Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-18 / 47. szám

4. oldal, BACSMEGYEJ NAPLÓ 1925. február 18. CIRKUSZ Kékszakáll hat feleségének nagygyűlése (Emlékszünk még a Bácsmcgyei Napló minapi riportjára, amely be­­számolt arról, .hogy egy házasságszé­­delgő, poligamišta álmérnbk hat fele­sége értekezletre gyűlt egybe, hogy férjük ellen megbeszéljék a teendőket így folyhatott ic az értekezlet:) Első számú hitves: Miután úgy látom, hogy mindannyian együtt vagyunk, az ülést megnyitom. • Második számú: Élien! Első: Egyben bejelentem, hogy az el­­nöklésről lemondok és kérem az érte­kezletet. hogy válassza meg a korelnö­köt A legidősebb hölgy jelentkezzen. (Mély és kínos csend.) Első: Mi az? Senki se jelentkezik? Harmadik: Ne szerénykedjen! Marad­ion csak az elnöki székben. Első: Kikérem magamnak! Még adok masának Cgv-két év fórt. Negyedik: Ne tessék személyeskedni! Tériünk át a tárgyra. Bár azt hiszem, hegy én vagyok a legiiatalabb . . . (He­ves ellentmondások és zai minden olda­lon.) Harmadik: Ilyen fiatal! (Derültség.) Negyedik . . ? vállalom . a korelnöksé­get. azzal az elvi kijelentéssel, hogy a teremben akad néhány idősebb hölgy is> Eelkérem a legfiatalabb hölgyet, hogy mint körjegyző foglalja el mellettem ezt a helyet. (Mindenki jelentkezik, ö maga is.) Mondjuk hogy a hatodik számú öuagysága legyen a körjegyző, sorrend­ben úgyis ö a legfiatalabb. Harmadik: Már akkor viszonya volt a férjünkké!, amikor én voltam a felesége. Hatodik: Aljas rágalom! .Engem egy­ezerre vett el a negyedik nejével, csak rossz sorszámot kaptam. Negyedik (mint elnök): Tériünk át. höleveim. a tárgyra. Mi azért jöttünk ide. hogy megbeszéljük a törvényszéki tárgyalás anyagát A vádlott ellen, aki hatszor nősült meg. anélkül, hogy előző nejeitől elvált volna, nekünk kell adato­kat szolgáltatni a tek. törvényszéknek. Harmadik: Elég adat az. hogy itt va­gyunk! Negyedik: Nekünk elég, de a törvény­nek néni. Hölgyeim, mondják bs sorra a panaszaikat. Első: Azzal az ürüggyel, hogy elrom­lott az órája, kölcsönkérte brilliáns kar­kötő-órámat és elajándékozta valami szemét nőnek. Második (fetfortyan): Pardon! Kiké­rem magamnak! Az a szemét nő én vol­tam! Nászajándékul adta nekem az órát és én egv duPlaannvi értékű aranytár­cát vettem neki. Első: Nem szégyellj magát? Elfogadni egv lopott dolgot. Második: Maga szégvelie magát! Csak aranycigarettatárcával tudta meg­főzni a férjünket. Első: Kuss! Második: Aki mondta! Eiső (napernyőt ránt): Nesze te pi­szok! (Kölcsönös könnyű testi sértés.) Negyedik: Hölgyeim, ne vitatkozza­nak! Első: Ezt nem viszi el szárazon. Majd a bíróság elé megyünk! Második: Azt akarom! • . Negyedik (csenget): Ne tessék itt most szórakozni, hanem tériünk, át a tárgyra. . /ötödik: A szóbaníorgó órát később nekem ajándékozta, de aztán tőlem is kölcsönkérte azzal, jipev az övé nem iát*. Elment és azóta néni láttam. Negyedik: A férjünket? ötödik: Nem, Az órát. Negyedik: Ön hogy került a bará­tunkhoz? Ötödik (elpirulva): Tisztán és érin­tetlenül . . . (Derültség) Harmadik: Csak ezt ne mondta volna! Ötödik: Kikérem magamnak! Ne tes­sék a női becsületemet kétségbevoinni. ön céda teremtés! Harmadik: Kegyed cafat! Ötödik: Maeácska rongv! Harmadik: Ezért beperelem! ötödik: Tegve azt! Negyedik (csenget): Kérem a hölgye­ket hogy tériének a tárgyra különben kénytelen leszek a renitenskedöket rend­­reutasitani. Hatodik (nevei): Jó vice! ö uiasit . rendre valakit! Negyedik: A hatodik feleséget rendre­­uta'sitoin! azt mondja meg, lépten-nyontott ezt Hatodik: Inkább hogyan csalta meg a szegény embert. Negyedik (csenget): Hallgasson! Hatodik: Akkor bezzeg néni csenge­tett. Maga csak kihasználta és megcsal­ta ezt a szegény embert. Negyedik: Még .védi azt az aljast? Hatodik: A kisasszony tíz alias! Negyedik: Kiről beszél? Hatodik: Magáról. Maga az egyetlen kisasszony itt a társaságban, akivel soh­­se esküdött meg a törvény előtt. Mi legalább nagyságos asszonyok vagyunk. (Káröröm minden oldalon.) Negyedik: Maga már akkor se volt kisasszony, amikor hozzá ment! Hatodik (hozzávdg egy széket): Ne­sze te . . . (nem illik leírni.) Negyedik (daléivá): Most elájulok de. ügyvédem utján megteszem ön ellen a felielentést súlyos testi sértés és köz szemérem elleni bűntett miatt. (Elájul.) Hatodik: Mint jegyző átveszem az el­nöki széket. (A volt elnöknőt lerúgja.) Indítványt kérek! Első: Indítványozom, hogy az értekez­letet fejezzük be. mert hiszen a kitűzött célt már elértük. Hatodik: Hogv-hogy? Első: Éppen elég anyagot szolgáltat tunk a tekintetes törvényszéknek . . . Stella-Ä belügyminiszter visszavonta a borgosi magyarok kiutasítását A kiutasítottak küldöttsége Beográdban Horgoson, mint jelentettük, a köz­ségi jegyző hétfőn délelőtt hetven­hat magyar gazdát maga elé idézett és közölte velük, hogy pénteken csa­ládostul e! kell hagyatok az ország területét. A kiutasítást a jegyző az­zal indokolta, hogy a hetvenhat gazda állampolgárság iránti- kérvé­nyét a belügyminisztérium még ja­nuárban, hiányos felszerelésük miatt, visszautasította és úgy dön­tött, hogy ezek a polgárok nem ma­radhatnak meg az állam területén. A kiutasitottakat. akik közül sok­nak huszholdas birtoka van a hatá­ron innen, ez az intézkedés rendkí­vül súlyosan érintette. Ezért a ked di napon küldöttséget menesztettek a belügyminisztériumba, hogy or­voslást kérjenek. A küldöttséget Groll Milán, a szuboticai kerület de­mokrata képviselője és Pooovics L. Milán, a »Demokratiia« főszerkesz tője vezették Makszimovics Bózsó belügyminiszterhez. Az intervenció sikerrel járt. amennyiben a belügy­miniszter azonnal elrendelte a kiuta sifás. visszavonását és a belügymi­­írsztérium Bácska -Bánát—Bara­nya ügyosztálya 11/5. számú feb­ruár 17-ikén kelt rendeletével meg engedte, hogy a hetvenhat gazda tovább is Horgoson maradhasson, amíg állampolgárságuk ügve végle­gesen nem rendeződik. Egvben uta­sította a minisztérium a helvi ható súgót, hogy az állampolgársági kér- I vényekhez szükséges okmányokat, !a hiányzó mellékleteket pótlólag te icssze fel. LEHULL A LEPEL ■» Beniczky Ödön volt magyar belügyminiszter nyilatkoznia a Somogyi-gyilkosságról — Kilencvennégy atrocitás aktái Minden' nyomozást azonnal beszüntettek Somogyit és Bacsót az Ostenburg-küiönitinény tagjai gyilkolták meg • haszontalan munka volt. Akkor azután maga Apponyl Albert gróf lépett közbe és ennek következtében Gábor Béla pestvidéki főkapitány nagy apparátus­sal nyomozott a Duna-Tisza közén. A tetteseket letartóztatta. Erre az történt, hogy a tetteseket szabadlábra helyez­ték, a nyomozók sürgősen visszatértek Budapestre és Gábort kevéssel utóbb nyugdíjba küldték. A pestvidéki főkapi­tány ezalkalomtnal kijelentette Székely Ferenc dr. és Dombovdry Géza dr. ügy­védek előtt, hogy a nyomozóknak éj­szaka hanyatt-homlok kellett Budapest­re menekülniük. »Név szerint nem ne­vezte meg azon egyéneket — írja a két ügyvéd — akik a rendőrséget a tette­sek elbocsátására kényszeritették, de Gábor Béla annyit kijelentett, hogy a nyomozat sikertelenségének az volt a föoka, hogy a rendőrség nincs ütköze­tekre berendezkedve.« Mi sem termé­szetesebb, hogy ezután Solton a »fele­lőtlen eleinek örömükben belövöldöz­tek a zsidó házakba és Lederer Adolf j kereskedőt puskatussal agyonverték. A Somogyi-gyilkosság I — A félhivatalos közlemény azt ál­­' Htja, hogy a miniszterelnök fclhivásá­­. nak különösen a Somogyi-ügyben ta­­' sadtam meg. Mit tesz Isten? Beadvá­nyomnak 30-ik pontja a Somogyi—Ba­csó-féle rablógyilkosság volt. Igen le­jmérsékelt tisztelettel kérdezem ma, 1925 [tavaszán: mit tett tehát az oly nagy ; hangon siónckló és nyüatkozgatö Betű­dén ur az említett rablógyilkosság meg­torlása érdekében 1921 nyara óta? Most énrám haragszanak, pedig nein én vol­tam az, aki Somogyi Bélát agyonütöite és nem én voltam az, aki a halott So­mogyi Bélának motiogrammos arany­óráját hazafias felháborodásában zseb­­revágta! Beniczky Ödön ezután részletesen is­merteti a Somogyi-gyilkosság nyomo­zásának lefolyásút. A detektizeket egy tábori zöld szövetnadrág és egy csikós zsebkendő vezette nyomra, amelyeket a gyilkosság színhelyén találtak; az l utóbbiba K. D. 277. monogramul volt himezve. Megállapították azonkívül, i hogy Somogyi Bélát és Bacsó Bélát ku­­j.tonatisztek, polgári ruhás személyek és ! egy tengerésztiszt hurcolták el az A. 0—36. számú autón. Közli Beniczky azt a végzést Is, amellyel Marinovich Je­­ínö főkapitány a nyomozást váratlanul ; beszüntette. A végzésből kiderül, h gy u főkapitány szóbeli utasítást kapott valakitől a nyomozás beszüntetésére. Beniczky, aki mint belügyminiszter a főkapitány közvetlen főnöke volt abban az időben, nem árulja el hogy ki adta a szóbeli utasítást. Egyik tettes: Kovarcz Emil főhadnagy Beniczky leleplezéseivel párhuzamo­san a Népszava is közölte a Somogyi­gyilkosság nyomozásának aktáit. Ezek­ből kiderül, hogy az A. 3—36-os autó a rendőrség megállapítása szerint az Os­­ienburg-különitmény kocsija volt, a zsebkendő pedig Kovarcz Dezső hadap­ródiskolái növendéké, akinek bátyja, Kovarcz Dezső főhadnagy áz Osten­­burg-különitmónyben szolgált. Ez a Ko­varcz Emil a rendőrség megállapítása szerint résztvett a gyilkosságban. Budapestről jelentik: Beniczky Ödön volt belügyminiszter hosszú és részle­tes nyilatkozatban válaszol a kormány­nak arra a félhivatalos kommünikéiére, amely szerint a Bethlen-kormánynak azért nem volt módjában a Somogyi­gyilkosság tettesei ellen eljárni, mert Bcniczky — noha Bethlen miniszterel­nök felkérte erre — megtagadta azt, hogy utódját erről a kérdésről tájékoz­tassa. Beniczky megállapítja válaszában, hogy ez a félhivatalos beállítás »az első betűtől az utolsóig perfid és szemérmet­len hazugság.«' — Bethlen ur — mondja — annakide­jén általában felszólított, hogy bocsás­sák rendelkezésére adatokat egy-két ügyre vonatkozólag, amelyek okmányl­­lag bizonyíthatók. Ncha azon a véle­ményen voltam, liogy ennek semmi ér­telme, hiszen eleget kilincseltünk annak­idején minden eredmény né'kiil Slófo­­kon, majd utóbb a Gcllért-szü'lób in, mégis tudomására hoztam Bethlen ur­nák nem egy-két, -hanem kVencvennégy esetet. Mind a kilencvennégyet hivata­los akták alapján. Fbből kilencvenket­­íőt Mattyasovszky Gy"rgv budapesti főkapitánynak beadványából vettem," aki Ipanaszkodott, hogy a katonai hatosa­itok nem intézik el ereket az ügyeket. : Ennek ma már negyedik éve. Milyen intézkedések történtek ezalatt az idő alatt a feljelentett büntettek kideríté­sére és megtorlására? Prónayék mindig szerették a henteseket — A kilencvennégy eset között — folytatja a nyilatkozat — egy sincs »nćpitćlet« és »szenvedélykirobbanás ezeket a hivatalos felfogásra való te­kintettel mellőztem. Kizárólag zsarolás sál vagy rab ássál kapcsolatos dolgok tói volt szó. Egy példa. 19i9 december 11-ikén Komárom—Ujszőny állomáson a szegedi vadászzászlóalj tisztjei leszállí­tották a vonatról Müller József inarlia­­bizományost és Grósz Mihály nagyvá­gót, akiknek tárcájában, mikor hatósági igazolványaikat elővették, nagyösszegü bankjegyeket láttak. A Sandbergre vit­ték őket A következő év május 23-ikún Grósz Mihály holttestét Ujkomáromnál kifogták a Dunából. MüU rnek azóta sincsen nyotna. Magánhireint szerint elevenen megsütötték. Azért említettem meg ezt az, esetet, mert azt bizonyítja, hogy a szegediektiéJ mindig megkülön­böztetett figyelemnek örvendtek a het tesek, vendéglősök, akiknek tele szokott lenni a bugyellárisuk ... Beniczky ezzel kapcsolatban teljes szövegében közöl egy jegyzőkönyvet, melyből kiderül, hogy a szegedi va­dászzászlóalj százezer korona erejéig megzsarolta 1920 május 5-ikén G. La­jos vendég'őst, aki az életveszélyes fe­­nvegetésekkel kikényszeritett összeget Takátsy Gyula századosnak, a Prónay­zdszlóalj tiszti százada parancsnokának adta át. A pénz átvételét Takátsy és heinbach főhadnagy a most nyilvános­ságra hozott jegyzőkönyvben nyugtáz­zák. \ Duna-Tisza közéről elmenekült a rendőrség — A duna-tiszaközi atrocitásokról — hangzik tovább Beniczky nyilatkozata — hasonló naivitással több napig dik­táltam az ügyészségnek az adatokat, akkor is Bethlen ur .felhívására. Ez is ) 88BSaB3SUBHB& BBK .FORD ! TAXIK 1 í 5 SZEMÉLYRE 1 ! KLEIN GÉZA i SUBOTICA ___ ______ 563 g SbHHBI 5ISKMS ■■■■■■ HBSS3S»W

Next

/
Oldalképek
Tartalom