Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-26 / 55. szám
1925. február 26 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi © ss A komáromi Jókai-iumepélyen a szlovák irók is hódoltak a nagy magyar mesemondó emlékének. Bajnak Pál di.. a neves szlovák novellista, tolmácsolta írótársai hódolatát. *A szlovák irók egyesületölek nevében — mondotta- — Jöttem el a nagy magyar író emlékének megünneplésére' .Jókai a. magyar irodalom büszkesége, aki magasra emelte a fejlődési utakat kereső múlt századbeli magyar irodalmat. Szabadén csapongó nagy .képzelő erejével megnyitotta a magyar mcsemondás. uj forrásait, ki világot tárt föl, ej hősökkel gazdagította a képzeletet, hozzájárult az élet, a nyers földi erő nemesítéséhez. Jókaiban a szlovák írók a szépség imádását becsülik legjobban. A történelem sokat javíthat Jókai eszmevilágán, de nagyszerű, örök művészete mindig biztosítja a tiszteletét. A szlovák irók nevében meghajtok Jókai géniusza előtt.« #■ A román kamara legutóbbi ülésén Anghelcscu közoktatásügyi miniszter válaszolt az érettségi javaslat vitája során elhangzott beszédekre, felszólalásában igyekezett kimutatni, hogy a középiskolai törvény módosítása szükséges ‘'’olt, mert a középiskolai oktatás fogyatékos. Néhány jelentést olvasott fel, amelyeket a középiskolai záróvizsgák elnökei küldték hozzá és amelyek* bél kitűnik, hogy a Középiskolákban végzett tanulók nem ismerik a román nyelvet, A diákok — mondotta — legelemibb általános fogalmakkal sincsenek tisztában. Az egyik egyetemi hallgató például, akinek állattani kérdést adtak fel, kémiai formulákkal válaszolt. ' A középiskolák számát eJ-röi ÜÜ4-re emelte a kormány, do nun tudta ellátni ezeket :>z iskolákat képzett tanárokkal. Sándor- József: -Miért 'uiuiesztmt-k a régi bevált s tanárokat? ......... Anghdescur A kisebbségi iskolái«, amelyek közül kivételt- képeznek a szász iskolák, sok kívánni valót hagynak hátra. Hibát követett el a Consiliu! Dirigent akkor, uraikor sok. iskolának nyilvánossági jogot adott. Az iskolák elszaporodása vezetett oda, hogy a tanárok belefáradtak a tanításba és a növendékeket lehetetlen ellenőrizni. Valóságos bűn a kisebbségi iskolákban, hogy nem tanulják, meg a román nyelvet és egyetemekre jönnek ’kedvezőtlenebb feltételek mellett, mint a román diákok. Háromszék és Csik vármegyékből egyetlen diák sem iratkozott be román egyetemre, lument inkább Budapestre mennek. A kamara ezután, a javaslatod általánosságban elfogadta. Az erdélyi Muzeum Egyesület, amely Ugrón Istvánt választottá elnöknek, de megválasztását a kormány megsemmisítette, a napokban tartotta ni tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok csaknem valamennyien megjelentek. A közgyűlést Ugrón István nyitotta meg, aki hosszabb beszédben vázolta azokat az okokat, amelyek elnök társaival egyetemben távozásra kényszeritették, majd ajánlotta, bogy a korelnöki tisztségre Ferenc József unitárius püspököt kérjék fel. Mielőtt a választásokra került volna sor. Vdrady Aurél dr. és ■ Borsos György dr. a közgyűlésnek javasolták, hogy Ugrón Istvánnak jegyzőkönyvileg mondjanak köszönetét. Ferenc József unitárius püspök előterjesztésére ezután megválasztották a jelölő-bizottságot, amely a következő uj tisztikar választását javasolta: elnök: gróf Wass Béla, alelnök: báró Mannsberg Sándor és Torma Miklós, főtitkár: dr. Bity Árpád. A megüresedett válsztmányi tagok helyeire dr. Petres Kálmán, dr. Gaál Kelement. ifi. báró Jósika Gábort, dr. Patay Józsefet és gróf Toidalagi Józsefet ajánlották. A közgyűlés a jelölést egyhangúlag magáévá tette. A választás eredményének kihirdetése után gróf Wass Béla, az uj elnök, megköszönte az Szentéről az a meglépést keltő hír érkezik, hogy a főszolgabíróség megkapta ,a belügyminisztérium rendeletét, amely szerint a horgost hetvenhat magyar család kiutasításai haladéktalanul végre, kell hajlani. Annái kínosabb meglepetést kelt ez a hír, mert néhány nappal ezelőit beogradi munkatársunk azt az információt kapta a BBB. ügyosztályban, hogy a januárban kiadott kiutasiiási rendeletet, amelynek végrehajtását n választásokra való tekintettel felfüggesztették, a belügyminiszter hatályon kivih helyezte és ui ásította a helyi hatóságokat, hogy az érdekeltek áilempolgáisági kérvényéhez mellékelt okmányokat egészítsék ki es terjesszek lel a minisztériumhoz. Mint ismeretes, a kiutasítás elölt élló horgost poigár'ok küldöttségét menesztettek a belügyminiszterhez ebben ez ügyben. A 'küldöttséget tárol Milán szülj <»tjcai deniokrataparti képvißt»!6 és Popovics L. Milán, a Dánokra- Hja főszerkesztője vezették és kiiránta megnyilvánult bizalmat és kijelentette, hogy elnöki tisztségében szigorúan ragaszkodni fog az egyesület tradícióihoz.-# A népszövetségi ligák brüsszeli kongresszusa foglalkozott a hontalanok ügyével. A ligák a következő határozatot hozták: A békeszerződések azon liatározmányalnak magyarázata, amelyek az egykori osztrák-magyar monarchiához tartozott és most uj államukhoz került területek lakosainak állampolgárságára vonatkoznak, súlyos problémákat idézett elő. Egy részről több esetben kettős állampolgárság állott elő, másrészt ezeknek a területeknek nagyon sok lakosa mindenfajta állampolgárságot elveszített. Miután azonban elsőrendű magán- és közérdek, hogy mindenki valamelyik államhoz tartozzék, elhatározták, - hogy ajánlatot fognak tenni ezeknek a nehézségeknek kiküszöbölésére. Végrehajtják a horgos! kiutasításokat Hetvenhat családnak kell elhagynia az országot fejtették előtte azokat az okokét, amelyek s tömeges kiutasítás visszavonását teszik szükségessé. A miniszter az,akkori beogradi jelentés szerint sürgős .intézkedést helyezett kilátásba és a B. B. B. ügyosztályban azt a felvilágosítást adták, "hagy már el is merd a szenlai főszolgabirósttghoz a renddel a kiutasítások érvénytelennésere. Ezzel a hiteles helyről származó értesüléssel sehogy sem egyeztethető össze az a szentéi hir, hogy a föszolgabirőság határozóit rendeletét kapott a kiutasítások haladéktalan foganatosítására. Fokozza az ügy rejtélyességét beogradi munkatársunknak az a föltétlenül autentikus helyről származó legújabb jelentése, hogy a B. B. B. ügyosztályban nem tudnak a hargitai kiutasítások újabb elrendeléséről és fenntartják ezt az információt, kogy a belügyminisztérium a küldöttség kérésének megfelelőm f. .[függésé lelte a januári rendelet érvényéi az ói deleltek ó Siam polgárságának rendezéséig. Elkészült az uj sajtótörvény A törvényegységesiíő miniszter expozéja az újságírók előtt Beogradból jelentik: Srskics törvényegységesítő miniszter szerdán délután fogadta a sajtó képviselőit és ismertette velük a kormány által kidolgozott uj sajtótörvény tervezetét, amelyet a minisztertanács már elfogadott és amelyet csütörtökön terjesztenek a király elé aláírás végett. A miniszter elmondta, hogy a javaslat kidolgozásánál, főleg a francia sajtótörvényt vették alapul. Felhasználta ezenkívül az uj osztrák és német sajtótörvényt is. A miniszteri expozé a következőket tartalmazza: Szabad sajtó Az uj sajtótörvényt a parlament rövid eljárás utján fogja tárgyalni, Ez a törvény egységesíti a sajtóeljárást az egész országban, mert most tudvalévőéi! több sajtótörvény van érvényben. A törvény szigorúan az alkotmány rendelkezésein alapul, amely szerint a sajtó szabad. Semmiféle preventív intézkedéssel sem szabad a gondolatoknak sajtó utján való terjesztését megakadályozni. Preventív cenzúra csak háború és mozgósítás esetére van megengedve, aminek a módját a törvény külön megszabja. Az alkotmány egész sor elvet állapított meg. amelyek alapján a sajtó szabadságát megvédi a visszaélésekkel szemben és megakadályozza a sajtószabadsággal való viszszaélés.t is. Az alkotmány 13-ifc szakasza értelmében be lehet tiltani a nyomtatványokat, ha az uralkodó és a kirá- JyDliáz tagjai, külföldi államok uralkodói, vagy a parlament ellen irányuló sértéseket tartalmaznak', vagy pedig közvetlenül felhívják a polgárságot, hogy erőszakkal változtassák meg az alkotmányt, vagy az országos törvényeket és ha a közerkölcs ellen súlyos sértéseket tartalmaznak. /: tekintetben a rendes bíróságok döntenek. Az alkotmány proklamáltá a szerzőnek, szerkesztőnek, kiadónak, nyom dásznak és terjesztőnek a felelősségét is. A gondolatok sajtó utján való szabad terjesztése nem jelentheti a biintetőtörvénykönyvbe ütköző bűncselekmények megengedését. Lapalapit ás elé semmiféle akadályt nem lehet gördíteni. Csak a hatóságnak való bejelentés kötelezettsége áll fenn. ez azonban csak adminisztratív intézkedés. A szerkesztő személye Szerkesztőnek azt a személyt kell te-« kinteni. aki a .lap szerkesztői része felett rendelkezik és iránya felett dönt, vagyis aki a lapot ténylegesen szerkeszti. Szerkesztő nem lehet képviselő, mindaddig, amíg mandátuma tart, son olyan egyén, aki ellen vizsgálati fogság van elrendelve, sem pedig olyan, aki nyereségvágyból elkövetett vagy közcrk.ölcs elleni bűntény vagy vétség miatt el var. ítélve. A szerzői jogot c törvény megvédi minden a lápokban vagy időszaki sajtótermékekben megjelent cikkre nézve. Külföldi lapok vagy folyóiratok behozatalát a törvénj' megengedi, ha azok nem tartalmaznak az alkotmány 13. és 138. szakaszába ütköző bűncselekményt. Ma azonban e lapok Írásmódja az ország érdekeibe ütköznék, a belügyminiszter betilthatja behozatalukat. A lapbetiltás Az alkotmány 13. szakaszában körülírt lapbetiltást az elsőfoku illetékes hatóság végzi, azonban ez a hatóság köteles huszonnégy' órán belül bejelenteni a betiltást a bíróságnak, amely ugyancsak huszonnégy órán belül köteles azt jóváhagyni vagy megsemmisíteni. A hatósági betiltás, illetve a betiltó bírói végzés ellen felsőbb bíróságoknál panasznak van liefere. A helyreigazítás A lap szerkesztője köteles elfogadni és kinyomatui minden hatósági helyreigazítást, ha az nem több, mint kétszer olyan hosszú a helyreigazított közleménynél. Ugyancsak köteles leközölni a szerkesztő magán vagy jogi személyek helyreigazítását is, ha azoknak neve; élete vagy munkássága a helyreigazított közleményben meg vájt említve, A helyreigazítást két napon belül díjtalanul kell közölni, azon a helyen, ahol az eredeti közlemény megjelent. Nem köteles a szerkesztő közölni a helyreigazítást, ha azt nem az,, a személy irta alá, akinek a neve az eredeti közleményben meg volt említve, továbbá, ha a helyreigazítás terjedelme az eredeti közvéleménynek több mint kétszerese. ha a helyreigazítás bűncselekményt tartalmaz, végül ha a helyreigazítás más nyelven van ina. mint az eredeti cikk. .A büntetőjogi felelősség chc Az alkotmány elrendelte a szerző, szerkesztő, nyomdász, kiadó és terjesztő felelősségét, nem jelölte azonban meg a felelősség mértékét és sorrendjét. Az 1tj sajtótörvény kombinált rendszert alkalmaz. Az alkotmány 11 és U?. szakaszában körülírt esetekben mindanynyíah felelősek; szubjektív felelősségük mértéke szerint. Egyéb bűncselekmény esetén a fokozatos felelő: tég elve érvényt'. vagyis az iró felelős mindazért, amit aláirt. .» szerke ;á< azért, ami aláírás nélkül jelent meg. a nyomdász az; esetben, ha nem tudni, hogy ki .a szer-, ző és szerkesztő, vagy ha valamely' nyomtatvány a nyomda jelzése nélkül jelenik meg. A kiadó annyiban felelős, amennyiben aktivén vett részt 3 bűncselekményt tarfal#-r0 publikációban, vagy ha a kötelező gondosságot elmulasztotta. A terjesztő és eladó akkor felelős, ba nem tehet megállapítani, hogy ki nyomatta a nyomtatványt, vagy ha olyan .sajtóterméket terjesztenek. amelynek terjesztése e törvény, alapján tilos. A kártérítést és költségeket az elitéit személyén hajtják be,' ha ezt nem lehet,, akkor a kiadón vagy, a nyomdászon. Egy év után elévül a sajtóvétség Minden törvényszéknél külön vizsgálóbíró fog működni a sajtóvétségek kivizsgálására és kiilöu sajtótanács, hogy az eljárás minél gyorsabb legyen. A vádiratot huszonnégy órán belül kézbesíteni kell a vádlottnak, aki arra öt napon belül köteles válaszolni. A bíró-. ság .a válasz . beérkezése után határoz afölött, hogy elrendeli-e a főtárgyaidat, vagy pedig további vizsgálatot tart szükségesnek. 'A bizonyítékok előterjesztésére négy .nap . határidőt szab a javaslat. A bíróság a tanuk kihallgatását öt napon belül köteles lefolytatni. Ha tanuk nincsenek, a főtárgyaidat ugyancsak öt napon belii! kell kitűzni, ha tanuk vannak, akkor tíz nap erre a határidő. A vádemelési jog a nyomtatástól számított egy éven beliil éyüj, el. A másodfokú bíróság tizenöt napon belül köteles elintézni a sajtóügyeket. Azok a bírók és bírósági szervek, akik a kijelölt határidőn belül nem folytat-, jak le a vizsgálatot, vagy nem határoznak, legyekül eljárás áld esnek. Ugyanez érvényes a közigazgatási tisztviselőkre is. A büntetési tételek ■ A büntetendő cselekményeket külön osztályozza a törvény aszerint, hogy! azokat a közérdekek ellen, vagy a be-% csüiet ellen követték-e el. A közerkölcs elleni bűncselekmények büntetése három hónaptól öt évig terjed. Rágalmazásnak tekinti a törvény, ha egy. vágj' több fizikai, vagy jogi sze-mélyről olyan valótlanságot állítanak, ■ amely tisztességének, jó hírnevének,: társadalmi tekintélyének, vagy gazda-
