Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-05 / 34. szám
2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. február 5. fogva a zágrábi törvényszéknél az összeférhetetlenség esete forog fenn. Valószínű, .hogy az eljárás lefolytatására a báni tábla az ogulini vagy belovári törvényszéket fogja delegálni. A beogradi törvényszék illeténcs dönteni Macsekék internálása ügyében Zagrebből jelentik: A hétszemélyes tábla kedden foglalkozott a zagrebi törvényszék határozatával, amelyet clr. Trumbicsnak Macsekék internálása elleni panasza ügyében hozott. A hétszemélyes tábla megállapította, hogy nincs hatásköri összeütközés ebben az ügyben a bírói és közigazgatási hatóságok között. A tábla megállapítja, hogy a bíróságnak érdemleges döntést kell hozni ebben az ügyben és határoz- j ria kell, hogy Macsek és társai internálva maradjanak-e vagy sem. A törvényszék e határozata ellen — mondja a táblai határozat — nincs panasznak helye. Letartóztatták a radikálispárti törökök vezetőjét Kavaáarban a járási hatóságok letartóztatták Cena béget, a radikálispárti törökök vezetőjét, a negotini verekedés előidézése miatt. Cena bég a radikális-párt listájának egyik jelöltje és letartóztatása nagy' feltűnést keltett., A dzsemjei tiltakozótávirata a királyhoz A dzsemiet-párt vezetősége a királyhoz táviratot intézett, amelyben tiltakozásának ad kifejezést amiatt, hogy a kormány közegei letartóztatták Feród Draga bég. Ahmcdovics Akii volt képviselőket és a dzsemjet-párt más vezetőtagjait. A királyhoz azt a kérelmet intézik, hasson oda a kormánynál, hogy senkit se ■ üldözzenek pártállása miatt. A kormány tiltakozása az osztrák kormány né a gráci tüntetés miatt A gráci jugoszláv-ellenes tüntetés miatt a kormány kedden megtette a tiltakozó lépéseket Becsben az osztrák kormánynál. A tltakozás szóbeli volt és azt a bécsi jugoszláv követ Mataia osztrák külügyminiszter utján közölte az osztrák kormánnyal. Ezzel a tiltakozással hozzák . összefüggésbe Hoffinger beogradi osztrák ügyvivőnek Markovies Jovánnál, a külügyminiszter helyettesénél szerdán délben tett látogatását. Az osztrák követ látogatása alkalmával szóba került a jugoszláv-os'ztrák gazdasási tárgyalások folytatása is. Az antant gazdasági szövetségbe akarja összekapcsolni a vo’t monarchia utódállamait Angol és francia terv a dunai konföderáció megalakítására Hetven esztendő Irta; Baedeker Febr. 4 Köszönöm, tisztelt szerkesztő ur. a meleg sorokat, amelyekkel becses lapjában rólam ama nekem is közömbös alkalomból, hogy hetvenesztendős lettem. megemlékezni szíveskedett kám nézve ez az évforduló korántsem volt meglepetés, mert már rég olvastam a lexikonban nem csekély megdöbbenéssel. hogy 1855 február 1-éu születtem (hogy’ múlik az idői), s jó felszámoló lévén, hamar kiszámítottam, hogy ini vár rám 1925 február 1-én. Az, hogy hetvenéves leszek. De e szomorú jövő tudatában is egész január végéig nyugodt voltam abban a reményben, hogy ez az én titkom marad meg a lexikoné, amelyet az olvasók nem azért forgatnak. hogy egy ismerősüknek a születési dátumát keressék benne, hanem hogy megtudják, müv távolságra csillog tőlük a Szaturnusz, s más ily közérdekű és minden háztartásban nélkülözhetetlen dolgokat. Valaki mégis azon a lapon üthette föl a Dallast vagy a Révait ahol rólam szól az Írás. mert néhány nappal az ominózus terminus előtt azzal a pokoli tervvel állott elém két barátom, hogy e dicső napot, amelynek Mukányi szerint nemsokára félvirrad végre a hajnala, bankettel keli megünnepelni. Mikor tiltakoztam, e merénylet ellen, a derék urak azzal az ígérettel próbálták azt enyhíteni, hosv csak a barátaim, az írótársaim és még néhányat! a tisztelőim közül fognak részívemii rajta. Azt feleltem persze. HGzv ie.v meg éppen nem akarok hallani róla. mert mivel érdemelték meg e hü embereim azt. liow ily kegyetlenül bániunk velük? Mégis, tettem hozzá kouciliánsan. ha muszáj meglenni. hát nem bánom, hozzájárulok azzal a föltétellel, .hogy az eszemiszomon kizárólag azok jelenjenek meg. akiktől Mint az angol és francia világlapokból megállapítható, Ausztria sorsa egyre jobban foglalkoztatja a külföldi politikai köröket. A küszöbön álló genfi tanácskozások, ha nem is fognak végleges elnatározásokat hozni Ausztria sorsát illetően, mindenesetre döntő jelentőségűek lesznek. Erre utal az a külföldi hang, amely a nagyhatalmakhoz közelálló előkelő újságokban az utóbbi napokban Ausztria sorsa érdekében ismételten felszólalt. A problémát az a megállapitás tette aktuálissá, hogy Ausztria szanálása nem sikerült és az osztrák gazdasági élet válságba jutott. A szanálás ugyan rendbehozta Ausztria állami költségvetését, a magángazdaságot azonban teljesen tönkretette, mert a pénzhiány és a nagy kamat fojtogatóan hat az ipari és kereskedelmi életre. A londoni Morning Post, mely az angol külügyminfetzé rumihoz; közel áll, amellett foglal állást, Ijogy az utódállamok angol vezetés mellett konferenciára üljenek össze, amelyen a vámtételek leszállításáról és a kölcsönös forgalom megkönnyítéséről legyen szó. A Morning Rostnak ez a jaVasIatá —1 mini jól beavatott londoni politikai körökben kijelentik, — még nem tekinthető hivatalosan az angol kormány javaslatának, de ez a javaslat mindenesetre érdeklődésre tarthat számot ama francia tervvel szemben, amely azt kívánja, hogy Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia egybevonásával, mint politikai egység a Dunaszövetség alakíttassák ineg. Ezzel szemben Anglia -az utódállamok vámegyesüiése mellett foglal állást, mert a dunai konföderációt, mint politikai hatalmi koncentrációt foghatnák föl Orosz- és Németországgal szemben. E terven kívül felmerült egy egyesitett angol-olasz javaslat is, amely az említett konföderációval I szemben azt kívánja, hogy Ausztria gazdasági tekintetben Olaszországhoz keressen csatlakozást. A harmadik javaslat, amellyel azonban az antant a leghatározottabban szembehelyezkedik az, hogy Ausztria Németországhoz csatlakozzék. Bár komoly tonnában erről még nem tárgyaltak, kétségtelen, hogy az osztrák parlamenti élet két előkelő funkcionáriusának, nevezetesen dr. Dinghofer parlamenti elnöknek és dr. Franck volt kancellárnak múlt héten történt berlini utazása űyirányu megbeszélések eléját szolgálja. A Németországhoz való csatlakozást az antant a leghatározottabban ellenzi és bár igen befolyásos körök vannak mellette, az osztrák lakosság nagy része is állást foglalt ezzel a tervvel szemben, mert Németországtól nem reméli Ausztria gazdasági boldogulását. Louis Avenol, a Népszövetség főtitkára, aki Ausztria ügyeit referálja l Népszövetség pénzügyi bizottságában. az elmúlt napokban Becsben tartózkodott, ahol kimerítő tárgyalásokat folytatott. Avcnol is annak a francia javaslatnak a hive, amely az utódállamok között gazdasági konföderációt óhajt létesíteni, a vámsorompók eltörlésével és nagyobb hitellel a konföderáció számára. Letiltották Maiagnrszui szüöot!cai polgármester fizetését Az adóhivatalf sikkasztás epilógusa Papp István bülügyének első része. amely a büntető bíróság elé tartozott. január 22-én befejeződött, amikor a szuboticai törvényszék a városi adóhivatali pénztár sikkasztóját négy évi fegvházra ítélte. Ezzel az ítélettel azonban még nem zárultak le a banner aktái, mert mint ismeretes, az elsikkasztott kétszázkilencvennégyezerháromgzáz dinárnak csak egy jelentéktelen része — ötvenezer dinár — térült meg, mig a hiányzó összeg megtérítéséről csak ezután fognak gondoskodni. Az eljárás további folyamán annak megállapítására irányul a vizsgálat, hogy a hiányzó összegéit ki tartozik anyagi felelősséggel. A Bácsmegyei. Napló annak ideién megírta, hogy az elsikkasztott összeg megtérülésének biztosítására bírói zárlatot rendeltek el Kulmcsics András adóhivatali pénztárnak vagyonára, aki ellen ezzel egyidejűleg fegyelmi eljárást is indítottak. Kuluucsicson kival anyagilag felelőssé teszik Malagurszki Albe polgármestert is. valamint Vidákovics János volt adóhivatalt főnököt és Miatov Nikola- városi tisztviselőt is. A törvényszék most biztosítási végrehajtást rendelt el Malagurszki .Albe polgármester. Vidákovics .adófőnök, KuiuncsicS András és Miatov Nikola fizetésére. Ezenkívül Malagurszki polgármester ingatlanára is följegyezték a város követelését. elvártam, hogy előfizetnek a könyveimre s nem vették meg őket. A két barár tóin kéíségbesettcn tekintett egymásra, š az egyik — hires elmés ember — kijelentette. hogy akkora nagy terem (a lovardát is beleszámítva), amelybe mindezek az urak elférnének, nincsen a városban. Ivv hát helyszűke miatt elmaradt a bankett. De félre a tréfával, ne legyünk komolyak! A tiltakozásomnak egyéb okai is voltak. Mikor a két nemes barátomat megláttam. eszembe jutott, hogy Ők rendezték kiváló leleményességgel annak idejében a rólam elnevezett jubilüemot (a fiatal századnak eddigelé legjobban sikerült ünnepségét), s azt gondoltam: legyünk humánusak, mégse illik a barátságot ennyire kihasználni s e lelkes férfiaknak megint vesződséget okozni. S végül azért is ki kellett kosaraznom a tervezőket, mert attól tartottam hogy nem fogom magam jól érezni a kérdéses vacsorán. Újabban ugyanis azt a— valószínűleg minden öreg ember által észlelt — tapasztalatot tettem, hogy a haladó évekkel hanyatlik a tekintély, mely az öregség felé vezető utón egyre növekszik. de az öregségben aztán naprólnapra fogyatkozik. Bizonyára más is észrevette, hegy az embernek, ha vénül, társaságban kevésbé előkelő helyet jelölnek . ki. mint aminnt akkor foglalhatott el. amidőn még divatban és in floribus volt. Attól tartottam hát, hogy a banketten — mivelhogy protekcióm sincs — nem kapok elég jó helyet, talán az asztalvégre ültetnek, esetleg olyan hölgyek mellé, akik már szintén jubiláltak, s megeshetik. hogy azt a tálat hozzák elém m—elvből az élelmesebbek már kiemelték a legpompásabb falatokat, s hogy felköszöntenek boldogct-boldógtalant, csak engem nem. stb. Igen kellemetlen perspektíva! Talán nem pont Így zajlottak volna le az események: lehet, hogy kissé sötét szinben láttam az figyel, mert az emberek nem olyan rosszak, mint atninő jóknak óhajtjuk őket. de — az ördög nem alszik. Homérosz pedig ezt néha megteszi — esetleg mégis igy történhetett volna, s ezt nem akartam megkockáztatni. mert a legkevésbé hiú ember is szeret, ha már rosszul áll. legalább jól ülni. S aztán eszembe jutott egv eset és visszaemlékeztem egy kitűnő férfiúra. Az eset Herczeg Ferenc egy víg játékában történik, ahol jubilálnak valakit s azt az ünnepély fényének az emelése érdekében kidobják. A kitűnő férfiú pedig egy rég elhalt nagynevű politikus, áld hires volt arról, hogy Dines benne semmi hiúság, s mikor egyszer szóvá tettem előtte a nemes tulajdonságát, igy szólt mosolyogva: Édes öcsém (akkor még igy szólítottak), sokkal büszkébb vagyok. semhogy elárulnám a hiúságomat. ... Ha ez mind tréfa is eddig, egykét komoly szó is jön utánna. Igazándi és őszinte megokolása annak hegy mért tiltakoztam most is. máskor is. minden a személyemmel összefüggő ünnep éltetés ellen, abban az életviteli elvben rejlik. hogy mentül kevesebbet alkalmatlankodjunk az embertársainknak. Egy ilyen i női! ár is lakzi legfeljebb az -ünnepelt«-nek nem teher. -- mindenkinek másnak — a (vacsorát felszolgáló vendéglőst s néhány toasztmániákust kivéve) az bizony idővesztegetés, fölöslegesség. kellemetlenség. Azt hiszem, azzal az állásfoglalásommal, amellyel elhárítottam magamtól az iinnepeltetést, jó embereimtől pedig e kellemetlenséget, jobban köteleztem le a polgátársaimat, mint a hat könyvemmel, amelyekkel mostanában terheltem meg őket. Remélem. hálával adóznak nekem, hogy nem kell halat enniük, amikor más ételre fáj a foguk, s nem kell velem és más öreg bankeítiigurákkal koccintaniuk, amikor a barátnőjükkel vagy a kártyapartnereikkel (sőt az se lehetetlen, mert csodás erényességii emberek is vannak, hogy a családjukkal) szeretnének együtt lenni. Ha általánossá tudna válni ez a fölfogás. talán kevesebb bankett volna a kaszinóban, de több őszinteség a szivekben. S azoknak, akiknek az ünnepléséről van szó. kevesebb volna az ellenségük. . Ne gondolják, kérem, hogy félrebeszélek. Akinek az ilyen lakomára el kell menni, mert nincs elfogadható kifogása, hogy elmaradjon róla. az bizony haragudni fog az ünnepekre s nem az emberi életkor legvégső határáig fogja őt éltetni, hanem a sárga fenébe kívánja, és pedig — mert a gyorsaság s a pontosság a fő! — rögtönösen. Mert ö most Pazarul mulathatna a szőke hölgyével vagy a cceur-dámával. ha nem volna muszáj egy unalmas öregur társaságában vesztegetni a (Jfága idejét aki nem tudott a kellő időben meghalni s itt alkalmatlankodik a fiataloknak. Az pedig, aki valamely — rendesen hamis — űrügy alatt a távollétével tündököl, de attól fél, hegy megapprehendálnak az elmaradásáért. nem a bankett rendezőire fog haragudni, hanem arra a hiú bolondra, aki ilyen alkalmatlan időben iili és ületi meg a születése napját. S az idő higyitk meg. mindig alkalmatlan aj inak. aki másokat kénytelen jubilálni. Mindenkin úgy van az. kérem, hogy az ily évforduló, kivéve az igen nagy embereké, teljesen privátdolog, amelytől a nyilvánosságot épp oly távol kell tartani, mint egyéb intimitásoktól. A közönség persze más nézeten vau. Értesülvén e lapok utján ez évfordulóról, sokan látogattak meg és még többen küldtek üdvözlő iratokat, jóleső szerencsekivánatokat. És elgondolkoztam azon. hogy milyen furcsa az ember! (Vagy én vagyok fúr-, csa?) Röviddel ezelőtt hat kötet jelent meg tőlem egyszerre. -- oly publikáció, amelyhez hasonló (természetesen könyvészeti szempontból) nagyobb irodalmakban és nagyobb piacokon is számot tenne, s ezt ióformán senki se tartotta közügynek. E könyvek megjelenéséhez, eddigi életemnek a legnagyobb büszke-
