Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-19 / 48. szám

f. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. február 19. A színpadon színház — a nézőtéren cirkusz Spanyol társulat vendégszereplése Páriában Paris, február hó (AB. Ar. kiküldőit iudő silójától) Egyik előkelő párisi revüszinház Spa­nyolországban vendégszerepel. Erre . az időre az »Ibéria* nevű nagy spanyol énekes- és táncos-színház Parisban tele­pedett le. ahol cgv két felvonásból és »4 képből áiió revü keretében ismertette meg a spanyol színházat a párisi kö­zönséggel. Spanyol színház? Középettró­­pában alig foglalkoztak még vele. pedig érdekességénél fogva megérdemli hogy kissé megálljunk mellette. Spanyolország meglehetősen távol vau tőlünk, kultúrá­ját és művészetét tills ismerjük. Arra a szóra »spanyol színház« feltétlenül a tágas aréna jut eszünkbe, a karcsú to­reador. a bősz bika és Bizet hires Car­­ínen-indulóia. Azok. akik végignézték a spanyol színház uúrjii bemutatkozását, egv kis Ízelítőt kaptak abból, hogy a közeli nyugaton, a világ centrumától alig 24 órai járásra, mennyivel más szemmel látlak mindazt, amit mi színhá­zi kultúrának nevezünk. Ott kell kezdeni, lu.gv a spanyol tár­sulat párisi előadása külsőségeiben is Ilii mása volt a madridinak vagv sevil­lainak. mert a párisi spanyolkolónia minden este tüntetőén nagy számmal helyezkedik el a nézőtéren és a maga hangos asszisztálásával Granadát va­rázsolja a Montmartre közepébe. _A darab furcsa képpel kezdődött: »Éi.ieli ünnep Madridban l&oft-ban«. Fes­tői csoport, ének. tánc. Nem különb és nem karakterisztikusabb, mint más ha­sonló színházi produkció. Csak a spa­nyol publikum tombolt, a nézőközönség nagyobb része formálisan unatkozott. Ami ezután iött: egy fiatal baritonista énekszáma, szintén másodraiigu szóra­kozás. ami távolról se éri meg a 40 frank belépődíjat. Végre Tonies kisasz­­szonv táncszámában valami újat kap­tunk. Ez a fiatal, vékony spanyol hölgy 'fa hölgyek nagvrésze erősen mólétt. a karban csupa elhízott nő látható) nem tud semmi különöset, mégis csodát mii­vel a színpadon. Ahogy a lábával tipe­gőt vagy ahogy éles ütemmel csattog­tatja a kasztanvettót (ők spanyolul kasztanyolának nevezik), masa a meg­testesült búi. És a közvetlenségük! A kisasszony csókot int a publikumnak, külön enveleg a oromenoir spanyol diák­jaival és rózsákat osztogat a nézőkaek. Semmi póz. semmi mesterkéltség. És a hideg párisi közönség felmelege­dett A következő kis darabnál a néző­tér már együtt forrott a színpaddal. Igazi spanyol téma következett. A két leányzó Rosariyo ős Soledad összevesz a matadoron, aki éppen az arénába in­dul ’ megverekedni a bikával. Ének és kevés prózai A matador itt is bariton­­szólamot énekel, mint Eskatnillo a Car­­menben. Az cspada eltűnik az arénában és a két nő gyűlölettel néz utána Most egyszerre sötét lesz, aztán az össze­csukódó függöny felé mozilepedő kerül. Égv fénysáv s már látjuk a vásznon a torreádort, amint nagy kíséretével vo­nul be az arénába. Hirtelen kirobbant a nézőtér spanyoljaiból a lelkesedés. Kia­báltak. ütötték a székeket, feiugráltak a helyeikről és minden idegszálukkal részt vettek a vásznon lepergő tiz per­ces. izgalmas bikaviadalban. —• Olé! Olé! — kiállották minden ol­dalról. És hogy végigdübörgött a rémület a telt színháztermen, mikor a mérges fe­kete bika felhasitott egvegy ártatlan lo­vat vagy megtaposott egv szerencsétlen pikadort! Most. most! Mindenki izgul. A fess baritonist» nekiugrat lovával a bősz bikának. Egv pillanat s a ló a föl­dön hempereg. Egyetlen orditás és spa­­nool káromkodás a nézőtér. A bika fel­öklelte a torreádort . . . A vászon visszaszalad a zsinórpadlás­ra. uira világos lesz. Szétnyílik a füg­göny. Az arénából hozzák véresen a halott esnadát. Néma. plasztikus tabló. A két szerető és az elesett hős barátai fájdalmasan állnak a holttest előtt Eny­­nyl az egész: igazi spanyol darab. Az első felvonás befeiezö része felejt­hetetlen, »Sálak és köppenyek* ez a cí­me. Harminc fekete nő hófehér csipke­­sálban és hófehér mantillábm Énekel nek. táncolnak, aztán a zenekaron ke­resztül végigdefiliroznak a közönség előtt. Tomboló batá>’ A spanyol Arábiát vaud táti a fel a második felvonás. Sablonos, együgyű kép a szultánról, a szultánáról és a rab táncosnőről. Minden gesztust, minden hangot spanyol muzsika kisér végig. De ezt a spanyol zenét nem Bécsben fabri­kálták. Jose Vinas. és Conrado del Gam­­oo spanyol muzsikusok vérbeli nemzeti muzsikája. A »La zambra gitana« cimü kép a gitanillák táncvcrsenvét mutatja be a pálmáért. Nyolc különböző tipusu spa­nyol táncot látunk, talán csak a szilai­­ságuk mutatja, hogy azonos nemzet jó­kedvének kifejezői. A spanyol diákok üvöltése mellett leeresztett hajjal járják ezeket a láncokat olyan temperamen­tummal. amit mi elképzelni is bajosan tudunk. 'r.íáu újra kis darab.. A fiú kedvesé­vel az erdőbe megy sétálni. Találkoz­nak az erdésszel. Az erdész né'. a lányt Vágyakozással. A lány kivesz a szájából egv piros rózsát (a nők java­részben a többi jelenetekben is piros ró­zsát tartottak n szájukban) az erdésznek. Utána ketten busán el­mennek a fiaival és magukra hagyják az örömmámorban úszó erdészt. Ennyi az egész darab. Az ember nem is tudná, hogy vége van. ha nem engednék le a függönyt Még egy csodálatos kén van a tarka második felvonásban. Kiiön ötven nő. ötven nagy selycmlcendővcl a vállán, liven csudát Páris még nem látott A színeknek és a mintáknak szemkápráz­tató orgiája tobzódott ezeken a selyem­­kendőkön. Csomó jelentéktelen kép. még egy nagy tabló és vége az előadásnak. A páholyok öléből felhangzik a francia sóhaj: — Hiába, csak a primitiv művészet az igazi . . . Az Ibéria biztosiul iól fog menni. Azt adia, amiben egyik revüszinház se tud vele versenyezni: tetőtől talpig felöltö­zött nőket. A sok meztelen test után mindenki vágyik egv kis pikantériára, egv gondosan bepongyoiált női figurá­ra .. . (s. a.) és odaadja I ;bizottságát itélőbíróságul ismerték cl. A Bethleu-kormányt, ha másképpen nem lehetett, tcrroriszlikus eszközökkel a kai'tűk eiíávolitarii — vallotta Bedö a vizsgálóbíró előtt és a miniszterta­nácsot egy alkalommal robbanó rakétá­val akartuk megzavarni. Én CsiVéry Andrást kértem volna icl az uj kor­mány megalakítására és egyizben jár­­turn is már nála ebben az ügyben. A gyilkosságot csak azért vallottam be, mert azt gondoltam, hogy a Bethlen­­kormány megbukik ős jön egy intranzi­­gens keresztény - kormány, amely majd kiszabadit fogságomból. Bedö az. elnök kérdésére tagadja, ‘hogy része volna a gyilkosságban. {Kommunistákkal voltam a rendőri cellá­iban együtt vallja — és ezek elmond­ták, hogy összevert talpukba villany­­drótot dugtak és azon keresztül áramot vezettek beléjük. Annyira megijedtem, hogy inkább mindent magamra vállal­tam. A Morgan-bank védi a fraokot Newyorban a fraak régi árfolyamára emelkedett Az egész világ pénzügyi és gaz­dasági köreit nagy mértékben fog­lalkoztatja a francia frank sorsa, a melynek az elmúlt két héten bekö­vetkezett esése válságos helyzetet idézett elő az európai piacokon. A francia jobboldali ellenzék a valutakrizist Herriot megbuktatásá­ra akarja felhasználni és az ellen­zéki szónokok a kamara szerdai ülésén szemére vetették Herriotnak, hogy keddi beszéde nem kelt az or­szágban megnyugvást. A baloldali radikálisok nevében Loucheur szó­lalt fel. aki nagy külföldi kölcsön beszerzését ajánlotta, hogy az átme­neti nehézségeket le lehessen küz­deni. Bár a párisi tőzsdei körök Herriot mhrszterelnöknek a kamarában tett kijelentését nem éppen lelkesedéssel fogadták és bár az ellenzéki sajtó fokozott támadást intézett a kor­mány ellen, a tőzsdén kedden és szerdán az üzlet nyugodt volt. Álta­lános az a felfogás, hogy a külföldi spekuláció nem fenyegeti a francia devizákat. Az angol közvéleményt is élénken foglalkoztatja a frank esése és a londoni lapok Franciaország pénz-, ügyi összeomlásának lehetőségéről j írnak. I A szerdai jelentések egyébként a frank erős voziciáiavulásáról szá­molnak be. A francia kormány ter­vezeti Intézkedéseinek hatása alatt kedden és szerdán Zürichben és Londonban lényegesen javult a frank, Newyorkban pedig c'érle az 5.30 centes árfolyamot, tehát maga­sabban áll. mint az esés megindulá­séit megelőző időkben. A francia valuta newyorki rohamos emelkedé­sét arra a körülményre vezetik visz­­sza, hogy a francia kormánv a Mor­­gan-csoport segítségével nagyszabá­sú frank-vásárlásokat eszközölt. A frankot a newyorki tőzsdén a keddi és szerdai napon erősebben keres­ték. mint az 1924 márciusában tör­tént valutajavitó akció ideién. A „cselekvő magyarok“ a bíróság előtt Szenzációs politikai leleplezések öthó budapesti ékszerész gyilkosainak bünpörében lota körül leskelődtiink, hogy megtud­juk milyen erős őrség teljesít ott szol­gálatot. Azzal akartunk ugyanis tisztá­ba jönni, hogy ha majd a Friedrich­­puccs módjára mi is puccsot csinálunk, milyen ellenálló erőre számíthatunk. Es­tefelé ugyancsak a miniszterelnökségi palota előtt sétáltunk, hogy kilessük, hogy minisztertanács idején milyen erős az őrség. Közben betértünk egy Tár» nők uccai vendéglőbe egy pohár sörre és itt hallottuk, hogy a Várban gyilkos­ság történt. Erről a gyilkosságról azon­ban csak annyit tudok, amennyit a rend­őrségen kikényszeritettek belőlem, de semmi részem sincs benne. Az elnök ezután ismerteti Bedőltek a rendőrségen tett beismerő vallomását, amely szerint azért gyilkolták meg Othó ékszerészt, hogy a Cselekvő Ma­gyaroknak vagyont szerezzenek. A ka­pu előtt Dula őrködött, ő pedig a sötét kapumélyedésbcn búit eh ahol az öreg Othó ékszerészt rohamkéssel megölte. Véres kezére glaszékeztyiit vett fel és elmenekült. A gyilkosság után a tele­fonkönyvből gazdag zsidó tőzsdcblzo­­mányosek névsorát irta ki, hogy majd ezeket is kirabolják. A vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomásában még elmondta, hegy cselekményét a zsidók ellen érzett gyűlöletéből követte cl. A zsidók ellen alakított Cselekvő Magya­rok táborának tagjai csak fanatikus an­tiszemiták lehettek és a tagoktól szigo­rú esküt vettek ki, amelyben azok titok­tartást fogadtak és a tábor végrehajtó-Budapestről jelentik: A törvényszék Langer-tanácsa szerdán kezdte meg Othó Lajos budai ékszerész gyilkosai­nak ügyében a főtárgyalást A vádlot­tak Bedö József volt magántisztviselő és üula József volt államvasuti tisztviselő azzal vannak vádolva, hogy 1923. jú­niusában gyilkosság elkövetésére szö­vetségre léptek, hogy tőzsdéseket és más gazdag- embereket kiraboljanak, sőt ha ellenállnak megöljenek és hogy 1923 junius 27-én Bedö .József Bura se­gítségével Othó ékszerész nyakát ro­ham késsel elvágta. Bedö József nem érzi magát bűnös­nek. Elmondja, hogy 1923 februárjában elhatározta, hogy egyesületet alakit, a melynek főcélja az integer Magyaror­szág visszaszerzése volt. Júniusban tár­gyalni kezdett Dulával, aki — mint ö is — erdélyi menekült és megállapodott vele, hogy meg kellene akadályozni, hogy a Bethlen-kormány tovább foly­tassa politikáját, mert nem tesz semmit az elvesztett területek visszaszerzése és a keresztény középosztály nyomorá­nak enyhítése érdekében. An elnök: És maga hivatottnak érez­te magát erre? Bedö: Igen, hivatottnak. Ar elnök: Hogy képzelte el a hely­zet megváltoztatását? Bedö: Úgy, hogy megalakítottam a Cselekvő Magyarok táborát és ennek segítségével meneszteni akartuk a kor­mányt. A gyilkosság napján délben fel­mentünk a várba, a miniszterelnöki pa-Az elnök: Tudja nagyon jól a bíró­ság, mily általános szokás lett ilyen módon védekezni, azt is, hogyan és hol szerkesztődnek az ilyen vallomások. Bedö: Különben is letartóztatásom sem a gyilkosság miatt történt, hanem azért, mert politikai beszélgetésünkéi kihallgatták az Abbazia-kávéliázban. Dula József, a másik vádlott ugyan­csak kijelenti, hogy nem érzi magát bű­nösnek. Az elnök ismerteti ezután Dulának a rendőrségen tett beismerő vallomását, majd a vizsgálóbíró előtt tett vallomá­sát, amelyben beismerését már vissza­vonta. Dula: Inkább vállaltam a gyilkosságot a rendőrségen, mint a kormány clteul tüntetés vádját, mert rettegtem a detek­­tivekfől. Az elnök: Bántották magát a detek­tívek? izgalmas jelenet következett erre. A kopottruháiu, ösztövér ember karjaival hadonászva, majdnem sivitva kiáltja: — Még csak az kellett volna, hogy hozzám nyúljanak! Átharaptam volna a torkát annak, aki hozzám nyúl. Engem ugyan soha senki meg nem üt! Az elnök: Szóval: nem bántották? Dula: Nem bántottak. Fenyegettek. Az elnök: És ezért, mert megfenye­gették, maga vállalta a gyilkosságot? Dala: Nagyon féltem. Ezután szembesítették a vádlottakat, majd Schermberg Jozefint, a meggyil­kolt Othó ékszerész házvezetőnőjét és más tanukat hallgatott ki a biróság. A tanúkihallgatásokat a csütörtöki tárgya­láson folytatják. Az uras-ági inas karriérje Húsz óv aiar. adott életjelt egy eltűnt szabót Icai ember Érdekes megkeresés érkezeit szerdán a szuboticai anyakönyvi hivatalhoz, a magdeburgi jugoszláv konzulátustól. A iné;: keresésben Darabos Ferenc szubo­­icoi származású, jelenleg magdebirgi 'akos születési bizonyítványát k< ri a szuboticai anyakönyvi hivata'tól. A meg­keresést az teszi érdekessé, hogy Da­rabos húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűri’ Szuboticáról és azóta csak most adott életjelt magáról. Darabos Ferenc 1900-ban Bezerédy István volt szuboticai főispán urasági inasa volt. 1904 táján elbocsátott k szolgálatából, ami nagyon elkeserítette. Éhez járult még az is, hogy ugyaneb­ben az évben meghalt felesége, mire bánatában hat éves kisfiát magára hagyva, búcsú nélkül elhagyta Szuho­­ticát. HozzátartOíói előbb azt hitték, hogy öngyilkos lett, majd arra gondol­tak, hogy bűnténynek esett áldozatul. Evekig keresték, azonban nem akadtak nyomára. Darabos azóta gazdag ember lett Magdeburgban és születési bizo­nyítványra va’ószinüleg azért van szük­sége, hogy visszatérhessen szülőföldjére, fiához, akit busz év óta nem látott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom