Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-01 / 58. szám
2. oldal 1925. március ! BACSMEGYEI NAPLÓ A vajdasági bankok 1924-ben Mérlegek és osztalékkilátások Március elején — más években ■— már a bankok legnagyobb része pubür káka a mérlegét, a részvényesek ilyenkor már számolgatták az osztalékot, amely a békeévekben, ha 10—15 korona volt is, komoly jövedelme volt a részvényesnek. Az idők változásával ez a helyzet is megváltozott. A bankok nem sietnek közzétenni a mérlegüket s a 15—25 dináros osztalék senkit sem izgat. A vajdasági pénzintézetek mérlege az idén is elkészült már, noha a nagyobb intézetek még nem hozták nyilvánosságra. Az elmúlt esztendőben a bankok működését a pénzhiány, a magas adók, s a megnövekedett üzleti költségek bénították meg némiképp. Ha a betétállomány a solvens pénzintézetek egy részénél emelkedett is, az ipar és a kereskedelem kénytelen az úgynevezett »privátpénz<:-t igénybevenni s magas kamatot fizetni. Minthogy pedig a konjunktúra üzletek megszűntek, a drága pénz s a hitel hiánya igen sok válságnak volt az okozója. Végig nézve a vajdasági pénzintézetek során — a bankfiókokról itt nem esik szó —- a következőket állapítjuk meg. > I ' M* Szubotica, s talán a Vajdaságnak is a legnagyobb pénzintézete, a Közgazdasági Bank (Opsta Privredna Banka') az 'elmúlt évben is jelentős fejlődést. ért el s minden tekintetben hivatása magaslatán állt. Az intézet életében jelentős esemény a Szombori Takarékpénztárral való fúzió előkészítése. A félévszázadnál régebb idő óta fennálló intézet szorosabb együttműködése az 1925. évben válik befejezetté. A bank betétállománya mintegy ő0 százalékkal emelkedett, 30 millióról 47 millióra. A közgyűlés határideje niég nincs megállapítva. Az osztalék előreláthatólag ismét 20 dinár lesz (20 százalék). A fuzionáló Szombori Takarékpénztár február 15-én megtartotta közgyűlését, a direkcióba beválasztották a Közgazdasági Bank r.-t. delegáltjait. Ez évre 20 dinár, 10 százalék osztalékot fizetett A másik nagy és mobil szuboticai intézet az Escontna i Pucka Banka március 10-én tart igazgatósági ülést: s ezen állapítják meg a közgyűlés idejét és azt, hogy fizet-e az idén osztalékot. Az intézetnek az elmúlt két évben adó fejében annyit kellett fizetni. hogy; a jövő nyugodt fejlődése érdekében esetleg az idén nem fizetnek osztalékot. í Az Opsta Kreditna Banka (Hitelbank) mérlege már elkészült, március 8-ikán tartja meg közgyűlését. A bánáti intézetek egyik legmozgékonyabbja, a Pancsevói Népbank, amely az idén 2.500.000 dinárról ö millió dinárra emelte alaptőkéjét. Betétállománya 12.S01.000 dinárról több mint 20 és negyed millióra emelkedett. A 125 dinár ■névértékű részvények után 135 dinár osztalékot fizet. A közgyűlést március 22-ikén tartják meg. A szombori intézetek közül a Zanai- Uska Banka 1920-ban alakult. Az idei közgyűlés határnapja még nincs megállapítva. Fennállása óta a inuk üzleti éve volt a legkielégitöbb. A Zemaljska Kreditna Banka március 29-én tart közgyűlést. Üzleti éve eredményes volt. Vállalatai haszonnal működnek, 10 százalékot fizet. A Szotnborska Gradianska Banka szövetkezetből 1919-ben alakult át részvénytársasággá. Betétei 4 millióról 8 millióra emelkedtek. Február 22-ikéu tartotta meg közgyűlését s szintén 10 százalék osztalékot fizetett. A naviszadi Szerb Kereskedelmi Flank rt. (Szrpszka Trgovacska Banka d. d.) ötödik évi mérlegéről és osztalékáról Szlepcsevics Zsárkó, a bank igazgatója a következőképpen nyilatkozott: — A mi mérlegünk kész, az idei nyereségünk: 714.056j 8 dinár, valamivel kevesebb, mint az előző évi, de ez kizárólag n. szerencsétlen és lehetetlen adórendszerünk következménye. Idei osztalékunk az 50 dinár névértékű részvényeink után !8 százaléknak megfelelő 9 dinár. Alaptőkénket ezidén háromról [ÓV millió dinárra- emeljük fel. Aktíváink 1,03!.044(82 dinár készpénzből, 685.321.44 dinar értékű ingatlanokból, 125.282.94 d. értékű berendezésből, 9,353.700.20 váltótárca, 217.509.75 d. értékpapírból, 12,834.442.46 d. adósokból, 103.343.75 d. devizából 283.000 d. jótállási összegből 121.825.10 d. különféle aktívából, összesen 24,766.070.46 dinárból. A passzívák állanak:f5,000.000 d. alaptőke, 1.396.922 d. tar tájék és nyugdíjalap, 51.48-3.50 ki nem fizetett osztalék, 14,812.865.38 be- I tétből, 33.743.40 d. különféle hitelezők, 1774.056. !S d. tiszta nyereségből A noviszadi Ipar és Kereskedelmi iBank rt. mérlegéről és osztalékáról Kassovitz Miksa vezérigazgató a követíkezőket mondotta: j. — Intézetünk március 9-én tartja mérleggyülését, amelyhez Zagrebből és Ljubljanából eljönnek igazgatóságunk szlovén és horvát tagjai is. A közgyűlést vagy március végére, vagy április ‘elejére hívjuk egybe és osztalékunk ■ 29 százaléknak megfelelő (részvényeink {,névértékű 100 dinár) 20 dinár lesz és l mérlegünk két millió dinár tiszta nyereséggel fog zárulni. Alaptőkénk, 6 miljiió, tartalékalapunk 2 'millió dinár. Ta!valy a tiszta nyereség 1,200.000 dinár és az osztalék 25 dinár volt, mégis az idei osztalék 20 százalékkal nagyobb, mb:t az előző évben, mert ezidén egy részvény befizetésre Lét ingyenrészvétiyt adtunk. A vajdasági régi pénzintézetek közül, amelyek évtizedekig állítok fém:, Szomborban, Szuboticán, Topolyán, Becsén és Noviszadoji sok régi bank eltűnt. Noviszadon megszűnt a Takarékpénztár rt. és az I. újvidéki előiegezési egylet, mindkettő régi intézet. A mi intézetünknek nemcsak sikerült fennmaradását biztosítani, de meg is erősödtünk ugyanakkor, amikor az uj intézetek közül a Jevrejska Centraina Boiiíjta. 4 a 'fkomé tip Banka és a Vojvodina Baik' megbimtaí:, a Szlavenszka Banka elvonul innen és a Centraina Banka fiókját az Első Horvát Takarékpénztár beolvasztatta intézetébe. Intézetünk fejlődését illetőleg a legnagyobb! I reménységgel és bizalommal Vagvok el- * telve. f IA noviszadi Zadruzsnu Banka az utóbbi hónapokban válságba került. Iiadzsi Koszta dr., a bank elnöke, erre vonat-Ikozóan a következő felvilágosítást adta: — A bankot ért veszteség azáltal keletkezett, hogy a bank nem tudta ipar'vállalatait, és ingatlanait idejében realizálni. A bankok a háború második telében, látva a pénz fokozatos elértéktelenedését, vagyonukat ingatlanokba és iparvállalatokba fektették. A háború utáni erős inflációs politika folytán a pénz elértéktelenedése folytatódott, a miért a bankok a nagy tömegben rendelkezésükre állott készpénztől szabadulni igyekeztek. így csinált a Zsadruzsna Banka is. 1922. decemberében a kormány az inflációról a deflációra tért át, ami pénzválságot idézett elő és a bankok ingatlanokba, iparvállalatokba fektetett tőkéjét néni lehetett mobillá tenni. A Zadruzsna Banka sem teremthette elő az üzlete folytatásához szükséges összeget és így nem tudott eredményt elérni. Ehhez hozzájárult még szomorú adózási politikánk. A rendes a dó megáilapitások. nem történtek meg, hanem a pénzügyigazgatóság évről-érvre akontációs összegeket vetett ki adó helyett. A bank igazgatósága azon a véleményen volt, hogy ez az összeg hozzávetőleg: megfelel a, kivetendő végleges adóknak és a Jenmaradt nyereséget évről-évre kifizette osztalék fejében. Utólag azonban a pénzügy igazgatóság három évre visszamenőleg 6,900.000 dinár adót rótt ki a bankra. 1919-től 1924-ig 5,760.000 dinár volt az intézet kimutatott nyeresége, tehát az ;adó az ötévi jövedelmet 1,200.000 dinárral meghaladja. Az 1924. évre 3,700.000 dinár adót követelnek töiünk, úgyhogy kénytelenek voltunk mérlegünket 5,157.9-17 dinár veszteséggel zárni. Az aktívák állanak: 3,484.242 dinár 71 p. készpénzből. 56.854.36 d. valutából, 2,497.448.10 d. értékpapírból, 14,984.547.90 d. váltókból, 44.195 d. jelzálogkölcsönből. 34,786.488.20 d. adósok, 3,111.737.03 d. áru, 12,109.752.17 dr. erdőségekből 4,879.110.93 d. hajóparkból. 15,064.192.84 d. ingatlan, 707.663.75 d. berendezés, 2,737.200 d. kézizálog, 5,157.947.48 d. veszteség, összesen mim sscrarasai Nikoláj szabadsága Irta: Stella Adorján Nikoláj cigányember volt és mint; ilyen nem örvendett valami nagy köz-j megbecsülésnek a tizedik század első | szakaszában, Bár nem volt már fiatal i legény, közel járt a negyvenedik évé- j hez. A tradíciók alapján ő volt a céltáb-í Iája minden tréfának. Az altisztek szid-j ták. bakatársai csúfolták. Valami faji] fejsőbbséget éreztek ezek a kedves ro-; mán fiuk a cigánnyal szemben és ezt a j (elsőbbségei lépten-nyomon Nikoláj tu- < domására is hozták. Pedig az ő nyelvű- jj két beszélte, az ö szokásaiknak hódolt,; az ö Istenüket imádta ez a szegény fickó, aki jobb meggyőződése ellenére ] harcolt itt az olaszok ellem igazán néni ’! tudva, hogy miért. Egv kicsit sötétebb volt a bőre. mint a többinek és esténként j siralmas nótákat hegedült, ebben külön- j között Nikoláj baitársaitól és ez elég volt arra. hogy mindenki fölénnyel ke- j zelja, mint az amerikai jenki a négert.] Bevallom, sokáig én is nevettem a ro-j vására, de később gyakran' szembeszálltam a szakaszom hangulatával és j Nikolájfi minden inzultus eilen megvéd- jj tem. Meg is érdemelte a magas támoga- ] tást, mert a gyávasága mellett is jó és j hűséges katona volt. A tizedik és tizen- s egyedik Isonzó csata között két hétig; a front mögött pihentünk, ekkor sokat muzsikáltattam magamnak Nikolájjak Fejedelmi honorárium iárt a zeneszóért: cigaretta és rum. Nikoláiuak rágyogott a. jepek képe. amikor egy-egv üvegecske rumot kapott. Nagyon szeretett inni. És nagyon szeretett enni. Mindig hivatalos afiérem volt vele. mert az öt napra kapott kenyeret egy ültében megette 5 aztán koplalt öt napig vagy fantasztikus csereüzletek utján jutott egy karéj kenyérhez. A pihenő első napján I már elémhozta Motojelea őrmester ur, i szigorú helyettesem a szakaszban. ■ I — Kadett ur kérem. — jelentette —| ez a gazember megint megette a kenyerét és a konzervieit. A konzervet megenni különösen nagy bűn volt. Úgy látszik, hogy a kerek, fénves bádogdobozok csupán azt a célt szolgálják, hogy ezzel is lehessen boszszantani a szegény bakát. Megenni nem volt szabad. Nikoláj mint visszaeső bűnös lesütött szemekkel állt előttem. Kikuldtem az őrmestert, mert nem volt lelkem ezt a hozzám képest öreg embert tanú előtt leszidni. Aztán rákezdparancsot. De büszkén viselte aztán a csillagot! Őszintéit szólva magas rangjadacára se tudott uj alantasainál tekintélyt kivívni. A bakák tovább ugratták, ö pedig tovább kunycrált egy darab kenyérért. De a rang mégis csak megvolt, a''csillag ott tündökölt a galléron és idegen századbeli köz vitézek akárhányszor az ismeretlen nagyságnak kijáró,tisztelettel üdvözölték a fekete úrvezetőt. fonával. Istenem, milyen kevéssel is beérik az emberek! Boldogok, mert 14 napra kijuthatnak a pokolból... Az ezrednél főhadnagy ur Urszu, egy kedves, szórakozott szőke fiú az iratokat nézegette. — Te is most jösz. amikor a legtöbb dolgom vau! Hányadik század is vagytok? Tizedik? Zehnte, zehnte... itt van . . . Hány embert hoztál? — Hetet. tem: — Micsoda disznóság az Nikoláj, hogy te ismét megetted a konzervet? Hát azt akarod, hogy a kapitány ur elé vigyelek? Ez a ietegezés nem volt tiszteletlenség Nikolájjal szemben. A köznapi román nyelvben, különösen ha valaki alantasával beszél, el sem kéDzelhetö a magázás. Nikoláj nagyon megsértődött volna, ha lemagdzom. Csendesen, alázatosan felelt: — Nem akarom kadét ur, — fiát akkor miért etted meg a konzervet? — Nagyon éhes voltam. Ezt az érvet a szakaszDarancsnok nem fogadhatta el. de az ember megértette. — Adok neked egy konzervet. de kérlek ezt ne edd meg. Tartsál egy kis fegyelmet. Mióta szolgálsz? — A mozgósítás óta. Három éve vagyok a harctéren. Standban három esztendőt szolgáltam. Kilencszázegyheli vagyok. —■ És három éve, a fronton vagy? — Igen. 34 hónapja. — Szabadságon nem voltál? Nem kérem. — Miért? — Cigány vagvok. — Miért nem léptettek elő? — Cigány vagvok. Nagyon bántott ez igazságtalanság. — Jól vau Nikoláj. A legközelebbi eléléptetésnél íreiter leszel. Nikoláj nem akarta elhinni. Még akkor is azt hitte, hogv csak tréfálnak vele. amikor felolvasták előtte a napi-Ebben az időben két hetenként hatnyolcas csoportokban mentek haza az emberek szabadságra. A szerencsés halandó kiválasztása úgy történt, hogy a szakaszparancsnokok javaslatot tettek a századparancsnokoknak és a különböző jogainak figyelembevételével a kapitány döntött. Nikolái előléptetése után három napua! az ezred értesítette a századot, hogy hét ember mehet szabadságra. Ebbe a turnusban kierőszakoltam Nikoláj delegálását is. Mikor meghallotta, hogy szabadságra megy, támolyogni kezdett, mint akit gránátnyomás ért. — Reggel indulsz az ezredhez. A szabadság 14 napig tart. De aztán pontosan itt léev! — Pontosan kadét ur. — Mit fogsz otthon csinálni két hétig? Nikoláj csodálkozott. Ez igazán nem kérdés! — Enni fogok. — felelt mosolyogva. — Mit? — Töltött káposztát. Minden nap. A szakaszban ünnepelték. Előadást tartott, hogy mint fog ő két hétig naponta töltöítkáposztát enni. Volt, aki helyeselt, inig egyesek ellene voltak az állandó töltött káposztának. Mások különböző ételeket- javasoltak. De Nikoláj nem tágitott u töltöttkáposzta mellől. Éjjel olasz támadás volt. a századot ismét bevezényelték az első vonalba. Korán reggel a kapitány magához hivatott: — A szabadságosokat vezesd el az ezredhez. Elindultam a hét izgatott, boldog ka— Miért hetet? — Anuvi volt a parancsba. A főhadnagy csapkodni kezdte az j asztalt. I — Micsoda dolog ez! Megmondtam a I zászlósnak, hogy összesen 25 ember I mehet, tehát csak hat minden századj tói és csak a 9—tői hét. A 10.. 11 és ' 12-dik század hat embert küldhet. De Í nehezen lehet veletek valamit ' simán elintézni! Közben kávézott findzsából. A fekete I kávét nem irigyeltem tőle. én is ittam jbt fronton minden reggel, de a findzsát a sovárogva néztem. Be jó is volna egyszer findzsából reggelizni. — Most mit csináljak? — kérdeztem. — Ezt nem birod kitalálni? — felelt a főhadnagy csámcsogva — hát egy embert vigyél vissza magaddal! Felorditott bennem a kérdés. — De kit? — Igazán nem az éli dolgom. Kimentem a házikó elé. ahol az én szabadságosaim vígan diskurálíak a többi szerencsés fráterrel. Most ezeknek hogy mondjam meg. hogy az egyiknek vissza kell jönni a frontra? Mégis elő kelleti adni. Dadogtam. Nem akarták megérteni. Végre feleszméltek. Mindenki küzdeni kezdett. Előszedték az érveiket. — Három éve nem voltam otthon! — Beteg az édesanyám! ■ —• A feleségem éhezik, el keli intézni I a hadisegélvt! i — Nem láttam még soha a két éves j kis fiamat! i Kit tud ezek között igazságot tenni? 9 Én nem éreztem magam elég erősnek,