Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-06 / 35. szám
4i oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925 február 6. CIRKUSZ • B« Praktikus elintézés (Történik az államvasutak elnökigazqatójának szobájáoan. Sző eplők az elnökigazgató űr és a tanácsos ur. Utóbbi most tért haza amerikai tanulmányút] áról.) Az elnökigazgató: Tanácsos ur, tehát ön adja elő tapasztalatait és ml együtt megbeszéljük, hogyan lehet a mi vasutainkat is a modem technika vívmányainak megfelelően átalakítani. A tanácsos: Először is, elnökigazgató ur, a modern vasúti'kocsi belsejét ismertetem. Ugyanis kérem . . . Elnökigazgató: Ne tessék mellékvágányra! terelni a dolgot. Ismertesse! Tanácsos: Ä vasúti kocsi Amerikában egyforma hőségre van tempirozva. Jelen fűtéssel meleg és nyáron szelőztetővel hideg . . . Elnökigazgató: Buta beosztás! Tudja, hogy fordítva mennyivel olcsóbb! És mindegy! Ott júliusban fáznak az emberek, nálunk januárban. Viszont mikor ők karácsony táján majd megfulnak a túlfűtött kupéban, nálunk kellemes hideg van. Szellőztető nélkül. Tanácsos: Pardon, elnökigazgató ur, nincs tulíütvc! Télen t22 fokig melegítik és nyáron +22 fokig hütik. Elnökigazgató: És honnan tudják ezt az, utasok? Tanácsos: Minden kocsiban ott a hóméra Elnökigazgató: 22 fokot mutat? Fan ácsos: Télen-nyáron. Elnökigazgató: Mát, kérem, ezt a kérdést könnyen megoldjuk. Csináltasson minden kupéba hőmérőt, amelyre a higany rá van festve. Pontosan 24 fokot mutasson téden-nyáron. Mi két fokkal tovább megyünk. Akinek melege van, nyissa ki az ablakot Tanácsos: Észreveszik az utasok, hegy festve van a hőmérő! Elnökigazgató: Dehogy veszik észre! ügyes festővel keli csináltatni Pipi- Rónai jó lesz, ő szeret csendéletet festeni. A fő, hogy a festett higany, csendben maradjon. -Tanácsos: Igenis. Elnökigazgató: Gyerünk tovább! Tanácsos: Továbbá jelentem, hogy minden kocsiban fogas van. Elnökigazgató: Ez nálunk egyáltalán nem fogas kérdés; a patent hőmérő miatt. Nem kei! fogas! Úgyse veti le senki a kabátját Majd örül, hogy nem fagy meg! Tanácsos: És nyáron? Elnökigazgató: Nyáron ki visel kabátot? Tanácsos: A kofferek részére Írül ön hely van . . . Elnökigazgató: Felesleges. Tessék feladni a podgyászt. Sokkal kényelmesebben lehet csomag nélkül utazni. Tanácsos: Minden vonaton vannak étkezőkocsik . . . Elnökigazgató: Ezt nem vezetem be. Tudja maga milyen rossz enni az ilyen étkezőkocsiban. Ráz a vonat, nem lehet rendesen enni ... Tanácsos: És hálókocsi . . . Elnökigazgató: Ezt is mellőzzük. Sokkal. jobb egy hosszú és fáradságos ut után otthon a megszokott ágyban aludni .. . T anácsos: Mozgóképszínházak vaunak a vonatban. Elnökigazgató: Még csak ez hiányzik! Úgyis elég romlott az utazóközönség erkölcse. Még sötétet is csináljak nekik hozzá! . . . Tanácsos: Áttérve a közlekedési részre, jelentem, hogy a vonatok másodpercnyi pontossággal közlekednek. Elnökigazgató: Nem vezetem be! Hogyne, hogy a szegény utas- lekésse a vonatot! Nálunk-senki se kési le! Ez az igazi rendszer! Tanácsos: Végül jelentem, hogy a közeljövőben leszállítják a tarifát. Elnökigazgató: Ezt meg pláne nem veszem át. Hogy bízzon meg egy utas egy olyan vasutigazgatóságban, amely maga is soknak találja a viteldijat. Mi inkább felemeljük; hadd lássák, hogy eddig milyen olcsón utaztak . . . Az agítációs szabadság megsértése miatt panaszkodik az ellenzék és tiltakozik a népgyülések betiltása, szétzavar sa és a röpiratok elkobozása ellen. Rámutatnak arra, hogy a kormánypártok jelöltjei a legteljesebb szabadsággal rendelkeznek, nekik mindent szabad, mig az ellenzékkel mostohán bánnak a hatóságok. Ezzel szemben most a bánsági kormánypárti jelöltek el én alkalmazott rendszabályokról érkezik jelentés Becskerekröl. Néhány nappal ezelőtt dr. Jaksics Zsárkó Pribicsevics-párti bánsági képviselöje'öít a kerületéhez tartozó Tóba községben akart népgyüiést tartani. A jegyző távol létében a segédjegyzőnek jelentette be ezt a kívánságát, aki azonban minden igazolás ellenére vonakodott az engedélyt megadni. Jaksics hiába mutatta fel a Beográd-kerületi főispán általános gyűlés tartási engedélyét, a egédjegyző hajthatatlan maradt és csak akkor adta meg az engedélyt, amikor a képviselőjelölt telefonon Alekszijevics M.ta főispánhoz fordult és ez külön utasította a segédjegyzó’t az engedé'y megadására. A gyűlésen Jaksics dr. magyarul kezdett beszélni, minthogy a tobai lakosság nagyrészt csak ma-Tanácsos: Szóval, nincs semmi rendelkezése, elnökigazgató ur? Elnökigazgató: Sőt! Hívja meg az amerikai szakembereket hozzánk tanulmányútra. Itt aztán tanulhatnak .-. . Stella. gyárul ért. A segédjegyző már az első szavaknál félbeszakította a képviselője lö. tét és felszántotta, hogy államnyelven beszéljen. Jaksics erre hivatkozott az alkotmányra, amely megengedi, hogy a szónokok aválasztókhoz anyanyelvükön szólhassanak, mire hosszas vita után a gyűlést folytatni lehetett. A Bánságban a választásokat meg- I előzőén egyébként ez volt az utolsó népgyülés és az agitáció most már röpiratokkal és plakátokkal folyik. A röpiratok tekintetében is baleset érte a bánsági nacionalista pártokat, amennyiben az egyik röpcédulát a hatóságok szeméremsértő tartalma miatt elkobozták. E röpcédula inkriminált része arról ir, hogy a tisztességes nők kilenc hónap alatt szülnek, mig a prostituáltak négy hónap alatt elvetélik magzatukat. Ezért felszólítják a választókat, hogy uc a negyedik, hanem a kormánypárt kilencedik urnájába dobják a golyót. A kormánypártok körében kijelentik, hogy ezt a röpcédulát nem ők adták ki, hanem az ellenzéki pártok mint pamfletét terjesztik. Elkobozták Becskereken a köztársasági-párt egyik plakátját is királysértő tartalma miatt. I Megiadelí a nyomozás a halálfej es levélírók után Tömeges feljelentés a szuboticai rendőrségen Több tekintélyes szuboticai polgárnak — mint a Bdcsmegyei Napló is megírta — különös levelet kézbesített a posta. A levélboritékban mindössze egy szelet kockás papírt talált a cimzetí, a papiron semmi írás. ahelyett sokkal többet mondó halálfej-ábra, két keresztberakott lábszárcsont - imitációval, épugy, ahogy a mérgeket tartalmazó üvegcséket szokták ellátni. A levelek meglehetős ijedtséget okoztak Szuboticán annál is inkább, mert a választások előtti túlfűtött atmoszférában a legcsekélyebb felelőtlen fenyegetés is alkalmas általános nyugtalanságot kelteni. Sokan, akik ilyen rémregényekből kölcsönvett halálfejes levelet kaptak, a rendőrségre siettek, ahol feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellem A rendőrségen jegyzőkönyveket vettek fel a titokzatos levelek ügyében és a nyomozást Pesics Dragutin helyettes rendőrfőkapitány megkezdette, A rendőrségnek az a feltevése, hogy a levelek Szuboticán készültek, vagy legalábbis a címzettek névsorát szuboticaiak állították össze. A rendőrség reméli, hogy a halálfejes levélírók rövidesen kézrekerülnek. Hatsz ói *OS házasságkötésért följelentettek egy álmérnököt Bánsági választási epizódok A tobai segédjegyző nem engedélyezte a Pribicsevics-pári gyűlését — Elkobozták a becskereki nacionalista-blokk egyik ropirafát A lovaglás gyilkos Gróf Salm Hermann provokáltatta Az Est egyik munkatársát Budapestről jelentik; A Kodelkagyilkossággal kapcsolatban a budapesti sajtó részletesen ismertette a rablógyilkos Lederer Gusztáv korábbi bűncselekményeit, amelyeket a proletárdiktatúra bukása után a Prónay-különitménj' dunántúli felvonulása alkalmával követett el. Az Est január 21-iki1 számában Lederer Gusztáv rémtettei cimmel megírta, hogy a most letartóztatott főhadnagy és gróf Salm Hermann, aki akkoriban szintén a Prónay-különítményben szolgált, hogyan akasztották föl Kovács dunaföldvári szállótulajdonost A cikk szerint Lederer tette a hurkot az áldozat nyakába, mig Salrn gróf fogta a kötél végét. A szerencsétlen ember elővett egy iratot a zsebéből, amellyel igazolni akarta, hogy nem volt bolsevista, hiszen a kommunista forradalmi törvényszék mint elleniorradalmárt elitélte. Lederer el akarta olvasni ezt az Írást, de Sahn összetépte és igy szólt az életéért könyörgő Kovácshoz: — Mindegy, zsidó vagy! Aztán meghúzta a kötelet. Az Est-nek ugyanabban a számában, amelyben ez a tudósítás megjelent napvilágot, látott egy színes cikk is, amely szerint a budapesti előkelő társaság néhány tagja az éjjeli élet tanulmányozására megjelent egyik kéteshirü mulatóhelyet]. A társaság gróf Batthyány Gyulából és nejéből, gróf Salm Hermáidtól és nejéből, valamint Nádossy országos főkapitányból állott. Az Est mindkét közleményét Falus Ferenc hírlapíró irta. Gróf Salm Hermann, aki gyilkosságai ellenére is előkelő pozíciót tölt be az arisztokrata társaságokban és az általános amnesztia jóvoltából a legfőbb rendőri hatóság vezetőjével jár mulatni, sértőnek találta magára Falus cikkét és ügyvédje utján helyreigazítást kért. Az újságíró ezt megtagadta, azzal az indokolással, hogy bizonyítékai vannak Salm dunántúli tömeggyilkosságaira. A gróf erre megbizta báró Láng Mihály ezredest a kormányzó katonai kabinetirodájának főnökét és, gróf Zichy Bélát, hogy provokálják nevében Falust. A levél utján történt kihívást az újságíró nem fogadta el és a következő választ intézte Salm gróf megbizottaihoz: 1925 február elsején keit .nagybecsű levelüket ma kaptam meg és meglepetten értesültem ebből a levélből, hogy prói Salm Herman ur Lederer Gusztáv rémtetteiről írott cikkein kapcsán tőlem lovagias elégtételt kér. Mindenkor és mindenkivel szemben helytállók azért, amit Irtani, — ha kell, fegyverrel, ha kell, a bíróság előtt, — de az inkriminált cikk tartalma egy lovagias afférral, egy kard- vagy pisztolypárbajjal el nem intézhető. Antit »Lederer Gusztáv rém tettei ■! cimíi cikkemben, irtain, az nem az én magánügyem, az szomorú közügye ennek a szerencsétlen országnak. Ezért a közügyért én csak egy helyen, a magyar bíróság előtt vagyok felelősségre vonható és ha megbízójuk a biróság elé perbehiv, örömmel megyek, mert országos érdek, hogy azok az adatok, amelyek cikkemben regisztráltattak, a biróság előtt nyerjenek tisztázást. Ha a biróság engem találna elítélni, akkor megbízójuknak mindenféle lovagias elégtételre rendelkezésre állok. Teljes tisztelettel Falas Ferenc Salm gróf, amikor megbízottai közölték vele a válaszlevél tartalmát, azt a kijelentést tette, hogy nem megy az üggyel a bíróság elé, hanem másként vesz magának fegy veres elégtételt. A hat feleség konferenciát tartott Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség néhány nappai ezelőtt érdekes ügyben indított nyomozást Chobofa Emil dunapentelei villanyszerelő ellen ugyanis négy törvényesen elvált és két törvényes felesége házasságszédelgésért, bigámiáért, csalásért, sikkasztásért és még több, a büntetőtörvénykönyv paragrafusaiba ütköző bűncselekményért egyesiíe’t feljelentést tettek. A feljelentés közli, hogy Cliobora Emil, aki mérnöknek adta ki magát, 1917-ben nősült meg először, feleségét azonban három év múlva elhagyta és Budakalászra szökött, ahol szintén oltár elé vezetett egy fiatal leányt. Második feleségével már csak egy évig élt, Budapestre ment, ahol harmadszor is megnősült és fiatal feleségével Dunapentelére költözött. Budakalászi, sorrendben második fele* sége megtudta, hogy eltűnt férje Dunápéntelén lakik, mire egy szép napon felkereste. Zavarok támadtak, amelyeket Chobora úgy oldott meg, hogy második felesége ellen hűtlen elhagyás címén bontópert indított és nyugodtan tovább élt harmadik feleségével. Alig néhány hónap leforgása alatt ráunt harmadik feleségére is, aki -élői egy távolabbi vidéki városba szökött. Itt megismerkedett negyedik jövendőbelijével, akivel aznap lépett törvényes házasságra, amely napon a törvény elválasztotta a másodiktól. Negyedik feleségét vagyonából teljesen kiforgatta s amikor a hozomány elfogyott, oly durván bánt vele, hogy az Budapestre menekült előle. Chobora nem bírta ki sokáig az egyedüllétet. Újabb házassági terveket szőtt és rövid félév alatt kétszer házasodott meg. Amikor hatodik feleségét is elkergette, kiderült Chobora tömeges házasságkötése. Az egyik budapesti lap hirdetései között néhány nappal ezelőtt felhívás jelent meg, amelyben IV. Chokoráné találkozóra hívta mindazon szerencsétleneket, akiknek közelebbi kapcsolatuk volt Chobora Emillel. A. felhívásra gyűlt össze hat Choboráné öszszesen hét gyermekkel: valamennyien Chobora-csemeték. A családi összejövetelen azután elkészült a feljelentés, amelynek alapján a rendőrség letartóztatta a dunaDsntelei kékszakállú