Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-22 / 51. szám
6. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. február 22. Hozományvadász apás Egrj házasság története . Budapestről jelentik: A főkapitányságon olyan bünügjü feljelentésre indult meg a nyomozás, amelyhez hasonló alig fordult elő eddig a rendőrségen. A feljelentés alapja egy visszatartott hozomány, amely a legerélyesebb harcba állította az újdonsült házaspárt és a rokonságot. Az ügy főszereplője, egy Bécsi-uccai selyemkereskedö. Elegáns üzlethelyisége van és neve nemcsak a kereskedők között ismeretes, de jóhangzásu az éjszakai mulatóhelyeken is. A fiatalember nemrég azonban felhagyott az éjszakai szórakozóhelyekkel s minden idejét üzletének szentelte és valami jó parti után nézett. Hamarosan; talált is egyet egy ungvári ur lányában, akinek nagy hozománya volt. A házasulandók annak rendje és módja szerin! megismerkedtek, ezután pedig a jövendőbeli férj igyekezett megismerkedni a hozománnyá]. Tárgyalásba kezdett a jövendőbeli apóssal. Elmondotta neki, hogy rosszul mennek az üzletek, pénzre volna szüksége, adjon valami előleget a hozományra. Az após megértő lélek volt: átadott jövendőbeli veiének 350 millió koronát. Hogy azonban minden eshetőséggel szemben biztosítsa magát, egy bont kért a hozomány előlegről. A házasulandók ezután nagyban készülődtek az esküvőre. A kereskedő felajánlotta a jövendőbeli apósnak, hogy a megállapodás szerint járó staffirungból a felső ruhákat majd ő fogja megcsináltatni, természetesen a jövendőbeli após költségére. Ennek a megbeszélésnek az alapján többrendbeli elegáns ruhadarabot készíttetett, amelynek árával azután üzleti könyvében megterhelte a jövendőbeli após nevére nyújtott hozományszámlát. A »Követel« oldalon állott a 350 millió koronás előleg, a »Tartozik« oldalon pedig az ígért hozomány és a kelengye ára. A házasság januárban megtörtént — az após azonban az esküvő után nem fizette ki a hozományt, mire az uj férj fiatal feleségét hazaküldte szüleihez Ungvárra. A fiatalember ezután tovább várta a hozományt, Ungvárról az apóst, aki azonban minden tapintatos figyelmeztetés ellenére sem jelentkezett. Végre azután nagy késéssel mégis csak eljött. A vő előadta neki, hogy nagyon súlyos helyzetben van, fizetési kötelezettségei vannak, amelyeket nem tud teljesiteni. Kérte, hogy az előleg leszámítása után a még neki járó hozományt fizesse ki. Hosszabb tárgyalások indultak meg, végül is az após azt mondta, hogy majd felhajszol valami pénzt. Másnap meg is jelent a veiénél s elmondta, hogy 200 millió koronát sikerült szereznie, mégpedig úgy, hogy érről az összegről az após váltót ad, a v<5 pedig megfelelő árufedezetet, mert csak ilyen biztosíték mellett lehet pénzt szerezni. Az ajánlatot a vő örömmel fogadta annál is inkább, mert közben elmére külföldről félmilliárd korona értékű sclyemáru érkezett, s azt ki kellett váltania. Megállapodott tehát až apósával, hogy ő a szükséges 200 millió korona értékű árufedezetet kiadja, az após pedig a kölcsönt ennek ellenében felveszi és ezzel a pénzzel kiváltja a vámházban lévő külföldi árut. Ez is megtörtént. Az áru kiváltása után azonban az após nem jelentkezett, de az árut sem küldte el a Bécsi-uccai kereskedőnek. Erre ez felkereste őt, kérte a kiváltott árut. Az após erre elővette azt a bont. amellyel a Bécsi-uccai kereskedő a házasság létrejötte előtt az előlegül kapott 350 millió koronát elismerte s azt mondotta: — Én kölcsön adtam neked 350 millió koronát, fizesd azt vissza, vagy pedig * az árut megtartom magamnak tartozásod fedezetéül. A Bécsi-uccai kereskedőt teljesen meglepte az apósnak ez a néni várt kijelentése. Hivatkozott arra* hogy ez előleg volt a hozományra, a hozomány vödig jár neki, mert hiszen elvette a leányát. Az após azonban ragaszkodott ahhoz, hogy ez kölcsön voli, a bonra nem volt ráírva, hogy az átadott összeg hozományelőleg. Ez a helyzet azután súlyos következményekkel járt a selymesre. Egyrészt elmaradt a hozomány, amelyhez ö már üzleti számításait igazította, másrészt viszont az üzlete majdnem kiürült, mert elveszett számára a kölcsönre adott 200 millió korona értékű árufedezete s a vámházból kiváltott félmilliárd korona értékű áru is, úgy, hogy körülbelül 700 millió korona értékű áruval lett kevesebbje. Ez az áru pedig eladási értékben minimálisan egy milliárdot jelentene. Az eddig bekövetkezett kellemetlenségeket most már az is megíetőzte, hogy a napi bevétel is jelentékenyen csökkent, anynyira, hogy a Bécsi-uccai kereskedő a hitelezőit most már valóban nem tudta kielégíteni és fizetésképtelen lett. Emiatt most feljelentést tett az após ellen csalás címén. A rufcrvidéki panaíaát bizottság vizsgálja tel Berlinből jelenik: A birodalmi gyűlésen a ruhrvidéki hitelek megbeszélése .során Luther dr. birodalmi kancellár a kővetkezőket mondotta: A memorandumból nyilvánvaló, hogy a 700 milliónál arról a teljes összegről van sző. amelyet kártérítésképpen a megszállt vidéken kifizettek. Ebben a kártérítésben összesen 4000 személy, részesült. A megszállt vidékeknek azokat a lakóit kártalanították, akiktől erőszakkal vették el munkájuk eredményét. A főszempont az volt. hogy a megszállt területeken a munkanélküliség elkerülhető és a gazdasági élet továbbra is üzeinbentártható legyen. ,A Micum-szerződések megkötésénél a kormány arra rendezkedett be, hogy körülbelül uj évre a viszonyok rendezettek lesznek. A valóságban a dolgok lassabban haladtak. Jött a kormányválság és a birodalmi gyűlés feloszlatása. A birodalmi gyűlés nélkül az adókat csökkentették. Ilyenformán el keltett intézni a ruhrvidéki kártérítés kérdését is. Félrevezetését jelenti a közvéleménynek az. ha egyesek azt hangoztatják, hogy a kiutalásokban a ruhrvidéki gazdasági életnek csak bizonyos körei részesültek. Stresemann dr. külügyminiszter hangsúlyozta, hogy teljesen lehetetlen volt magyarázattal lénni a nyilvánosság elé arra nézve, hogy milyen megegyezések történtek a nagyiparral a Franciaországgal szemben elfogadandó magatartás dolgában. Stresemann utalt a német ■bányamunkás-szövetség magatartására, amelynek elnöke. Husemann szociáldemokrata képviselő, levélben azt kérte tőle, hogy az ipari dologi teljesítményeket a birodalom fizesse meg. Nem veszik kellőképp figyelembe, hogy nrodezekben a dolgokban döntő jelentősége volt azoknak a külpolitikai szempontoknak, amelyeknek akkor Londonban érvényesülniük kellett. A birodalmi gyűlés ezután elhatározza vizsgáló bizottság kiküldését, amelybe 21 tagot jelölt ki. CSAKIS BÉCSI GYERMEK" ÖCSI ÚJDONSÁGOK meglepő olcsón KÜAUS2EDE bútor és szőnyegáruházában NOViSÁD. 9Ö10 11b tan ni biztosítsa lakását és üzletét BSRWOLDis-féle acél- és faredőnyökkel GYÁR: Iá OVISAD iota j 5$ HÍREK — Zuboiy, Oroszlán és a magyarság Potiorekjei. Úgy látszik, felvonul ellenünk a Szent-Ivánéji álom egész me» nageriája. Tegnap a szamárfej ü Zuboiy akart egyet rúgni, rajtunk, a szamáríejü Zuboiy, aki, azt hiszi, hogy szerelmes belé a szombori , magyarság Títaniája, ma pedig az Oroszlán áll ki a csatasorba s mondja a shaksperc-i sorokat: »Gondolom, reszketnek most vacogó [foggal »mert egy vad oroszlán bőg veszett [haraggal. ■De Gyalu vagyok én, az asztalos, ime.« A »veszett haragú bőgés« nem foszt meg bennünket objektivitásunktól. Elismerjük, hogy Nagy Ödönnek a magyarság politikai szervezkedésének megindítása körül nagy érdemei vannak s nem feledtettük el azt sem, hogy Nagy Ödön sokat szenvedett már a magyarsága miatt Ha ezekért az érdemekért és sajnos, nem üres felelősségvállalásért a magyar párt a legelőkelőbb tiszteletbeli állásra választaná meg Nagy Ödönt, hálájának méltó jelét adta volna. Nagy Ödön azonban aktiv szerepet vállalt a pártban s Nagy Ödönről leghívebb barátai sem állítják, hogy csak egyetlen egyszer tintába mártotta volna a to lat a magyar párt érdekében. Nagy Ödön lelkességében, magyar érzésében, faji ragaszkodásában nincs semmi kivetni való, Nagy Ödön mégis a legkitűnőbb példája a vezérnek, aki nem vezet, a harcosnak, aki nem küzd, a munkásnak, aki nem dolgozik. A semmittevés művészete senkinél sem tökéletesedett odáig, hogy kevesebbet tudna dolgozni, mint amennyit Nagy Ödön tett a magyar párt érdekében. Sántha György dr. közölvén velünk lemondásának tervét, elhatározásának egyik okául a magyar vezetők munkára való restségét jelölte meg. A magyar párt volt ügyvezető elnökétől s jelenlegi egyik alelnökétől, Nagy Ödöntől aligha lehet eltagadni, hogy neki van legnagyobb része Sántha György távozási szándékában. Három spricceres vasárnap délutáni beszéd —» ez a magyar párt volt ügyvezető elnökének kisebbségi múltja. Úgy gondoljuk, ha érhet bennünket szemrehányás valamiért, nem érhet annak részéről, a kinek a munkától való iszonyán sikkadt el a magyar pártvezetőség legtöbb kötelessége. A csatát vesztett vezéreknek ez a vádolva-védekezés szériája kellemetlenül emlékezteti az olvasót az osztrák-magyar hadsereg volt hadvezéreinek memoárjaira. Hötzendorfi Conrad, Arz, Kövess, Auffenberg egymásután adták ki visszaemlékezéseiket, amelyekben bizonyítani szerették volna, hogy ők mindig srvőztck s mások hiúsították meg a végső diadalt. Az osztrák-magyar monarchia elvesztett háborújának ténye mellett mit bizonyítanak ezek a szerecsenmosdaíó próbálkozások. Most is egymásután vonulnak fel a február S-iki csatavesztés Potiorekjei s azt szeretnék a csatavesztés tényével szemben bizonyítani, hogy a vezéreknek nincs semmi részük a kudarcban. Oh, volt terror és volt igazolványkényszer s a terror és igazolványkényszer meggyöngitette a magyarság sorait, de az ellen mindig tiltakozni fogtunk, hogy amikor a magyarság számon kéri az elmulasztott munkát, az elvállalt, de be ‘nem töltött feladatokat s amikor a magyar ■ lelkiismeret számadást követe!, ne mondjanak mást, csak azt, hogy: terror és legitimaci’a. A terror és iegitimacija nem mentesiti az elmulasztott kötelességeket. Az elmulasztott kötelességek, a be nem töltött feladatok hősei legyenek hálásak a legitimacijáért, mert mivel védekezhetnének ha még ez sem lett volna. Nagy Ödön hiába vesz — most először — fáradságot ahhoz, hogy bennünket soha le nem irt mondatokkal, soha nem szolgált törekvésekkel vádoljon. Akiben annyira hiányzik az ítélőképesség s annyira hiányzik a judicium, hogy egy> vele szemben megengedett ártatlan tréfa miatt frontot csinál ellenünk s a magyarság — szerinte is — legelterjedtebb lapját ki akarja zárni a magyarság érdekeinek szolgálatából, az csak vezetői képességének ijesztő hiányáról tesz tanúságot. Nem is a Bácsmegyei Naplót akarja távoltartani a magyar párttói, hanem a magyarság szemrehányását, számadáskövetelését és a felolősségrcvanást. S a magyarság Potiorekjei legjobban tudhatják, hogy erre nekik milyen végzetesen nagy szükségük van. — A vizsgálóbíró hétiéin fiont a letartóztatott párdányi németek fogva tartásáról. Becskerekről jelentik: A üecskereki törvényszék vizsgálóbirája a párdányi véres események ügyében szombaton a vizsgálati fogságban levő Reibel Jakab, Hüpfel János, Porte János,Porte Miklós, Ilk Péter, Schmidt József, Krech Pál, Reibel Márton és Herrla József párdányi polgárokat hallgatta ki. Valamennyien megismételték a csendőrség előtt tett vallomásukat. Kijelentették, hogy nem ők idézték elő az incidenst, részt vettek a verekedésében, a nagy tumultusban védekeztek és ütöttek is, de’ nem tudjak, hogy bárkit megsebesítettek volna. A vizsgálóbiró hétfőn folytatja a kihallgatásokat és azután dönt a letartóztatottak szabadonbocsátása, vagy további fogvatartása fölött. — Nyilatkozat. Kosztolányi Dezső, a Bácsmegyei Napló budapesti munkatársa annak közlésére kért föl bennünket, hogy a „Hírlap“ című szu- I boticai lap február 25-iki számában I megkérdezése ' és beleegyezése nél* I kül közölte le a Bácsmegyei Napló I február 18-iki számában megjelent j! „Az emberiség öngyilkossága" cimü cikkét. Kosztolányi Dezső a Bácsmegyei Napló-val való szerződéses viszonyánál fogva más vajdasági lapba nem ir és nem ad cikket s az ő írásai olyan módon jutnak ezekbe a lapokba, hogy a szerkesztőségek a másutt megjelent cikkeket elorozzák, — Fölmentett városi képviselőtestületi tag. A belügyminisztérium dr. Rabsldn Mátyás szuboticai orvost fölmentette városi képviselőtestületi tagságától. Helyébe Szávics Milán vasutigazgatósági osztályfőnököt nevezték ki. — Olaszország ultimátumszerű jegyzéket intézett Egyiptomhoz. Londonból jelentik: A Daily Telcgraphnak jelentik Kairóból: Egyiptomi és olasz cáfolatok ellenére is igaznak látszik, hogy az olaszok követelték az egyiptomi kormánytól a Dserabub oázisra emelt olasz igény haladéktalan elismerését. A jegyzék erélyes hangja szinte ultimátumszerű és nagy aggodalmat keltett. — Felfüggesztett szuboticai városi adótiszt. A belügyminisztérium leirata értelmében felfüggesztették állásától Csokerlics Milán szuboticai városi adótisztet. A felfüggesztés^ a beogradi törvényszék ítélete alapjan történt, amely szerint Csokerlics Milánt három havi börtönbüntetésre Ítélték. — Meg akarták zsarolni a csehszlovák követséget. Bécsbői jelentik : A bécsi csehszlovák követség feljelentésére a rendőrség letartóztatta faroséit Károly szabósegédet. Az a vád ellene, hogy megjelent a csehszlovák t követségen és tizenöt millió koronát követelt azzal a fényé getéssel, hogyha nem kapja meg akkor botrányos adatokat fog nyilvánosságra hozni.
