Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-07 / 36. szám

10. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ T925, február 7. Hogyan lett PierpontMorganból üzletember? Miben keresett vigasztalást amikor első felesége meghalt ? Bizonyára csodálatosan hangzik, hogy John Pierpont Morgan, aki jelenleg Amerika egyik legelső bankárja, akinek az agyveleje valósággal olyan, mint egy óriás távíróközpont: ezer meg ezer üzle-1 ti érdekszál fut benne össze, kiskorában a legkisebb érdeklődést sem árulta el a pénzszerzés tudománya iránt, sőt: hatá­rozottan idegenkedett mindentől, ami business. Pedig vérében van az üzleti szellem, hiszen édesapja^ Spencer Mor­gan, szintén pénzember volt, London tekintélyes bankárja, akinek azonban eleinte csupa bosszúsága volt a fiával, mert az ifjú egyáltalán nem akart apja nyomdokaiba lépni. Az irodalom és a művészet gyakoroltak rá vonzerőt; a kettős könyvvitel helyett azokat a köny­veket bújta, amelyekbe tudósok és poé­ták írtak sok mindenfélét, amivel azon­ban nem igen lehet pénzt szerezni . . . Mi fordította mégis az üzleti tevékenység felé, ezt igen érdekesen világítja meg az a feltűnést keltő könyv, amely Világura Morgan cl ni alatt látott most napvilágot Berlinben s. amelyből megtudjuk: mi volt az oka annak, hogy a tanulmányaiban elmélyedő ifjút mi változtatta meg any­­nyira, hogy a csöftdes könyvtárak he­lyett a business. világában, a tömérdek vállalatainak diktáló dolgozószobájában érezze magát otthon? Pierpont Morgan, mint jeleztük, Lon­donban született 1837-ben, apja gondos nevelést adott, neki s arra az útra igye­kezett terelni, amelyen ő is tetemes va­gyont szerzett. A londoni bankár New- Yorkbau akart fiókot alapítani, ennek a vezetőjéül fiát szemelte ki. Bostonba küldte tehát az egyetemre, hogy az amerikai életet megismerje. De a fiút az amerikai levegő nem cserélte ki: az ot­tani egyetemen . épen hogy csak tanul­mányainak élt, mint előzőleg angol is­koláiban. Apja parancsa állította; az újonnan megnyílt bankház élére, de ott oly tehetségtelenül működött, hogy apja kénytelen .volt sürgősen hazarendelni, megtette. így egy biztosítási intézet igaz­gatójává, amelyet rövidesen a tönk szé­lére juttatott. Az elkeseredett apa erre utazni küldte á fiát. Az utazást Pierpont Morgan szin­tén művészi hajlamainak szentelte: alig lehetett, őt a- Lbuvre termeiből kiásni, Párisban történt vele azonban a sors­döntő fordulat. Egy este a Nagyoperában volt, amely­nek egyik páholyában egy ragyogó szépségű aranyszőke hölgy vonta ma­gára a figyelmét. Azonnal beleszeretett és feleségül is vette, dacolva apja min­den ellenkezésével. Boldogsága azonban nem tartott sokáig. A hölgy tuberkoló­zisban szenvedett; ezt Pierpont Morgan j jól tudta, de ez sem tudta szerelmesétől eltántorítani. Egybekelése után azonnal délvidékre utazott feleségével, hogy az örök nap gyógyulást hozzon a drága betegnek; de hiába. Egy hirtelen vér­­ömlés véget vetett az imádott hitves életének ... Pierpont Morgan kétségbe volt esve. Hónapokon keresztül szinte szavát se lehetett venni. Azután vigasztalást, fe­ledést keresett. Nem az élvezetekben. A munkában. Egészen belotemetkezett a dologba. A gigantikus erők, amelyek lel­kében szunnyadtak s amelyekről senki­nek, még önmagának se volt sejtelme, most ébredtek föl benne. Harminckilenc éves volt akkor, amikor rendkívüli alka­lom kínálkozott üzleti zsenije kifejezé­sére. Amerikában akkor vadul tombolt a vasúti spekuláció. Egyik konkurrens vonalat a másik után építették. Két vál­lalkozó, Gould és Fűk, az Albany és Sasquehanna-v diaiaknak, az Unió egvik fontos vasúthálózatának részvénytöbb­ségét igyekeztek megszerezni. A rész­vénytársaság válsággal küzdött, Qould tehát alattomban összevásárolta a hite­lezők követeléseit és csődbe akarta ker­getni a vállalatot. A társaság akkor Morganlioz fordult, aki báromnapi tanul­mányozási időt kért, amely, alatt arra a meggyőződésre jutott, hogy a két vas­útvonal nagyon, is életképes. Hajlandó volt a társaságot szanálni. A közgyűlés, amit Morgan elnöklésével tartottak: iga­zi vad nyugati lefolyást vett. Qould és Fűk fölbérelt emberei, a nagyváros cső­cseléke szörnyű botrányt csaptak; még revolverlövések is eldördültek s a rend­őrség vetett a közgyűlésnek véget. De a két póruljárt spekulánsnak nem volt nyugta, fegyveres bandákat szerveztek és indiámis-módra támadták egyre a vo­natokat, hogy az utasokat elriasszák. Morgan azonban keresztülvitte, hogy a kormány teljes erejével föllépjen a rablócsapatok ellen és helyreállítsa a vonatok biztonságát. A két vasút fölvi­rágzott; részvényei, amelyek nagyrészt Morgan kezébe jutottak, óriási mérték­ben emelkedtek. Ez a merész, szinte éleiveszélyes vállalkozás Morgannak hirtelen nevet szerzett az üzletvilágban. S az első sikerhez csatlakozott nemsoká­ra a második, harmadik és aí töjbbl. Az­óta is állandóan a vasutuknak szentelte legfőbb figyelmet, files ésszel, alapos ta­nulmányozással" rájött,1, hogy Észak- Amerikának csak hat-hét vasútvonalára vár igazi jövő. Azoknak a részvényeit összevásárolta s ügyes üzletembereket állított a vállalatok élére, akik fel tudták azokat virágoztatni, A gyümölcs pedig — Morgan ölébe hullott. Eisö szerelme és házassága után a nagy üzletember másodszor is n egháza­­sodott. Nőül vette Newyork egyik tekin­télyes polgárának, R. Tracy bárónak a leányát, akit már a Madison- avenuen fekvő pompás palotájába vezetett. A második asszonyé lett mindaz a fény és kincs, amit a vasutkirály azután szer­zett, amikor enyhülést keresett szive se­bére, az első elvesztése után . L Vajon igazán gyógyító imák bizo­­nyult-e számára —. a pénz, a business? Az emberi élet legnagyobb titka Sellheim professzor úttörő kísérletei a magzat nemének megái lap Hasára — A tudás előadást tart a szenzációs felfedezésről A Chicago Daily Nezus szerint az utolsó évek legnagyobb felfedezése halle, február Amerika harmadik lapja, a világ egyik legnagyobb sajtóorgánuma, a Chicago Daily News körkérdést in­tézett a világ leghíresebb tudósaihoz, hogy véleményük szerint mi volt az 'elmúlt év legnagyobb tudományos jelentőségű eseménye. A körkérdés­re többek között a kiváló német or­vos,, professzor Krauss is válaszolt és válaszában, az utolsó évek leg­nagyszerűbb felfedezésének, egy a nagyközönség előtt majdnem telje­sen ismeretlen felfedezést említett, a haláéi nőgyógyászati klinika igaz­gatójának, Qehejinraí PrÁ.Sellheim­­nak kísérleteit, melyek az orvostu­domány egyik leghomályosabb kér­désére derítenek világosságot ós hoznak szenzációs eredményeket a magsat nemének rnegáUaaithatósd­­gában. A haliéi egyetem csendes épüle­tében, mely a legrégibb és legneve­sebb német egyetemek közé tarto­zik. előadást tartott Prof. Sellheim á tudomány úgynevezett mecénásai­nak, kutatásai támogatóinak, a mü­veit laikusoknak egy kis köre előtt. Az előadáson Sellheim tanár külö­nös és előzékeny engedélye révén magam is jelen lehettem.- A kiváló orvos újabb kutatásairól számol be, amit az anya és magzat viszonyá­nak megállapítása körül végzett. A probléma egyike a legrégiebbnek és legjelentősebbeknek. Nem kevesebb­ről van itt szó. mint az emberiséget ősidők óta mozgató kérdésnek, a meg nem született gyermek neme megállapíthatóságának megoldásá­ról és arról, hogy a kutatások a tér-1 hesség és anyaság titkai területén fordulóponthoz érkeztek. Prof Sellheim összes, ötven _ év körül, de íiataJabbnak kinéző férfi, elismert nagynevű diagnoszta egye­temi tanár, a nőgyógyászati klinika vezetője s mint ilyen talán egyetlen érdemes utódja az elhunyt berlini nőgyógyásznak. Bumm professzor­nak. kinek munkáit az egész vilá­gon ismerik. Egyik alapvető gondo­lata egy egyszerű kép volt. hol az emberi organizmust egy normálisan funkcionáló kémiai gyárral hasonlí­totta össze, mely bizonyos anyagok előállítására van felszerelve. Ha uj dolgot akarnak gyártani, ui gépeket kell venni, a szervezetnek, a műkö­désnek meg kell változni, a gyár­ban uj rend alakul és az összes szervek átalakulnak a maguk mód­ján. A hallei nőgyógyászati klirnka tő­­szomszédságában van az élettani intézet, melynek igazgatója Abder­halden. a nagy fiziológus. Abdcr haldennek sikerült évekkel ezelőtt közelről megvilágítani egy toeritikiis ehet, mely a vér kémiai változását tárgyalja az organizmusban fellépő ui alakulatok esetében. Az elvet róla elnevezett vérreakció utján kon­krét formába öltötte és ezáltal uj utat jelölt meg a biokémiai diagnosz­tika számára. Az alapgondolat meg­lepően egyszerű volt Ha a! testtől külön teljesítményeket követel vala­melyes jelenség: mondjuk ah anya magzatot táplál a testben, az ember egy daganatot kénytelen fen tartani, úgy a vérsavóban védekező anya­gok keletkeznek. Ez kimutatható az u. a -Abderhatten-reakció« utján. Lényege abban áll. hogy az illető személy. — akinél pld. terhesség vagy rák gyanítható. — vérsavóiá­­hoz anyalepényt, illetőleg a rákda­ganat egy darabkáját hozzáteszik. Az eljárás annyiban volt hiányos, hogy sok. esetben nem vált be. Ek­kor léptek előtérbe Prof. Sellheim és két asszisztense: Lüttce dr., or-, vos és v. Mem. kémikus, m nt Ab­derhalden ideájának folytatói. A három tudósnak sikerült megtalálni a módját, mely kétségkívül és fizikai bizonyossággal igazolja a véreivál­­tozásokat. A metódus leírás^ orvo­si szaklapokba tartozik. De közér­deklődésre tarthat számot a tény. hogy e megfinomodott Abderhalden­­reakció lehetségessé teszi a vérnek nemcsak minőségi, hanem mennyi­ségi változását is s ezáltal lehe­tővé válik olyan betegségek inérvé­­nek megállaitítása is. mel vek alak­­tanilag még fel sem fedezhetők. Eltekintve most már attól, hogy a felfedezés milyen fontossággal bir a rák gyógyításánál (ha idejekorán kezdik a gyógykezelést), a lefonto­­sabb az, hogy megfeitődött évezre­dek titka: megállapítható a iiwgzat neme már a fogamzás les kezdetle­gesebb időszakában. A magyarázat nagyon egyszerű. A férfi-csiramirigy (szóval a fiú-magzat jegyei) képző­dése esetében a terhes anva vére oly szövetek képződésével reagál, melyek a próbacsőben a férfi.esi ra­­anvag felbontása által felismerhe­­tőkké válnak. A reakció pozitív eredménye esetén fiú a magzat, ne­gatív esetben leány. A kísértet 99 százaléknyi bizonyossággal állapítja meg a születendő gyermek nemét. A legutóbbi 150 esetben 83 fru és 67 leány nemét állapították mag elő­zetesen a hallei nőgyógyászati kli­nikán. Az uj felfedezés teljesen «preci­­zirozza az anya és a magzat vi­szonyát. A kísérletek azonban oly ekzaktak. az eredmények olvj szén- j záfciósak és messzehatók. hogy nép-; szerű tárgyalása majdnem lehetet-' len. Egy bizonyos. Sok minden, aipibcn eddig hittek, hamisnak bi zonyuít. A gyanitgatások helyébe lép a Bizonyosság, a Tudás. A há­rom tudós az előadó emelvényen: Prof: Sellheim. Liittge és v. Mertz (háborús nyomorék, rokkant egy szemére vak) oly nagyszabású fel­fedezést tettek, mely lóval túlnő a/, orvostudomány hordtávolságán, az eredmények bevilágítanak az embe­ri organizmus katakombáiba és leg­erősebb pilléreivé válnak az élet és természet céltudatosságának. Aranyosi Miklós. A rab király Norvégiában a király nem kor­mányoz, nem uralkodik, hanem raboskodik Haakon . norvég királyról igazán nem Ehet elmondani, , hogy abszolutisztikus hajlamú uralkodó. Saját országában azt mesélik róla, hogy tüsszenteni sem mer a parlament. engedélye nélkül. Ez ugyan nyilvánvalóan túlzás, azonban minden esetre van valamelyes alapja. A király tényleg minden fontosabb lépéséhez en­gedélyt, kért a. storthingtől. Sőt legutóbb a király azt kérte, hogy Norvégia ked­vezőtlen pénzügyi viszonyai következ­tében egyezzék bele a trónörökös elvi­­listájának leszállításába. A storthing ra­dikális tagjai erre azt feleltek: jól van, belemennek a civílista leszállításába, azonban azt kívánják, hogy ezt a leszál­lított civilistát is a gazdagok fizessék, mivel csak nekik érdekük, hogy" az or­szágnak, királya legyen. Természetesen azt is kívánják, hogy ha a király a trón­örökös civilistáját le akarja szállítani, szállíttassa le a saját fizetését is. Ilyen tenorban folyt a vita, míg végre a stró­fáit!!' többsége nagyhegyesen beleegye­zett a király óhajába és leszállította a ci­vil istát. A storthing egyébként Haakon király réme. A parlament az oka, hogy a ki­ll rály oly gyakran .utazik Angliába, fele­ségének hazájába. Ezek az utazások ürügyet szolgáltatnak arra, hogy a ki­rály és a storthing között konfliktus tá­madjon. holott a király csak azért uta­zik el, hogy a storthing támadásai elől kitérjen. Mégis, mihelyt a király néhány hétig angliábaij időzik, a főváros egész közvéleménye szitkozódni kezd. hogy a király az utolsó kéj karácsonyt Angliá­ban töltötte és amikor Krisztiánja nevét Ostora keresztelték, szintén nem volt. jelen az ünnepségeknél, megelégedett avval, hogy sürgönyben kívánjon jót a fővárosnak Angliából. • Nemcsak a király, de Olaf trónörökös is a közvélemény szigorú felügyelete alatt áll. A trónörökös, aki szenvedé­lyesen hódol a téli sportoknak] az idén el akart utazni Svájcba, hogy az ottani hegyekben sportoljon. Alighogy ezt áz újságok megírták, óriási vihar támadt a norvég fővárosban, a storthing képvise­lői kijelentik, hogy Norvégia sokkal al­kalmasabb a téli sportok üzésére, mint Svájc és a trónörökös csak azért uta­zik oda, hogy reklámot csináljon a kon­­kurrens országnak. A viharnak az a vége, hogy Olaf trónörökösnek- le kell mondania a svájci utazásról és meg kell elégednie a hazai hegyekkel. A norvég királyi családról tehát bátran el lehet mondani, hogy az ország rabszolgája. i ÖN IS ELHISZI! hogv 1 pár „KULCS1* iegyes harisnya (vörös, kefc vagy arany jegy­ei" el) an yi ideig tart, mint 4 másik pár, ha próbára 1 párt vesz. Minden üzleth'n hap­­hító. - H.' Rí:NYÁK „KULCS“ nélkül hamisitotlak. Nagybani árusító 931—3

Next

/
Oldalképek
Tartalom