Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-19 / 48. szám
f. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. február 19. A színpadon színház — a nézőtéren cirkusz Spanyol társulat vendégszereplése Páriában Paris, február hó (AB. Ar. kiküldőit iudő silójától) Egyik előkelő párisi revüszinház Spanyolországban vendégszerepel. Erre . az időre az »Ibéria* nevű nagy spanyol énekes- és táncos-színház Parisban telepedett le. ahol cgv két felvonásból és »4 képből áiió revü keretében ismertette meg a spanyol színházat a párisi közönséggel. Spanyol színház? Középettrópában alig foglalkoztak még vele. pedig érdekességénél fogva megérdemli hogy kissé megálljunk mellette. Spanyolország meglehetősen távol vau tőlünk, kultúráját és művészetét tills ismerjük. Arra a szóra »spanyol színház« feltétlenül a tágas aréna jut eszünkbe, a karcsú toreador. a bősz bika és Bizet hires Carínen-indulóia. Azok. akik végignézték a spanyol színház uúrjii bemutatkozását, egv kis Ízelítőt kaptak abból, hogy a közeli nyugaton, a világ centrumától alig 24 órai járásra, mennyivel más szemmel látlak mindazt, amit mi színházi kultúrának nevezünk. Ott kell kezdeni, lu.gv a spanyol társulat párisi előadása külsőségeiben is Ilii mása volt a madridinak vagv sevillainak. mert a párisi spanyolkolónia minden este tüntetőén nagy számmal helyezkedik el a nézőtéren és a maga hangos asszisztálásával Granadát varázsolja a Montmartre közepébe. _A darab furcsa képpel kezdődött: »Éi.ieli ünnep Madridban l&oft-ban«. Festői csoport, ének. tánc. Nem különb és nem karakterisztikusabb, mint más hasonló színházi produkció. Csak a spanyol publikum tombolt, a nézőközönség nagyobb része formálisan unatkozott. Ami ezután iött: egy fiatal baritonista énekszáma, szintén másodraiigu szórakozás. ami távolról se éri meg a 40 frank belépődíjat. Végre Tonies kisaszszonv táncszámában valami újat kaptunk. Ez a fiatal, vékony spanyol hölgy 'fa hölgyek nagvrésze erősen mólétt. a karban csupa elhízott nő látható) nem tud semmi különöset, mégis csodát miivel a színpadon. Ahogy a lábával tipegőt vagy ahogy éles ütemmel csattogtatja a kasztanvettót (ők spanyolul kasztanyolának nevezik), masa a megtestesült búi. És a közvetlenségük! A kisasszony csókot int a publikumnak, külön enveleg a oromenoir spanyol diákjaival és rózsákat osztogat a nézőkaek. Semmi póz. semmi mesterkéltség. És a hideg párisi közönség felmelegedett A következő kis darabnál a nézőtér már együtt forrott a színpaddal. Igazi spanyol téma következett. A két leányzó Rosariyo ős Soledad összevesz a matadoron, aki éppen az arénába indul ’ megverekedni a bikával. Ének és kevés prózai A matador itt is baritonszólamot énekel, mint Eskatnillo a Carmenben. Az cspada eltűnik az arénában és a két nő gyűlölettel néz utána Most egyszerre sötét lesz, aztán az összecsukódó függöny felé mozilepedő kerül. Égv fénysáv s már látjuk a vásznon a torreádort, amint nagy kíséretével vonul be az arénába. Hirtelen kirobbant a nézőtér spanyoljaiból a lelkesedés. Kiabáltak. ütötték a székeket, feiugráltak a helyeikről és minden idegszálukkal részt vettek a vásznon lepergő tiz perces. izgalmas bikaviadalban. —• Olé! Olé! — kiállották minden oldalról. És hogy végigdübörgött a rémület a telt színháztermen, mikor a mérges fekete bika felhasitott egvegy ártatlan lovat vagy megtaposott egv szerencsétlen pikadort! Most. most! Mindenki izgul. A fess baritonist» nekiugrat lovával a bősz bikának. Egv pillanat s a ló a földön hempereg. Egyetlen orditás és spanool káromkodás a nézőtér. A bika felöklelte a torreádort . . . A vászon visszaszalad a zsinórpadlásra. uira világos lesz. Szétnyílik a függöny. Az arénából hozzák véresen a halott esnadát. Néma. plasztikus tabló. A két szerető és az elesett hős barátai fájdalmasan állnak a holttest előtt Enynyl az egész: igazi spanyol darab. Az első felvonás befeiezö része felejthetetlen, »Sálak és köppenyek* ez a címe. Harminc fekete nő hófehér csipkesálban és hófehér mantillábm Énekel nek. táncolnak, aztán a zenekaron keresztül végigdefiliroznak a közönség előtt. Tomboló batá>’ A spanyol Arábiát vaud táti a fel a második felvonás. Sablonos, együgyű kép a szultánról, a szultánáról és a rab táncosnőről. Minden gesztust, minden hangot spanyol muzsika kisér végig. De ezt a spanyol zenét nem Bécsben fabrikálták. Jose Vinas. és Conrado del Gamoo spanyol muzsikusok vérbeli nemzeti muzsikája. A »La zambra gitana« cimü kép a gitanillák táncvcrsenvét mutatja be a pálmáért. Nyolc különböző tipusu spanyol táncot látunk, talán csak a szilaiságuk mutatja, hogy azonos nemzet jókedvének kifejezői. A spanyol diákok üvöltése mellett leeresztett hajjal járják ezeket a láncokat olyan temperamentummal. amit mi elképzelni is bajosan tudunk. 'r.íáu újra kis darab.. A fiú kedvesével az erdőbe megy sétálni. Találkoznak az erdésszel. Az erdész né'. a lányt Vágyakozással. A lány kivesz a szájából egv piros rózsát (a nők javarészben a többi jelenetekben is piros rózsát tartottak n szájukban) az erdésznek. Utána ketten busán elmennek a fiaival és magukra hagyják az örömmámorban úszó erdészt. Ennyi az egész darab. Az ember nem is tudná, hogy vége van. ha nem engednék le a függönyt Még egy csodálatos kén van a tarka második felvonásban. Kiiön ötven nő. ötven nagy selycmlcendővcl a vállán, liven csudát Páris még nem látott A színeknek és a mintáknak szemkápráztató orgiája tobzódott ezeken a selyemkendőkön. Csomó jelentéktelen kép. még egy nagy tabló és vége az előadásnak. A páholyok öléből felhangzik a francia sóhaj: — Hiába, csak a primitiv művészet az igazi . . . Az Ibéria biztosiul iól fog menni. Azt adia, amiben egyik revüszinház se tud vele versenyezni: tetőtől talpig felöltözött nőket. A sok meztelen test után mindenki vágyik egv kis pikantériára, egv gondosan bepongyoiált női figurára .. . (s. a.) és odaadja I ;bizottságát itélőbíróságul ismerték cl. A Bethleu-kormányt, ha másképpen nem lehetett, tcrroriszlikus eszközökkel a kai'tűk eiíávolitarii — vallotta Bedö a vizsgálóbíró előtt és a minisztertanácsot egy alkalommal robbanó rakétával akartuk megzavarni. Én CsiVéry Andrást kértem volna icl az uj kormány megalakítására és egyizben járturn is már nála ebben az ügyben. A gyilkosságot csak azért vallottam be, mert azt gondoltam, hogy a Bethlenkormány megbukik ős jön egy intranzigens keresztény - kormány, amely majd kiszabadit fogságomból. Bedö az. elnök kérdésére tagadja, ‘hogy része volna a gyilkosságban. {Kommunistákkal voltam a rendőri celláiban együtt vallja — és ezek elmondták, hogy összevert talpukba villanydrótot dugtak és azon keresztül áramot vezettek beléjük. Annyira megijedtem, hogy inkább mindent magamra vállaltam. A Morgan-bank védi a fraokot Newyorban a fraak régi árfolyamára emelkedett Az egész világ pénzügyi és gazdasági köreit nagy mértékben foglalkoztatja a francia frank sorsa, a melynek az elmúlt két héten bekövetkezett esése válságos helyzetet idézett elő az európai piacokon. A francia jobboldali ellenzék a valutakrizist Herriot megbuktatására akarja felhasználni és az ellenzéki szónokok a kamara szerdai ülésén szemére vetették Herriotnak, hogy keddi beszéde nem kelt az országban megnyugvást. A baloldali radikálisok nevében Loucheur szólalt fel. aki nagy külföldi kölcsön beszerzését ajánlotta, hogy az átmeneti nehézségeket le lehessen küzdeni. Bár a párisi tőzsdei körök Herriot mhrszterelnöknek a kamarában tett kijelentését nem éppen lelkesedéssel fogadták és bár az ellenzéki sajtó fokozott támadást intézett a kormány ellen, a tőzsdén kedden és szerdán az üzlet nyugodt volt. Általános az a felfogás, hogy a külföldi spekuláció nem fenyegeti a francia devizákat. Az angol közvéleményt is élénken foglalkoztatja a frank esése és a londoni lapok Franciaország pénz-, ügyi összeomlásának lehetőségéről j írnak. I A szerdai jelentések egyébként a frank erős voziciáiavulásáról számolnak be. A francia kormány tervezeti Intézkedéseinek hatása alatt kedden és szerdán Zürichben és Londonban lényegesen javult a frank, Newyorkban pedig c'érle az 5.30 centes árfolyamot, tehát magasabban áll. mint az esés meginduláséit megelőző időkben. A francia valuta newyorki rohamos emelkedését arra a körülményre vezetik viszsza, hogy a francia kormánv a Morgan-csoport segítségével nagyszabású frank-vásárlásokat eszközölt. A frankot a newyorki tőzsdén a keddi és szerdai napon erősebben keresték. mint az 1924 márciusában történt valutajavitó akció ideién. A „cselekvő magyarok“ a bíróság előtt Szenzációs politikai leleplezések öthó budapesti ékszerész gyilkosainak bünpörében lota körül leskelődtiink, hogy megtudjuk milyen erős őrség teljesít ott szolgálatot. Azzal akartunk ugyanis tisztába jönni, hogy ha majd a Friedrichpuccs módjára mi is puccsot csinálunk, milyen ellenálló erőre számíthatunk. Estefelé ugyancsak a miniszterelnökségi palota előtt sétáltunk, hogy kilessük, hogy minisztertanács idején milyen erős az őrség. Közben betértünk egy Tár» nők uccai vendéglőbe egy pohár sörre és itt hallottuk, hogy a Várban gyilkosság történt. Erről a gyilkosságról azonban csak annyit tudok, amennyit a rendőrségen kikényszeritettek belőlem, de semmi részem sincs benne. Az elnök ezután ismerteti Bedőltek a rendőrségen tett beismerő vallomását, amely szerint azért gyilkolták meg Othó ékszerészt, hogy a Cselekvő Magyaroknak vagyont szerezzenek. A kapu előtt Dula őrködött, ő pedig a sötét kapumélyedésbcn búit eh ahol az öreg Othó ékszerészt rohamkéssel megölte. Véres kezére glaszékeztyiit vett fel és elmenekült. A gyilkosság után a telefonkönyvből gazdag zsidó tőzsdcblzományosek névsorát irta ki, hogy majd ezeket is kirabolják. A vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomásában még elmondta, hegy cselekményét a zsidók ellen érzett gyűlöletéből követte cl. A zsidók ellen alakított Cselekvő Magyarok táborának tagjai csak fanatikus antiszemiták lehettek és a tagoktól szigorú esküt vettek ki, amelyben azok titoktartást fogadtak és a tábor végrehajtó-Budapestről jelentik: A törvényszék Langer-tanácsa szerdán kezdte meg Othó Lajos budai ékszerész gyilkosainak ügyében a főtárgyalást A vádlottak Bedö József volt magántisztviselő és üula József volt államvasuti tisztviselő azzal vannak vádolva, hogy 1923. júniusában gyilkosság elkövetésére szövetségre léptek, hogy tőzsdéseket és más gazdag- embereket kiraboljanak, sőt ha ellenállnak megöljenek és hogy 1923 junius 27-én Bedö .József Bura segítségével Othó ékszerész nyakát roham késsel elvágta. Bedö József nem érzi magát bűnösnek. Elmondja, hogy 1923 februárjában elhatározta, hogy egyesületet alakit, a melynek főcélja az integer Magyarország visszaszerzése volt. Júniusban tárgyalni kezdett Dulával, aki — mint ö is — erdélyi menekült és megállapodott vele, hogy meg kellene akadályozni, hogy a Bethlen-kormány tovább folytassa politikáját, mert nem tesz semmit az elvesztett területek visszaszerzése és a keresztény középosztály nyomorának enyhítése érdekében. An elnök: És maga hivatottnak érezte magát erre? Bedö: Igen, hivatottnak. Ar elnök: Hogy képzelte el a helyzet megváltoztatását? Bedö: Úgy, hogy megalakítottam a Cselekvő Magyarok táborát és ennek segítségével meneszteni akartuk a kormányt. A gyilkosság napján délben felmentünk a várba, a miniszterelnöki pa-Az elnök: Tudja nagyon jól a bíróság, mily általános szokás lett ilyen módon védekezni, azt is, hogyan és hol szerkesztődnek az ilyen vallomások. Bedö: Különben is letartóztatásom sem a gyilkosság miatt történt, hanem azért, mert politikai beszélgetésünkéi kihallgatták az Abbazia-kávéliázban. Dula József, a másik vádlott ugyancsak kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Az elnök ismerteti ezután Dulának a rendőrségen tett beismerő vallomását, majd a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, amelyben beismerését már visszavonta. Dula: Inkább vállaltam a gyilkosságot a rendőrségen, mint a kormány clteul tüntetés vádját, mert rettegtem a detektivekfől. Az elnök: Bántották magát a detektívek? izgalmas jelenet következett erre. A kopottruháiu, ösztövér ember karjaival hadonászva, majdnem sivitva kiáltja: — Még csak az kellett volna, hogy hozzám nyúljanak! Átharaptam volna a torkát annak, aki hozzám nyúl. Engem ugyan soha senki meg nem üt! Az elnök: Szóval: nem bántották? Dula: Nem bántottak. Fenyegettek. Az elnök: És ezért, mert megfenyegették, maga vállalta a gyilkosságot? Dala: Nagyon féltem. Ezután szembesítették a vádlottakat, majd Schermberg Jozefint, a meggyilkolt Othó ékszerész házvezetőnőjét és más tanukat hallgatott ki a biróság. A tanúkihallgatásokat a csütörtöki tárgyaláson folytatják. Az uras-ági inas karriérje Húsz óv aiar. adott életjelt egy eltűnt szabót Icai ember Érdekes megkeresés érkezeit szerdán a szuboticai anyakönyvi hivatalhoz, a magdeburgi jugoszláv konzulátustól. A iné;: keresésben Darabos Ferenc szuboicoi származású, jelenleg magdebirgi 'akos születési bizonyítványát k< ri a szuboticai anyakönyvi hivata'tól. A megkeresést az teszi érdekessé, hogy Darabos húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűri’ Szuboticáról és azóta csak most adott életjelt magáról. Darabos Ferenc 1900-ban Bezerédy István volt szuboticai főispán urasági inasa volt. 1904 táján elbocsátott k szolgálatából, ami nagyon elkeserítette. Éhez járult még az is, hogy ugyanebben az évben meghalt felesége, mire bánatában hat éves kisfiát magára hagyva, búcsú nélkül elhagyta Szuhoticát. HozzátartOíói előbb azt hitték, hogy öngyilkos lett, majd arra gondoltak, hogy bűnténynek esett áldozatul. Evekig keresték, azonban nem akadtak nyomára. Darabos azóta gazdag ember lett Magdeburgban és születési bizonyítványra va’ószinüleg azért van szüksége, hogy visszatérhessen szülőföldjére, fiához, akit busz év óta nem látott,
