Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-03 / 32. szám

4. oldal, BACSMEGYEÍ NAPLÓ 1925. február 3. arra az álláspontra helyezkedtek, hogy szívesebben venné, ha az országgyűlést feloszlatnák, mert a jelenlegi parlamenti helyzetet nem tartják megfeielőrtei. egy munkaképes, erős kormány a a­­kitására. A politikai körök ezekutan biz­tosra veszik, ho. y Braun vissz lép és azt fogja javasolni Ebe birodalmi elnöknek, hogy e p rósz országgyűlést oszlassa fői c írja ki az uj orsz gjyülési válás iásokat. CIRKUSZ Három magyar község földnéikíili népe földet kapott A magyar íöldnélküiiek eddig jó részben csak néma tanúi voltak an­nak. hogy a dus Bácskában abból t földből, amelyet az ő munkájuk tét termékennyé, juttatnak olyanoknak is. akiknek eddig nem volt földjük. Most néhány falu magyar népe mégis földhöz jut. jeléül annak, hors a kormány a magyar nincsetienek igényéi is hajlandó kielégíteni. Hisz­­szük. hogy nem csupán a választási agitáció céljait szolgálja a magyar nitiC'etlenek földhözjutíatása. hanem máskor és másutt is kielégítik a föl­det túró szegény magyar zsellérek igényét. Mint értesülünk, dr. 'Radonics Jo­­ván képviselő kezdeményezésére Horgos község határiban 400 hold földet osztottak ki magyar föld­igénylők közt. Az ui tulajdonosok már birtokba is vették a földet, ame­lyen az idén már ők aratják le a termést. Földet kaptak a csantavéri ma­gyar hadirokkantak is. akik szintén átvették a nekik kiosztott csantavéri földeket. Hirt adtunk arról, hogy Ada köz­ségnek a kishegyes! határban lévő földiét, amely haszonbérbe volt ad­va kishegyesi magyar szegény em­bereknek.. az agrárreforrn miniszté­rium szét akarja osztani, noha a bér­lők a drága haszonbért kifizették, a földet megmunkálták, bevetették. Radonics képviselő intervenciójára ezt a földet tovább is a bérlők birto­kában hagyták. A kishegyest ma­gyarok között az elhatározás osz­tatlan örömet kelt. A katfaoüküs hitoktatás a szu'íolicai gimnáziumban Vojnics-TEiaic3 Antalt újból kinevezte^ hitoktatónak A szuboticai főgimnáziumban he­tekkel ezelőtt kitört hitoktató-vál­ság hétfőn közmegelégedésre meg­oldódott. A katholikus hitoktatás kérdése egy Ízben már bonyodalmat idézett elő a szuboticai gimnázium­ban, mig aztán a bunyevácok és ál­talában a katholikus szülők kíván­ságára Vojtúcs-T anics Antalt ne­vezték ki hitoktatóvá. Néhány hét­tel ezelőtt azonban Vojnics-Tunics Antalt a közoktatásügyi miniszter nyugdíjazta és azóta a szuboticai gimnázium ismét katholikus hitokta­tó nélkül maradt. A bunyevácok élénk akciót kezd­tek -Vojnics-Timics Antal visszahe­lyezése érdekében és a Hrvatskc Novine csaknem valamennyi számá­ban erélyesen követelte, hogy a ka­tholikus hitoktatásban ne álljon be fennakadás és hogy Voinics-Tunics Antalt reaktiválják. A katholikus szülők kívánsága most tel iesült. Gyorgyewcs Drago­­szláv intervenciójára a közoktatás­­ügyi minisztérium a szuboticai gim­názium római katholikus hitoktatójá­vá újból Vojnics-Tunics Antalt ne­vezte ki. a kinevezés hétfőn délután távirati utón érkezett meg a szubo­­ifcai főispánt hivatalba. A bölcs ember Én: Ha már a véleményemet kérdezi, lakkor őszintén megmondom, hogy én önt piszoK csirkefogónak tartom. ő (elnéző mosollyá): Naiv beszéd. (Nyá(asun ráüiöget a kezemre.) No nem ‘baj, nem baj. Maga primitiv és felületes empontokból ítéli meg az éietvt, mint f egy tiszta és korúit elemi iskolai olvasó­könyvet. Az élet jelenségeinek a mélyére kell nézni. Én: Úgy van. Ezért neveztem én önt piszok csirkeicgónak. ö: Na lássa. Nemde, mert például tegnap az a kis uitérom volt a ruhatár­ban? Ln: Kis affér? Három felháborodott tar.,; igazolta, hogy ön százezre.-,bői kö­vetelt vissza, pedig csak tízezrest adott. Ö: Persze hogy .izezrest adtam, ön ezt nem érti. Éhhez sokat kellene ol­vasnia és művelődnie. Különösen Freu­­dot. Lássa, én a múltkor a klubban, mi­előtt kigolyóztak, ei vesztet lent százezer koronát Az. Unbowusstcmban tehát volt egy erős vágy, hogy kompenzáljam ma­gam. Ez nem öntudatos volt, ez nem az én tudatos énem volt, ez nem mély és ősi ösztön volt, akárcsak az eve-, ösztöne. Hát ön engem azért ítél el, mert enni akarok? Én: Csakhogy ön a klubban' éppen azért vesztette el a százezrest, mert akkor kapták rajta hogy csal és a pén­ze ottveszett. ö:’ Csaltam. No és? Éppen akkor volt elrontva a gyomrom. Nem ismeri ön a j Freud zseniális elméletét a pénz és az * emésztési ideológia összefüggéséről? Hiszen ha csaltam, akkor bennem az arany-komplex mozgató ereje dolgo,­­izott. Vagyis csirkefogó vagyok csak j azért, rn-rt elrontottam a gyomromat? j Én: Mért nem fejtegette ezt a klub jvezetőségének? Mért zokogott és mért 5 esküdött meg a becsületszavára, hegy nem csalt? És mért esküdött meg a be­teg édesapja életére? Ö: Milyen kedves, milyen naiv. I (őszinte rokonszenvvel és méla mo­sollyal hosszan rámnéz.) El kell olvas­nia a Wcininger könvvét. Olvasta? Csodálom. Akkor kellene ismernie azt a lángelméjü felállítást a férfiak femi­nin vonásairól. Én zokogtam, ez igaz. Ez a bennem rejlő női percentualitás -ereje volt, amihez — ezt csak ugy mel­lékesen jegyeztem meg — azt a kis mascchlzmust is hozzá kell adni, ami a legegészségesebb embernek a lelke mé­lyén is ott rejlik, de hát persze sze­­fgény sötétben tévelygők nem tudják. 'Ez a mi bajunk, uram, a tudatlanság, a S visszamaradottság, a régi jelszavak. I (Mélyet és szemoruat sóhajt.) De ez jnem tartozik ide. Ami a becsületszava­mat illeti, azt adtam. A beteg atyámra fis megesküdtem. Nem érti? Hiszen már !az Unbewuss,tómban is olyan mély gyö- i keret vert az erkölcsi finnyásság, hogy azzal a szégyennel, amivel a hamis be­lesül etszó jár és azzal a borzasztó szen­vedéssel, amivel atyám esetleges ha­lála járt volna, a hamis kártyázásért példásan meg akartam magamat bün­tetni, még pedig a rendkívüli, hogy ugy mondjam,: spártai jellemek drákói szi­gorával. hiszen mint már kifejtettem, a hamis kártyázásért nem is leltéi engem felelőssé tenni. Én: Ez mind szép. De ön pofonvágta azt a szegény öreg ruhatáros asszonyt. ö: Nem érti? Az anya-komplex. Én érteni, én kianalizáltam. Mikor az az öregasszony azt állította, hogy én csak tízezrest adtam váltani, nem százast, akkor az én Unbewusstomban az anyám képe merült fel és öntudatlanul egy motorikus erő mozgatott azon cél felé, hogy bennem anyám Iránt egy forró bünbánat ébredjen. Az az öregasszony az öntudatom küszöbe alatt az anyámat helyettesítette, én tehát nem őt vágtam pofon, hanem az anyámat Én: így még szebb. Ön egy aljas I fráter. Ö szelíden): Milyen naiv. Nem érté j Ha .az anyámat vágtam pofon, mtért j tettem ezt! Hogy ezt a tettemet meg- [ bánhassam és a bünbállatomon, mim lelki életem biztositó szelepjén át az anyám iránt való imádatom napfényre kerülhessen. Innen láthatja, hogy én mennyire imádom az anyámat. Az ön­tudat alatt, jól értse meg. Tehát nem­­csakhogy imádom, hanem még csak sej­telmem sincs róla, milyen nagyon imá- - dóm. És maga ezt ítéli el. (Gyengéden.) Belátja már, mekkorát tévedett? Én: Azt nem látom be, h így ha ön. ilyen érdekes pszichopatológiai eset, j mért nenn megy el egy szaktudóshoz’ ; ö: Voltam. (Nemes, bö!cs megbocsá-1 táska!.) Kirúgott, Én: Na lássa. Ö: Mit lássak? Hát még mindig nem jj érti? Hiszen öntudatlanul éppen azért mentem oda, h gy kirúgjon és err/e! a botránnyal helyreállítsam az erkölcsi mérleget magamban (A nagy emberek őszi derűjével.) És mikor ilyen tiszta harmóniával itt állok, akkor maga pi­szék csirkefogónak nevez. Ez a baj ma­rknál íróknál. írnak. írnak és fogal­muk sincs az emberi leiekről. (Hossza- . san elnéz, maid szeretettel a v,államra j iit.) Nem baj no. Azért maga nagyon f kedves ember. fíarsányi Zsolt A r-ombontanitőno-képzőeg-yiV tankra 'ngyükossági kísérletet kővetett el Somborb T jelentik: Véres szerelni ' ragédia játszódott le vasárnap Sombor­ban : Mráv jován, a sombo i tanitónő­­kép ö intézet fiatal tanára S-vetoz r Milctics-ucca 49. szám a'att levő laká­sán meübelöítc magát. Allapo a éiet­­ves -élyes. A mostari származású tanárt, ak m'ndőssz huszonöt éves, az idei tanév elején Derventáról helyezték Somborba. Mráv az utóbbi időben buskomor lett és üldözési mánia jelei mumtkoztak táj a. Idegbaját ismerősei an ak tulajdon o'­­ták, hogy a tanár beleszeretett a tanitó­­nőképzö eg, ik másodéi folyambeli, tizen­­hatéves növendékébe. Vasárnap délben Mráv a lakáséin revolverével kétszer mellbelőtte magát, majd véresen kiro­hant az uccára, ahol összeesett. A já­rókelők rés-esi ették az első segélyben, majd a kórházba s'állították. Lakásán icvelet találtak, ameybsn azt írja, hogy azért akar meghalni, mert szerelmes egyik tanítványába és egyébként is te­hernek találja az él tét, mert ugy érzi, hogy a tanári kar is rosszindu a tál van vele szemben. Az Öngyilkos tanár állapota rendkívül súlyos és nem biz -ak fe’gyógyul s iban. Uj vasútvonal épül Sombor—Beog ad é Sombor« Budapest között Beogrüdból jelentik: A közleke­désügyi minisztérium nagyfontossá­­gu tervezetet dolgozott ki uj vasút­vonalak' létesítésére, amely terv megvalósításának mérhetetlenül nagy jelentősége lesz a Bácska és az egész Vajdaság gazdasági életé­ben. A terv szerint Beograd és Szombor, között közvetlen vasúti összeköttetést létesítenek Novisza­­don át, továbbá ezzel kapcsolatban uj vasútvonalat nyitnának meg Som­bor és Budapest között Rigyicán ke­resztül. Ez utóbbi vonal létesítésé­hez, — a régi vonalak felhasználá­sával, — mindössze csak két kilo­méter uj sínpár lefektetése stük é­­gcs. Ilyen módon a B ec.e rád-Szom­­bor közötti ut három órával megrö­vidülne és az ut csökkenne Beógrad és Budapest között is. Ezen az út­vonalon le lehetne bonyolítani a Vajdaság és Szerbia északi, Ma-' gyarországon keresztül irányuló áruforgalmának nagy részét is, az eddig használt Szubotica-kelebiai vonal elkerü ésével. Ennek különö­sen gabonakereskedelmi szempont­ból van nagy jelentősége és Szom­bor, mint a Vajdaság gabonakeres­kedelmének középpontja, még emelkednék fontosságában. A terv­hez már a hadügyminiszter is hoz­zájárult. Az uj vonal megvalósítása, — amely a szomboriaknak már régi I ivánsága volt — elsősorban Tril­­kovics Márkó miniszterelnök-helyet­tesnek, a szombori kerület volt képviselőjének és radikális-párti lis­tavezetőjének érdeme, aki e tekin­tetben erősen exponálta magát a kormánynál. Szerb vendéglő nemzet' ételekkel a párisi diák­­negyedben A „haclavau és a „csuuecs“ Paris, január utolján (A B. N. kiküldött tudósítójától) Kóborlásaim közepette a diáknegyed egy kedves, romantikus kis iiieilékuccá­­jában a rue Serpeauer-en ráakadtam a pá­risi szerb vendéglőre. A törpe homlok­zaton a francia felírás mellett cirül be­tűkkel van kiírva »Hotel Restaurant« és a tulajdonos neve: »Viguler«. Bizony ez nem igen szerb hangzású, de a tu­lajdonos tömzsi kis felesége, aki az asztalok között sürgö-forog, szerbül be­szélget a vendégeivel. Már akivel le­het, mert az asztalnál helyet foglaló vegyes társaságnak csak kis része ju­goszláv. Van ott aztán minden egyéb náció: magyar, francia, amerikai, néger, sőt még cgy-két kínai is szemléli dupla pápaszeme mögül a kétnyelvű étlapot, amely franciául és cirill betűvel szer­bül van megírva. Ebben a kis vendéglőben állandóan lehet kapni minden jellegzeies szerb ételt. A diáksereg ezen felül főleg azért jár ide, mert olcsó. Van emellett még egy előnye: mindig ott van az étlapon a »haclava« nevű állítólag délszerb szár­mazású tészta, amely Párisban, a leg­rosszabb sütemények városában cscme­­geszámba megy. Ez a »baclava« hason­lít a bélesréteshez és az ára egy frank (négy dinár) Ehhez arányosan mérsé­keltek a többi árak is: húsétel 2—3 frank, leves 0.50, gyümölcs, főzelék vagy sajt egy frank, úgyhogy öt-hat frankból meg lehet ebédeltli (20 dinár). Ez Párisban a legolcsóbb ebéd, mert a hires 3.75-ös menütől, amely egyes ét­termek speciálitása, minden középeuró­pai ember felfordul. Nyolc óra felé nagy tolongás lesz a kis. vendéglőben. Hangos diáksereg lepi el az asztalokat és a három pincérnek most már az asszonyon kívül a tulaj­donos ur- is segít a kiszolgálásban. Mi­kor ugy egy óra múlva megkérdeni Vi­guler urat, hogy a jó franciás nevével hogyan jutott eszébe szerb kocsmát nyitni a Quartier Latinban, nevetve vá­laszolja : — Nem vagyok én francia kérím, ha­nem szerb . . „ — Akkor pláne mondja el, mert én a jugoszláviai magyar lapnak vagyok a párisi szerkesztője. Rögtöa szerbre tereli a szót. Nem nagy sikerrel.-- Beszéljen csak franciául, most már elhiszem, hogy szerb. Elmondta hogyan jutott a rue Ser­­pentevig. — Beogradban és Nisben dolgoztam a háború előtt. A háború alatt megsebe­sültem és az osztrák-magyar előretörés után Párísba menekültem. itt hosszú ideig állásban voltam, később bérbe­vettem ezt a kis pufikor A feleségem ötlete volt, hogy1 Š2erb kocsmát nyis­sunk. Ö is Nisből származik. Nagysze­rűen tnc! főzni szerb ételeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom