Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-13 / 42. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 3; oldal A kölni zóna kiürítését február hónap végén vitatják meg Loudonbau a szövetséges hatalmak Olaszország a szerződések végrehajtását kívánja Rómából jelentik: Az olasza kormány most kapott hivatalos értesífésf'a szövetségesektől, hogy február végen Londonban a szövetségesek konferenciát tartanaifc a kölni zóna kérdésében. Ügylátszik, ebben a. kérdésben Olaszországgal már voltak diplomáciai lépések. Az olasz álláspont nem változott. Olaszország a szerződések végrehajtását kivonj a mindkét oldalról, tehát Németországról a leszerelést, a szövetségesektől pedig szerződéses kötelezettségeik betartását a német területek megszállása tekintetében. ' Olaszországban azon a véleményen vannak, hogy ez a mostani, londoni konferencia lul fog menni a .kőim Zóna kiürítésének programján és valamelyes előkészítést fog hozni a szövetségesköz! adósságok kérdésének megoldására is. A Ruhr-megszállás mérlege A megszállásra 134 millió frankot , fizettek rá a franciák Parisból jelentik: A kamarában heiyreigazitő jelenté';!: osztottak ki a költségvetéshez. Elsősorban helyreigazítják a Ruhr-teriiletrc vonatkozó költségvetési számokat. A megszállási és egyéb költségek levonása, Valamint az angol prioritás fedezése után 134 millió francia frank deficit mutatkozik. Helyreigazítják továbbá a Dtruiesszerzodésbö! eredő fizetésekre vonatkozó adatokat. Franciaország ezen a címen eddig 342J342.Q67 aranymárkát, vagyis kereken 2 milliárd 167,000.000 francia frankot kapott. Ebből megszállási költségekre és a szövetségközi Rajna-bizottság számára levontak 245 millió frankot, úgy hogy. 1.222,000.000 frank marad. a. költségvetés rendelkezésére. Eredetileg csak 1 milliárd frank volt beállítva- ezen a címen a költségvetésbe. 1925. február 13. í A kisebbségi kérdés a nemzetek szövetségének tanácsa előtt Döntőbíróság a békeszerződések értelmezésére Brüsszelből jelentik: A népszövetségi egyesületek uniójának kisebbségi bizottsága tárgyalás alá vette azt a magyar javaslatot, hogy a nemzetek szőr vétségének tanácsát egészítsék ki az úgynevezett kisebbségi államokat képviselő 3al. Djuvara román kiküldött a iáit ellen szólalt fel. Maccas görög kiküldött hasonló székemben beszélt. A bizottság elutasította a magyar javaslatot azzal a megokolással, hogy a kisebbségi jogok módosítását ki kellene egészíteni a kisebbségek lojális kötelezettségeinek kodifikálásával. Lukács György volt magyar közoktatásügyi miniszter emlékiratot terjesztett a bizottság elé, amely kifejti, hogy Csehszlovákia keleti részének egyes lakosai nehéz helyzetbe jutottak, morf a prágai főtörvényszék a régi magyar törvényt úgy értelmezte, hogy azok most voltaképpen nem tartoznak sem Csehszlovákia, sem Magyarország alattvalói közé. A bizottság felhívta Lukács Györgyöt és Brabec cseh szenátort, hogy együttesen tanulmányozzák a kérdést és igyekezzenek formulát találni a megegyezésre. A te'jes ülés, amely a jogi és a: nemzeti kisebbségi bizottságokat . foglalja magában, megvizsgálta azoknak helyzetét, akik meg vannak fosztva minden állampolgárságtól. Elsősorban a szlóvenszkói magyarok helyzetéről volt szó. A: gyűlés főbb tagjai elismerték a javasolt megoldás fontosságát. A javaslat értelmében jogi fórumot létesítenek, amely illetékes volna szintén minden különös eset eldöntésére. Emellett döntőbírósági bizottságot á’litanának fel és ennék feladatává tennék, hogy szükség eseten értelmezze a békeszerződések ren delkezéseit. A bizottság jnaga állapítaná ■m.cg eljárási rendjét cs határozatai végleges jellegűek lennének, Óriási bányakatasztrófa Németországban Kétszázharrainc bányászt betemetett a tárna Eddig százhuszonkikne holttestet húztak ki a romok alól Essenböl jelentik: Az elmúlt éjszaka a rajna-westfáÜai szénbányavidéken borzalmas katasztrófa történt. Az égjük bánya robbanás következtében beomlott és a romok százharminckilenc embert maguk alá temettek. Eddig hetven holttestet húzlak ki a romokból, hatvankilene bányász még a bányában van, de teljes lehetetlenség hozzájuk férni cs megmenteni őket. A bányában dolgozó munkások közül csak kevesen tudtak a robbanás megtörténte után a bányából menekülni. Szerdán este nyolc óra felé történt a Minister Äern-tärnaban a bányalégrobbanás, amelynek következtében a tárna beszakadt és maga alá temette a munkásokat. Azonnal megindították a mentési munkálatokat, de az. állandóan fejlődő gáz lehetetlenné tette a munka sikeres folytatását. Több bányász, aki minden veszedelem dacára mégis be akart hatolni a tárnába, elájult és csak nehezen tudták őket felszínre. hozni. Csütörtökön lehetett csak ’valamivel mélyebbre a tárnába hatolni, ahol először harminchat holttestet találtak. A tárna előtt óriási tömeg tolong, asszonyok, gyermekek jajgatva keresik férjüket, apjukat, kétségbeesetten könyörögnek, mentsék meg hozzátar.ozófkat. A szerencsétlenség okát még nem tudták kideríteni. A Minister Stein-tárna az Egyesült Kő- és Festékmüvek Rt. tulajdona és húsz percnyire fekszik Dortmund városától. A tárna évi 900.000 tonna szenet szállított, mélysége ötszáz méter, teljes munkáslétszáma háromezer. Ilyen nagy bguyakatasztrófa. mint a mostani, még nem fordult elő Németországban. Luther kancellár, aki jelenleg Karlsruhéban tartózkodik, a dortmundi katasztré>£ifól érkezett hírek vétele után azonnal megváltoztatta dispozicióit. Megró-, viditi karlsruhei tartózkodását és már az első délutáni órákban Dortmundba és a felrobbant bányához utazik, hogy az illetékes tényezőkkel tanácskozzék a katasztrófától sújtott családok segélyezése dolgában. Újabb dortmundi jelentés szerint a Stein-tárna áldozatainak száma 137. Ezek közül 129 halott és 8 súlyos sebesüli. 93 bányász hiányzik és nem valószínű, hogy ezek közül egy is életben máradt volna. A robbanás okát eddig még nem sikerült megállapítani. Loebe. a birodalmi gyűlés elnöke, a csütörtöki ülésen a birodalmi gyűlés részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozói iránt és. kijelentette, hogy a német nép gondoskodni fog a szcsencsétlensé^íol sújtott családokról. A birodalmi gyűlés tagjai az elnök beszédét állva hallgatták ‘végig.’ Szomhori tanítónő véres tragédiája Aranguelovácon Egy tanító felesége féltékenységből agyonlőtte a szombori görögkeleti lelkész leányát Beogradból jelentik: Véres féité,kenységi dráma játszódott le a Üeogradtól ötven kilométerre fekvő Arangyelovácon. A .dfáma áldozata Petrovics Bójana. szombori szárma zásu fiatal tanítónő, ff szombori görögkeleti lelkész leánya. Petrovics Bojana néhány évvel ezelőtt végezte el Szomborban tanulmányait és nemrég kinevezték az Arangyelovác melletti fiirdőhéiv iskolájába tanítónővé. Itt él nővére és sógora, aki vendéglős és a leány náluk lakott. ■Mindenki becsülte és szerette,a szelíd. kifogástalan életű tanítónőt. Ez év elején került Arausrvelováara Paünovics Száva tanító, aki nagy figyelmességet ..tanúsított fiatal kol léganője iránt. \z idős tanító magatartásán senki sem ütközött meg. csak a tanító felesége, egv gazdag földműves leánya, aki csakhamar féltékenykedni kezdett. A félreértést csak növelté az. hogy Paünovics az iskolából gyakran hazakisérte Petrovics Bójánál, sokszor nem tért haza éjszakára és sűrűn előfordult, hogy felesége előtt nem akart elszámblni hiányzó Dénzösszegekről. Mindez gyanút ébresztett az egyszerit asszonyban, aki nem írnia, hogy lórié szenvedélyes kártyás és a furcsa jelenségek okát a fiatal tanítónőben kereste. Emiatt szóváltás -is .támadt a házaspár között és egy alkalommal Paünovics megverte a feleségét. Az asszony czekután. bosszút tér-' veit Petrovics Bojana ellen._ akit családi élete megrontöiának tartott. A bosszuállás napja hamar elérkezett. Vasárnap Paunovies egyik szomszédos községben választási elnök volt és. innen .hétfőn sem tért haza. A hétfői napon Petrovics Bojana, mint rendesen, az iskolába mént. Amikor Paiuiovicsék lakása előtt elhaladt, az asszony, aki egye-, dűl volt otthon, behívta a tanítónői, azzal az ürüggyel, hogy mutatni akar valamit. Petrovics Boiana gyanútlanul bement a lakásba, ahol az asszony felszólította a tanítónőt. adton Írásbeli Ígéretei, hogy többé sohasem log sétálni, sem beszélni Pamoviccsal. A leány az első meglepetésből felocsúdva, kijelentette, hogy ilyen írást nem állít. ki. mert ezzel azt á! látszatot keltené, mintha eddig valóban meg nem engedett kapcsolatok fűzték volna Paunovicsiielz. Paunovicsnc ekkortkirohantálakásból és rázárta az altokat n leány ra. Petrovics Bojana kétségbeesetten menekülni .igyekezett, kitörte a szoba ablakát, de nem tudott kiszabadulni. mert kivül vasrács volt. Ekkor az asszony, egyik kezében revolvert, másikban leiszét tartva, megjelent az ablak előtt és kívülről Petrovics Bolondra célzott. Az első revolverlövés nem talált és a megrémült leány sikohozva futkosott tel-alá a szobában. Másodszor is eldördült ff revolver és a lövés a leányt vállon érte. A harmadik golyó a torkába Imádóit. A leánv holtan rogyott össze. Paunoviestié ekkor bement á lakásba, nyugodtan felöltözött és a rendőrségre sietett. Itt bejelentette, hogy meggyilkolta a vetélytársnőjét. A rendőrség Paunovicsnét letartóztatta. - Másnan , a boncolás igazolta a leárjv ártatlanságát és . Paunovicsné ennek hallatára idegrohamot kapott s hisztérikus I sírással- hangoztatta. Hoev megbánja, tettét,: . Kisebbségi Élet % v? m Segesváron most a napokba megtartott szász választógyüléséu aVáuháit svábok Vezetői is resztvettek. . Az elnöklő ár. 'Wokf üdvözlő szavai után' a ••bánsági német-sváb néptuuáés- elnöke ÍMúth Gáspár mondott beszédet. A bánsági. svábok — mondotta - éle teáiéira együtthareölnak a szász testvéreikkel, akiknek lelkét semmiféle terrorral nem lehet megölni, akárhogy pusztítják is Iskolájukat, kultúrájúkat és földjükét. Roth Ottó dr. képviselő nagy beszédében arra hívta fel a románság ügyeimét, •hogy a házai németség elég erős1 arra, hogy egységét biztosítsa. A németek hűségét és szolgálatait, iskoláik és területeik elrablásával viszonozták. Múlt egységes német nép akarnak élni Romániában. Privilégiumokat nem kívánnak, de követelnek szabad fejlődést, nyelvük, kultúrájuk tiszteletét. Az itídüitö politika csak erősíti a németség szolidaritását, aminek kifejezése a szászok és svábok segesvári kézfogása is. Krauter Ferenc dr. képviselő a nagynéniét egység mellett tett tanúvallomást, inig Bratidscb Rudolf képviselő az egyesülésben rejlő erőt méltatta. Müller szenátor, Neugeboren Emil és dr. Balles beszédei után határozati javaslatot fogadtak el, melyben felhívják allémét parlamenti pártot, hogy lolytassa elszántan a német nép kisebbségi politikát Romániában.' Őszinte és megértő nyilatkozatot telt az egyik erdélyi magyar lap tudósitója elölt. Bocu Bever dr. az erdélyi románság egyik vezetője. »Már kezdettől fogva — mondotta .— azon a nézeten ; voltam, hogy a Magyar Párt működését nem mérlegelik a kellő mértékkel. Elsősorban is a Magyar Párt hivatása Romániában istápolói a magyar nemzeti . kisebbségben a magyar nemzeti érzést, a faji kultúrát, annak irodalmát és nyelvét. Kulturszempontból tehát elvitathatatlan létezésének szükségessége. Mint nemzeti alapon álló párt, mely fajának egyensúlyán őrködik, nem egyesülhet, nem fogadhat kebelébe olyan osztályirányzatot, mely nemzetközi alapokon állva, nem tudja értékelni a nemzeti érzést Politikai szempontból a magyar párt függetlenül kell, hogy éljen minden más politikai párttól. Ha a po.jliíikai taktika úgy hozná magával, hogy j valamelyik uralkodó politikai párt és a (magyar párt között közeledás jönne I létre, ilyenkor mindig szem előtt keli, íaütani a függetlenségét. Egy ijyen füg-, getlenül működő kisebbségi párt csak hasznára lehet az országnak, amidőn függetlenségét nem fordítja áüambontó célok realizálására. Ilyenkor aztán a saját és a magyar nemzeti kisebbség érdekei ellen vét elsősorban, mert csak az sínyli meg igazán a nemzeti többség bizalmatlansága áltat felszínre jutott kritikusjhelyzetet. Én például nem restellem .megmondani, .hogy helytelenítem, nagyon helytelenítem Tatarascu kisebbségi államtitkárnak a magyar párttal szemben tanúsított eljárását. Nem lett volna neki szabad beleavatkozni a magyar párt belügyeibe. Nem lett volna neki szabad zavart támasztani a pártban, különösen akkor, amidőn ilyen súlyos vádak merültek fel a magyarság ellen. Ilyenkor az ember vár. figyel, tanulmányoz, kilesi a gyanúba vett párt minden irányozódását. bogy tudja, de ezúttal pozitív formában, vájjon tényleg van-e valami alapja ennek a gyanúnak. Nekünk románoknak nem szabad tévednünk ily nagy hörderéjii kérdésben és mindén módot, mindén alkalmat meg kell adnunk az ország területén élő kisebbségeknek, ’hogy a fejlődésük és akciójuk tanulmányozása által pozitív ismereteket szerezzünk tíz általunk követett irányról. Az erdélyi román politikusnak ez a figyelemreméltó nyilat- Ikozatá á magyarság körében nagy feltűnési. kelten. . ' . .
