Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-28 / 57. szám
Z. oldal. öACSMBGYEl NAPLÓ 1925. iebruár 28. A törvényes vadházasság A noviszadi scmmitőszék elvi döntése Bánát-Petrovoszellón a legszebb leány (Jegyű Katica, a legszebb, legdélcegebb férfin, a hatalmas, sudár termetű Traiáii Muszta volt. Akármelyikük végigment az uccán, ■ megfordultak utánuk az emberek. Traján Muszta és Gegya Katica egymásra találtak és ők lettek a legszebb emberoár nemcsak Petrovoszellón. hanem messze vidéken is. Eleinte boldogan éltek egymással, de csakhamar a kölcsönös féltékenység ördöge férkőzött közéjük, úgy, hogy a szép emberpár közös megállapodás folytán elvált egymástól. 1912-ben a 'sors ismét összehozta őket és a volt házasfeleket ismét gyakran lehetett együttlátni, a gyakori együttlétből bizalmas viszony lett. végül is a volt házasfelek öszszeköitözködtck és vadházasság lépett a régi. törvényes házasság nyomába. 1914-ben Trajcin Musztát isHrchivták katonának és végigküzdötte a világháborút, maid orosz fogságba esetc. ahonnan már csak 1918 végén került haza. Egyideig tovább folyt a közös háztartás, amikor azonban Traján Muszta rábírta a szép Gegya Katicát, hogy annak 11 hold földjét írassa rá. Katica. — anyja tanácsára — azzal a feltétellel teljesítette szerelmese kívánságát, ha Muszta és Katica uiból törvényes házasságot kötnek. Az átíratás ezután tényleg meg is történt. Nemsokára rá újabb egyenetlenség ütötte fel a fejét és a két ember újra szétvált. Ekkor az asszony visszakövetelte a »liozoniánv«-át. a tizenegy hold földet, amit azonban Traján Muszta vonakoclotj visszaadni. Gegya Katica erre a bírósághoz fordult, ahol megtámadta a kötött megállapodást, mely szerinte a házasság feltételéhez volt kötve. Gegya Katica a pancsevói törvényszék előtt, ahol a per elsőfokon folyt, azzal érvelt, hogyha közös háztartásban éltek is, pk jegyeseknek voltak tekintendők, mert / raján Musztafa megígérte, bogy másodszor is oltárhAz vezet?. Ha pedisr jegyesek voltak — érvei Gegya Katica — akkor a jegyesek közti adományozás csak az esetben bir érvénnyel, ha az ügyletről közjegyzői okiratot állítottak ki. Az elsőfokú és a másodfokú bíróságok Gegya Katicának ítélték meg a tizenegy holdat, Gegya Katica vallomását anyja esküvel erősítette ee. A noviszadi semmitőszék dr. udzsi Koszta felebbezése folytán meg. A noviszadi Hadzsi Koszta dr. Putnik Száva tanácsa csütörtökön tárgyalta az érdekes ügyet és harmadfokon is az asszonynak Ítélte meg a 11 hold földet. Érdekes az ítélet indokolása: a seinmitőszék. bizonyítottnak vette, ho°v a közös háztartásban élő Traján Muszta házasságot ígért Gnnva Katicának, igy jegyeseknek voltak tekintendők, miért is az adományozás csak akkor bírhatott ioghatályiyal. ha az ügylet közjegyzői okiratba foglaltatott. Kálváriái] ár ék a huszadik században A cubai emigránsok — Hogyan történik, az embercsempészés az amerikai szigettengeren — Rendőrségi fogház vagy a huilámsir Milkó Izidor Az első iró, kit életemben láttam, Jámbor Pál volt, Hiador, Petőfi kortársa s ellenfele, ki már meggöruyedve, ráncosán, narancssárga arccal bandukolt, yásott ruhában, kezében egy esernyővel. jKésőbb, mikor hétéves lehettem, megmutatták nekem Milkó Izidort is. Ö volt a második iró, kit, életembenlátcam. Mögötte már tisztes irodalmi múlt állt, több könyv, melyet kitűnő emberek is elismeréssel fogadtak. Tudták róla, hogy Vajda János, Reviczky Gyula, Yadnay kortársa, emlegették élces »tárcakveleitc, elmésségét, műveltségét. Alig irt már a budapesti lapokba, a h'clyiujságokba is csak alkalomszerűen, mikor a szerkesztők megrohamozták, De rajta* semmi keserűség sem érzett. Vidáman járkált közöttünk, kik fölnéztünk rá, beszélgetett a városi urakkaf, kik tisztelték, mcgiordult társaságokban, kávéházakban, hol kellemes megjegyzéseivel szórakoztatta asztáltársait, anélkül, hogy bármikor is szóba hozta volna az irodalmat. Noha barátjai, kikkel együtt kezdte pályafutását, akkor már rég elhaltak mellőle, izig-vérig modern embernek látszott Vidéken élt mindig. Nyár felé vette angol bőröndjeit, becsomagolt, eltűnt, két vagy három hónap múlva érkezett vissza s akkor tudtuk meg, hogy Rómában vagy Párisban járt, másoktól, mert ezt sem emleöniétiy télén ül is kapcsolatba kei ültem vele. Nyolcéves koromban elhatároztam, bogy köszönök! neki. Ez a köszönés, mely nem kis mértékben foglalkoztatott, Amióta az Egyesült-Államok kormánya megszigorította a bevándorlást azoknak, akik az ígéret földién keresnek boldogulást. csak kis része jut cl az Egyesült- Államokba, A kivándorlási láz azonban ma már annyira cihatalmaskcdott a faluk népe fölött, hogv akik rászánták magukat a. nagy útra. ha u,m is tartoznak a beutazási engedélyhez jutott kiválasztottak közé. űzve a vágytól, telve reménységgel elindulnak — kálváriát járni. A > Bácsmcgyci Naplód szerkesztősége levelet kapott a messzi idegenből. A levélíró megpróbálta ecsetelni a kivándorlók helyzetét, amelybe vándorlásaik közben kerülnek, igyekszik feltárni azt a tragédiát, amelyet a szerencsétlen páriák szülőföldjüktől távol végigszenvednek — egv ui világ küszöbén. * — Gubába nem kell engedély! — süvít végig a falvakon a kivándorlási ügynökök jelszava. — Az egyszerű emberek lázasan böngészik régi poros kalendáriumok mappáit, keresik Gubát, ahová cl lehet’futni beutazási engedély néjkiil, csak hajóra kel! szállni. Amikor íredig rátalálnak a mappán a keresett 'szigetre. nyomban megszületik az elhatározás: megyünk Gubába. Nem azért, mert az Antillák legszebb, legtermékenyebb szigete. nem azért, mintha te iid-iu ezzel folyó Kánaán volna. Gubának sokkal itbb tulajdonsága van a kivándorolni készülök szemében: köze! van az Egyesült-Államok partvidékéhez. — Cuba az Egyesült-Államok küszöbe — mondják a kivándorlás hiénái. — Aki egyszer lőtt van. az már elint az ígéret földiére is — bizakodik a kivándorló... és elindul motvóiávai Hamburg felé... vagy Chcj.beurgba. akárhová. mindegy, csak- az ut Gubába vezessen... * Havannában. Cubit székhelyén, az utóbbi időben hatalmas fogadók épültek, amelyeket a benszülött spanyolok lakóikról. a kivándorlókról, emigráns-szállóknak kereszteltek el Ezrével élnek a kivándorlók Havannában, lesve azt a pillanatot. amikor átszökhetnek a kontinensre. Kivétel nélkül az emigráns-szállókban tanváznak, ahcl hatan-uyclcan laknak csv szobában. Naponta huszonöt centest fizetnek ág vükért, napi egv dollárért pedig meglehetős ellátást kapnak az emigráns-szállók éttermeiben. Olykor, amikor egy-egy occániáró feltűnik a kikötő láthatárán, a kivándorlók kivonulnak a tengerpartra, kíváncsian vizsgálatiak a hajó fedélzetén feltünedező arcokat: ismerőst keresnek, aki onnan iöit. altóvá ők talán már szeretnének visszajutni és ha egvikiik-másikuk. véletlenül falujabeliiérc akad. nincs, az a hatalom, amely az újonnan érkezőtől elválasztaná. Napokig, együtt-láthatók és ezalatt az idő !alatt mindketten rájönnek. "az ó-hazából elvándorolni ságba, gfr A havannai mock a tétlenség napjai, munkát nem leltet kapni és különösen azok ti kivándorlók maradnak munka nélkül, akik nem bírják a spanyol nyelvet. Hónapokon keresztül kell várni, amíg alkalom nvilik a sinug'izásra — szökésre. Ezalatt az idő alatt a szerencsétlenek felélik kis vagyonkájukat. Az sikerült. Egy nyári reggelen, mikor szembe jött világos nadrágjában, eléggé elfogulatlanul megemeltem előtte matrózsapkámat, ő pedig visszaköszönt nyájasan, európai szívességgel, a »Fővárosi Lapok« bajos modorában,- annyira észrevéve, megtisztelve engem, ki nem ismertem őt személyesen, mintha nem is gyermek, hanem nagyember lettem volna. Ez lüzelgctt önérzetemnek. Aztán lassan, szervesen tovább nőtt alakja munkáló gyermekképzclcteinbcn. Valami finom csalódást sejtettem benne, mely annál jobban izgatott, mert mosollyal leplezte. Elmenteni háza előtt, belestem ablakain. Ha ritkán és kénytclenségből szerepelt, megjelentem fölolvasásain. De nem értettem, mi az értelme annak, hogy ilyen emberek is vannak a vidéki városban. Egyszer a római templomok építészeti arányairól olvasott föl. Hallgattam szép, rövid mondatait, de kellő tárgyismeret hijján nem tudtam őt követni, inkább a mozdulataira figyeltem, hangsúlyára, tartózkodó uriságára, mely mögött tudás, szeretet, Ízlés lappangott s ezen a téli délutánon egy-szegényes ldíszterem sötét csillárja alatt bennem is vágy gerjedt, hogy lássam a világot, ismerjek mindent, kiszabaduljak abból a börtönből, melybe születésem véletlene dobott. Akkor kéziem érteni, mi az érte'rne annak, hogy ilyen emberek is vannak a vidéki városban. Később bevezetett lakásába. Itt öt nagy szobában mennyezetig érő polcok álltak, rajtuk könyvek, ritka kiadások, legalább tízezer darab. Nem is volt tehát olv száműzetésben, mint elképzeltem. Tízezer barátja volt. A beszélgetés során kiderült, hogy nem bctegcsenhogy kár a bizonytalana • szerencsés időszak, amikor a cukorgyárak beuszülöit munkásai sztrájkba lépnek, ilyenkor a gyár vezetői meglátogatják az emigráns-szállókat és összetoborozzák a munkára alkalmas kivándorlókat. Négy-öt héten keresztül megkereshetnek naponta ;két-két és fél dói lárt. amikor pedig a sztrájkolok felveszik a munkát, a sztrájktörőket ismét szélnek eresztik. A eukorgyári munkán kívül vannak más munkaalkalmak is. ezekhez azonban már csak végszükségben fordul a kivándorló. Ilyen munkaalkalom a vasútépítés. Akik idekerülnek, állandóan harmincöt-negyven fok hőségben dolgoznak és fárasztó munkájukkal legfeljebb egv dollár húsz centet kereshetnek naponta. A másik munkaalkalom a reklámbordás. amire benszülött nem vállalkozik. Egv csurcsi származású kivándorlóval történt meg. hogv napi egy és fél dollárért ó-görög jelmezben járta végig sósberszeszt hirdető plakáttal Havanna utcáit. Mindenki nevette, a négerek citrommal dobálták és végül is a szerencsétlen éhes ember sírva bontotta fel a céggel kötött szerződését. *■ Hosszú, keservesen eltöltött hónapok múltával egyik-másik kivándorlót összehozza a. sors olyan emberrel, aki jó pénzért vállalkozik átcsenipészni őt az Egvcsült-Áiianiok területére. Eőkép matrózok foglalkoznak az embercsempészéssel Három-négy kivándorlót — akiknek természetesen rámegy minden pénzük a vállalkozásra — becsempésznek a hajó valamelyik elhagyatott kamrájába, ahol négy-öt napig, tiniig az itt tart. moccanni sem szabad. Megtörténik. Iiotrv útközben ráiuk akad a hajó valamelyik tisztié. Ha könyörületes, nem jelenti fel őket. de Neivyorkba vagy más kikötőbe érve sem engedi, hoev partra szállhassanak, hanem visszaszállítja őket Gubába, ahonnan elindullak. Átlag száz közül egynek sikerül partra szállni a kontinensem azonban rendszerint a parti rendőrségkezei közé kerülnek. A parti rendőrök pedig kíméletlenek és a szerencsétlen kivándorló mindenéből kifosztva hivatalos utóm visszakerül hazájába — koldulni * Havannából motorcsónakon hat óra alatt el lehet intni Floridába, amely már az Egyesült-Államok birtoka. Innen vasúton azonban néhány óra alatt New- Yorkba érhet az ember. Előfordul, hogy hat-nyolc kivándorló meg tud egyezni v motorcsónakossal Ez át is viszi őket Floridába ahol egv kis óvatossággal cl lehet kerülni a parti rendőrség figyelmét. A legtöbb kivándorló azonban szerény, csak bölcs. Ezt a kincses konyvesházat azóta széthordták, ma már egyetlen könyve sincs, tollával keresi meg mindennapi kenyerét. . Miikó Izidor hetven éves. Most pedig hat uj -könyve jelent meg, melyet a gyomai Kner-uyomda készített remekbe. Amint olvasom uj köteteit, melyekbe elbeszéléseit, tárcáit, karcolatait gyűjti össze, az utóbbi évek termését, az az érzés fog el, mint diákkoromban a díszteremben, mikor hallgattam őt. Egy egész emberöltő választ cl tőle, de az ö írásán nyoma sincs az időnek. Mértékes, éles. Ebben korának gyermeke, a irántiak tanítványa. Tudom, újabban is beszélnek a francia szellem hatásáról. Derüre-borura ' »franciásának neveznek minden írónkat, ki ötletes, vagy talpraesett. A valóság az, hogy a mai irói nemzedéknek semmi sem idegenebb ennél a széliemnél, ogy-cgy nagy francia iró alakja talán ideig-óráig érdekelte, de hajlamában, cć'kcresćsćbcn már vagy éhusz éve merőben ellentétes irányra I csapott. Nietzsche babonázta meg annak idején egyéni ;ég hirdetésével, különösen a lírikusokat, a prózairókat pedig az oroszok, kik szintén az egyéniséget hangsúlyozzák a maga sötét, zavaros mélyvégeibe íöl-ncm-bontottan. E két útirány szerint tájékozódtak újabb íróink, a német-orosz szellem vezetésével, a bírálat is ezeket a szempontokat emelte ki, igy osztályozta a tehetsegeket. Egy cgyfensulyozatlan és érzelmi összeíogójlhumoros világszemlélet lett nálunk úrrá. A- francia szellem azonban épp az ellenkezője címek. Az egyensúlyozott és érfelmi-szétszedő-szatiriküs. Elemzi, taglalja, osztályozza a jelenségeket. Semmit sem tart oly kicsinynek, hogy ne igyekezzék megérteni. Mámora a megértés mámora. Mélysége az egyszerűség és világosság. Egészen bizonyosan »fölszínes is. De egy spanyol írótól, Rámán Perez de Ayalatól, erre vonatkozóiig pompás megjegyzést olvastam: Manapság azt állítják — Írja —, hogy a szellemi mélység olyan, mint a gödrök mélysége: sötét üresség. Holott az igazi mélység a tömeg kiterjedésének mélysége. És a tömeg csak a fölszinben nyilvánul. Valaminek a tömegét csakis a íölszinen keresztül ismerhetjük meg. Ennélfogva a fölsziu a tömeg kifejezője, minthogy a fölsziu a tömeg határa.« Azt hiszem, ebben nem téved. Milkó Izidor ennek a szellemnek hódol Okossága rábeszélő, szeretetreméltó. Cseveg, de tartalmasán, formásán, elevenen. Szinte hallani, amit ir. Beigazolja, hogy nincs a világnak oly tárgya, melyről ne lehetne valami bölcset vagy igazat mondani, az eredcticskedés, vagy elképesztés szándéka nélkül s oly pontosan és kedvesen, hogy különben bőven patakzó stílusának egyetlen mellékmondatába sem köthetünk belé. Arcélekct rajzol, emberportrékat, gyakran csak értekező formában, a XVH. és XVIII. század mintájára, kérdéseket vet elénk, de nem akar semmit »fölfedezni«, még kevésbé megoldani a világrejtélyt, csak megvilágositani önmagát és mibennünket. Jóérzéssel olvassuk könyveit Nagyon kevesedtnagával képviselője egy nemes hagyománynak, a, latin szellem tiszteletének. Ez a hetvenéves iró épp ezért újszerű is: üde és friss. Kosztolányi Dezső.
