Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-20 / 49. szám

to. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1925 február 20, Shackleton menekülése az Antarktiszról 1500 kilométeres csónakul az óceánon Az Antarktisz kapujában — A bálnavadász-állomás >11. y a des déiaites triomphantes á Teiivie des yictoires., — írja Sbaekle­­ton francia életirój,a a nagy angol dél­­sarki kutató -csodálatos kudarcáról a arról az expedícióról, ariLely bár tökéle­tesen meghiúsult, legjobban »mcgmutai­­la emberi nagyságát és nevét öröK időkre bevéste a hősiesség évkönyvei­be.'! Shackleton-nek éppen erről a kalan­dos és hősi utazásiról tudunk idehaza legkevesebbet. Belevtszett a háború még szörnyűbb kalandjába. Csak amikor evek múltával eljutott hozzánk az Endurance lmió drámájának lélekzetfoj­­tóan megrendítő íilrnje. értettük meg, hegy csakugyan — vannak dicsőséges vereségek, amelyek elhomályosítják a legragycgóbb diadalokat. ' Shackleton hajóját, az Endurance-c-t, a jég foglyul ejtette, ösxzemorzsoita. A hajótöröttek kiszálltak a jég hátára, a jég- darabokra zúzódott, elolvadt alat­tuk — az utolsó jégtábláról csónakba szálltak és elvergődtek az Elephant-szi­­getre. Shackleton hatodmagával csóna­kon. nekivágott a zajló óceánnak, hogy segítséget vigyen 22 hajótörött társá­nak. --Csak a végső kétségbeesés su­­galhatfa ezt az istenkisprtő gondolatot. Másfélezer kilométer, jégtáblák zajgása közt, nyitott csónakon! . A Hat Világrész utlciárssorozatában néhány nap múlva jelenik meg Shackie­­ton »Dél« cimü kötete. Ebből vesszük át (némi rövidítéssel) azt a megkapó feje­zetet, amelyben Shackleton elbeszéli, miképen csöppent vissza robinsoni szánt- Kivetettségéből az emberi civilizációba — Dé!-Qeorgia szigetén, - az Antarktisz kapujában«, ahol évekkel később a ha­lál örökre megállította hódító utján a hatodik világrész felfedezőjét. * . . . Husvik kikötőjének hullámos ivü síirtalakulata föltűnt a hajnali pirkadás­­ban. Szótlan némaságban szorítottunk kezet egymással. Úgy éreztük, végére értünk küzdelmes utunknak, Láttuk már a fekete parton megtörő apró hullám­fodrokat,: tipegő pingvineket, a homok­ban elnyúló fókákat. Félhétre járt. Megremegtem az örömtől — nem gözsip hangja volt a.z. ami megütötte fülemet?! A bálnavadász-állomásokon ebben az órában van az ébresztő . . . Izgatottan lestük óránkon a 7 órát, amikor a bálnavadászokat munkába te­jelik. Percnyi pontossággal megszólalt a gözsip. . Soha nem hallottunk édesebb muzsikát. Az első »emberi« hatig, amely kividről, a nagyvilágból, ciháiéit fülünk­be 1911 decembere, óta. Az a sípszó el­mondta nekünk, hogy emberek vannak közelünkben, hajók vannak atrakészeu. talán uapok múlva uíban leszünk visz­­szafeié az Elephant-szigetrc, hogy haza­hozhassuk hajótörött társainkat. Nehéz leírni ennek a pillanatnak a meghatott­ságát. Szenvedés és fájdalom, viharos csóuak-ut, éhség, fáradtság, kimerítő me­netelés — minden feledve volt. Leírja ezután, hogyan bocsátkoztak 1; Iiegyniászókőtéliel kékitgii, meredek lej­tőkön, .szfkorcéve! lépcsőket faragva. Hosszas küzdelem után lejutottak végül a fövény cs tengerpartra. Azután így íólytátja elbeszélését: Ott találkoztunk első jelével az em­beri élet közelségének. Fóka teteme he­vert ott, amelyet kevéssel előbb ölt meg valaki. Csakhamar újabb íókatete­­mekhez értünk. Lőtt sebeik tanuskodtak róla. bogy ember jár a közeiben ... Délután ielkapaszkodtunk az utolsó hegyhátra. A magaslatról megpillantot­tunk egy kis gőzöst, Bálnavadász-hajó sóit, éppen befelé tartott az öbölbe. Ke­véssel később vitorlásban") árbocai buk­kantak föl a kikötőben. Apró emberi alakok vonták magukra figyelmünket. Csak azután vettük észre a strornnessi hálna’ adásr.-áilomás pajtaszerű épüle­teit. Ezen a helyen megálltunk néhány percre és még egyszer kezet szeritől­­tunk meghatót tan. Óvatosan indultunk lefelé a lejtőn, amelynek alján kényelem és meleg vár­nak reánk. * Egyszer csak kellemetlen hang ütötte meg fülünket. Vízesés zuhogása volt. Kétoldalt Járhatatlan, jégszirtek. Sziklához erősítettük kötelünket, az­tán Worsley és én lebocsátortuk Creaut. A kötélen függve egészen beleveszett a zuhatag'vizébe és Iéiek/.et után kapkod­va érkezett meg a vízesés aljára. Utána én siklottam aki a kötélen, maid Worsley. A kötelet nem, szerezhettük vissza. A szekerest leimjitottuk a vízesés tetejé­ről és a hajónaplót is, egyik zubbo­nyunkba burkolva. Ennyi volt az át­ázott ruháinkon felül, amit magunkkal hoztunk az Antarktiszról, amely felé másfél éve kitűnő hajóval, tökéletes felszereléssel és —1 duzzadó reménység­gel keltünk útra. Ennyi volt, amit ma­gunkkal mentettünk — kézzel foghatót. Emlékekben annál gazdagabbak voltunk. Átfúrtuk magunkat a külső dolgok kér­gén. Láttuk istent az ö nagyszerűségé­ben, hallottuk a természet lélekzetvéte­­lét. Kitapintottuk az ember meztelen lelkét. Derrnedten a hidegtől, de könnyű szivvel. boldogan indultunk tovább a báJnavadász-álh más felié. A gondolat, hogy' nők is lehetnek az állomáson, kí­nosan eszínéltetett rá vad külsőnkre. Megpróbáltuk -kihúzni magunkat. Bo­zontos szakadunk nőtt az útban, hajunk ösxzecsapzott. Mosdat lánc k voltunk. Esztendeje viselt ruháink toldötlak-fol­­dottak és szennyesek. Kellemetlenebből festő három, csavargót alig tehetett el­képzelni. Fürgén szedtük a lábunkat, két kis fiúval találkoztunk. Megkérdeztem őket, merre lakik az intéző. Nem feleltek. So­katmondó pillantást vetettek ránk és azzal uccu néki. cliramodtnk. ahogy' a lábuk birta őket. Elértük' a telepet, átloholtunk az ■emésztő ház-on. amely sötét volt be­lül. A ház túlsó végén kijutottunk a sza­badba. Egy öreg. ember vetődött utunk­ba. Meg se várta, hogy kérdezhessünk valamit. Ijedten menekült, mintha magá­val az ördöggel találkozott volna. Kiér­tünk a rakodópartra, az ügyeletes fel sem nézett munkájából. — Itthon van Mr. Sorllc? — kérdez­tem. —- Itthon. --- felelte és ránkmeresztet­­íe a szemét.- Szeretnénk beszélni vele. —- mond­tam. kérdezte, sziget túlsó telé­— Kik aguk? — Hajótöröttek: a ről jövünk. ... Átjöttek a szigeten? --- kérdezte. ílángjából kiérzett, hogy nett) hiszi. De azért elment az intéző házába. Mi követtük. Később tudtam mc.g, hogyan jelentett be bennünket Mr. Serlle-ualc. Azt mondta neki: — Három fnresaképü ember van itt, azt mondják a túlsó partról jönnek. Kinn hagytam őket. (Érthető óvatosság, két­ségkívül.) Mr. Sorllc kijött az ajtóba és igy szo­rított meg: — Nos? — Nem ismer? -- kérdeztem.- A hangját ismerem. — felelte bi­zonytalanul. - Maga a Daisy matróza. —- Shackleton vagyok. — Jöjjenek be. Jöjjenek be. — Mondja csak, mikor lett vége háborúnak? A háborúnak nincs vége ■ felelte. Milliószámra emberek. Európa Lg megőrült. gyilkolják megörült. * egymást Az egész Mr. Sonic vendégszeretete nem ismert határt. Azt sem várta meg, hogy leránt­suk fagyos csizmáinkat, már vonszolt be magával és leültetett meleg, kényel­mes szobájában. Kávét adott nekünk és kekszet, norvég módra, • aztán fölveze­tett az emeletre,, a fürdőszobába. Lcha­­j igái tűk rongyainkat és kéjes gyönyör­rel tisztára sikáltuk, csutakomuaiu-gtn kát. Fürdő után pedig gyönyörűséges ni ruhába bújtunk — az állomás raktárá­ból kaptuk — és megszabadultunk fö­lösleges Üstökűnktől. Aztán következett a 'fényűző ebéd. Mialatt fürödtünk, Sorile kiadta a rendelet az egyik bálna­vadász-hajónak, készüljön föl, hogy még az este elindulhasson a sziget túlsó partján hagyott hárqrri társunkért. A három ember boldogsága határta­lan volt, hogy megmentik őket, de — nem ismerték meg Worsley-t, aki bo­zontos üstökű, 1 nagyszakállu, piszkos csavargóként hagyta el őket és frissen borotvált, kifinomult gentlemanként tért vissza értük, alig két napra rá. Azt hit­ték róla, bálnavadász. Az egyik meg is kérdezte tőle, miért nem jött át senki miközüliink. — Mit beszélsz? —• kérdezte Worsley elámulva. — Azt hittük a Boss (Shackleton), vagy valaki -a mieink közül eljön értünk, magyarázták. — Mi van veletek? — kérdezte Worsley. Akkor kezdtek ráeszmélni, hegy hi­szen a pajtásukkal beszélnek, akivel másfél éve sülve-föve együtt voltak. Május 22-én alkonyaikor futott be a hajó a Stromness-öbölbe. A bálnavadá­szok összegyűltek a parton, hogy fogad­ják a megmentett csoportot és lássák a csónakot, amelyen 1500 kilométert ha­józtunk azon az óceánon, amelyet oly' jól ismernek és rettegnek. Ha visszapillantok ezekre a napokra, nem kételkedem, hogy a Gondviselés vezérelt bennünket, nemcsak a hómezö­­kön keresztül. — a viharkcrhácsoita fe­liér tengeren is, amely az Elephant-szi­­gettt Déi-Gecrgiától elválasztja. Hár­­mincliatárás szakadatlan vándorlásunk­ban. keresztül DóL-Georgia névtelen he­gyein és gleccserein: gyakran úgy tűnt tói nekem, négyen vagyunk, nem hár­man . ., . * Első éjszakánk a bálnavadász-telepen felséges veit. Crean és én Mr. Sorlle házának egyik gyönyörűséges hálószo­bájában kaptunk éjjeli szállást és olyan kényelmet éheztünk, hogy nein tudtunk aludni. Szerkesztői üzenetek «I« K. D„ No\ isad. 1. Az természetes, hogy ha az anya lázas, az újszülött is lázzal jön a világra. Az a iertözés. amely az anyánál lázt okoz. az újszülött szer­vezetébe is átmegy. 2. Kétnapos csecse­mőt is lehet iiidegviz.es lepedőbe csa­varni. hogy a láza megszűnjön. A gumi­lepedőt azonban el ke'l a csecsemőről távolítani. 3. Vau más mód is a. .láz megszüntetésére. 4. A láz. helyesebben az a fertőzés, ami a lázat előidézi, a csecsemő halálát is okozhatja. 5. A cse­csemő egészségi állapota szabja meg. hogy meleg pakolásra van-c szükség. R. V.. Bröd. 1. Bútorozott szoba, két hétre mondható fel. Ha a lakó a fel­mondást uent veszi tudomásul, forduljon a bírósághoz kilakoltatásért. 2. A nagy­korú gyermek kiveheti a ráeső részt á hagyatékból, a kiskorú csak akkor, ha ehhez az árvaszék hozzájárul. I. L.. Mol. A 16. béosztályban lévő tag napi táppénze 27 dinár 60 para. A pénz­tári tag hozzátartozójának nem jár te­metkezési segély. K. VL Maliidios. 1. Az 190-1. évfolyam­­beliek április 20-án tartoznak bevonulni. 2. Hipnotizáláshoz bármely orvosnak jo­ga van. \ Eg.v aranymárka értéke ma körülbelül 14 dinár. 4. Könyvekre nincs behozatali vám. Üdvhaösereg. A kézirat nem került hozzánk. V. K„ Ada. Az egyesület csak akkor kezdheti meg működését, ha a belügy­minisztérium az alapszabályokat jóvá­hagyta. Amennyiben, az egyesület műkö­dését a minisztérium nem engedélyezné, a tagok az előre fizótett dijakat vissza­kapják. R. M„ Becskerek. Ügyének aktáit az államtanács november 10-én 16832. szám alatt áttette a pcjtaüg.yi minisztérium­hoz azzal, hogv a szerződéses postánál eltöltött éveit a rangbeosztásnál vpgyék figyelembe. Seh. M„ Ada. Ha az ügyvéd a tél ro­vására visszaélést követ- ei. fel lehet jelenteni a törvényszéknél, vagy fegyel­mi panaszt lenni ellene az ügyvédi ka­maránál. Moíi érdeklődő. Szőke. Előfizető. Becskerek. Az 1904-es év* ielyambeü hadkötelesek- a lovassághoz március I-éu,' a gyalogsághoz április 20-án tartoznak bevonulni.. K. A folyó tanévre felvét; természet­beni 'illetményeit, ha a tanév folyamán nyugdíjazták. nem tartozik visszaadni. Gombosi, A postatakarékpénztár! be­tétek visszafizetésének • módozatairól 3 most folyó jugoszláv—magyar tárgyaké sok alkalmával döntenek. Sportoló. I. Gróf Károlyi Mihályné­­született Andrássy Katinka grófnő, néhai gróf . Andrássy Tivadar leánya. Gfói Andrássy Gyula a grófnő mostohaapja Az Andrássy-család katholikusi 2. A-Reggeli után Sorlle körülvitt motor­csónakén Huswik-ba. Éber figyelemmel hallgattuk házigazdánk elbeszélését a háborúról. Mintha csak halottainkból éb­redtünk volna rá erre a világra. — erre az eszeveszett világra — időbe telt, amig hozzáidomitottuk elménket ezek­hez a rtgeszerü történetekhez. Nemze­tek vérben-vasban, hősiesség, embermé­­szárlás ... A szemünket dörzsöltük ál­­ínélkcdásunkbau. Nem volt még egy ci­vilizált ember a hat világrészben, aki ily tökéletes tudatlanságban lelcdzett volna a világot megmozgató események­ről, a világtörténelem legnagyobb hábo­rújának két esztendeiéről, mint mi. ami­kor idecsöppentünk a strornnessi bálna­vadász-telepre. „FSORäNTÄ“ krém és szappan h&táxa csodás 561 I.praki*' „SÖA“ dto^enja No"visad Gummi fűzők 350 — dinárlói Haskötő és Graclbalter orvosi r í- ti ti« isrr. Has fűző, Gyomorsroritó, Melltartó, I •• űígi fűzőket divatosra átalakítóié Virág Leontin Aleksandrova ulica 11. Zola-regénvck fiatal lányoknak neu valók. E. M.Báes-.Vionostor. 1. Magyaror­szágba lehet zsírt küldeni. .-V zsir netr esik kiviteli vám alá. Az elvámolás a határon történtje. 2. A postatakarékpénz­tárt betétek kifizetésének módjáról mosl tanácskoznak a jugoszláv—magyar tár­gyalásokon. B. M., Kik inda. Esperanto-tanfolyamot Csaknem minden nagyobb vajdasági vá­rosban rendeznek. Az esperantót könyv­­böl is könnyen meg lehet tanulni. For­duljon egyébként dr. Salamon Frigyes­hez. a subctlcsi erjporantóegyésiilet el­nökéhez (Era Jesc trg). Csantaviri olvasó. Körülbelül 8—9 mil­liárd dinár. I. V. 1. Egy-két hónapon belül végle­gesen rendezik az ügyet. 2. Összefoglalt könyv a kérdezett korra nézve még nem jelent meg. Csak ntemoárszerii j munkák vannak, amelyekből adalékok szerezhetők a kor megértéséhez. R. I. Vig Zsigmond Sándor könyvke­reskedésében útbaigazítják. »Költő«. Az még nem lenne baj. Hogy ön szerelmes, de hogy versbe önti szive bánatát, ez már súlyosbító körülmény, Saiát jól felfogott érdekében arra. intjük önt: az istenért, valahogy imádott ja ke­zei közé ne juttassa- ezeket a költemé­nyeket! Sőt re Use cl. gyújtsa fel őket sürgősen, különben vérmes reményei amelyeket a drága • Ö-<-ve1 kapcsolatban táplál, mindörökre dugába dőlnének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom