Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-04 / 33. szám
1925 február 4. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, termékenysége becsületes munkával egyenlő arányban álló rekompenzációt biztosit a produktiv működés számára, minél több tanujelét lógják adni a kisebbségek produktív működésűknek az állami életben való intenzív részvéteinek, az ország vezetői annál inkább lesznek hajlandók kielégíteni különféle erkölcsű szükségleteiket. Ha a kisebbségek ezt a számukra nyitott utat választják, meg vagyunk róla győződve, hogy meglesznek elégedve azzal az eredménnyel,; amelyet jóhiszeműségük teremtett«. Ausztria inségdelegádót küld Genfije Francia terv az utódállamok gazdasági konföderációjáról Kisebbségi Élet • se , Az aradi Erdélyi Hírlap körkérdést intézett a román pártok vezéreihez, hogy miképen gondolják a kisebbségi magyarság politikai szereplését, illetőleg: mi a véleményük a Magyar Pártról. A román politikusok közül eddig hatan nyilatkoztak a lapnak, amely a nyilatkozatokat teljes terjedelmükben nyilvánosságra hozta annak dokumentálására^ hogy' az államalkotó pártok nem viselkednek ellenséges érzülettel az erdélyi magyarsággal szemben, amelynek politikai működését csak formailag és nem lényegében utasítják vissza. A nyilatkozatok közt legérdekesebb Lupué a román parasztpárt vezére, aki a következőket mondotta: »A Magyar Pártnak, elsősorban ismernie kell az összes ro mániái pártok politikai programmját. Annak szorgalmas tanulmányozása után a vezetőség ismertesse a párt tagjaival az- illető pártprogrammnajv tanulmányozásából levont konklúziót s ennek alapján tanulja meg azt a taktikát, melyet az ország különböző pártjaival szemben alkalmazni akar. Volt már nálam több magyar kisebbségi politikus, sokáig beszélgettünk mi az alkalmazandó politikai eszközökről, de ezeknek a megbeszéléseknek nem volt folytatása. Ezek az urak nein jöttek többet tárgyalni és pedig azért, mert a pártunkról elhíresztelt tendenciózus vád megfélemlítette őket. Én ükkor is megmondtam az uraknak: Önök, mint nemzeti kisebbség teljesen szabadon politizálhatnak ebbén az országban; azzal a párttal működhetnek, amely legközelebb áll szellemi világukhoz, amely leginkább felei meg a magyar kisebbség érdekeinek. Azonban ne tévesszék szem elől azt, amit számukra az uj helyzet parancsol: nem kell kifelé huzni ebből az országból, de ennek az államnak a keretein belül mindent elkövethetnek jogaik' teljes érvényesítése érdekében. Ilyen fonttá-, ban nyilatkoztam, de nem jöttek vissza, pedig ha a parasztpárt lrirna azzal a szükséges szervező erővel,' hogy az erdélyi magyar kisebbség jobban megismerje, biztosíthatom, hogy a párt minden rétege, de különösen a földművesnép körében őszinte szeretettel fogadnának. Mert ki kell hogy jelentsem, hogy az erdélyi földmiivesnép egy teljesen politikailag érett tömeg, melynek meg kell adni az ő társadalmi jogají. Ezért ajánlom a Magyar Párt vezetőségének, ne hagyják magukat megfélemlíteni, küzdjenek kisebbségi nemzeti jogaikért és ami fő: több bátorsággal.« * Corbesca a disszidens román liberálisok vezére szintén figyelemreméltó nyilatkozatot tett. Azt mondta: »Ami a kisebbségi és konfesszionális elemeket illeti, akik még mindig nyugtalankodnak Romániában lévő helyzetük miatt és akik tudni szeretnék, hogy milyen formában nyilvánuljon meg viselkedésük, hogy a vezető román eleinek bizalmát megnyerhessék, tiszta világos választ fogok adni: mindenki teljesítse lojálisán Nagyrománia iránti polgári kötelességeit, mivel ebben az országban lesz ezentúl gyökere erkölcsi és családi érvényesülésének egyéni jogainak ebben az! országban, amelynek vendéglátó földje biztosítja számára ezeket a jogokat, tehát minden uj hazafinak híven, őszintén el kell határoznia, hogy nem fog tényleges résztvenni semmi olyan akcióban, amely az állam érdekeivel áll ellentétben, amely akció végeredményében nyugtalanságot akarna teremteni, avagy veszélyezteti az állam biztonságát. Mondom, erről egyszersmindenkorra le kell mondaniok. De a lojális kötelességtudás nem csupán az, amidőn helytelenítjük az ilyen akciókat, hanem az ilyen intenciókat az illetékes hatóságok tudomására hozni, főként ha kompromittáló ajánlatról van Siló. Ezáltal elhárítunk magunkról minden felelősséget és bizonyítékát adjuk jóhiszeműségünknek. Ebben, a békés erkölcsű országban, ahol. gazdasági eszközök bö Becsből jelentik: Az osztrák kormány nagyobb pénzügyi inségdelegádót kmd Genfbe, hogy a Népszöve'ség pénzügyi tanácsával Ausztria válságos gazdasági helyzetéről tárgyaljon. A bizottság élén Ahrer pénzügyminiszter á l és tagjai között van dr. Grimm és dr. Rcisch volt pénzügyminiszter, az osztrák nemzeti bank jelenlegi elnöke, továbbá néhány más miniszter és osztályfőnök. Beavatott politikai körökben úgy tudják, hogy ez a pénzügyi delegáció megy előkészíteni a Népszövetséghez a gazdasági Duna-föderádót, hogy mire a Népszövetség ülésszaka márciusban megkezdődik, a tervet már kidolgozva találja. Zimmermann népszövetségi főbiztos egyre csak takarékosságot sürget, de Athénből jelentik: A konstantinápolyi görög pátriárka kiutasításával kapcsolatban, ami tudvalévőén diplomáciai bonyodalmat idézett föl Törökország és Görögország között, a görög hadügyminisztérium behívta a huszonötéves korosztályt. Az angorai görög követet egyelőre még nem hívták vissza, de ha Törökország nem lesz hajlandó a* ügyet nemzetközi döntőbíróságra bízni, Görögország megszakítja a diplomáciai összeköttetést és egyébb intézkedéseket is tesz Törökországgal szemben. Athénben óriási az izgalom a pátriárka kiutasítása miatt. A hadügyminiszter állandóan tanácskozik minisztertársaival Görögország katonai helyzetéről. Görögország megkísérli az ügy békés elintézését, de ha ez nem vezet eredményre, úgy a legvégső eszközöktől sem riad vissza, hogy jogait megvédje. Az Athéni Távirati Iroda ma hivatalosan is jelenti, hogy a kormány elhatározta az 1923. évi korosztály további bentartását. A községtanácsok, a világi és egyházi testületek a pátriárka kiutasítása alkalmából országszerte tiltakozó gyűléseket tartottak. Fölszólították a kormányt és a nemzetet, hogy kérjen elégtételt. A sajtóban, úgyszintén a hadsereg és a politikai pártok körében nagy nyugtalanság uralkodik. A pátriárkának egy órai időt engedtek az elutazásra Különösen fokozzák az izgatottságod azok a hirek, amelyek a pátriárka ki’ utasításának körülményeiről érkeztek. A török kormány csak egy óra időt engedett a pátriárkának arra, hogy Konstantinápolyi elhagyja■ A pátriárka pénz és podgyász nélkül volt kénytelen elhagyni székhelyét. A kiutasított pátriárka nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti, hogv nem elégszik meg azzal, hogy a töröl kormány magatartásával szemben, mint ahogy szándékában volt, tiltakozó iratot terjesszen a pápa és az összes keresztény országok püspökeihez, hanem ügyét rábízza Görögország kormányára. Parisban komolynak látják a helyzetet Párisból jelentik: A görög-török konfliktus elmérgesedését mutatja, hogy konstantinápolyi jelentések szerint Mustafa Kemal basa, a köztársaság elnöke, hirtelen megszakította utazását és elhatározta, hogy visszatér a fővárosba. Kemal már meg is érkezett Angorába. Hirtelen visszatérését azzal magyarázzák, hogy a török kormány katonai takarékossággal már semmit se lehet segíteni a veszedelmes gazdasági válságon. Párisi jelentés szerint Avenol, a jóvátétel! bizottság francia delegátusa kidolgozta az egykori monarchia utódá lámáiból alakult országok gazdasági csatlakozásának tervét. A tervezet azon épül fel, hogy az egyes államok nemzeti bankjai egységes és közös pénzügyi politikát folytassanak, az országok egymásnak egyöntetűen szabjanak vámtételeket és együttesen vegyenek föl külföldi kölcsönt, hiszen Ausztria egymaga a külföldön már nem számíthat hitelre s a terv betetőzése az volna, hogy az egyes államok között lévő vámsorompók ledőlnének, amelyeket a békeszerződések állítottak fel. nyegető magatartása miatt. A külügyminisztérium a görögrtörök konfliktust igen komolynak tartja. Görög jegyzék Törökországhoz Az athéni kormány éles tiltakozó jegyzéket küldött Angorába az ökuméúai görög pátriárka kiutasítása miatt, amely a lausannei békeszerződés flagráns megsértése és ellenséges cselekedet Görögországgal szemben. A jegyzék utalást tartalmaz arra, hogy Görögország a török választól tesz.i függővé, vájjon nem rendeli-e sürgősen vissza követét Angorából. Jelzi az athéni kormány hogy egyidejűleg a hágai nemzetközi döntőbíróságot és a Népszövetséget figyelmeztetni fogja a görög pátriárka szerződésellenes kiutasítására, amely könnyen maga után vonhatja Törökország és Görögország között a diplomáciai viszony megszakadását. A görög sajtó olyan veszedelmesnek Ítéli a helyzetet, hogy a háború kitörése csak egy hajszálon függ. Az Embros cimü lap gyászkeretben jelent meg. Az egyes hadtestek parancsnokai jelentést tettek Mihalakopulosz miniszterelnöknek, hogy a hadsereg fegyelme minden kétségen felül álló és lelkesen indulna a háborúba a törökök ellen. Az athéni metropolita pásztorlevelet bocsátott ki az egész néphez és minden politikai párthoz, hogy legyenek eg-yséresek és verjék vissza a megalázást. Pyreusban hazafias tüntetés volt, amely törökellenes demonstrációvá fajult. Az S. H. S. királyság szolidáris Görögországgal Beogradból jelentik: A beogradi görög követ kormánya nevében lépést tett a külügyminisztériumban s arra kérte Jugoszláviát, hogy a görög pátriárka kiutasítása dolgában legyen Görögországgal szolidáris és támogassa az athéni kormány tiltakozását. Utalt arra, hogy Jugoszláviában sok a görög-keleti vallása állampolgár, tehát Jugoszlávia ebben a konfliktusban közvetlenül érdekelve vau, A külügyminiszter helyettese kijelentette a görög követnek, hogy teljesen érti a görög közvélemény felháborodását és Jugoszlávia a Népszövetségnél hajlandó szolidaritását nyilvánítani, ellenben diplomáciai lépést nem fog tenni Angorában. mert Jugoszláviának a török kormánynál nincs is képviselője. A bukaresti görög követ utasítási kapott, hogy kérje a román kormány támogatását Görögország ellen. Török védekezés Angorából jelentik: A Török Távirati Iroda szerint Konstantin ökutneniai pátriárkát, akit Konstantinápolyból Görögországba szállítottak, a kicserélési egyezménynek vetették alá. Ez a következő három; pontból derül ki; 1 A Konstantinápolyban ülésező albizottság, amely száz hasonló esettel foglalkozik' és Konstantin pátriárka esetét is megvizsgálta, 1924 decemberében közölte a konstantinápolyi prefektusokkal, hogy a pátriárka kicserélendő személynek tekintendő és ehhez hozzáfűzte azt a kérést, engedjék meg neki, hogy egy ideig Konstantinápolyija maradhasson. 2. Az albizottság múlt évi december 17-én jegyzőkönyv formájában jelentést szerkesztett E jelentés 4. és 5. szakaszából kiderül, hogy a következő határozatot hozták: A, lausannei szerződés határozatai szerint a pátriárka, aki Kisázsiábati született és csak 1918 után jött Konstantinápolyba, alá van vetve a kicserélésnek. Hivatalos okmányokkal és a pátriárka részéről az albizottság előtt személyesen tett nyilatkozatokkal az esetet elegendően tisztázták. 3. A vegyes bizottság múlt évi 'december 31-i határozata, amelyet ugy'anazon a napon sajtóközleményben nyilvánosságra hoztak, szintén kimondja, hogy a pátriárkát ki lehet cserélni. A ■nagyhatalmak felfogása Párisból jelentik: .Franciaország, Anglia és Olaszország között diplomáciai tárgyalások indultak meg a végből, hogy a három nagyhatalom egységesen járjon el a török-görög konfliktus elsimítása céliából. Szó van arról, hogy a három hatalom együttes diplomáciai lépést fog tenni Angorúban s beérnék azzal, ha a török kormány elvileg elismerné, hogyi sem a lausannei békeszerződés, sem a nemzetiségek kicseréléséről szóló egyezmény nem ad jogot Törökországnak arra. hogy magasálásu görög papokat kiutasítson az országból. A görög-török konfliktust — mint Rómából jelentik — az olasz sajtó meglehetősen higgadtan ítéli meg, de egységesen kárhoztatja az angolai kormány elhamarkodott és szerződésellenes eljárását. A lapok azt írják, hogy Olaszországban nem a görög szimpátia szólal meg. mikor Törökország ellen fordul a közvélemény, hanetn az a biztos tudat, hogy Törökország most gyöngébb ellenféllel próbái kikezdéni. de aztán erősebbtől sem fog visszariadni. Az illetékes olasz tényezők nem hiszik, hogy az angorai kormány nem fogja a vitás esetet a hágai nemzetközi bíróság elé terjeszteni és hogy u konfliktus kiélesedik. Tiltakozó népgyülések Görögországban Athénben a Jupiter-téren, az Akropoíisz alatt kedden nagy népgyülés volt, amelyen az athéni polgármester is résztvett- A szónokok azt hangoztatták, hogy a török kormány magatartásával szemben meg kell védeni Görögország becsületét és ezért a görög nép mindenre, kész. A kormánynak átnyújtották a nép^vülés határozatát, amelyben felkérik a kormányt, hogy a. Népszövetségnél is tegyen jelentést á lausannei szerződés megsértése' miatt. Több vidéki városban is hasonló tiltakozó népgyiiléseket tar-. Görög-török háború fenyeget A konstantinápolyi pátriárka kiutasítása miatt Görögország elrendelte a mozgósítást intézkedésekre készül Görögország fe-
