Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-19 / 48. szám
2. oldal. EGY El NAPLÓ 1925. február 19. lasztási bizottságok elnökeinek kinevezési okmányait nem kézbesítetek ki. nem engedték, hogy a választásokat vezessék, hanem helyükbe erőszakos független demokratákat ültettek. Sok Ítélvén" elkerítették a radikális urnaőröket, útöntötték a golyókat a radikális urnáknál a Pribicsevics-pártéba. A választás napjára idl egyverették a dobrovoljdeokat. akik a radikális .szavazókat otthonmaradásra kényszeritették. Sok rád kális funkcionáriust és szavazópolgárt véresre verték. Peles követeli, hogy parlamenti választottÖiróság ítélkezzék a Pribicsevics ellen emelt vádjai ügyében. szándékkal elkövetett emberöléssel vádolja Montányinét és Tóth Franciskát. A főtárgyalást, amelyre tizennyolc tanú van beidézve, a földszinti nagy főtárgyalási teremben tartják meg. A büntetőtanácsban Pavlovics István törvényszéki elnök fog elnökölni, a közvádat dr. Vasziijevics Ljuba államügyész képviseli, a védelmet dr. Kellert Benő ügyvéd látja cl. rajta segileni és másnap meghalt, anélkül, hogy egy percre is visszanyerte volna eszme étét. Montány nét és Tóth Franciskát letartóztatták és beszáll-"':óllá k a szuboticai ügyészség fogházába, ahol november 18-ba óta vizsgálati fogságban vannak. Ebben a bűnügyben pénteken tartják meg a fötárgyalást a szuboticai törvényszéken. Az ügyészség c'örc megfontolt A beográdi rendőrség fölfedezte a kommunisták rejtett nyomdáját Kusz emberi letartóztattak Egy hónappal ezelőtt a beogradi rendőrségnek kommunista plakátok jutottak a kezébe, amelyeken az állott, hogy ia kommunista-párt központi bizottságának nyomdájában készültek. Megállapították ezenkívül, hogy Beogradban rendszeresen megjelenik egy ■ Kommunist« ciinii lap. A rendőrség nyomozást indított annak megállapítására, hogy hol van a kommunisták nyomdája, a házkutatások és kihallgatások azonban mindeddig nem jártak sikerrel, mert maguk a párt tagjai sem tudták, bel készülnek a nyom taíványek. Különös figyelmet fordítottal a Bulbulder nevű proletár-városnegyedre, ahol a kommunista mozgalom sok vezetője lakik, de a megfigyelés eredményét a kommunisták úgy igyekeztek meghiúsítani, hogy ellen-eleiehtivekkel kísérték a rendőri nyomozóknak minden lépését és veszély esetén különböző jeladásokat alkalmaztak. Kedden hajnalban a központi rendőr ségről nagyobb csoport indult útnak a proletárnegyedbe Lazarcvics Ljubisa rendőrfőnök vezetésével, Házról-házra ■jártak a nyomda keresésére és .a Gjunicscya ucca 8., számú házban" gyanús zajt hallottak. Bár a kis viskóról tje ni tételeznék fel. begy nyomda működik benn, amelyről azt hitték', hegy modern, nagy üzem, mégis bementek a házba. A ház lakói: Csipcsics Koszta famunkás és felesége zavartad fogadták a rendőrségi embereket, akik a nyomda iránt összehasonlitó nyelvészettel foglalkoznak. A tudása egyenesen szédítő volt, talán sek is althoz, hogy boldogulhatott volna vele. Egész életében szegény volt, sokat nélkülözött, s legszebb, legboldogabb ideje az a két korszak volt, amikor Széchenyi István házánál mint Béla és Ödön grófok tanítója s amikor Parisban (az ő második hazájában), a Karagyorgycvics fejedelem otthonában mint a fiatal hercegek nevelője kellemes életviszonyok közt. a tudásának méltán kijáró úri Icényckrnbeu élhetett. De itt nem Podltorszky Lajosról van szú, akinek sajátos magyar — tehát szomorú — sorsáról cgyéharánt érdemes volna külön cikkben számolni be. linnem a hatásról, amelyet egy kiváló magyar elme — ugyanaz, amely a legnagyobb magyar fiainak a Szellemét művelte — a szerb hercegek mentalitására s igy a későbbi államalapító Péter királyéra is gyakorolhatott. Ez a. hatás, semmi kétség, csak jótékony lelte tett, a humanisztikus tudományoknak a tanai a Podhórszky ajkairól csak rokonszenves rezonanciát támaszthattak a szívesen művelődő tehetséges hercegek lelkében, s mondják. ■ hogy a fenséges tanítványok mindig méltánylással emlékeztek a tudós magyar professzorra, aki a házuknál barátságos fogadtatást és kellemes otthoni talált. Am a magyar kapcsolatnak és a magyar befolyásnak Karagyorgyevics Péter életében ezzel még nincs vége. Mikor a fiatal hercegnek már nem volt szüksége házi névelőre, s amikor hivatására készülve az államtudományokkal kezdett foglalkozni, akkor Irányi Dániel volt a.z (később a függetlenségi pártnak Anya és leánya A tornyospusztai gyilkosság a bíróság előtt Múlt év november 2-án, Tornyospuszláa véres csa ádi dráma játszódott le, amelynek Montányi Károly jómódú gazdálkodó áldozatul esett. Montányi este felé hazatért lakásába, ahol felesége, May Borbála és mostohaleánya, Tóth Franciska tartózkodtak. Mont .íny iné megvárta, inig férje elalszik, majd diét óra íe'é behatolt mostohaleányával az alvó ember szobájába, ott az asszony egy baltát vett elő, amely előre oda volt készítve egy zsámo y alá, a leány pedig egy nyujtófát — amely az ágyban volt már előre odatévc — és kelten e'kezdték ütlegelni Montányit. Az ütések a szerencsétlen ember fejét érték, úgy, hogy koponyája több helyen megrepedt. Montányi végső" erőfeszítésében kiugrott az ágyából és támadói elől az udvarra akart menekülni. A ház küszöbén azonban eszméletlenül összeesett. A szomszédok figyc’messé lettek a jajveszékelésre, á’mentek Montány iéklioz, ahol eszméleten állapotban találták Montányit. A szo .-S szádok rendőrökért szaladlak. Több! rendőr jelent meg a helyszínén, Mon-jj lányit kocsira tették és beszállítottak al szentai közkórházba. Ott azonnal gon- > dós ápolás alá vették a súlyosan sebe-j sült Montányit, de mar nem lehet*'!' ® III 11 Ml I ■««■m Iiiiniim ............ n Péter király magyar nevelője Adalékok a szerb-magyar történelmi kapcsolathoz A vajdasági lapokban gyakran találkozunk olyan közleményekkel, amelyek a szlávok és magyarok közös múltjának az emlékeit idézik fül s a két népfaj közti kapcsolatokra, hívják föl a figyelmet. Érthető, hogy a Jugoszláviában élő magyarok, akik lm fiai akarnak lenni tij hazájuknak s e becsületes és őszinte szándékukért rokonszenvet és megbecsülést várnak, keresik azokat a kapcsokat és érz'elmi közösségeket, amelyek a szláviakat és őket összefűzve, alkalmasak. arra, hogy a kölcsönös megértést s a magyarság iránti bizalmat elősegítsék. A jelenben s a jövőben a legtermészetesebb ily kapocs egy közös -íziávmagyar — kultúrának a kitermelése, egymás kultúrájának a tisztelctbentartása és ' támogatása, a múltra nézve pedig’ régi közös emlékeknek a felkutatása és ci ni éke z e rb el i ozás a. Ily érdekes emlék például —■ s ezt tudni kell minden szerbnek és minden magyarnak .hegy I. Péter- királynak (uralkodónk édesatyjának) és testvéreinek magyar ember volt a nevelője: a tudós Podhorszky. Egyike volt ez a legumverzálisabb képzettségű és legtöbbet tudó magyaroknak, afféle polihisztor-természet, akinek az egyetemes s a i.udomány&sság minden területére elágazó érdeklődésén kívül volt még egy specialitása is: a nyelvbuvárlat. Több mint húsz nyelvet beszélt, s mindegyiken *— okosan, s nem egy munkáját még ma is haszonnal forgatják azok, akik származik a kézinyomda. A szembesítés folytán Pnsics Gyókát és Mitics Ljabomirt szabadlúbrcdielyezték. Ezzel szentben a Pribicsevics-párti Rccs a legerélyesebb vizsgálatot követeli az ügyben, és nem tud arról, hogy bárkit is szabadlábrahelyeztek volna. A lap szerint a rendőrség egy-két napon belül átadja a letartóztatottakat a vizsgálóbírónak. Hogy ezután szabadonbocsátják-e őket. vagy sem — írja a lap — az kérdéses. Az ciső esetben -folytatja a cikk — amely sajnos nem ritka bíróságainknál, szabadon elmondhaüiók, hogy állami hatóságunk gyenge, nem tudja megőrizni auktoritását. A lap végül energikus intézkedéseket követel a letartóztatottak ellen. érdeklődtek. Csipcsics kijelentette, hogy a nyomdai munka nem szakmája és egy nagy utazókofferre mutatva közölte, hogy éppen cl akar költözni Bcogradbél Kikindára. Az egyik rendőrtiszt erre .megjegyezte, hogy bizonyosan a bőröndben van a titkos nyomda, mire a házaspár még inkább zavarba jött. Felnyitották a bőröndöt és abban egy teljesen uj, modern kézi-nyomógépet és nagymennyiségű szedést talállak. A gép egy óra alatt ezer példányt képes előállítani. Megtalálták a Kommunist* című újság becsomagolt példányait is. Csipcsicset és feleségét azonnal letartóztatták. Kihallgatásukból kiderült, hogy a lap szedése másutt készült és minden esetben két munkás szállította el onnan a kiszedett anyagot a »nyomdába:* és csak ez a két munkás tudta, hol vau a nyomda. A rendőrség az ügygyei kapcsolatban mintegy húsz embert tartóztatott le, köztük Pijadc Móse újságírót, Mitics Ljubomir zenitista költőt, Pcsics Gyóka drognistát és másokat. ' Az ellenzéki Novosti szerda esti szántában annak a gyanújának ad kifejezést, hogy felfújt incidensről van szó és megfelelő alap nélkül uiabb kommunista pert akarnak inszccnálni. A lap megállapítja, hogy a letartóztatott Csipcsics a szembesítésnél ne,m is ismerte meg Pastes Gyóka gyógyszerészt, akiről pedig — a lap szerint — előzőleg rendőri fenyegetésre azt vallotta, hogy tök haláláig elnöke és legtekintélyesebb vezére), aki őt a politikai tudományokra oktatta. Aki ismerte Irányi neniesszabásii karakterét, puritán becsületességét cs példátlan egyenességét (amely őt a cinikusok szemében rossz politikussá, de a morális gondolkozásunkéban mintaszerű cniberideáüá tette), az tisztában lehet azzal, hogy a befolyás, amelyet előkelő tanítványára gyakorolt, csak üdvös lehetett. Ezek az adatok - - hogy Karagyorgyevi.es Pétert ugyanaz a férfiú nevelte, aki a Széchenyi-fiukat, s hogy Jugoszlávia első királyát a politikai stúdiumba a legeszméiiyibb jellemű magyar politikus vezette be — maguk is elég dekesok azoknak, akik nem tudtak róluk. Nagyobb érdekességük: az a pszikológiai vonatkozás, amelyet királyunk életében és működésében e tényekkel összeköttetésben keresni szeretnénk. Biztos, hogy fiatal uralkodónk közvetve ziiitén részesült a magyar szellem és Ím;.gyár tudás megnyilvánulásaiban, azt lehetne mondani: magyar nevelésben, amelynek nyomai Péter királynál bizonyára élete végéig megmaradtak, s igy ő rá, a trónutódra is kihatottak. Biztos, hogy az a politikai kurzus, amelyet egy nemes magyar jellem tartott a tanítványának, megtartotta termékenyítő hatását a későbbi nemzedék számára is, s biztos, hogy az Irányi tanai, amelyeket szívesen és lelkesen recioiált a fiatal Péter herceg, megmaradtak elevenen az öre- király szivében is. S igv utódjának alkalma volt már a szülei háznál magyar gondolatokkal is megtermékenyíteni az elméjét, amelyek a szláv gondolkozással vegyítve csak üdvös — a szlávságra és a kisebbségi Tisztujitás a szuboticai jogászegyletben Újból Pavlovics Istvánt választották elnökké A szuboticai Jogászegylet szerdán délután öt órakor tartotta évi reticles közgyűlését a törvényszék 51. számú termében Pavlovics István törvényszéki elnök elnöklete alatt. A közgyűlésen Gyorgvevics Jován törvényszéki bíró a Jogászegylet titkra beszámolt az egyesület múlt éti tevékenységéről, majd dr. I Veréb Gyula ügyvéd, az egyesület pénztárosa terjesztette elő a pénztári jelentést. A jelentések tudomásulvétele után megválasztották az egyesület tisztikarát. Elnökké közielk áltassál újból Pavlovics István törvényszéki ein köt választották. Alelnökök lettek Kiszely Frányó, a szuboticai járásbíróság vezetője és dr. Manojlovics Jócó ügyvéd. Titkárok Gyorgyevics Jovátt és dr. Diamant Ernő törvényszéki bírák, pénztáros dr. Veréb Gyula ügyvéd. A választmány tagjai a régiek maradtak. Este nyolc órakor a Bárány-szálló termében kétszáz terítékes bankett volt. amelyen számos felköszönto hangzott el. A bankett után tánc következett. amely a hajnali órákig tartott. sorsban élő magyarságra egyaránt hasznos — kulturcredmcnycket hozhatnak. Még egy közös emlékről tudunk, amely uralkodóházunk múltját a magyarsághoz fűzte. A családnak Budapesten volt egy háza (ha jól emlékszem, a Széchenyi-téren), ahol Péter herceg és testvérei évekig laktak, s ahol száműzetésük idejében vendégszerető otthont és sok magyar barátot találtak. A klkckbcn talán több kapcsolat is van, s lebet, hogy Sándor király, ha magyar küldöttséget fogad, vagy magyar kérelmekről és sérelmekről kap jelentést, talán közös emlékekre és közös időkre gondol, amelyekről Gcníbeu, ahol reményteljes ifjúságát élte, s későbben Belgrádban, ahol már mint trónörökös készült történelmi szerepére, valószínűleg rokonszenves hangú említéseket hallott. A nyomozó történetírás dolga lesz kideríteni, hegy a két szomszédos népet mi indította arra, hogy egymásra törjön, — de az exigetjeiák tudománya diktálja, hogy ha két nép közt annyi a közös sors és a közös érdek, s azonkívül még annyi.lelki kötelék is van, mint az imént felsoroltak, ott békességnek, bizalomnak, megértésnek kell felváltani a háború ördöge által fölidézett bizalmatlanságot. Ami engem illet, én nem tudok meghatottság nélkül gondolni arra, hogy királyunk atyját ugyanaz a férfin nevelte, aki Széchenyi Istvánnak a bizodalmát bírta, s hogy országunk e.fsö uralkodójának a politikai fejlődését az a férfin irányította, altí a magyar parlamentarizmusnak mindmáig egyik legszebb jelensége és legragyogóbb ékessége. Baedeker,
