Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-01 / 30. szám

T925. február 1 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Oroszország keleti államszövetséget akar alakítani 1* Bománellenes tüntetések Oroszországban Bukarestből jelentik: A Lupta cí­mű lap jelenti Parisból. hogy orosz­országi félhivatalos helyről azt a ja­vaslatot tették a román kormány­nak, bocsátkozzék a szovjetkor­­monnyal ni tárgyalásokba, Az uj tárgyalások során Oroszország haj­landó volna Bcsszarríbiáról le mon­dani és ielcntékeny vámengedmé­nyeket is tenni az. Odesszába irá­nyuló átmeneti, forgalomban, a mennyiben külön garancia-paktum létesülhetne Oroszország, Románia éS' Lengyelország között, A román kormány er?e az ajánlatra azt felel­te. hogy csak a szovietkormény hi­vatalos ajánlatára bocsátkozik tár­gyalásokba. de még akkor is tár­gyaláson kívül állónak kell tekintő hí Besszarábia területi hovatarto­­zandóságának kérdését. Némileg ellentmond címek a hir uek az a párisi jelentés, amely sze­rint a Chicago Tribune párisi, kiadá­sának rigai jelentése arról számol he. hogy Szovietoroszországban mindinkább megerősödik a román ellenes hangulat és agitáció. Több városban tüntetések voltak, amelyek folyamén követelték, hogy Bessz­­arábiát tisztítsák meg a románok­tól. Egyes hírek szerint több orosz hadtestet szállítanak a bcsszarábioi határ felé. TINTA Előkelő kávéház ■Hű. milyen előkelő ez a kávéház. Harminc centiméternyi hely vá* lasztja ei egymástól a vendégeket. Vágnivaló dohányfüstben szoronganak fehérre terített asztaloknál, mely fölött ivlámpák vakítanak, csillárok lenge­nek üvegfürtjeikkel s a falba vágott, aranyfüstös tükrökben sokszorozódik a kép, a fény, úgy, hogy megbolon­dulhatsz, aztán szemgyulladást is kap­hatsz. A lárma akkora, mint egy hajószerencsétlenségnél. De a cigány­banda, hogy a zajt fokozza s a kéjt végletekig csigázza, egyre sikong, jajgat, bőg. Mindenki eszik-iszik. Ser­téskarajt, tokot, csokoládétcrtát fa! oiegó porcellántányérrói, tejszínhabot mereget bádogkanállal, csempe po­hárból szopogatja pezsgőjét. Ki érzi jól magát ebben a kanni­bált pompában, ki érezheti ? Én inkább lennék egy népkonyhában, vagy egy menedékhelyen. De a je­lenlevők arcán átszellemült öröm tük­röződik. Ez az a tündérmenyország, zz a gyönyörtanya, az a „nagy.Éiet“, mely facér boltossegédek által irt mo­zidrámák perzselő képein látható s teljesen megfelel Ízlésüknek.. Egy bar­bár kor mulat itten, a ponyva imá­dója, az az eiáílatiasodott Jelen, me­lyet tegnap még szent Jövőnek ne­veztek. Mi lett belőle. Mi lett a kávé­házból is, a mi kávéházunkból, ba­rátom. Igen, a miénk volt egykor. Em­lékszeme még úri szégénységére, ké­nyelmes, kopott székeire, hajnalig tartó vitáira, arra a szellemi életre, mely itt szárnyat bontott, éhségünkre, melyet megcsalt a fekete, lusta szem­lélődésünkre, mely többet ért két egyetemi tanfolyamnál ? Annak idején váltig szapulták az irodalmi kávéhá­zat, meg a kávéházi irodalmat. De nem volt igazuk, mert az utolsó húsz évben erről az agoráről rebbent ki minden, ami szép és magas, minden, arm több. önnél a tengő életnél s miután meghalt az utolsó irodalmi pincér, meghalt az irodalom is. Várj, most csinálok egy .tréfát. Pincér, tintát. A pincér úgy tekint rám, mint arra, aki a kopoisósüzlet­­ben libamájat kér. Negyedóra múlva1 mégis elém tesz ecy tintatartót. Föl­emelem i ózkupakját. Száraz, fekete mos2at alszik a fenekén. Tiz év óta nem írtak itt se levelet, se semmit. Kutyanyelvük nincs? -— kérdezem. A kérdezett végigmér, nyilván azt hiszi, hogy ugratom, nem tudja, hogy \ni az a kutyanyelv, nem tudja, hogy hajdan rlzsmaszám állt a polcokon £ hosszúkásra szeletelt kéziratpapir, a kávéház nyomtatott nevével, minden rendű és rangú költő ingyenes hasz­nálatára. Vállat von,' majd sértődöt­ten megjegyzi, hogy csak marha­nyelvvel szolgálhat. Nézd, most a tulajdonoshoz megy, ki a pénztár előtt őrködik. Rólunk beszélnek. A kávés, jól’öltözött fiatal­ember, csodálkozva pillant ránk. Ta­lán az jár a fejében, yhogy elmebe­tege!;' vagyunk s; telefonozni kellene a mentőknek. jó lesz cihelűdni, pajtás. Kosztolányi .Dezső A magjar iskolák a Vajdaságban Popovícs György nyugalmazott tanügyi inspektor adatai a kisebbség! iskolázásról A jugoszláviai magyarság kéibar-jj inad részének iskolát a»szuboticai| tanügyi inspektprátus felügyeleti j körébe tartoznak. Az insoektorátus j nyugalmazott vezetője. Popovícs György távozása alkalmával beszá­mol a vajdasági magyar •' iskolák helyzetéről. Adatait a kérdés köz­érdekű voltára való tekintettel az alábbiakban közöljük: Két magyar nyelvű polgári iskolát szüntettek be: a szentáit. amely a latin nyelvnek a gimnázium alsó osztályaiból való kiküszöbölése miatt vált 'fölöslegessé és a kiköt­­dalt. amelynek bezárását az inspek­tor csupán az akkori zűrzavaros időkkel indokolja. A noviverbászi polgári iskola német tannyelvű lett. A többi magyar polgári megmaradt, mint az államnyelvül intézet magyar tagozata. Mind a- négy osztálya csak a szíarakanizsai magyar pol­gárinak van meg. amelynek két első osztálya működik. Ugyancsak két első osztálya van a sznboticai ma­gyar polgárinak is. Az elemi iskolákra nézve Popo­vícs György inspektor megállapítja, hogy csak egy községben zárták be a magyar tagozatot a magyar anya­nyelvű tanulók csekély száma miatt. Egyébként az inspektor kimutatása szerint mindenütt megmaradt a ma­gyar iskola, ott is. ahol a tanulók I száma nem éri . el a törvényes mim­­fmumot. A magyar nyelvű tanulók I létszám apadásának történelmi és a I háborús állapotokban. gyökerei van­nak. Mokrinban például 1918-ban 614 tanuló járt a szerb iskolába, 224 a magyar iskolába. A német iskola megnyíltával u magyar osztályok megszűntek, mert 30 magyar anya­nyelvű tanuló sein jelentkezett az iskolába. A sznboticai insoektorátus terüle­tén közel 19.000 tanuló jár magyar iskolába. {22—22 százalék az 1. és II.. 23—23 százalék a Hl. és IV.. 7 százalék az V. és 3 százalék a VI. osztályba), az egész országban mintegy 30.000 magyar gyerek ta­mil anyanyelvén az elemi iskolák­ban. A magyar tanítókban való hiányt elismeri Popovícs inspektor, azt is kőneedálja. hogy voltak esetek, amikor csak, magyarul tudó gyer­mekekhez csak szerbül tudó tanítót osztottak be. sőt azt sem vitatja el­hagy a zűrzavaros időkben méltat­lan elbocsátások is történtek, de hangsúlyozza, hogy általánosságban a magyar tanítókat meghagyják ál­lásukban. A hibák és túlkapások or­voslására Popovícs inspektor békés és termékeny célkitűzési. Kivan a meddőnek mondott sereim? politika helyett. Nagy földrengés Magyarországon Miskolc és Eger környékén házak és kémények dőltek össze Budapestről jelentik: Magyaror­szág egyes részeiben. Miskolc. Eger. Sátoraljaújhely környékén és Budapesten nagy földrengés volt szombaton reggel nvolc óra tájban. A földlökések különösen Eger kör­nyékén voltak erősek. Miskolcon reggel nvMc óra öt perckor érezték a földrengést, amely észak-déli irányban- haladt. Több ház vakolata lehullott, a bútorok megmozdultak a lakásokban. A földrengésszerű lökés érezhető volt Diósgyőrben is. A földrengés a legnagyobb káro­kat Egerben és ennek környékén ; okozta. A városban több kémény és tűzfal bedőlt a leomló kémények sok ház tetőzetét betörték. A falak sokhelyütt megrepedtek, a külváro­sokban számos ház összeomlott. A Széchenyi-ucca mindkét, oldalán megsérültek a házak.; A járdák tég­lával és íaltörmelékke! vannak teli. Az ősrégi minorita-templom egyik tornya elferdült, a cisztercita-tem­plom falai megrepedeztek. A főoltár fölött levő nagy teracolta-kereszt leomlott és az oltárt Összerombolta. A'gimnázium és a "főreáliskola épü­lete , is megsérült, a vasútállomás épületének valamennyi kéménye be­dőlt. ami az épületben,tetemes káro­kat okozott. A tisztviselő-telepen j csaknem minden ház., megrongáló­dott. A Geríne-uccában egy bedőlt' ház egy asszonyt-maga alá temetett,' akit csak hosszas fáradtsággal le­hetett súlyos sebeivel a romok alól kimenteni. Emberéletben kár nem történt,, de nyolc ember stüyosan megsebesült. Az anyagi kár Eger­ben meghaladja az egy milliárd ko­ronát. Nyolc óra 24, perckor Egerben és környékén újabb földlökéseket érez­tek, amelyek negyedórás időközök­ben megismétlődtek. Az egri meleg-' vizforrások hőmérséklete a földren­gés következtében 3 fokkal emelke­dett. A földrengést Andorlak. Kistálya és Vernéiét községekben is észlel­ték. A földlökések túl a Monk éppé ni fészke Kisfályán volt. ahol az, ura­dalmi épületek mind megrongálód­tak. A községben több ház beomlott. Debrecenben. Miskolcon. Gyön­gyösön. Sátoraljaújhelyen. Szeren­csen és Szikszón reggel S órakor földrengés volt. Szikszón több ké­mény összedőlt. Miskolcon és Sá­toraljaújhelyen a földrengés a la­kosság körében pánikot okozott; az emberek az utcára menekültek, sze­rencsére azonban senki meg hern sebesült. A földrengést reggel S óra után Budapest több pontian is érezték. A képek és függi! bútorok. a falakon megmozdultak, az ajtók kinyíltak, kár azonban nem történt. . A budapesti földmigési obsz^-va-' tóriumban a készülékek 8 óra 7 perckor jelezték a földrengést.-a melynek • maximális kilengése 22 milliméter volt. A készülék pontosan 7 percig jelezte .a földlökéseket, a melyek olyan nagyaránvuak. ami­lyenekre már évek óta nem volt pel da. Szakértők szerint a földrengés tektonikus eredetű és az Alföld sú­ly vetésével kapcsolatos. Törökországban újra szigorították a szesztilalmat Konstantinápolyból jéieritáK: A mostani kormányrendszernek^ mi­kor uralomra .jutott. tudvale\ci!esc az volt az egyik legsürgősebb cseleke­dete. hogy egész Törökország térik létére betiltotta a szeszesitalok élve­­zetét. 1924 nyarán, a tráciai szőlő­termelők panaszai és tiltakozása kö­vetkeztében az alkoholtilalmat elvi­leg. megszüntették. magát a szesz­­kimérési rendeletét azonban csak annyiban enyhítették, hogy a váro­sokban és községekben csak bizo­nyos megjelölt uccuk üzleteiben szabad bort. pálinkát és: sört árusí­tani. Újabban az angorai kormány ismét megszigorította a tilalmat. A nemzetgyűlés határozata alapján ugyanis súlyos büntetés terhe, mel­lett országszerte eltiltotta a Pálinka­főzést. az úgynevezett ráki. gyártá­sát és árusítását, Ezenkívül törvény­javaslat készük amely a sör kivite­lével mindenféle szesztartalma ital élvezetét eltiltja nyilvános - .vendég­lőkben és kávéházakban szigorúan. A törvényjavaslat indokolása sta­tisztikai adatokat közöl annak bizo­nyítására. hogy mennyire elfajult Törökországban a bűnözés és mi­lyen-gyakoriak lettek az uceüi vere­kedések az alkoholtilalom enyhíté­se óta. hivatkozik továbbá Amerika, Finnország. Szovjetorószország pél­dáira, amely, államokban ip ég sok­kal szigorúbb az alkoholtilalom... Fedák Sári nagy sikere Bécsiben Az Antónia bemutatója Becsből jelentik: A Raimund Thea­­terben szombaton este mutatták be Lengnél Menyhért Antónia cisnii darab­ját, Fedák Sárival a címszerepben. Az előadás ünnepi színezetű volt. Külön érdekessége volt, hogy Fedák Sári elő­ször lépett fel Becsben prózai darabban. Jelen volt az egész bécsi Író- és mű­vészvilág, többek között E'sz Wolge­­muth, Tilia Durrant, Luise. Kartawch és még sokan. A bécsi magyarok szinte teljes számmal megjelentek az előadáson. Fedák Sálit, amikor megjelent a szín­padon, hatalmas tapsorkán fogadta. Toa­lettjei teljesen másai voltak a budapesti toalettjeinek és nyomban az első perc­ben általános vidámságot keltettek. Fő­leg az utolsó felvonás, amelyet mind­végig nagy érdeklődés kisírt s amely­nek poénjét harsogó kacagással fogad­ták, keltett nagy hatást. A rendezés is teljesen a budapesti mintára alakult ki. Az első felvonás után Fedák • Sárit nyolcszor hívták a függöny elé. A második felvonásban, ahol a bécsi Grand Hotel a szin; Fedák S,íii mesés amerikai toalettjében valósággal elra­gadta a közönséget. Amikor pedig Fe­dél: előbb egy francia sanzont, majd egy angol dalt énekelt, felzugott a. tapsorkáu. S még o. is .okozódon, a mikor n művésznő magyarul énekeli egy dalt. Partneré Kovácsy államtitkár sze­repében Ludwig Lackrif-r ,-olt, aki szin­tén. nagy hatás mellett énekek el egy magyar dalt. A színpad berendezésére is a pesti szolgáit mintánk A felvonás után Fedáknak is, Lengyel Menyhértnek is '«.'/untatanszor kellett .megjelennie a függöny előtt. A harmadik felvonásban nein csökkent a hatás. Kendők lobog­­tatása és Virágcső jelezte a.z őrási si­ker hatását

Next

/
Oldalképek
Tartalom