Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-26 / 55. szám

PoStarina piaéenaí

12 OLDAL * ARA 1'|2 DINAR-j* w í

. évfolyafif

Megjelenik juindcK reggel, ünnep etc»

Telefon »zánn Kindőlnvatzl 8—58, .'. Szerkesztőség 5—10

Előfizetési ár negyedéire 135 dinár

Kiadébivatah Subotica, Aleksandrova ni, 1. (Leibach.palou) Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4, (Ro»aU-Foncicre-pa!ota)

Jókai-iiüisepet!

A csehszlovákiai Komáromban — mint a Bácsmegyei Napló mai száma beszámolt róla — vasárnap fény es külsőségek .között tartották meg az országos Jókei-ünnepélyt. A nagy iró szülőhelyén összegyűlt Szlovenszkó 200 magyar intézményének mintegy 300 kiküldötte, az ünnepélyen résztvett a Magyar Tudományos Akadémiának, a Petőfi- és Kisfaluditárssságnak képviselője. Kiküldötte képviselőiét a csehszlovák kormány is, hogy a hivatalos Csehszlovákia nevében hódoljon a nagy iró emléke előtt. Négyezer ember vett részt ,az ünnepélyen.

Olvassuk,'hogy Parisban, Stockholmban, Szófiában is készülődnek Jókai-ünnepre s Jókai emlékét meg fogják ünnepelni az amerikai magvarok is.

Hát itt ?

Hányszor kény szeritett már bennünket fájdalmas aktualitás arra, hogy a magyar kultürmozgajomnak a magyarság politikai rfiöfigahr.ával való elválaszthatatlan kapcsoiatára rámutassunk. J)/ politikai mozgalom nem vezethet sikerre —- mondottuk már vagy százszor '•— ha a közömbösség homokjába fuiad a kuiturmozgalom. Az a kudarc, aminek most lqtt áldozata a jugoszláviei magyarság, haragos igazsággal mutat rá erre a megálispitésra. Nincs már köztünk küötbség annak belátáséban, hogy a magyarság faji összetartozandós&ga egymagában gyönge alap eredményes politikai küzdelem megvívására. De lehet-e a Fuji öntudatot, az együvétartozás érzését, a közös sors lelkiismereti kötelezéseit a kultúra eszközein kivüi mással is parancsoióvá, uralkodóvá, mindenek felett vezérlő gondolattá tenni ? Súlyos eseményeken esett át most a magyarság. Értelmezhetjük, magyarázgaíhatjuk különbözőképen a csatavesztés okait, a magyarázatok nem változtatnak a csatavesztés jelentőségén s nem könnyítik a kudarc súlyát. Ha nem lenne kézenfekvő alkalom, ha nem lenne a magyar kultúrával szemben elsőrendű kötelesség a Jókai emlékünnepély megrendezése, keresve kellene keresni alkalmat arra, mely öszszetereli a szétszórt magyarságot, mely lelket ver a lelkűket elvesztettekbe s hitet önt a hi tétlenekbe. A február 8-iki csatavesztés után impozáns és méltó Jókai-ünnepély — valóban el sem lehet gondolni megfelelőbb Retablierungstationi, a cselekvés különb programját, nagyszerűbb újrakezdést. De ki gondol Jókaira ? Jókai nem ir egyik vajdasági magyar lapba sem s igy kiesik

egyik-másik vczérpcUiikas érdek iődésének körén. Most bűnbakot kell keresni, el kell vakítani a szemrehányó tekinteteket s a vádak és számadások égő betűi elé a rágalmak pókhálószövetét keli tartani. I<i törődik ma Jókaival? inkább múljon el a nagyszerű alkalom, mely még össze tudná terelni a magyarságot, mely még tyl tudná békiíeni azokat, akik csak szavakkal hadakoznak, de akiknek magyar érzése, testvérsorsa egymás ellen' nem fordulhat ellenségként. De ez a szombori bennszülöttek-nek nem jut eszébe.

A .magyarság politikai szervezetének kell megvalósítani azt az intézményt, mely meg fogja indítani a magyar kulturális mozgalmat. Do amíg ezt az intézményt nem hívják életre, minden magyar közületnek ki keli venni részét a magyar kultúra s vele: az egye temes emberi kultúra kötelezéseiből, Az elmúlt évben Becskereken is, Szuboticdn is tartottak irodalmi ünnepségeket. Bármilyen tiszteletre és elismerésre méltóak voltak is ezek az ünnepségek, csak azoknak ünnepe volt, akik a szuboticai Népkör, vagy a Torontáli Kaszinó szűk termeibe befértek, Jókai előtt most a kulturvilág borul lo hódolattal és idegen Írók, idegen nyelven emlékeznek meg a XIX. század második felének legnagyobb romantikusáról. Olyan ünnepélyt kell tartani itt is, ami méltó lesz Jókai egekbe nőtt nagyságéhoz s méltó reprezentánsa lesz a jugoszláviai magyarság kulturképességének.

Amit megtesznek n Szófiába szakadt magyarok, amit megtesznek a párisi francia írók a magyar iró ünneplésében, Jugoszlávia magyarsága ázt sem teheti meg? A politika csatavesztettjei csataveszíettjei lesznek a magyar kultúrának is?

. —.———

iÜlfandó politikai egyesülésbe tömörültek a blokk pártjai

Az ellenzéki pártszövetség- aj neve: a nemzeti megegyezés és parasztdemokrácia blokkja

UhafTfíl,' a vfii

Beogradból jelentik : Az ellen-' zéki blokk vezetői szerdán délután ismét összeülteit,hogy véglegesen megszövegezzék a blokk kommünikéiét. A késő délutáni órákban, amikor a munkával elkészültek, nyilvánosságra hozták a blokk határozatait két kommünikében, amelyek közül az első a következőkép hangzik :

— A nemzeti megegyezés pártjai 1925. február 23., 24. és 25-én megtartott ülésükön az alábbi határozatot hozták:

1. A megegyezés pártjainak képviselői megállapítják, hogy pártjeik a választásokon jóváhagyták a nemzeti megegyezés politikáját és hogy ezúttal kifejezetten azzal a kimondott megbízatással választották meg őket, hogy ezt a politikát végig keresztüivigyék ;

2. hogy azok a pártok, amelyekből a mai kormány összetevődik, a választások keresztülvitelének módja folytán kizárták önmagukat s nemzeti megegyezés kiépítésében való minden közreműködésből. A megegyezés pártjai a parlament jelenlegi öszszetételében sem egyenként, sem együttvéve nem mehetnek bele semmiféle kombinációba a jelenlegi radikális klubbal, mint egésszel, egyszerűen azért, mert ennek a klubnak képviselői a megegyezés elleni jelszóval mentek a választási küzdelembe és még inkább azért, mert a megegyezés partjai\ban tart megválasztott néplcépvise• semmiféle formában sem szankció* * löket, bár köteles volna őket az

nálhaíják a választások lefolytatásának ilyen módját, miután ez ezt je'entené, hogy a jövőben illuzóriusokkd válnának a jogrend öszszes garanciái;

3. hogy minden erőszak, hamisítás ellenére is már világos, hogy a nép többsége a megegyezés politikája mellett van és hogy szabad választások esetén ez a legfényesebben és a legteljesebben kifejezésre jutott volna;

4. hogy a megegyezés pártjai mindezek szerint fel vannak hatalmazva és kötelesek is a megegyezés létrehozására irányuló határozott munkájukat folytatni.

Miután igy letárgyalták az öszszes kérdéseket és megállapítást nyert, hogy a megegyezés pártjai egyetértenek ezekben a kérdésekben és miután külön elaboráíumban megállapították a közös program főbb pontjait, elhatározták, hogy az egyesült pártok állandó politikai egyesülést (Zajednicát) alkotnak a nemzeti megegyezés és parasztdemokrdeia blokkja név alatt, amelynek a következő szervei lesznek : elnök, szükebb és tágabb végrehajtóbizottság és e blokk képviselőinek plenáris ülése.

A blokk második kommünikéja következőket tartalmazza:

— A nemzeti megegyezés pártjainak képviselői megállapítják, hogy a kormány az alkotmány lés a törvények ellenére fogság

alkotmány 88-ik és a házszabályok I0S-ik szakaszának kifejezett rendelkezései szerint szabadon engedni, mihelyt megválasztották őket népképviselőknek. Ezek az alkotmányos és házszabályrendelkezések éppen azért készültek, hogy ne engedjék meg, hogy egy lelkiismeretlen kormány börtönbe vessen népképviselőket olyan számban, ahogy neki éppen megfelel és befolyást gyakoroljon az igazolati&nság és ezen keresztül a parlament végleges összetételére. A megegyezés pártjainak képviselői megállapítják, hogy ez az eljárás minden törvényes alapot nélkülöző, tiszta erőszak és kijelentik, hogy abban az esetben, he a kormány erőszakkal megakadályoz akár csak egy megválasztott képviselőt is abba:!, hogy d parlament munkájában részivé* hessen, a legencrgikusabb rendszabályokat fogjak alkalmazni, hagy megakadályozzák egy ilyen sorsdöntő precedens kialakulását.

Mint a blokk, kommünikéjéből kitűnik, az ellenzéknek sikerüli megőriznie teljes egységét, sót a közös ellenzéki szervezet megalakításával az eddiginél szorosabb kapcsolatot is létesített az ellenzéki partok közölt.

Politikai körökben feltűnést kelteti, hogy a blokk nem közös parlamenti klubot alakított, hanem csak Zajednicúnak (egyesülésnek) nevezi az uj szervezkedést. A blokk egyik vezetője a Bdcsmegyel Niplő munkatársa előtt ezt azzal magyarázta, hogy parlamenti taktikai okokból célszerűbb az ellenzéki pártok külön parlamenti klubjainak fentartása, mert a házszabályok a klubokat különböző jogokban részesítik. így a törvényjavaslatok tárgyalásénál minden párt vezérszónokot állíthat és a külön klubok fentartáséval szélesebb vitát rendezhet az ellenzék, mint ha egyetlen parlamenti klubot alkotna és igy csak egy szónoka szólhatna hozzá a javaslatokhoz.

Az uj szervezkedés elnevezése azt mutatja, hogy teljesítették a Radics-párt követelését és felvették a névbe a ,,parasztdemokrácia‘s kifejezést is.

Értesülésünk szerint az ellenzék a háromnapos tanácskozáson teljesen kidolgozta taktikai programmjét is. Az erről szóló jegyzőkönyvet a konferenciának mind a kilenc résztvevője aláírta.

Az ellenzéki blokk vezetői március 5-ikén újból konferenciát tartanak, hogy a helyzet esetleges újabb fázisaihoz képest in tézkedéseiket megtehessék. A konferencián résztvett pártvezérek nagyrészt szerdán este elutaztak, a Radics-párt megbízottai azonban egyéb ügyek elintézése vé-> gett még Beogradban maradtak-