Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-28 / 57. szám
1925. február 28. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. óláéi HALÁLKABARÉ AZ AKASZTÓFA ALATT Gsarugát és Prpicset péntek reggel felakasztották az ősijein törvényszék udvarán ~ A halálraítélt gyilkosok gúnyt űztek a kivégzésből — Tizenkét percig kínlódott Csaruga Diadalmasan néz körül: »ugy-c milyen bátor vagyok?« Szerémségi népviseletben van, ünneplőben, fején kerek, fekete bársonykalap, nyakkendője gondosan megkötve, kabátja begombolva. A mellénye rövid és basán kilátszik az ing. Bugyogót hord,' amire a lábszáron fe-A közönség nevelve nézte az akasztásokat —- A Bácsmegyei Napló kiküldött tudósitójától — bér csipke harisnya van lmzva: toalettjét fekete cugos-íélcipö fejezi be. Amikor az elnök megkérdi, hogy azonos-e -a szóbaníorgó Csarugúval, szatirikus mosollyal nyugtázza a kérdés fcii* Az oszijeki kettős kivégzés pénteken reggel teljesen programszerűen folyt ie és — ha szabad ezt a báli tudósítók szótárából kölcsönzött kifejezést ilyen esetben használni — a legjobb hangulatban ért véget. A delikvenseit, Stanisavljevics-Csaruga Jovo és Prpics Páva utolsó, pillanatukig ragaszkodtak ahhoz a romantikus rabló vezér-pózhoz, hogy ok halálfélelmet nem-ismerő és még az akasztófa torkában is kedélyes haramiák: énnek megfelelően derűs nyugalommal néztek szembe a rájuk várakozó dicstelen halállal és az öntelt mosoly még a bitófa zsámolyán sem hervadt cl arcukról. Az oszijeki közönség nagy érdeklődést tanúsított a ritka látványosság iránt és noha a halálos ítéletek végrehajtásának megkezdését a bíróság csak reggel hét órára, tűzte ki, már hat óra előtt ezerkéíszáz-ezerotszáz főnyi tömeg gyűlt össze a törvényszéki palota főbejárata előtt: az ácsorgók száma hét óráig megkétszereződött. A szomszédos épületek ablakai természetesen megteltek kiváncsiakkal, akik a háztetőket és a. magasabb fák ágait is ellepték, a főposta tetején legalább nyolcvan akasztást táv-kibic nyüzsgőit. Valamelyikük belő is esett derékig az egyik kéménybe. Az uccán várakozó közönség . hét óra előtt néhány perccel, amikor a főkaput kinyitották, vadul megsturrnolta a rend fönntartására kirendelt szuronyos csendőröket, akik pirskatussal verték vissza a tömeget. Életveszélyes tolongás keletkezett, amely csak akkor ült el, amikor kiderült, hogy az ajtónállök könyörtelenek és jegy nélkül úgysem juthat be senki. Az érdeklődök kétharmad része ilyenformán kintrekedt az uccán. A hatalmas börtön-udvar így is zsúfolásig tele volt. A kivégzési négyszöget a közönség három oldalról fogta körű!, . — cseiidőrkordon ügyelt rá, hogy a . box-ring módjára zsineggel elkerített térségre; a nézők uc nyomulhassanak be ~ a negyedik oldal, a kőkerítés felé szabadon maradt. Itt állott négy lépésre egymástól a két bitófa; as egyiket deszkából durván összceszkábáit spanyolfal takarta el. A kivesző-oszlopokkal szemben fehér abrosszal terített asztal a bíróság számára, rajta finom-mivü, fekete acélfeszület két szál viaszgyertya között. A gyertyákat természetesen nem gyújtották meg, hiszen :iéjiány perccel hét óra előtt kisütött a nap és fénye beragyogta a Rívégzesi attrakció élvezésére összecsődült nézősereget. A gyilkos, ködös hajnal komorsága hirtelen elenyészett és az embernek egy pillanatra az az e'rzáse támadt, hogy ilyen, teljesen nappali vUágilas maljeít nem is tehet csak úgy felakasztani két eleven, életerős embert. Mauser Flórián, a szarajevói hóhér azonban — aki a szubotieai Tótb-féle. kivégzésen, majd a beeskereki cukorgyári gyilkos halálos ítéletének végrehajtása aikalmávah mutatkozott be néhány hónapja a vajdasági közönségnek — már megjelent, ezúttal elegáns fekete bőrkabátban, fején Kemény kalappal. A cipője is divatos, látszik, hogy újabban jól megy neki. A zsebéből kis csomagot szereit elő, kibontotta a vastag pakko!ó-papirost és elővette a kötelet, mosolyogva letette az akasztóin zsámolyára. Ártatlan kék szemével körülnézelődött, felbámult a törvényszéki palota rácsos bfekaira, amelyekből mindenütt kiváncsi fejek kandikáltak elő és elégedett avekifejezése elárulta, hogy tetszik neki, hogy a közönség ilyen szépszámbun jelent meg. Égy szerre valami rcccsenés hallatszott és nyomban utána viharos derültség hullámzott át a tömegen, Hátul az egyik tarakás, amelyre már nagyon sokan kapaszkodtak fel, hogy 1 jobban lásslnak, összedőlt: ez okozta az általános jókedvet, A bíróság feketébe öltözött eiiindcies tagjai, Popovics Párttá, törvényszéki elnök, Milosevics és Oobrijevics szavazóblráfe és Walter Vilmos clr. jegyzőkönyvvezető, valamint Schubert Pavle dr. állaniiigyész helyet foglaltak az asztalnál. A védők nem jelentek meg személyesen,. liauem ügy védjcíöltjeikkel képviseltették magukat. Ez így szokás, egy ügyvéd se szereti látni, amikor a. védencét akasztják. A törvényszéki elnök intett a fogházőrmesternek, hogy kezdődhetik az aktus. Két perc szünet, azután szuronyos fogházőrök és fehér miseruhás római katolikus lelkész kíséretében megjelenik a bírák előtt a. Csarugabatida legelszántabb alvezére, Prpics Pavo. A huszonnégy esztendős haramia még fia.talabbnak látszik, mint amilyen. Csinos fiú: kis fekete Jfax Linder-hajusza van, teljesen nyugodt, hetykén nctvotgél és nem látszik erőltetettnek a viselkedése. Gúnyos ae\ etéssel egyenesen az akasztófa felé tart, az őröknek kell a bíróság asztala felé terelni az ifjú rablóvezért, aki utolsó útjára virágot tűzött kockás, sárga sapkája mellé. Egyébként zöld. vadászharisnyát visel fekete bricseszér© rátörve, sötétkék kabátja és mellénye ki vau gombolva, kihajtott ing-gallért hord, amibe nem lehet nyakkendőt fűzni. Megáll a bíróság előtt, csufolódó arccal szembenéz az elnökkel és amikor, kérdést intéznek hozzá, nem felel, hanem elfordul és a mellette álló ügyvédjelöltnek mo.net vigyorogva valamit. Az ügyvédjelölt ijedten elugrik, szégycnli ennyi ember előtt, a delikvens bizalmaskodását. Az elnök felolvassa az ítélet rövid rendelkező részét, amit Prpics nem túlságosan méltat figyelmére, aztán odahívják a rablógyilkoshoz a lelkészt, hogy beszéljen mégegyszer a lelkére. A papot előbbi, maliciózus mosolyával hallgatja Prpics, de figyel arra, amit mond és időnkint helyeslő fejbólintásokkal kiséri szavalt. A lelkész erre megkérdi, hogy liajlandó-c hát végre magábaszállani és az úristenhez fohászkodni. Prpics elvigyorodiX: — Azt nem, — mondja és nevet, hogy félre tudta vezetni a papot. A lelkész utolsó kísérlethez folyamodik hirtelen, minden szó nélkül odanyuitja neki a feszületet, hogy csókolja meg. Prpics nteghökken, clkomolyodik, ránéz az elnökre, a papra, a fegyőrökic, azután zavartan megcsókolja a feszületet. Az arca komoly marad, int, hogy mondani szeretne valamit. Az elnök megengedi, Prpics beszélni kezd: — Tisztelt publikum.' Emelt hangon mondja,, de a hatalmas udvaron igy sent hallatszik a beszéde messzire. Nagy mozgás támad, a csendőrök visszaszorítják a hallgatóságot, a nézők zugnak. — Csak azt akarom mondani, — folytatja a delikvens —- hogy ezidcig nem voltam büntetve. Most leszek először. Mindenesetre bocsánatot kérek azoktól, akiknek ártuttam életemben. Kész. Prpics gúnyosan meghajlik, tréfás pukkedlit csinál a bíróság előtt és gyors léptekkel a bitóiéhoz indul. A hóhér és segédje ráemelik a sámlira. Mauser, aki kalapban vau, leveszi a delikvens sapkáját, a háta mögé megy és ráteszi nyakára a kötelet, mire Prpics csiklandósba cloevet! magái: és kezével integetve oda szói a t előbbi ügyvédjelöltnek; — Szervusz! Pá! A segédbóhér gyorsan átöleli a delikvens combjait és elkezdi leidé bűzni testét, de Prplcsnek még vau annyi ideje, hogy barátságosan üdvözletét intsen a papnak is. Szóm! már nent tud, mert a burok megleszül nyakán és az arca eltorzul. Mauser gyorsan kendőt borit a tejére, azután segít társának megfojtani a delikvenst. Percek telitek eí egymásután és a kivégzett ember még mindig él. Ez a hóhér maga a megtestesült antitalentum a kötéláltali halál terén. Rósz nézni, mit csinálnak ketten az akasztófán lógó emberi testtel. Belekapaszkodnak, húzzák, feszítik és még tiz pere múlva is él. Egész örökkévalóság, amíg a törvényszéki orvos, aki közben na.Ilgató-esővel kémlelte a kivégzett ember szívműködését és szemhéjjait íölpeckelvc ellenőrizte a pupilláját, végre Jelenti a törvényszéki elnöknek, hogy a halál bekövetkezett. Mielőtt azonban erre sor került volna, az akasztott embert bámuló hallgatóság soraiban újból felhangzott az iménti viharos derültség, mert az előbbi farakás másodszor is összedőlt. Felvonásköz. A rendőrök, akiket magukat is lekötött idáig a látványosság, megkezdték most a kerítés tetején keresztül időközben beszivárgott jegynélküli és legnagyobbrészt kiskorú hallgatóság kiszorítását A bÍróság tagjai a jegyzőkönyv aláírásával foglalatoskodtak, többen a halottat vizsgálgatták, megkókült ujjait és vérteleu, elíehéredett mellét. A lelkész; adatokat diktált az oszijeki német újság szerkesztőjének arról, hogy Prpics hogyan viselkedett, amikor a cellájában éjjel meglátogatta. Két börtönőr megragadta közben a spanyolfalat és odacipelték a kivégzett Prpics bitója elé, hogy a műsor második száma gyanánt sorra»következo Csarugát ne irritálja esetleg ez a látvány. A mikor ezzel készen voltak, Mauser átvonult a másik oszlophoz, megint elővett egy csomagot a zsebéből, előszedte belőle a kötelet és kikészítette a bitó zsámolyára. Várakozó figyelem. A szuronyos f egy őrök, akik az imént Prpicscí clövezették, elindulnak Csarugáért. Fehérszakállas, pravoszláv lelkész jön elől, utána hozzák a legendás rablóvezért, a huszonnyolc esztendős Sfaniszav- Ijcvtcs-Csaruga Jenőt, aki szélesrcvont szájjal, hangosan bevetve jelenik meg a bíróság cíöít. Rajta sein látszik, hogy erőltetné - a jókedvet. legfeljebb abból mégis, hogy túlzásba viszi. Le akarja főzni Prpicset. Szintén jóképű legény, intelligens arcú, csak a pakonpartja nyugtalanító, meg a széles angolbajusza, ami egészen ráfekszik a felső ajkára. Minduntalan grimaszokat csinál, mókás ember, aki minden társaságnak a központja akar lenni. Most az és ezt bizonyos fokig élvezi is. rokratikus komikumát: — Ja szám, A szemöldökét felrántja, a Száját lebiggycszti; kritizál a mimikájává!. Münden szót megjátszik, amit mond. Az elnököt szó nélkül hallgatja 1 végig, néha csillogtatja meg csupán a fogát, függetlenül a szöveg értelmétől, csak azért, bogy lássák, hogy nevet- A' asztalra figyel, amelyen kis zieMényképezőgép áll, erről percekig nem veszi le a szemét. Az öreg pravoszláv lelkésszel is mosolyogva beszélget, annak a szakaiját nézegeti és olyan arcot vág folyton,! mintha a- legjobb viccek jutnának közben az eszébe. A szeme is derülten csillog, ezt nem lehet hamisítani, az bizonyos azonban, hogy a jókedvet most már túlozza. A hivatalos emberek ráirányuló figyelme, hogy az arcába bámulnak és a szájába néznek, feszélyezi és ezt a kényelmetlen érzést küzdi le a nevetgéléssel, A pap türelmesen és sokáig puhítja, Csaruga közben kacsintgat hátra és kokettul a börföiiörökkel, hunyorgót rájuk, de azért látszik az arcán, h .gy 3 prédikáció nem maradt hatástalan. Amikor a lelkész odanyujtja neki a feszületet, ráhajot és elérzékenyülve megcsókolja/ Mire felegyenesedik, inár megint nevet. A törvényszéki elnök megkérdi, hogy akar-c valamit mondani? — Nem én, — feleli és felrántja a -vállát — nem érdemes itt so fsat szavaim. Megfordul és siet a bitófa felé. Minél előbb túl akar esni az akasztáson. Az elnök int a hóhérnak, hogy gyerünk. A két ítéletvégrehajtó meg akarja ragadni, de Csaruga maga lép föl a zsámolyra. Mauser bizonyos tisztelettel veszi le fejéről a kalapot, — a tisztelet a vadonatúj, szép bársonykalapnak szól — és nyakába hurkolja a kötelet, a gallér fölé, a nyakkendőt nem veszi le előbb róla. A rablóve7,ér ott áll hosszú, fekete, hátrafésült hajjal a bitó lépcsőjén, a hóhér babrál az ádámcsutkáján és Csaruga, nyakában a kötéllel elkezd hangosan röhögni, majd pedig a bíróság felé fordítva tekintetét, rcprok álhatatlan kifejezéssel Illeti a nézőket. Mauser méregbejön és szokásos akasztást technikájától eltérően fölfelé megrántja a kötelet. A segédje lefelé kezdi huzni Csaruga testét. A zsámolyt mindketten ottfclcjtik a delikvens lába alatt. Csaruga torkát összeszoritja a belevágódó kötél, fclszisszcu és fájdalmasan széthúzza a száját. Ez még nem *a fulladástól eszméletlenné vált delikvens szokásos reflex-mozgása: a teljes eszméletén lévő ember kínlódása tükröződik a szerencsétlen arcán. Végre valamelyik fegyőr észreveszi, hogy Csaruga áll a zsámolyon és ezért nem feszül a kötél eléggé, .gyorsan kirúgja a sámlit a felakasztott haramia Iába alól, akinek z arca csak ekkor torzul cl. A hóhér ráborítja a kendőt fejére és megkezdődik az előbbi jelenet, az itéletvégrehajtáshoz teljesen méltatlan . icjtogatás. Tiz. perccel később még él Csaruga Jovo, a törvényszéki orvos csak a tizenkettedik percben konstatálja, hogy a halál beállott. Mauser Flórián odajön az. elnökhöz jelenteni, hogy végrehajtotta az ítéletet. Aztán nyújtózkodik egyet. Az akasztás befejeztével félóráig fitggeni hagyták a holttesteket a bitóján,