Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-11 / 68. szám

6. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 11. Deíekíivláz Budapestem Mindenki Leiror Amália gyilkosa után ' utat Hamis adatokkal árasztják el a nyomot;'; hatáságakat Budapestről jelentik: A Leirer' Amália gyilkosa utáni nyomozás § Budapesten tömeghisztériává kezdi fejlődni. A rendőrségen és a vizs-jj gálóbiró előtt uiból naponta jelent-j keznek emberek, akik adatokat; akarnak nyújtani a nyomozás szá-j mára. azonban ezek az adatok mind megbízhatatlanoknak és a tulcsigá­­zott fantázia szüleményeinek bizo-; nyúlnak. Kedden reggel megielent a főka- * pitányságon egv nagykovácsi föld­­birtokos és bejelentette, hogy rend­kívül fontos adatot tud Leirer Lőrinc ellen a rendőrség rendelkezésére bocsátani. Leirer Lőrinc védekezé­sében állandóan azt. adia elő. hogy a karácsony után következő napo­kon ki sem mozdult otthonából, bete­gen feküdt és súlyos betegségében még arra sem volt alkalma, hőire lá­nyát meglátogassa és ''rdeklődlék. hogy az odahaza tartózkrd k-e vagy sem? Ennek az adatnak a megdön­tésére akart szolgálatúi nagyon ér­dekes és döntő bizonyítékokat a; nagykovácsi földbirtokos. Bejelen­tette. hogy Leirer Lqrmc neki rég' ismerőse, éppen ezért csodálkozva olvasta, hogy Leirer azt állitta. hogy a karácsony utáni napokban egyál­talán k sem mozdult hazulról egé-j szén újévig, sőt. mint mondja, ni év■. után is ágyban töltötte az időt Ez- \ zel szemben Leirer Lőrinc a nagy-! kovácsi földbirtokos biztos tndomá-; sa szerint közvetlenül karácsony Titán nagy csomagokkal ids-''reive \ Nagykovácsiban járt. A tannbeieien-: test tevő föjdbirtokos tanukat is megnevezett, akknél Leirer Lőrinc karácsony után ezekkel a csomagok­kal látogatást tett. A szenzációsnak tetsző és a rend­őrség által komolynak tartott beje­lentés alapján a nyomozást irányitó dr. Vogel József rendőrkapitány több detektivve! autón Nagykovácsi- ( ba ment. hogy pontos részleteket; szerezzen arra vonatkozóan, vájjon j megfelel-e a valóságnak az. amit aj földbirtokos bejelentett. A detektívek kedden este azt tele­fonálták a főkapitányságra, hogy Leirer csakugyan járt karácsonykor Nagykovácsiban, de nem idén kará­csonykor. hanem hat évvel ezelőtt. A Lerer-iigvnek két érdekes ku­riózuma került ma a hatóságok ke­zéhez. Az egyik egv névtelen levél, amelyet az állítólagos rablógyilkos dr. Kovács Péter fogházügyészhez intézett, amelyben megjelöli magát, mint Leirer Amália gyilkosát. A mai postával kapta a levelet a fogház­ügyész. »Tisztelt ügyész Ur! — hangz'k! a levél — nagyon tévednek önök. j amikor szegény Leirer Lőrinchen j keresik a gyilkost. A gyilkos én va­gyok. csakhogy ne gondoljanak en­gem olyan marhának, how elárul­jam nevemet és lakcímemet. Egyelő­re elégedjenek meg azzal, hogy az ismeretlenség homályából üdvözöl­jem önöket.« A levélen semmiféle aláírás nincs. A másik kuriózum a bíintevőjárás­­biróság egyik iárásbirójának a vizs­gálóbíróhoz intézett beadványa. A beadvány fe’hivia birókollégáiámk figyelmét arra. hogy a nyomozást arra az ékszerészre terjesszék ki. akitől Leirer Amália annakidején az ékszereket vette. A iárá'bró szerint orvanis logikailag sok terhelő mo­mentum vall az ékszerész ellen. Leirer Amália ugyanis, amikor az ékszereket többmillióért megvette, másnap felkereste az ékszerészt és drágálta a vételárat. A kifizetett vé­telárnak egvrészét visszakövetelte. Ekörül nagy vita folyt Le rer Amá­lia és az ékszerész között, végre is azonban az ékszerész volt kényte­len engedni. 4 rendkívül rossz sors­ban iévő ékszerész többizben íeiment Leirer Amália lakására, ahol látva a nagy pompát és felhalmozott drága­ságokat. könnyen elkábulhatott. •A vizsgálóbíró a iárásbiró ezen j beadványát is a többi akták köze so­rozta. A vígjátékira tragédiája Lakatos László darabját elplagizálta egg amerikai szerző Érdekes affér foglalkoztatja napok óta a magyar és az amerikai szín­házi köröket. Az affér egv fismert amerikai' színműíró egyik darabja körül támadt és — mint Newyork­­bó! jelentik — a bíróság előtt fog be­fejeződni. I.a/catos László »Zafír­­gyiirii« cimü Mromfelvonásos vig­­átékát, amely több európai színház műsorán is szerepelt. Amerika szá­mára egy George Choos nevű szín­házi vállalkozó vette meg és New­­york egyik színházában akarta elő­adatni. Nemrégiben, meg is kezdték a próbákat a »Zafirgyürü«-böl. ki volt már tűzve az előadás napja, amikor Choosnak tudomására jutott, hogy az amerikai hires Shvbert­­tröszt Bijou-szinházában Epizód« címen játszanak egy vígjátékot, a mely nagyon hasonlít a »Zaíirgyii­­rü«-höz. Choos megnézte a darabot és a függöny felgördülte után perc­­ről-percre növekedett meglepetése, úgyszólván szóról-szóra hallotta ugyanazt, ami Lakatos László Zafir­­gyiirüjé-ben történik. Az előadás 'tel esen meggyőzte arról, hogy az amerikai szerző szóról-szóra plagi­zálta Lakatos László darabját. An­nál meglepőbb volt a dolog, mert az Epizód-Zafirgyürii szerzőiéként a szinlapon egy eléggé ismert ame­rikai iró. Gilbert Emery szerepelt, aki valósággal lemásolta angol nyelvre a Zafirgyíirü-t. Choos rögtön megtette a szüksé­ges intézkedéseket. Bejelentette a washingtoni törvényszéknek, hogy az »Epizód« cimü darab nem más. ítönt közönséges plágium és kérte, hogy tiltsák meg az előadást miután rövid idő múlva ő is be akarja mu­tatni a »Zafirgyürik-t. Hosrv most mit fog határozni a washingtoni tör­vényszék. az a napokban dől el. — ............— — Az egységes adó: örvénytervezet a kamarák előtt A Vajdaság aránytalanul a leg­magasabb adókat fizeti A pénzügyminisztériumban műkö­dő adótörvényeket kod fikái ó bizott­ság két ni egységes adótörvény tér- i vezetet küldött meg az ország ősz- j szcs kereskedelmi és ipari kamarái-a nak véleményezés és hozzászólás céljából. A kodifikáló bizottság elküldötte a többségi és kisebbségi álláspontot kifejező tervezeteket, amely egy harmadik tervezettel egészült ki. Az első tervezet — a bizottság többségéé — a tárgyi megadóztatás elvén épült fel. mig a másik a jőve­­delmet vette alapul. A harmadik tervezet a kevésbé radikális megoldást választotta és a jelenlegi adórendszereket alapul vé­ve egy ideiglenes átmeneti adóre­formot készitett. amely az ötféle adóterület közti különbségek ki­egyenlítését tűzte ki célul. Ez a har­madik tervezet ideiglenes ieiiegü. de az illetékes körök felfogása szerint mégis 10—15 évig maradna érvény­ben. Amig eddig a nyilvános számadás­ra kötelezett vállalatok a nvereség­­kiszámitás előtt a mérlegbe beállitot-; ták az előző évi községi pótadókat, * — ami nem egy helyen 1000 száza­léknak felelt meg — addig a harma­dik tervezetben lefektetett elvek sze­rint a kifizetett adók levonhatók lesznek. A harmadik tervezet fontos és kü­lönösen a Vajdaságot érdeklő újítá­sa egy uj adónem bevezetése: a jö­vedelmi adókat kiegészítő adó meg­teremtése. amelynek célia kiegyen­líteni a jövedelmi és értékadó közti különbözeiét. Ennek előnyét a kővetkező példa illusztrálja: Valaki szellemi vagy fi­zikai munkával megkeres évi 60.000 dinárt, ugyanannyit hoz a földje, ugyancsak annyit a háza és végül 60.000 dinár jövedelme van értékpa­pírjai után. vagyis összesen 240.000 dinárt keres. Az adókrvető-bizottság a szellemi munkával megkeresett 60.000 dinárt külön adóztatja meg, amint hogy külön-kiilön veti ki az adót az egyes jövedelmi ágak után. De ez a négy tételből előálló adó lé­nyegesén kisebb, mintha például egv földbirtokost — aki kizárólag föld­műveléssel foglalkozik — _ 240.000 föld jövedelme után megadóztatnak, miután az adórendszer progresszív alapon épült tel és igv ugyanannyi iövedelemmel birő több adót fizet, ha a jövedelem egv jövedelmi ágból származik, mint az. aki több jövedel­mi ávból keresi meg ugyanazt a jö­vedelmet. A noviszadi kamara adószakbi­zottsága kedden kezdte meg a há­rom tervezet áttanulmányozását és az április eleiére Beogradba egybe­hívandó kamarai és iparszövetsérri értekezleten már kész javaslattal fog [izgalmas utóiratok színhelye. Ilyen megjegyzéseket tettek a felbőszült ol­vasók: »Ennek a P.-nek dunsztja sincs a női lélekről.« »Mondjon le!« »Várhat míg mégegyszer olvasok magától.« Sze­gény P. Szathmáry, hogy ie lenne sújt­va, ha 'látná. Viszont Gnti Soma már jj sokkal nagyobb sikerrel tiszta meg a , kölesünkönjvtári közvéleményt: ?Te­* hetséges fiatalember.« A feleségem, fele­­j séged, feleségünkében árégen a margó I fölött ez állt: »Mit akar Róbert Melanie- I tői?« aztán: - A gróf jobban tenné, ha •Mizzel kezdene ki.« A kisértetek alko­nya cimü tudományos inü \ égén ez ol­­’ vasható: »Egy szuszra olvastam ki va- I sárnap éjjel, 1923 március 15.« Ennél na­■ gyobb elösmcrést azt hiszem nem is várhatott a szerző. Egy olvasó, aki 1923 ■ március 15-iki vasárnap éjszakáját ilyen j komoly és tisztességes társaságban tölti! Az Elsodort Falu második kötete végén ezt jegyezte meg egy' nő: »Nem rossz, de jobbat is olvastam már.« Majd adna neki a Szabó Dezső, csak tudná. A Narancsliget cimü regény utolsó ol­dala: »Jozeínek rongyszaga van« (135 old.) Az Óh, azok a férfiakl cimü noveí­­iáskötetből: »Rengeteget nevettem, ez a Löwenthal egy jó pofa.« Zsuzsanna és a vének cimü regényre csak ennyit mond valaki: »Geil, malacság.« A legérdeke­sebb és legmeghatóbb kritikát Jókai Arany emberében olvastam. Ez igazán megérdemli, hogy szóról-szóra leközöl­jük. Tintaceruzával volt írva. az egész bárom sor, de roppant kiiejező: »2 alsó n. Pistinak, 1 doboz trabukó Apusnak. Trézsi ne felejtse el a szódát.« (t. U —-—.— ....... .................................................................. rcsztvenm. A harmadik tervezet — amely nz nr'/iy ötféle adóterülete közti kü­lönbségek k:e^enlitését tűzte maga elé — azért bit a Vajdaságra külö­nös fontossággal, mert a vajdasági nyilvános számadásra kötelezett vállalatok 11 százalékkal magasab­ban vannak megadóztatva, mint a szlovén vállalatok. 16 százalékkal magasabban, mint a borvát-szlavon­­országiak. 41 százalékkal magasab­ban. mint a bosznia-berceeovinailak és 200—600 százalékkal magasab­ban. mint a szerbiaiak. Az olvasó joga A háziasszonyom kisfia beiratkozott a kölcsönkönyvtárba és most minden áldott nap szorgalmasan hordja haza a válogatott irodalmi szenzációkat. A köl­­esönkönyvtár nyilvános szellemi lera­kodóhely, a könyvéhes szegény embe­rek népkonyhája, ahol az ember havi tizenöt dinárért Daniétól kezdve Be­­niczkyné Bajza Lenkéig minden remek­írón végiggázolhat. Érdekes mennyire szívvel-!élekkel olvas némely ember. A könyvek margója zsúfolásig tele van firkálva hasznos tanácsokkal, töprengé­sekkel és egyéb lelki elmélyülésekkel. Szinte életveszélyes itt a tolongás, jegyzet jegyzet hátán szorong. A re­gény utcjsó oldalán, ahol ez áll rvom­­iatásban: »vége;, következnek a kriti­kai méltatások. Igen helyes dolog, hogy az olvasó megmondja a könyvről és az hóról a maga véleményéi. Nekem most két hét óta ez a legkedvesebb mulatsá­gom. Elsőnek a Fényképész haldia cí­mű detektivregény kommentárjai ra­gadták meg a figyelmemet. Ez volt Ír­va közvetlen a cim alá, piros tintával: Melegen ajánlom a 35-ik oldalt« T. Manci. Negyedik pglg. isk. tan. Sietve fellapoztam a 35-ik oldalt. Itt •i fényképészről kiderül, hogy megcsal­­l ■ felesége Fuchs Benővel, aki a vál­ságos pillanatban bebizonyítja. hogy 5 viga a férj tehát a fénvkértész fogja he a száját, különben ... — itt ki van tépve három lap és a többi njra ima! más. A VHvstdnc című regény végén j sat- •"••ví 'ü tömören és röviden: f Hölyosév' P Sz.'ithmáry Károly: | 'árt asszony várat nyer cimii könyve 1 Szeit álhercegnő bliripöre a párisi törvényszéken Egy testvérpár végigcsalta a francia fővárost Pari bői jelentik: Az utóbbi időben a világ minden részéből a francia fővá­rosba csődültek a szélhámosok, kalan­dorok és csalók, akik sok munkát adnak a rendőrségnek. A bizonytalan és vesze­delmes e’cmek miatt a párisi rendőr­­prefektus az eddiginél öiszázzai több kerékpáro s és százra! több bűnügyi rend­őrt alkalmaz éjszakai szolgálatra. Érde­kes világot vet a külföldi szélhámosok garázd lkodásaira az a tárgyalás, amely a szájnál kerület büntetőtörvényszékén hétfőn folyt le. Egy testvérpár volt a vádlott, égy asszony és öccse. A nő egy előkelői párisi szállodában Kadia Frankovszka hercegnő néven jelentette be magát, fivére pedig gróf Nirot Miklós nevet irt a bejelentő lapra. A tárgyaláson az asszony azt adta elő, hogy férje, egy szerb herceg ezidőszerint Amerikában van, mert el akarja adni szerbiai és kaukázusi nagykiterjerlésü birtokait. Az állítólagos hercegnő harminchat éves, fivére pedig csak húsz. Több neves kereskedőcég tett ele­mik feljelentést, A nő egy ékszerészt ötszázezer frankkal károsított meg, egy autókölcsönző vállalattól pedig gyö­nyörű gépkocsit béré t és öccséne!» se­gítségével eladta. Az ifjú á'gróf ellen az éjszakai élet két szereplő hölgytagia ékszersikkasztásért tett feljelentést. Az egyiktől a nagyreményű Nirot Miklós arany cigaretta szelencét, a másiktól értékes gyűrűt vett át, hogy pénzzé teszi, a szelencéért ötezer frankot ka­pott, a gyűrűért kilencezret, de a pénzt eltékozolta. A hercegnő esküdözött, hogy mihelyt férje visszatér Ameriká­ból, minden kárt meg fog téríteni. A törvényszék elrendelte annak megálla­pítását, hogy a perbe fogott hercegnő férje tényleg dusgazdag-e és birtokait eladni ment-c Amerikába-KÖNYVEK VÍG ZSIGMOND SÁNDOR SUBOTICA C- és KÖNYVÁR JEGYZÉKEK INGYEN ZII

Next

/
Oldalképek
Tartalom