Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-27 / 56. szám

10. of<M

BACSMEGYHT NAPLÓ

1925. február 27.

x

„Az asszonynak mondd:

Felette igen megsokasitom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szülsz magzatokat,,/*

Budapesti szülésztanárok vitája arról, hogy: fájdalommal szüljön-e a no, vagy f ájdalom nélkül, narkózisban ?

egy eíjárás son Igaoaycft égés»» jónak

és ezért illeti a legnagyobb elismerés

mindazokat,- akik egy tökéletes elírás

fölfedezését tűzték ki céljukul.

Az u] eljárás Amerikából jött és már egész Európában el van terjedve. A vezetésem alatt álló klinikán is használlak a Horoform- és éterinjakcsófcat,

de csak a! szülés utolsó perceiben.

—' Aeon állításra reflektálva, hogy az

altatott és fái dalcin nélkül szülő anya nem szereti úgy . a gyermekét, mint a

fájdalommal szfiiő, erre ; csak ezt mondhatom: badarság.

Körülbelül SO éve forog közszájon egy híres orvos hires mondása: »Nem szeretnék orvos tenni, ha morfium nem volnaMilyen erőteljesen van kifejezve ebbeii a pár szóban a fájdalomcsillapítás óriási jelentősége. És ma íuég vita tárgya lehet, hogy a szülés sokszor elviselhetetlen. fájdalmait megszüntessük-e vagy sem? Ez a uagyfontosságu probléma foglalkoztatta, a Budapesti Orvos Egyesület szülészeit legutóbbi tudományos ülésükön. Az előadó dr. Lőrincz amellett érveit, hogy a szülést fájdalommentesre keli tenni. A Tudomány egyetem rendes tanárai pedig a szülés fájdalmassága melleit sorakoztatták fel érveiket

Az első altatást szülőnőnél Simpson világhírű angol nőorvos 1847-ben végezte. T8ő3-ban az angol királynő is részesült a. kloroforniűs szülés jótéteményében. Mivel azonban a kloíorm használata — bár minimális, — életveszélyt rejt magában, a módszert abbahagyták és évtizedekig senkisem alkalmazta. A fejlődő orvosi tudomány folyton javított az altatás módszerein s ma már — • bátran mondhatjuk — mindén veszély" nélkül lehet szőlősöket altatni.

fia az altatást immár , nem veszélyes, vájjon miért hagyjuk a nőket szenvedni, miért ne altassunk?

Bársony János egyetemi tanár azzal érvel, hogy a bibliában is meg van írva. hogy: »fájdalommal szüljed gyermekedet«. Tehát ez isteni parancs, amihez mindenkinek alkalmazkodni kell. De meg Bársony szerint sokkal nagyobb szeretet fejlődik ki anyában és gyermekben egyaránt, ha fájdalommal szüli gyermekét. Bársony mellé állott e kérdésben Tóth István egyetemi tanár is, ázzál , a hozzáadással, hogy a bibliában benne van még egy mondás, amely így szól: * Arcod verejtékével szerezd meg a kenyeredet«. Tehát ha a férfi verejtékkel tudja megszerezni a kenyerét, a nő meg fájdalommal szülje meg a gyermekét.

Nagyon furcsán hatott egyik egyetemi tanárnak az az érvelése is, hogy dr ő anyja nyolcszor, szült és mindig narkózis nélkül. Ez a nyolc szülés petróleumlámpa és nem villanyfény niellett ment végbe. A modern nő gyenge idegzete nem bírja e! a peiróleuinlámpás korszak ■ kínjait.

Dr, Lőrinc Béla

az Újpesti Szülő-Otthon igazgató-főorvosa, a következőket mondotta:

.. Az orvostudományt már nagyon •régen foglalkoztatja egy olyan szer és ocvosság felfedezése, amellyel enyhíteni vagy megszüntetni lehet a szülő nők fájdalmait A régi primitiv népek a szülést Isteni cselekedetnek tartották és ezért imádkozással igyekeztek megszüntetni a szülési fájdalmakat. Leginkább a hasist vagy a mákíej levét használták erre a célra, u kínaiak pedig imádságokkal' le’eivt, piloLákíól várták a i áj dalmali enyhítését,

, -- Az újabbkor! orvostudomány a szülési fájdalmak enyhítésére a kloroformot és az étert használta. Azonban hamar rájöttek, hogy ezek a, szerek, ha, csillapítják is a fájdalmakat, a szülést viszont nagyon elnyújtják. Egy amerikai orvos, Gathmey kísérletezett az úgynevezett synersctlkus módszerrel, amellyel sikerült elérnie a rövid ideig tartó és fájdalommentes szüléseket.

— A Synergetik us módszer abból áll. hogy a szülő r.ö belébe olajos étert juttatunk és ezzel egyidejűleg magnozlum- és szulfátkevcréket fecskendezünk a bör,e alá.- - Magyarországon én kísérleteztem' e;ő Gr 'limes nyoicáu a synergetikns módszerrel és 'betegeim tanúskodhatnak

arról, hogy' milyen eredményeket értem el.

— Nem áll hely t az a vélemény'', hogy a fájdalommentes szülést csak gazdag nők engedhetik meg maguknak. Az étéresokj és magneziuniszulfát ma összesen százezer magyar koronába (körülbelül 100 dinárba) kerül és ilyen összeget, azt hiszem, a legszegényebb tnunkásasszony is hajlandó áldozni arra, hogy megszabaduljon a szenvedésektől.

—■ A ifajfemartás szempontjából is nagyon fontos a fái dalomra tettes szülés.

Dr. Schmidlečhner Károly

egyetemi magántanár a következőket mondotta:

— Az érzést olenites nagy" jótéteménye az újkornak- Az érzéstelenítés a nagy on ideges és először szülő fiatal asszonyoknál csökkenti azt a nagy félelmet, amivel első anyaságuk felé tekintenek. Nagyon óvatosan lehet csak ezt a metódust használnunk és, csakis erre külön berendezett szülőintézetekben, ahol a nő állandó orvosi felügyelet alatt vari. Megállapított tény" ugy anis, hogy" az alkalmazott bóditószerek a szülést aránytalanul meghosszabbítják- és nagyon gyakran a magzat életére is kedvezőtlen befolyással lehetnek.

—- A vezetésem alatt álló szülészeti klinikán, ahol évente kétezer szülés folyik !c, normális szüléseknél nagyon ritkán alkalmazom a .fájdalomcsillapító, metódust. Hosszú gyakorlatom alatt nagyon ritkán találkoztam olyan növel, aki annyira félt volna, a szüléssel járó fájdalmaktól, hogy követelte volna a. szülési fájdalmak csillapítását. Én inkább azt tapasztaltam, hogy amikor a fiatal anya először öleli karjai közé újszülött csecsemőjét, a mindent feledtető anyai boldogság már kitörölte emlékezetéből a szülési fájdalmakat.

Friqyessf József

egyetemi magántanár véleménye a következő:

— Amilyen régi a szülészei, olyan régi az • orvostudomány -törekvése, hogy elkerülje és eüiuinálui tudja a szülési fájdalmakat • Nem • merem állítani, hegy a- narkózisok, fecskendezésejt, vagy hipnotikus módszerek minden esetben ártalmatlanok -lennének. Ha az ember ham akar túlsókat és c- ik a legnagyobb fájdalmakat akarja csökkenteni, akkor ez a csillapító eljárás eredményes és egyben veszélytelen lehet Véleményein szerint az orvos kötelessége nllaüeu szenvedésnek a csillapítása és ahol ezt minden veszély nélkül megteheti, ott meg is kell tennie; Egész Nyugat-Európában, de főleg Amerikában nagyon el van terjedve ez a fájdalomcsillapító eljárás. Nagyon érzékeny, izgatott ked'élyállapotu nőknél nagyon jól és eredményesen lehet csökkenteni a szülési fájdalmakat anélkül, hogy ez-a szülési tevékenység, vagy a magzat ártalmára volna.

Dr, Temesvári) Rezső

egyetemi tanár így nyilatkozott:

— Én csak- azt mondhatom, amit Simpson -mondott, mikor az angol királynő szülési fájdalmait csillapította, mire a bigott anglikánok a bibliára való hivatkozással szemrehányásokat tettek neki. A bibliában ugyanis • az áll, hogy • fájdalom között szülj. Simpson nagyon szellemesen a következőket válaszolta: 'Az első szülésnél a biblia szerint maga az Úristen asszisztált és már ö is használta a narkózist, amennyiben Éva születésekor Ádáiuot mély álomba me-, riteíte-u

— A fájdalomcsillapítást mindenkor megengedhetőnek tartom. A fontos az, hogy ez az orvosi tevékenység a magzat életviszonyait ne rontsa. Eddig mir

A TAVASZI SZEMLE

(Régi emlékek egy önkéntes életéből)

Irta: Holló Oszkár

Április harmadlkán parancskiadásra

Dörr százados is megjelent. Az ezredparanCs egy jelentős pontját személyesen kellett kihirdetnie és megmagyaráz-, nia.

Mark tábornok' dandárparancsnok ugyanis a tavaszt szemle napjául április hó 27-ét tűzte ki.

Az ezredes meghagyja a századparancsnokoknak. hogy a nagy nap jelentőségét a parancskiadásk»r személyesen magyarázzák meg a legénység előtt, hirdessék ki, hogy ott, mindenki, a szolgálati ut betartása nélkül előléphet, kérhet és panaszt emelhet és hogy ép ezért mindenki ett legyen, az ezred teljes tényleges állománya, számvivő altisztek, tiszti szolgák, naposok és ügyeletesek, századszabók és. suszterek, a járni képes gyengélkedők, és kivezényeltek-is csupán minden századból egy szél szakács maradhat otthon, de az Is név les bejelentendő 'és előbb alaposan kikérdezendő, hpgy nincs-e valami jelenteni, vagy kérni valója.

A szazadnál élénk mozgolódás támadt.-Hogy várták, hogy sóvárogták már ezt a napot. A legénység, benn a század körletében, mikor oly sokszor egy órával a többi századok után, megfuttatva. megíekíotve, sárosán, elcsigázva vánszorogtak haza és felhozták csajkáikban a levest, mejyen már megfagyott a zsír, a főzeléket, melynek javát az első század, mely már rég megebédelt,megette. előlük; a legénység, mikor kipofozta és kirugdosta őket a sorból, mikor megtört a diszmeneí nyílegyenes arcvonala; az altlsztekj mikor Dörr százados az egész héten várva-várt ’vasárnap délután már - egy« órakor öszszéállltotta -a századot tisztelgés! gyakorlatra, bejött három órakor és megtagadta tőlük a kimaradás; engedélyt, laktanya-fogsággal'bűntetté őket egy kigombolt gombi; nk miatt.' egy’ folt miatt a bakancs, fekete ..tükrén: ..az ön• hentesek, mikor gyakorlat után berendelte őket az irodába, íratott velük délben, este, éjjal. 'míg ő maga leült a terített asztal mellé.

A rideg, könyörtelen századparancsnojc mint valami sötét hatalom, kikerül■heteden végzetként nehezedett a .század lelkére; Komoran,- hallgatagon jártakkeltek a katonák. félelmetes komolyság iopódzott a szívekbe, mintha ez az élet soha meg nem változnék többé, mintha így lett volna mindég,.mintha a honvédek leikére nehezedő fájdalom fojtó ködként ülne a laktanya rideg, könyörtelen f alulit,• mintha; ez a keserűség elárasztaná az egész világot és. sehol nem léteznék béke és öröm.

Dörr százados maga is rosszai sejttett. Tanácskozott Sólyom főhadnagygyal, majd így szólt:

»Mondd meg nekik, Sólyom, nehogy galibát csináljanak, mert annak ugy.beíütytilok, hogy arrul koldul!«

Értették?!- magyarázta a szemle jelentőségét Sólyom főhadnagy. ’■Kiléphetnek, bepanaszolhatják az őrmestert, engem, a százados urat*. »De- tette hozzá — én nem tanácsolom«.

A nagy napra az extra készletből adatott ki Dörr százados. A ruha most senkin nem lötyögött, támasztékot keresve. amibe belekapaszkodjék.' A zub•l-ouy ő.s nadrág kék mezeje tiszta, az izzadtságig pucolt gömbökön, elképedve törnek meg a nap sugarai. A bakkancs 'a'láb formáihoz ülő. A pofákról pedig Pap suszter, Uj ícjcukéet- két -pengő krajcárért -üres • órákban a Si&.Zadót borotválta, mindent kipusztiíott, ami szőrszálhoz volt hasonlatos.

A második-század az .érdeklődés központja. Hire járt, hogy egy önkéntesből, egy altisztből és egy honvédből álló képviselet kilép és a század nevében) bepanaszolja Dörr századost.

Ragyogó, tiszta idő volt. Mintha: a vén nap is tisztában volna a ,szende jelentőségével és kötelességének tartaná alázatos és aranyos sugárküllőivel felvidítani az ezredes marcona, rezes ar-. cát. Elől,, az. országút mentén, napsütötte arcú gyermeksereg játszadozott vidáman és boldogan az ut porában. A székesegyház . nyúlánk tornya, a zsinagóga magas kupolája, a füstölgő gyárkényék. sötét vesszeje éles körvonalakkal váltak ki a , kék tiszta hátteréből. Az egész környék friss és átható mezei levegőtől illatozott. A nap aranyhidat épített magának, a földtől az ■ égig.

Az országúton tokot?, paripán közele-; Jett. Mark .tábornők.

Az ezred vigyázatban állt, mozdulatlanul. Egy sóhaj ueiri lialaíszotí. egy pillantás se rebbent.

Majd az ezred négyszöget alakított, melybe belépett Mark tábornok. A tisztek tőle jobbra és balra foglaltak helyet

Fclszóliíött mindenkit,v lépjen elő, ha valami kérelme, vagy panasza van.

A második .század . összénézett.. Ott látták Dörr századost, a tábornoktól nem messze., kihívóan. mintha várná a vakmerőt, ki ellene szót érnek lesve a szó&át, Tégy 'később duplán" "űzessen értük.,

A honvédek keserűen összenéztek. Csalódva nézték a csoportot. Ök nem így gondolták a dolgot. Hiszen Dörr százados mindöÁlf - meghallhat. Aztán az ezredes ur szentéi is úgy villognak, mintha keresztül akarna menni azon, kinek valami baja merésze! fenni. Mit, kinek, panaszkodjanak? Dörr százados csak az ezrednél marad. Ismerték jól. Tudták, hogy nem felejt semmit.

Mindannyian Varjast nézték, az önkéntest, ki velük együtt élt ős szenvedett

Varjas a századosra nézett. Pillantásuk fenyegetójeg kereszteződött.

Aztán arra «gondolt, hogy’ az év java része már úgyis a háta mögött' van. 'Hogy a tiszti vizsga sikerét is kockára tenné, mert ha ■ panaszra megy,« Dörr biztos, hogy"' agyonminősiti. Hogy az olyan önkéntes, ki nem a' szokásos szolgálati utón, melyet neki be kell tudni tartani, —. terjeszti elő ■ panaszát, a' bizottság tagjainál is rossz benyomást kelthet. Hogy Dörr pokollá tudná tenui ezt a hátralévő-pár hónapot. Esetleg második évet szolgál.

A; tábornok hangosan ismételte, lépjen lelő, akinek, papas-za van. Altisztek és 'honvédek az önkéntest nézték. Ha. ö kilép, rögtön követik.

Varjas döntött.

»Majd csak kibírom* — szólt magában. »Ennek is csak vége lesz. Tekerje ki más a nyakát*.

Aztán egy fecskét nézett, mely párjával repkedve, enyelegve. Örült annak, hogy' élhet, szabadon, mint a madár és

magába szívhatja az üde, szabad, tiszta levegőt.

Márk tábornok pedig előbb a hadosztálynak. aztán' a hadtestnek, és így tovább szolgálati -utón egész a hadügyminiszterig jelentette, hogy á tavaszi .szemlén mindent a legnagyobb rendben tálált.

A tavaszi szemle végre is nem-arra valói hogy" tekintetekből olvassa ki a gondolatokat. - -