Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-01 / 30. szám

1925. február 1

BACSMEGYE1 NAPLÓ

7- oldal.

HÍREK

Ady, a zseni

Irta: Ignotus

Malálának hetedik évfordulóján adjuk

Iguetusnak ezt a gyönyörű írását

Ady Endre, hogy mindjárt és pontosan megmondjam, középső volt a három találkozás közül, ki életem eddigi során személyes ismerősöm, a zseni benyomását tette rám. Az első Pikier Gyula, — idestova harminc esztendeje belső barátom. Az utolsó, a oszihoanalitikus Freud professzor, kivel az utóbbi években három-négy., a társasági közkieserélésen túlmenő beszélgetésein volt A középső Volt, mondom, Adv Endre, kivel 1918 novemberében, tehát 'halála előtt négy hónappal beszéltem utoljára, s körülbelül tízéves rövid pályafutása alatt nem álltam tőle távol.

Igeikéi! ezt megállapítanom: óvatosan és mérlegelve a szót« — gondolattalauság volna a kettőnk összeköttetését barátságnak nevezni. Nem volt az s talán mindkettőnk természete tette, hogy:nem is igen lehetett az. Nem mintha én, kinél tudatosabban senki sem Iátia a különbségét a magamfajtáin (mondjuk) tehetségesebb 'és felszereltebb ember s az Ady-fajtáju zseni között s kiben, bennem. vagy sohasem volt meg. vagy magareve'és erejével rég elfoitódott az irigység és a féltékenység, mindazonáltal. még ily rangbeli különbség közt is. barátságot ne tudnék elgondolni. Hiszen éppen előbb említettéin Pikier Gyulával való barátságomat. Ám én olyan természet vagyok, kiben nincs, vagy kevés szükségem van barátságra, Ady Eridre pedig olyan természet volt, kinek közönség és kiszolgálás kellett és csakis ez. Nyolc-tiz évvel voltam nálánál idősebb. ki beérkezett voltomnak minden lehetőségéi buzgón állítottam zsenijének szolgálatába, leküzdve magamban a lírikus természetét, ki alapján csakis önmaga iránt érdeklődik. Van egy pár olyan emberi tulajdonságom is. melyet Ady bizonyára tudott értékelni s ha összekerültünk s elbeszélgettünk egymással: talán nem mindig unatkozott. Én viszont, amennyire egyáltalán van bennem szeretet, sokban vonzódtam c zsenijén fölül is bájos emberhez s igyekeztem szántára hasznos, igyekeztem élborulásaiban jó társasága lenni. Általában úgy tudom, jó lélekkel volt irántam, nem is illet volna, hogy ne legyen, felesleges fáradtság lett volna, mit bizonyáia munkára tartogatott. Mindazonáltal nein volnék meglepetve, ha valamelyik napfényre kerülő tevéiben valami gyilkos legyintés találtatnék rólam, vagy ellenem.

Állandóan az az érzésein volt. az első perctől fogva, mikor a nagyszemü vidéki újságíró először udvariaskodott velem, pesti kritikussal és vezércikiróva! s mutatta túlzottan a hálát, amiért értékét észre méltóztattam venni, hogy alapjában lenéz engem. Sajnos még ez sem mehetett kitüntetés, vagy kivételszámba. Mivel, azt hiszem, alapjában önönmagán kívül mindenkit lenézett. Ennek megállapításáért feszegetem egyáltalában a köztünk volt összeköttetést Mert Adyrót. mint a zseni típusáról kívánok itt egy-két szót írnij s a vonás, mely a kettőnket összekötő vonalokból kiered. tipikus a zsenire.

Tudniillik: a zseni a legritkább esetben jó ember. Tud. mint Goethe tudott néha, az lenni, de nem ez benne az uralkodó. Szeretet, hála. önzetlenség: mindezek a földről nézendő szép tulajdonságok a legkevesebb zseni sírkövére illenek. A zseni vagy alázkodó szolga, vagy kíméletlen zsarnok aszerint, hogy függ-c valakitől, vagy módjában van-e kihasználni valakit. A zsenire jellemző, ami Adyra volt jellemző, mikor már mint elismert nagy ember, megszállt Budapesten a Magyar Királyban: nem telt bele egy negyedóra s a hotel igazgatójától le a legkisebb kifutó fiúig minden teremtett fogadóbeli lélek az ő megbízásaival volt elfoglalva, neki. számára. miatta, kórtéré, parancsából, kedvéért tett, járt, kelt loholt szaladt, dolgozott és nem volt egv perc nyugsága.

Mit jelent ez? Azt hogy a zseni, ld tudatában volt zsenijének, mindent és mindenkit, úgy. mint őnnönmagát. e zsenijének szolgálatába állít Tudatosan, vagy öntudatlanul az a gondolatmeneté, hogy: »Vagy ismersz és tudod ki vagyok és mit érek. Vágy nem. Ha nem, akkor ott eg ver: meg a fene és ne Topd,

ha csak valahogy mégis hasznodat nem tudom venni. Időmet és idegeimet. Vagy igen. akkor tartsd szerencsédnek, hogy ezt a ritkaságot szolgálhatod, kiválthatod. segítheted a gyilkosán rövid életben. melyben úgyis csak felcsillannia futja. Szeretni, észrevenni, törődni, elismerni. hálálkodni. — minderre nem érek rá, mert magamat kell lesnem, tüzelnem. táplálnom, bomlatnoih. kábítanom. serkentenem, tapasztalt átnőni, megnyugtatnom, s életnem. íökt-u életnem. hogy valami kis töredékét riiesielenthessem a bennem kava-gó iriindenségnck. H;i ehhez hozzájuttatsz: öriif neki s mit akarsz többet? Ha nem: akkori ki tudom belőled hízelegni, mesterkedni, csalni. — s akkor tehozzád vagyok ió. iiálás, engedelemes. alázatos, hiá ragaszkodó, amit akarsz, nem barátain/hoz.! kik úgyis azok. Ha pedig sem kihasználni, sem szolgálatomba édesgetni iLm tudlak, akkor leszek, ha ráérek, etybnséeed. Akkor kitöltőm rajtad mérgem it. amire néha. levezetésül szintén szükségem van...«

Nemrég kínos feltjméfet keltettek a Richard Wagner siro«ítuli emlékiratai, -- az átlagemberek elszörnyedtek ennyi hiúság, ennyi emberi kicsinyesség, önzés és Skrupulös nélkii'i valóság láttára. Az asszonyt eiszefetni s az urától pénzt felvenni: ez a legkevesebb, ami nála magától értetődő volt. Istenem: a legtöbb zseni ilyen, csak nem mind iria. meg magáról ily leplezetlen. És ke.il. hogy ilyen legyén, mert tartozik ezzel annak, amit Csinálni tud. hogy csinálni tudja.

Persze, ezt nem úgy kei! elképzelni, hogy a zseni egy reggel felkej/t s elhatározza. hogy ö ezentúl nem ismer skrupuiust, mért ezzel tartozik zsenijének. Nem. A zseni az emberében éppúgy megtenni a neki való' természetet, mint ahogy bizonyos palánták m/énükhöz valóvá alakítják a talajt. Amelyik zseni nem termel az embereiben neki való természetet. annál nem is íud|a meg a, világ. hogy volt. inert nem is volt alkalma jelentkezni. Önzetlen zseni nincsen, mert amelyik van, az csirájában elpusztul. A zseni olyan: mint almit meghatváuyozott a természet. N/em ismer jót, vagy rosszat, csak aika’jmas. vagy alkalmatlant. céírajuttatót vagy Céljának Útjában állót.

Nem tudom, másoknak müven személyes tapasztalataik voltuk Advval. de bizonyos vagyok benn«;, hogy áltatták, vagy az ö bájosságától, kiváltó közönséget kereső exhibicionista bizalmasságától ejtették meg masukat, ha nem ezt tapasztalták, ö. ezt t/udom s mint zsenijének- emberi áttételét, mint emberben ezt tartottam benne legtöbbre: tisztában volt ezzel, az ő természetével, kisértetiesebb, c belső tekirJtctben is eleven volt benne. Hallatlanul nagy ember volt: néha java unalom vágy kutya-macska idegenkedés közben, az az érzésem volt mellette, mint. vcjlna. ha kívül állnék a világegyetemen és éteri sodrával a földeket száguldóim mellettem. Valahova a semmibe.' a többé meg nein találhe(óságba, egy irigy zugás emlékét hagyva maga utóri.

A Bácsmegyeil Napló legközelebbi száma hétiön. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, a rendes időben megjelenik.

— Milkó fo.idor hetven éves.

Zaj nélkül, ünneplések nélkül, tósztok bombasztia és küldöttségek kilincseiébe nélkül érkezett el MJlkó Izidor, a köztünk élő nagy magyar költő hetvenedik születésnapjához.- Az az előkelő, puha, íöltünéstő! és hangos szótól irtózó csönd, ami végig kisérte éietc utjain, elnémít mcfct is minden ünnepi készülődést, Hatvankilenc év terhével vállán még hai; könyvet adott a. magyarságnak s hetvenedik születésnapján még a kefózőntő szót is elhárítja magától. Mi azonban nem térhetünk ki a kötelesí/igteljesltés elől s nem mehetünk el a. tőlünk is megkövetelt csöndben a hetvenedik évforduló ünnepe meiloát. Milkó Izidor ma is azzal a kifogyhatatlan bőséggel, eleven őtlejességel, nemes előkelőség gél teljesíti azt a hivatását, ami már negyven évvel ezeiíitt a magyar írók legelső sorában s.dott neki helyet, írói képessége, teremtő ereje azóta sem csökkent, csak emlékeinek kincses bányája lett «egy hosszú, nemes, fáradhatatlan, kivételes élet tapasztalataival gazdagabb. Félszázados iró'

mull áll már mögötte s ő mindannyiunknál frisebben, lelkesebben, íiatalabban és hivebben szolgálja a tollat, az irodalmat, a magyarságot és a kultúrát. A hetedik évtized fehér lobogót tűzött már föléje, elérkezett ahhoz a decenniumhoz, mely már a pátriárkák koráig ér el s a kornak tiszteletét is megköveteli annak számára, akinek a magyar kultúra minden hive önként adja szeretetek elismerését és .háláját. A köztünk élő legnagyobb magyar iró ünnepe meghatott, bensőséges, zajtalan ünnepe a vajdasági magyaroknak s az egész magyar kultúrának.

— A szocialista-párt agitáció* gyűlése Szuboticán. A szuboticai szocialista párt vasárnap délelőtt tíz órakor választási agitációs gyűlést tart a Lifka-mozibau. A párt központi vezetősége részéről Brkics Vojiu volt képviselő tart beszédet, amelyben a politika.! és gazdasági helyzetet és a pártprogramot ismerteti.

— A legújabb igazság a Vajdaságról. Az „Igazság a Vajdaságról“ cimii röpiratból a szerző, Sztipics Lázár tiszteletpéldányi küldött többek között a novisadi főispánnak is. A füzet azonban nem jutott a noviszádi főispán kezébe, mert a posta azt pár nap inulva a következő megjegyzéssel vitte vissza a szuboticai nyomdába: Címzett ismeretlen. A posta tehát nem tudta megtalálni Noviszádon a főispánt, vagy meg akarta büntetni a szerzőt, amiért a postai ügykezelésről — egyetlen igazságot sem mondott cl a könyvében.

— Az Etna életjelet adott magáról.

Rómából jelentik: Az Etna néhány nap óta ismét fokozott működésben van és az 1923. májusi kitörésnél támadt kráter ismét megnyílt. Csöndes részein a hegyet két méter magas hótakaró borítja. A vulkán működését repülök figyelik.

— Házasság. Papp Annika (V.-Kikinda)és Strisćh Károly (Budapest) f. évi január 10-én a budai kapucinusok templomában házasságot kötöttek.

— Edward király irtózott a könyvektől. Az angol: Tanügyi Szövetség londoni gyűlésén érdekes intimitást mondott el Edvard királyról Sir Sidney Soe, a lüres történetíró. Edvard királyt -- úgymond, nagyon szigorú pedagógiai elvek szerint nevelték verszt herceg korában. A sok tantárgy miatt alig maradt ideje szórakozásra. A pihenés óráiban egy-egy angol klasszikus könyvét adták a kezébe, hogy olvasgassa. Ettől azután annyira meggy ülőit e az olvasást, hogy valósággal irtózott a könyvektől egész életében. Azt hiszem — mondotta Sir Sidney See — hogy Edvard király soha életében nem olvasott végig egyetlenegy könyvet sem.

— Tisza vizáü-sa. Scntáró! jelentik: A Tisza vízállása Sentánál oly alacsony, bosfy az elmúlt hatvan év alatt nem volt ilyen nagy apadása a Tiszának. A kiálló zátonyok miatt a hajdkőzlekedés lehetetlen.

— Hirtelen elhunyt orvos, Nov szádról jelentik: Dr. Zsilnik jován 42 éves orvos péntek este egy orvoskartársa társaságában vacsorázott. Vacsora után rosszullétrői panaszkodott és hazament, hogy lefeküdjön. Este tíz órakor szivszálhüdés érte és meghalt. A hozzátartozók dr. Kluka György városi tiszti orvost hívták, de az már csak a beállott háláit állapíthatta meg.

Csakis -Kelieu- nemes likórtel a legjobbak.

— Megszüntetett sikkasztási pór, Noviszádról jelentik: A vizsgálóbíró megszüntető végzést hozott Aranicki Sándor volt noviszádi kéKmüárn-kereskedő ügyében, minthogy az ügyészség elejtette ellene a sikkasztás vádját. Arartiokit egy kényszeregyezség! eljárásból kifolyólag a ZaJtarievics és Frusics textilk^eskwiö-oéff jelentette fel.

TÜKÖR

Milyen egyszerű is: az ember kiül nyáron a mezőbe, felnéz az égre, elbámul, bogár altat hajszol, vagy a madarak fecsegését hallgatja és kész az öröm. Milyen kevés, kell ahhoz, hogy boldogok lehessünk, némdyeknek pénz, ház, föld is elég, én egy nővel is beérném. Jaj de jó is annak, aki nem nőket hajszol és rá tud nézni a lányra közömbösen, mint a köre. nem fáj neki apró-cseprő komiszkodásokért a szive, nem akar meghalni a nőért és ki tudja kapcsolni az cletébő1, mintha csak azt mondaná: «le fogók szokni a dohányzásról.« Nálam földrengés, seb, örök vérzés és naponta összeomlik bennem egy egész város. Más Itjgat, ha gombostű megy a körme alá, engem bal tátrai hasogatnák és hiába nyújtom fel a kezem: pardon! — senki se hallgat rám. Ezt mindenki természetesnek találja, maga a jóisten kezdte el és a többiek is így csinálják: karonfogják a nőt és szerelemről gügyögnek néki: ;>Te minden« — és amelyik erősebb, becsapja a másikat, ó. nem szabad problémát csinálni az induWtckbő!, erősnek kell lenn! és szívtelennek, nekem mindig szeretőim lesznek, szépek, fiatalok, éhesek és egymásra fogom uszítani őket, jnint a kutyákat. Ö milyen jó is tudok én lenni, tri&g sírni is szoktam és a mattkor egész éjjel nem aludtam egy nő miatt, (t, 5.)

■ - Eljegyzés. Dukuy letiskát (Stara- Kanjiža) eljegyezte dr. Krmpotich Dániel (Subotiea). Minden külön értesítés helyett.

Weisz Etelka (Ruma) es Schaffer

Adott (t ,l:e'.ič) jegyesek.

— A noviszádi szocialista-part gyűlése. Noviszadrói jelentik: A szociafdeniokrata-pári pénteken SrbűbranDan választói gyűlést tartóit, amelyen mintegy négyezer hallgató vett részt. A gyűlésen Pavicsevfes Luka az országos .szakszervezeti tanács titkára és Brkics Vojin a: noviszádi munkáspóriZtár igazgatója szólaltak fel. Délután a szocialisták Purján községben akartak választási gyűlést tartani a nagyvetidéglő udvarában, de a felelőtlen elemek megakadályozták, úgyhogy tuvózer,eszekkel felvonulást rendeztek a gyűlés színhelyére. A gyűlés tagjai erre egy szotnszédház udvarára vonultak, ahol a gyűlést megtartották. Szombaton délelÖJt Start-Becsén, délután Stara-Kanizsán tartottak; gyűlést.- •

— Hetveniiatéves gyilkos, nyolcvanéves áldozat. Párából jelentik: A föld

szeretete, amely oly mélyen gyökerezik a nép lelkében, véres családi dráma okozója tett most egy kis franciaországi tanyán. Toulon mellett, Tannerun határiban lakott két füldmives-család, a hetvenhatéves Charles Jussieu, meg a nyolcvanéves Julién Angiét családja, A két családot rokonság is tűzte össze: Abgier két fia feleségül vette Jussién szomszéd két leányát. Az apa nagy darab földet adott hozományul leányaival, azzal, hogy ott vejei gazdálkodjanak. A két fin azonban inkább valami hivatalt vállalt a városban, s a gazdálkodást öreg apjukra hagyták'. Ez aztán örökös veszekedésre adott okot a két aggastyán között. A vén Augicr szemére hányta nászának', hogy nem fordít kellő gondot az örökségre, eJhtmyatolja a földet, amely az 6 kezében elveszti értéké. Legutóbb Is ezen vesztek össze, s a dühös szóváltás közben « hetvenhatéves Jussién vasvillával támadt a nyolcvanéves Augierre, akit úgy összeszurkált, hogy véresen togvott össze. Leánya közbevetette magát, amire nekirontott a vasvCIával és elkergette. Ezenközben Angler vérbeborult fővel föivánszorgott a földről, fejszével főbesujtotta d másik aggastyánt s azután féktelen dühében darabokra zúzta a koponyáját. A hetvenh&téves gyilkost letartóztatták és életveszélyes sebeivel egyelőre kórházba vitték.