Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-24 / 53. szám
T925. február 24. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kettészakad a csehszlovák kommunista párt Rendőrspic'ik a párt vezetőségében Prágából jelentik: A kommunista-pár^ belső válsága kiélesedett. A központ1 végrehaitóbizottság által kizárt Bubnik képviselőnek, aki a régi szakszervezeti vezetők közé tartozik, igen sok hive van a pártban, akik minthogy amúgy is elégedetlenek voltak a végrehajtóbizottság működésével, szembefordultak a központtal és kijelentették, hogy a képviselők kizárását nem engedik meg. A kommunista-párt brünsii szervezetének bizalmiférfiai ii!ést tartottak, amelyen Bubnik mellett és a végrehajtóbizottság ellen foglaltak áilást. Az ülésen elfogadott határozatban a pártszervezet megállapította, hogy visszaélve a kommunista internacionale tekintélyével olyan egyének kerültek a párt élére, akiknek múltja és jelleme nem kifogástalan és akik közt sztrájktörő és rendörspipli van. A Bubnik mellé állt frakciónak különösen az nem tetszik, hogy a párt végrehajtóbizottságában a döntő szót mindig a diktátor Seidter kommunista képviselő, volt magyar főhadnagy mondja ki. A briinni bizalmiférfiak a gyűlés után megszállották a kommunista Rovnos szerkesztőségét és nyomdáját és Burián főszerkesztőt, a végrehajtóbizottság emberét, aki egyszersmind nemzetgyűlési képviselő, erőszakkal eltávolították az épületből. A szerkesztőséget a Bubnikfrakció nevében Roncsih képviselő vette át, aki hir szerint szintén bejelenti ki.éoését a csehszlovák kommunista pártból. Warmbrunn német kommunista képviselő nyílt levelet intézett a párt központi • vezetőségéhez, ametyben megírta, bogy kilép a kommunista-pártból, meri szolidáris Bubinkkal. A nyílt levélben a képviselő élesen biráija a pártvezetöséget, amely szerinte olyan emberekből tevődik össze, akik közül egyesek a rendőrség számára spiciiszolgálatot tol jesitenck. A lapok értesülése szerint a kommunista-párt kettészakadása elkerülhetetlennek látszik. letompult bennem, mi:',. nagyobbszerü emóciókra. halta reá lírai érzői iátok renyséeem a minimumra szállt. Innen van, hozv a Cezárovich temetésén sem. nagyon lelkesedtem és a gyászfáklyák színpadias féhylései más irányokba terelték meghatottságomat. Ami itt mind elnémult e vezér ajkán s a bajusza alatt a sok! hatig és fecskeiramlásu szó. ez mind fölcsendült és harsogott tulonnan. nem tudom hogyan, de egy másik ajkon élt! -Ami itt. lefagyva, a lét hivságát dermesztette. mint egy jógkárget a szivemre, az amott feloldatlan zúgott tova. mint egy friss patak hegyek csúcsáról. örökkön zengő dallamokkal. Elkábuiva és tolongva a sok gyászvendég és hierarchiák között, a sok főnökök és gyakornokok, ügyvezetők és "' könyvelők és nénztárnokok között, a sok asszonyáén. atyafiak, főrendek, lordok, bárók s bankvitézek között, hasztalan törtettem a ravatal felé. hogy kegyeletem virágait elhelyezzem, egy csokor dupla szegfűt, amit szeretett!' Óh. Teremtőm. de vájjon kellett is ez ide?! Kellették-e finom száraikon rengő szegfűim e virágrengetegbe, ahol egész letarolt kertek, mezők, őserdők s ceyloni Ügetek minden nyara virult oly barbár fönségben. színekben s méretekben, s My borzalmasan gazdagon a halálnak odaszórva, hogy szinte úgy tűnt. mintha mindezt ő maga kaszáltatta volna le, ő maga rendeltette volna meg velem, '«aga Cezárovich. ezüstszegélyes magaslatáról ! És akkor: ntégegvszer. egy utolsó íondolatban s hűséggel szolgája voltam, aki ezt is elvégeztem, még ezt a halálos virágünnepet is itt! S aztán? Aztán? Már nem tudom. De most már csakugyan nem volt vele semmi dolgom töb- Dé. mehettem már és mentem is. Hogy 'értemj le! azt a másikat a, sgegfübokrétámmal. autón lóháton, zenékén szárnyakon? — lehet! De épp jött. épp jött döcögve szegény, dísztelen hintáján kissé féloldalt fordulva egy magános utón. ugt’ iött. mikor elértem. Az amerikai parlament vizsgálóbizottságot küld Oroszországba Cooiidg-e elnök tanácskozni fog a szovjet elismerésének feltételeiről Washingtonból jelentik: A jövő hét elején Coolidge elnök meg fogja vitatni Kellő g külügyi államtitkárral, Borah szenátorral, mint a külügyi bizottság elnökével és a szenátus több vezető tagjával azokat a föltételeket, amelyek mellett Amerika hajlandó a szovjetkormonnyal az elismerésről tárgyalni. A jelentések szerint valószínű, hogy Borain és a szenátusnak úgynevezett engesztelhetetlen tagjai azt fogják kívánni, hogy az amerikai parlament küldjön vizsgáló bizottságot Szovjet-Oroszor-szágba, mert ' nem lehet helytálló az angol'szakszervezet jelentése. Ez az angol bizottság tavalv járt Szovj et-Oroszországban és az ottani állapotokról paradicsomi képet festett; semmi visszásságot nem talált, holott azóta amerikai szakértők sok tekintetben más tapasztalatokat szereztek. így például tagadhatatlan, hogy a munkabérek Szovjet- Oroszországban lényegesen roszszabbodtak, mint a kapitalista államokban, főleg Angliában, a szellemi nívó és az erkölcsi színvonal a szovjet-uralom óta csak süllyedt, a munkások szakszervezeti mozgalma lehetetlen, szabadságjogokról be? szélni sem lehet. Az egyetlen. arr| kifejlődött, a szövetkezeti vállalkozás, .de az aztán minden magángazdálkodást tönkretett. Azt tapasztalták amerikai szakértők, hogy Szovjei-Oroszországban az állami termelés csődöt mondott, mert tőke hiányában ez a1 gazdálkodás semmire sem mehet, a külföldi tőke pedig nem érezheti magát biztonságban s ezért kerüli el Szovjet- Oroszországot. Iáról. A konfliktus miatt a kérdési levették a tegnapi minisztertanács napirendjéről. Politikai körökben jelentőséget tulajdonítanak ennek az összevészesnek, amely természetesen a sajtó terére is átcsapott. A pénzügyminiszterhez közelálló lapok becsmérlőié® írnak Dúca külügyminiszterről és tevékenységéről, viszont a Dúcával rokonszenvező sajtó élesen támadja a pénzügyminisztert, akinek nem sikerült Románia számára a külföldön hitelt szereznie és mnden kölcsön tárgyalása ku« darccal járt. A kormány cáfolja a bolgár sajtó vádjait Hivatalos kommüniké a bolgár emigránsok működéséről Beogradból jelentik: A külügyminisztérium' sajtóirodája hétfőn a következő kommünikét adta ki:-t- Az utóbbi napokban bolgár részről úgy a bulgáriai, mint a külföldi sajtóban makacsul különböző híreket kolportálnak, amelyekben azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a bulgáriai belső zavargásokat és pártvillongásokat, melyek a fiatár közelében játszódnak le. mi inszcenáljuk és azokat a mi területünkön készítettéig elő a hozzánk menekült bolgár földmivespártiak. “fMindctiekelőtt tudni kell. hogy ilyen természetű események Bulgáriában az egész ország területén napirenden vannak. A bolgár földrnivespárti menekültek száma nálunk naprol-napra emelkedik*és az első kétszázzal szemben számuk most már kétezerre emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy a pártharc Bulgáriában nem csökken, sut állandóan terjed. A mi államunk a nemzetközi jog szerint köteles befogadni ezeket a menekülteket, azonban íéfcgyyerzi és a határról eltávolítja őket és a hatóságok a legszigorúbb utasítást kapták, hogy politikai működésűket kísérjék figyelemmel. Ezeknek a bulgáriai leise harcokban való részvételéről tehát szó sem lehet. Éppen ezért fel vagyunk, hatalmazva annak a kijelentésére, hogy mindezek a bulgáriai és külföldi hírek a lázadásoknak a tni területünkön való szervezéséről koholtak és szemmel!áthaoan t endet ik Dúca romáé külügyminiszter lemondó! r E es konfliktus a külügyminiszter és a pénzügyminiszter közt Bukarestből jelentik: Dúca külügyminiszter, a liberális kormány egyik legtekintélyesebb tagja vasárnap este le mondó tt állásúról. A lemondás egy parlamenti bizottsági ülésen lefolyt konfliktusból pattant ki. A külügyminisztérium reorganizálásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták ebben a bizottságban s a tárgyalás során Bratianu pénzügyminiszter szokatlanul heves hangon támadt Dúca külügyminiszternek és kifogásolta a külügyi képviselet tagjait. — Ezek az emberek, — mondotta — nem felelnek meg a hivatásuknak s a külügyminiszter kreatúrái. Dúca a pénzügyminiszter imparlamentáris kifejezését kikérte w”••tónak, mire Bratianu Vintila még erősebb hangot használt. Dúca külügyminiszter erre izgatottan felugrott a helyéről és indignált hangon szólt a mellette ülő Bratianu Jonel miniszterelnökhöz: — Kérem, méltóztassék figyelmeztetni a pénzügyminisztert, azon fivérét, hogy ne használjon ilyen hangot. Egyben kérem tudomásul venni lemondásomat. Az incidens nagy izgalmat keltett és* Constantinescu kapacitálta Duca-t, hogy vonj# vissza lemondását, de a külügyminiszter erre nem volt hajlandó és nyomban elhagyta az ülést. Az .eset . megértéséhez ismerni kell az előzményeket. A minisztertanács a pénzügyminisztérium kebelében szakbizottságot alakított annak a kérdésnek megvizsgálására, hogy mi módon kellene az egyes minisztériumokat újjászervezni az ügyvitel egyszerűsítése, gyorsabbá tétele és a takarékosság szempontjából. Ez a szakbizottság: szombaton ülést tartott és a külügyminisztérium dolgát tárgyalta. Bratianu kijelentette, hoffv a külügyminisztérium igazgatása rossz és úgy a minisztériumot, mint a külföldi képviseleteket is gyökeresen át kell szervezni. Dúca külügyminiszter >mérgesen ugrott fel és azt vágta vissza, hogy nem tűri minisztériumának ilyen kritikáját, de legkevésbé a pénzügyminisztertől, akinek pénzügyi és gazdaságpolitikai hibáit a külföldön mindig a külügyminisztériumnak kell jóvátennie. — Semmi közöm önhöz ezentut, ámbár ön a miniszterelnök testvére, — rivalt végül Dúca a pénzügyminiszterre s azzal távozott az ülésről. A tegnapi minisztertanácson a német-román konfliktus tárgyalását el kellett halasztani, mert a kormány előzőleg utasította Dúca külügyminisztert és Vintila Bratianut, hogy a legközelebbi minisztertanácson tegyenek jelentést a német birodalmi kormánnyal támadt ellentétek külügyi, illetőleg pénzügyi olda-Kisebbségi Elet « s® Ruszinszkóban történt, az ungvári személyvonaton. Egy magyar kereskedő a kupéban összekerült hazautazó, vidéki magyar diákgyerekekkel;, ultik feltűnő szorgalommal törték a cseh nyelvet Megkérdezte az egyik diáktól: — Miért nem beszéltek magyarul? — Nem lehet — Miért? — Mert megtiltotta a tanitó. A kereskedő nem hitt a füleinek:. Tovább faggatta a diákot. — Mikor? — A műit héten. — És mi történik, ha mégis magyarul beszéltek? — Büntetést kapunk, — Verést? —! Nem. — Hát? — Akit rajtakapnak, az annyi tiz filiert fizet, ahány magyar szót éttér* ki. Sándor József erdélyi magyar képviselő a romáit kamara legutóbbi ülésén í„ éxe,tségi \ i./,c..... urói szóló iőivény javaslat vitája során nagy beszedet Imondott, amelyben szóváíettc a kisefab- Iségi iskolák sérelmeit. .A javaslat — 'mondotta — legsúlyosabb támadás a kisebbségek nemzeti léte eilen. A kimbe ségi füc&uzetek a királyhoz és a kormányhoz fordultak, hogy ezt a javaslatot vonják vissza, a miniszter azonban kijelentette, hogy ezt nem teljesítheti, de a részletekben engedményeket fog tenni. (Anghelescu: Nem, tettem semmivé sem Ígéretei!) A javaslat nem egyéb, mint titkos numerus Idausus a kisebbségi diákok ellen. Hit ez az eljárás fenytafad, akkor a kisebbségek önvédelemből kénytelenek lesznek % belső és a nemzetközi törvények szabályos eljárásainak betartásával sérelmeikéi illetékes fórumok elé terjeszteni.' . Anghelescu közoktatásügyi miiüsztes elnevette magát. Bocu Lever ellenzék« képviselő erre felállt és tüntetőén tapsolt Sándor Józsefnek. Lupu, a Parasztpárt vezére pedig ezt kiáltotta a kormányoldal felé: — Igaza van Sándor Józsefnek! A liberálisok nagy zajjal fogadták aközbeszólást, de az 'ellenzék lehurrogta őket: — Kivándorlási ügynökség eltet protezsálnalt. hogy a kisebbségeket kiűzzék az országból! —- Elveszik a kisebbségek nyelvének jogait! — Mit fog szólni a müveit nyugat mindehhez? * Az utódállamokból Magyarországa repatriáltak statisztikáját most tették közzé. A kimutatásból kiderül, hogy 1918-tól 1924 őszéig az utódállamokból 350.000 ember költözött, menekült, vagy repatriált az uj Magyarország területére. Az uj Romániából tíz adatok szerint 197.000 ember költözött Magyarországba, e2 a szám azonban nem fedi teljesen a valóságot Kezdetben ugyanis a menekülteket nem tartották számon és később a hatóságok minden erőfeszítése meddő maradt ennek a '• hiánynak pótlására. Ha a statisztika 197.900-t mond
