differen­cia azonban nem száz dinár, mert a növekedéssel együtt nő a pótadók ren­geteg tömege. Száz dinár állami egye­­hiesadó után, mindenféle pótadókból, ke­­jrek számban ezerháromszáz dinárt kell I fizetni, tehát a fontebbi háromezer diná­ros kereset adója (150 dinár egyenes- és 1300-}-650 pótadó) kétezeregyszdz dinár. Kétségtelen, hogy ezt az adóterhet ? egyetlen munkás vagy tisztviselő sem birja ki és még azzal sem vigasztalhat­na magát, hogy kevesebb jövedelmet (vall be, hiszen az egész jelenlegi adó­­j rendszer az adóeltitkolásra van ala­­! pozva, a. tisztviselő fizetését azonban Inagyon könnyen megtalálják a főnök könyveiben. Érdekes, hogy azok között a becskereki munkások és tisztviselők között, Akikre már kivetették • /eket a I horribilis adókat, csöppet sem elkesere­dett a hangulat. Azt mondják mély re­­zignációval: hajtsa be az állam — ha tudja.. Ezekre a panaszokra mindössze -azt a választ adták, hogy a dinárátszámitás rendelet szerint történik igy, a pótadóio ról pedig nem tehet az állam. Az igaz­ságtalanságot abban látják, hogy a ne­gyedosztályu kereseti adó után ugyan­annyij pótadót kell fizetni, mint a har­madosztályú után, holott az utóbbit so­hasem a teljes kereset után vetik ki, mert a méltányosság és az eltitkolás csökkenti, mig a fixíizetóst nem lehet eltüntetni. Teljes bizonytalanság a községekben A becskereki kerületi pénzügyigaz­gatósághoz 86 község tartozik. Eremin pénzügyigazgató rendkívül érdekes ada­tokat mondott el arról, hogy milyen bá­beli zűrzavar uralkodik ezekben a köz­ségekben az adózás terén. A községek legnagyobb részében 1916 óta, néhol 1915 óta nem volt törvényes adókivetés. Tiz év óta. csak úgy gondó-­­lomra fizetnek — vagy nem fizetnek — I aköntót a falusiak, ahogy a jegyzőnek a eszébe jut: sokat, vagy keveset. I A becskereki pénzügyigazgatóság I mindenképen rendet akar itt teremteni I és ázt tervezi, hogy a,közeljövőben egy- S szerre két bizottság veszi munkába . a I becskereki járás községeit. Ez a munka meglehetősen könnyű, %iszen a falusiak legnagyobbrészt földadót fizetnek. Csak- 1 hogy ehhez ,az kell, hogy a köz­­jségi a dó fő könyveik pontosan vezetve. I lezárva legyenek egészen 1925-ig. Ilyen ! község az egész Bánátban nincs, ellen­ben annál több van olyan, amelyben 1915-ben zárták le utoljára a községi adófőkönyvet, vagy ha esetleg tovább tartanak, a lezárt főkönyv tele van hi­bákkal. téves, esetleg hamis adatokkal. A felelős a jegyző, öt keresi a pénz­ügyigazgatóság, de kiderül, hogy a leg­több községben 1916 óta huszszor-har­­mincszor volt jegyzőváltozás, a háború és most a foltyonos politikai jegyzőcse­­rélgetések lehetetlenné teszik, hogy va­lakit is felelősségre vonjanak. Ebbe már már belenyugodott volna a pénzügy­­igazgatóság és csak arra törekszik, hogy a jelenlegi jegyző csináljon rendet. Kiszállnak a községbe, beidézik a jegy­zőt, dolgoztatják a pénzügyigazgatósá­gon napokig; hiába, egy szép napon át­­í helyezik valami távoli faluba, ott kezd- • ' heti eiőlrőlröl, itt még egy másik iegy-Ízőnek kel! élőiről kezdenie. A pénzügyigazgatóság most úgy akar ; rendet teremteni, hogy a jegyzőknek ■ két hónapi haladékot ad a főkönyvek rendbehozására. Aki az alatt nem lesz kész. minden napi késedelemért 500 dir I nárt büntetést fizet. ? A pénzügyigazgató szerint óriási kár éri az államot, az ilyen megoldhatatlan zűrzavaros helysei miatt. Súlyosbítja azonban a bajt. hogy eiőbb-utóbb ezt a kárt is az adózó fizeti meg. Viharos szövetkezeti közgyűlés Szentén A tagok lemond "> era kényszeritétték as elnököt Szenta kezd nevezetessé válni har’ cias egyesületi közgyűléseiről. Nemrég a k: rcske,dők egyesülete tartott . igen Viharos közgyűlést, amelyen a tagok a vezetőséget rövid ulon elcsapták, lég­ii'óbb pedig a Tóparti Szövetkezetnek óit tény eramentumos jelenetekben bő­­ve'kedö közgyüj se, a me yen az el­nök aő dr. Sóti Adóra ügyvédet az el­nöki szél elhagyására kényszert telték. A szövetkezeti tagok mindjárt a gyü­­!és elején hango - kifele--őst .diák elé­gedetlenségüknek a fiilőtt, hogy a- ve­zetőség nem á'i feladata magaslatán. Megállapították, ho-y a szövetkezet árui drágábbak, mint a magánkéteske­­delcraben és így á szövetkezeti tagok másutt kinyié lenek szükségleteiket fe­dezni. Kifo ásoitá'k azt is, hogy a ta­gok. már évek óta nem kaplak osz­talékot. Az elnök a tagol: követelésére eltá­vozott az elnöki székből, mire a gyűlés Jakus István! választotta meg ideig­­enes elnökké. Az ideiglenes elnök va­sárnap déluiánra rendkívüli közgyűlést hivott egybe, amelyen a zárszámadásokat rév deniják és az egész ügykezelést felülbir Iják. IORAN1 :Ääi krćm ćs szappan hatása csodás I.eraka „ítOA" drogerija Kovisad A német hadügyminiszter az u] elnökjelölt

Next

/
Oldalképek
Tartalom