Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-20 / 49. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. február 20. CIRKUSZ — Modern legenda — h leáll a fekete hordágy, Temetkezési egyleti, S négy cilindercs úriember A halottat ráfekteti. Pehelysúlyú, — negyven kiló csak — Ebbe nem szakadnak belé .... 5 a gyászmenet elindul lassan A néma sirgődör felé. Lehajtott fejjel bandukolnak. Aztán valaki felsikolt. A gyászbavonl hordágyon . . . nézd. nézd, Váratlanul felült a holt. Úgy ül, mintha nyeregben ülne . . . Úgy ül. . . ne nézz, ne nézz oda . . • ,/l jobbkezében ostor pillog . . . Kantárt szőrit a bal , . . csoda ! A hordagyai megsarkantyuzza . . . Légy ájtatos és együgyü ! Átszellemül a pillantása S csak ennyit mond suttogva : — Gyű ! A gyászbavont hordágy fa-lába Szikrát vet, mint acél kován . . . ... Es felgaloppozott az égbe Ered Tarul szent Mihály lován. dió. Andrássy az atrocitások eliussolásávaí vádolja Bethlent A Somogyi- -Bacsó-gyilkosság adatait Andrássy adta át Bethlennek Budapestről jelentik: A Somogyi* Bacsó-gyilkosság megtorlásának az ügye .egyre szélesebb hullámokat vet. Beuiczky Ödön volt belügymi­niszter több nyilatkozatában jelen­tette már ki. hogy a kezei között le­vő adatokat nyilvánosságra hozza, ha a miniszterelnök feloldja a hiva­tali titoktartás alól. Egyben az egész közvélemény előtt tamiságtételre hivta fel Beuiczky gróf Andrássy Gyulát és herceg W indisch gr aefz Lajost arra nézve, hogy milyen lé­pések és intézkedések történtek an­nakidején nemcsak a Somogyi—Ba­csó-gyilkosság. hanem a többi ki­nyomozott bűncselekmény és atroci­tás megtorlása céljából. • Gróf Andrássy Gyula a követke­zőkben válaszol Beuiczky Ödön fel­hívására: — Beuiczky Ödönnek a Duna— Tisza között elkövetett atrocitások­ról 1922 Julius 15-én elmondott in­terpellációja után kértem Beniczkyi. hogy a további bűntettekről szóló adatait ne hozza a parlament elé, hanem bizalmas közléssel tegye le­hetővé. hogy a miniszterelnök az adatokat megismerhesse, földerít­hesse és megtorolhassa. Bcniczky eleinte nem akarta a tanácsomat kö­vetni. Nem bizott abban, hogy a mi­niszterelnök bizalmas közlés alapján erélyesen fog eljárni. Félt az eltus­­soldstól. Mivel azonban én el akar­tam kerülni, hogy az ország hírneve meghurcoltassek és azt hittem, hogy Bethlen éppen annyira akaria a bűn­cselekményeket megtorolni, mint én. kérésemet mindaddig ismételtem, amíg Beuiczky meghajolt előtte. Windischgraetz és én vállalkoztunk arra. hogy Bethlent felvilágosítjuk. • A budai hegyek között lévő villájában kerestük fel gróf Bethlen István miniszterelnököt — folytatta gróf Andrássy Gyula •— és ott átad­tuk neki Mattyasovszkv György rendőrfőkapitány Mlönböző bűncse­lekményekről szedő összefoglaló be­adványát. amelyben az egyes ügy­darabok hivatalos száma is benfog­laltatott. De nem adtuk át a Benicz ky birtokában lévő különböző'jegy­zőkönyveket. — A miniszterelnök éréi vés eljá­rást ígért, de az Ígéret beváltásáról azóta egy szól sem hallottam. Nem g tudom, hogy később mi történt ez I ügyben. Mattyasovszkv jelentését visszakaptam a miniszterelnöktől és a- jegyzőkönyvekkel együtt hosz­­'szabb idő. múlva visszaadtam azt a Beuiczky Ödönnek. Éles harc — a leszerelési bizottságban Összeütközés az angol és holland delegátus között Géniből jelentik: A Népszövetség leszcrerelési bizottságának szerdai ülésén éles összeütközés történt az angol Mac Nei.ll s a francia Jouhaux és a holland Oudegeest között. Az összeütközés olyan éles volt, hogy egy pillanatra az egész bizottság fennállását veszélyeztette, jou­haux és Oudegeest az eredeti tervezet­hez módosításokat javasoltak, erre az angol Mac Ncill kijelentette, hogy mó­dosításokat azok, akik nem tagjai a Népszövetségi Tanácsnak, nem tehetnek. A francia Paul-Boncour közvetíteni pró­bált az ellentétes álláspontok között, de az angol delegátust nem lehetett el-. téríteni álláspontjától. Erre azután a bizottságnak azok a tagjai, akik a Nép­­szövetségi Tanácsnak is tagjai, külön tanácskozásra vonultak vissza. ,. A teljes ülés este nyo'c órakor ült ismét össze és minthogy az angol kor­mány delegátust most sem lehetett állás­pontjától eltériten i, a bizottság az eredeti tervezetet fogadta el minden módosítás nőkul,"de Jouhaux és Oudegeest a Népszövetségi Tanács elé fognak for­dulni, hogy ezt a helyzetet tisztázza, mert hiszen igy ez. a bizottság volta­képpen nem egyéb, mint maga a Nép­­szövetségi Tanács. Itői függetlenül megindult az örökséget !megtámadó per és a perek egész légiója követte az örökségi pert. Október 29- érc volt az örökségi per kitűzve, de imár akkor mindkét fél kérte az elha- Jlasztást,. mert mindkét fél célszeriibb­!uek vélte egyezségi tárgyalásokat indí­tani. Az özvegy minden követelése ki­elégítésére 30 millió dinárt kért, ezzel szemben a Schönborn-lednyok a végren­deletben az özvegyet megillető részeit leiül éri 350.000 dinár valorizált apa­názst ajánlottak fel. Az egyezség Mindkét fél egy-egy meghatalmazot­tat delegált az egyezkedési tárgyalások folytatására. A Schönborn grófnőket az idősebbik bcHönborn-icány ura: ' Palla­­viehino Alexander örgróf és az özve­gyet llervay Ferenc magyar tábornok képviselte. Antikor már az alap meg volt, a két fél három-három ügyvédet és pedig’ a •Schönborn grófnők dr. Aides Sándor noviszadi, dr. Jeszenszky Géza budapesti és dr. Ralis Károly írttavai, az özvegy dr. Stiefelmayer Károly ka­iul, dr. Zsigmondy Béla budapesti és dr. rrankovszky János trnavai ügyvédeket bízták meg az egyezség pcrfektiiálásá­­tval. A tárgyalások Budapesten két tél­ies héten folytak és kedden fejeződtek be. A megállapodás szerint až özvegy, végkielégítést kap, amelyet az örökösök négy éven belül egyenlítenek ki, azon­kívül a budapesti lakást, drága műkin­cseivel. a vagyontérő ékszereivel és egyéb nagyértékü ingóságokat. A per költségei hir szerint negyven millió dinárt tesznek ki. ... —-------.«naeaom-«..---------Egyezséggel végződött a Chottek-uradalomért folytatott örökösödési per Végkielégítést kap gróf Chottek Regsó’ özvegye Negyvenmillió dinárra rúgnak a perköltségek A több száz millió dinár értéket kép-1 viselő Clióttck-örökségért cve.k óta hú­zódó családi pör e napokban a felek megegyezésével véget ért. Gróf Chottek Rezső özvegye, született Ráday írnia grófnő és néhai ifjabb gróf Chottek Re­zső nővérének gyermekei: Pallavicliino Alexander őrgrófué. született Scböhborn Mária grófnő és Schönborn Johanna grófnő végrendeleti örökösök egycssé­­get kötöttek, amely szerint idősb gróf Chottek Rezső özvegye nagyösszegü ]végkielégítést kap. A futaki és korompai uradalom örökösei • Mintegy harminc évvel ezelőtt halt lines gróf Chottek Ottó, aki fivérével, ■idősebb gróf Chottek Rezsővel a futaki i uradalom tulajdonosa volt. Ottó gróf végrendeletében a tulajdonában colt , birtokrészt is ifjabb Chottek Rezsőre j hagyta, csak az élvezeti jogot tartotta jfenn fivére: idősb Chottek Rezső gróf I számára. 1903-ban az öreg gróf meg­halt és három örökös maradt utána, Ileányai:, gróf Schönborn FerEnenc, szü­­[letett Chottek Gabriella és másik Icá­­[nya Chottek Henrietta grófnő,, továbbá Igróf Chottek Rezső. Az öreg gróf úgy I végrendelkezett, hogy az egész vagyon légy kézben maradjon és ne kerüljön fcl­­j osztásra. így az egész vagyont ifjabb I gróf Chottek Rezső örökölte és a leá­­jnyai csak a köte'es részt kapták. A jvégrendelet szerint, amennyiben fia fér­fiutód nélkül lilna el. a vagyont gróf Schönborn Gabriella legidősebb fia kup­ija meg. Harc az örökségért ! Ifjabb gróf Chottek Rezső 192.1. októ­ber 11-én halt meg. Halála előtt előbb : 1915-ben, majd 1918-ban sajátSezSileg irt, terjedelmes végrendeletében egész ' vagyonát nővérének Schönborn Gabriel­la grófnőnek leányaira: Máriára és Jo , barmára hagyományozta. Ózvegj ének, akivel zavartalan házasélctct élt. - a I futaki kastélyban örökös lakhatási jo­­igot, a konyhákért egy részét, 6 lovat, jó tehenet, 6 sertést, 3 kocsit, 3 pár !ó­­jszerszámot, 300 méter tűzifát, a majd­­jnein üres borpineét és ezenfelül évi 48.000 aranykoronát hagyott a fantasz­tikus vagyont reprezentáló futaki és ko- I rotnpai uradalmakból. A többit, — köz­te 142000 bold szántóföldet Futakon, 7000 hold erdőt Cserevicsen ésóOOOh' ld erdőséget Nestinben, összesen 27.000 holdat, felszereléssel, élő állatokkal és kastéllyal — a Schönborn-gróilednv ok kapták. A grófot végrendeleti intézke­désénél az a szempont vezette, hogy á grófnő jóval gazdagabb volt, mint az ura és Így a futaki uradalomra nem veit ráutalva, A grófnő 1913-ban nagy­bátyjától. gróf Bergentő! Aszódon 4000 hold földet és a Wien melletti Aspan­­gen 1000 hold erdőséget és száz szobás csodásán berendezett kastélyt, óriási ér­tékű értékpapírt, mesés vagyont jelentő ékszert és igen sok készpénzt örököli. A szombori árvaszék és a magyar igazságügy-miniszter még 1905-béir jóvá­hagyta azt az Újvidéken megkötött egyezséget, mely gróf Chottek Rezső és nővérei közt jött létre, és amely sze­rint. ha a gróf gyermektelenül halna el, az apai vagyont. — a. futaki. csercvicsi, nestini uradalmak felét, — Schönborn Gabriella leszármazottjai örökhk, —- te­kintet nélkül arra, hogy fiuk vagy leá­nyok. Az ifjabb gróf Chottek Rezső-fé'.c ké­sőbbi végrendeletek azért nem intéz­kedtek az apai vagyon örökléséről, mert arról már ez az egyezség intézkedett. 1921-ben ifjabb gróf Chottek Rezső halála után a két nővér az özvegy tud­tával a futaki uradalmát birtokba'vette és ezt a bíróságnak be is jelentette. Röviddel utóbb az özvegy meggon­dolta magát és ő is birtokba vette a ín­­laki uradalmat és ezt a bíróságnak be­jelentette. A bíróság egyik bejelentést sem vette tárgyalás alá. Így akkor már ketten vették birtokba a futaki sok ezer holdas birtokot. Chottokné a hagyatéki tárgyaláson megtámadta ura végrende­letét azon a einten, hogy férje vallási őrületben szenvedett és így beszámít­­hatatlan volt, amikor a végrendeleteket irta. Az öreg gróftól örökölt vagyonrész örökségi érvényességét elismerte. Az özvegy magának követelte a mesés va­gyont érő családi diadémot és riviére-t, a család többi ékszerét, továbbá 7 láda sziueziistöt és 10 millió aranykorona é rtékti é rt ék papi rókát. Ainig a perek megindultak, —• egye­dül a hagyatéki leltározás 2S millió di­nárba került, — a/, agrárreform a 14.000 holdas futaki szántóból 13.500 holdat el­vett. a korponai 3000 hold földből is 744 holdat kisajátítottak. Közben a per­költségek és a hagyaték költségei ni ár ■55—40 millió dinárra szaporodtak. Az első bírói döntés A megindult megállapítási perben az 1. fokú bíróság a Schönboni-leányok, a felsőbb bíróságok az özvegy igaza rnel- Ilett döntött és Így az özvegy volt jog­erősen birtokbanleyőnek tekinthető. Et-Nem engedélyezik Beregi szombati s/avaloesijét A magyar kultuszminiszter nem engedi át a Zeneakadémiát Budapestről jelentik: -Szombaton este a Zeneakadémia nagytermében akarta megtartani Beregi Oszkár a múltkor elgáncsolt estélyét. Az aka­démia gondnoksága azonban nem adta át a termet, azzal az indoko­lással. hogy a kultuszminiszter in­tézkedett így. Dr. Molnár Dezső, a Szinusz-szövetség igazgatója felke­reste Klebelsöerg* * Kunó gróf kul­tuszminisztert, hogy felkérie a Ze­neakadémia nagytermének átenge­désére. a kultuszminiszter azonban, .a következőképpen utasította el a terem átengedésére vonatkozó ké­relmet: — .4 Zeneakadémia (lisztemét nem engedem rít Beregi Oszkár hangversenyére. Nem engedtem át a eKsztcrmet akkor sem. amikor a szo­ciáldemokraták Marx emlékét akar­ták megünnepelni itt. Nem enged­ném át az ébredőknek sem. Egyszó­val sem a jobb-, sem a baloldali szélsőségeseknek nem adom át a Zeneakadémiát. Kénytelen vagyok .saját felelősségem tudatában a rend és közbiztonság érdekében megta­gadni a terem átengedését. Nem en­gedem meg, . hogy ez a díszterein összeütközések, véres verekedések színhelye legyen, mert csakis művé­szi előadásokra adható bérbe. Beregi Oszkár előadásának ren­dezői arra nem is számítanak, ltogv a fővárostól megkapják a. Vigadót. Beregi azonban szombaton délután mégis a közönség elé akar lépni és pedig a Pesti Lloyd-Társulat Mária Valéria-uccai dísztermében. Az engedély magadásáról a rend­őrség eddig még nem döntött, mert Kakovszky Iván béiügvminisztcr magának tartotta fenn a jogot, hogy a szavalóest megtartása ügyében döntsön. I (komi ellen vittael, M j Ha nem Julia“ leal élvezel §j

Next

/
Oldalképek
Tartalom