Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-13 / 42. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. február 13. te-, hogy a. választási törvény: értei­mében Srpski-ltcben jövő vasárnap, február J 5-1 kén uj szavazási tartsa­nak. Az ellenzéki pártok hír szerint telszóiitjak az ellenzéki szavazókat, hogy szavazataikat mind a német pártra adják, mert a többi pártok esélyeit az itebei szavazatok már nem javíthatják, míg a német párt ilyen módon a radikálisok rovására még egy mandátumot nyerhetne a felsöbánáü kerületben. Éppen ez­ért politikai körökben nagy érdek­lődés nyilvánul meg az itebei- vá­lasztás iránt. A szerémmegyei választási főbi­zottságnak azzal a kérdésével is foglalkozóit az állami bizottság, hogy Progar és Boljcvci második szaViázókörzet egy, vagy két körzet­nek tekintendő-e. E községekben ugyanis a főispán intézkedésére csak egy: Szavazóhelyet állítottak fel. Az állami bizottság úgy döntött, hogy itt két szavazóhelynek kellett volna lennie és ezért valószínűleg itt is uj szavazást rendelnek el. Fontos a? állami bizottságnak az a határozata, hogy a krajnai kerü­letben nem tartanak ui választást. így a demokratáknak meghiúsult az a reményük, hogy a hányadoshoz hiányzó alig harminc szavazatot itt sikerül pótöiniok és még egy mait dátumot nyerhetnek. A dzsemjet egy man­dátumot sem kapott A belügyminisztériumhoz legújab­ban beérkezett jelentés szerint Fa­rad Draga béget a zvecsanaratkai kerületben nem választották meg és igy a dzsemjet cgv mandátumot sem kapott. A miniszterelnök-helyettes a sombori választásokról A Bácsmegyei Napló munkatár­sának alkalma volt beszélni Trifko­­viés Márkó miniszterelnök-helyet tes.sel. a szombori kerület listaveze tőjével a szombori választásokról. A helyettes miniszterelnök kijelen tette, hogy a szombori választások eredményével nagyon meg van elé­gedve. Számított kerületében a kor mánypártok nagy győzelmére és négy mandátum elnyerését bizo­nyosra vette, az ötödik mandátumot azonban kétségesnek tartotta. Ktílü nős dicsérettel emlékezett meg a magyarság magatartásáról, amely szerinte négy-ötezer szavazatot jut­tatott a radikális-pártnak. A kormány lázadás előkészítésével vádo'ja az ellenzéket A csütörtöki beogradi lapokban félhivatalos . kommüniké jelent meg arról, hogy az ellenzék választási győzelmét és a kormány vereségét jelentő hírek Horvátországban, Boszniában. Dalmáciában nagyará­nyú rendzavarásokat idéztek elő. A kommüniké szerint ezek a jelensé­gek teljesen megegyeznek azokkal Hz adatokkal, amelyeket a beogradi rend őrség a kommunisták felforga­tó terveiről gyűjtött össze. A Ra dics-párti propaganda több centru­mában. Splitben. Trafóikban. Mosz­­tárban. Szarajevóban az ellenzéki győzelemről szóló álhir hallatára i véres zavargásokat kísérellek meg. \ A szlavónjai Gradiskáu a liorvát parasztok tüntetést rendeztek, meg kergették a csendőröket, maid a ki vezényeli nagyobbszámu csendőr­­séggel és nacionalista elemekkel összeütköztek. Hogy a tüntetők kő . ül megsebesülí-e valaki — mondja u kommüniké — azt nem lehetett megállapítani, mert éjjel volt. Ellen­ben megállapították, hogy a tüntetők szét Akarták rombolni a gradiskal poníonhidat. A belügyminisztérium ezért szi­gorú vizsgálatot indított a rendza­varásokért való felelősség megálla­pítására, Ä tendenciózus hírek a szerint lázadásra vezet­nek' és ha a vizsgálat megállapítja, hogy az ellenzéki blokk hírei éppen ezt célozták, akkor a kormány olyan eszközöket fog alkalmazni az ellen­zékkel szemben, amelyek sokkal sú­lyosabbak lesznek, mint az ellen­zéki labok betiltása. A novisadi főbizottság befejezte működését Noviszadról jelentik: A Nóviszad* kerületi választási főbizottság, a melynek dr. Sz'agadin Stevan állam­tanácsos az elnöke, csütörtökön be­fejezte működését. A megválasztott képviselők közül csak Popovicki Pavle. Noviszad város és járás kép­viselőié vette át személyesen meg­bízólevelei: dr. Moser János német- Párti képviselőnek postán küldték cf a mandátumot Zemunba. mig a többi képviselők eddig még nem jelent­keztek megbízólevelükért. A főbizottság a bejelentett pana­szok közül kettőt hivatalból továbbí­tott az ügyészséghez. A panaszokat a német párt nyújtotta be. amelyek szerint Pasicsevón az egyik községi írnok megakadályozta a válaSztó­­■ kát a szavazásban. Gosznodincén pedig a választási eltfök megsértette a titkosságot. A panaszok benyújtá­sánál a némét párt nem kérte a vá­lasztások megsemmisítéséi. miután a két visszaélés nem változtatott választások eredményén. A megvesztegetéssel vádolt miniszter Letartóztatták Hoefie volt német postaügyi minisztert Berlinből jelentik: Hoefie volt biro­dalmi postaügyi minisztert a moabili törvényszéki épületben, ahová kihallga­tásra idézték meg, letartóztattak. Rövid­del ezután kibocsátották ellene a hiva­talos elfogató parancsot megvesztegetés büntette miatt. A letartóztatás célja, hogy a vizsgálat eredményét veszélyez­tető kísérleteket lehetetlenné tegyék. Letartóztatása azon az alapon történt, hogy hivatali kötelességét személyes előnyök fejében megszegte. így elmulasz­totta Hoefie dr. a posta pénzeinek a Depositen- und Handelsbanknál való biztosítását, jóllehet a bank fclügyelq­­bi öttságának egyik tagja felhívta a miniszter figyelmét ennél a pénzintézet­nél uralkodó aggodalmat keltő állapo­tokra. Állítólag ezzel egy-időben történt a?, hogy ez a bank a miniszternek sze­mélyesen 50.000 aranykoronát fizetett ki. Hoefie dr. ezen kivül egy másik | terhére rótt cselekmény esetében az Ameraiima-tól Tiá.000 aranymárkát kapott. A centrumpárt, amelyhez Hoefie tar­tozik. legközelebbi ülésén ki fogja zárni tagjai sorából. Az államügyészség azt hiszi, hogy a centrum párt lemondásra fogja bírni Lange-Hegermannt is, aki az eddigi jelek szerint nagy befolyást gyakorolt Hoeflére, amikor ez birodalmi postaügyi miniszter volt. Úgy Hóefle, mint Lange-Hegermaiin a centrum jobb­oldali szárnyához tartozik. Hoefie 1923 augusztusában a Stresemann-korraányban lett postaügyi miniszter, de tárcáját á Mars-kormány idejében is egész a Luther-kormány uralomra kerüléséig megtartotta. Amennyiben Lange-Hégcr­­mann nem köszönne le mandátumáról, az ügyészség immunitásának felfüggesz­tését kéri, mivel öt is előzetes letartóz­tatásba akarják helyezni-Párdánytól Nincsicsevóig A párdányi lázadás előzményei A párdányi lázadás híre kedden dél­előtt terjedt el Đecskcrekćn. Öt perc múlva két autó indult e! a ránnegythá­­záról. Nyolc csendőr, két vármegyei al­jegyző és Rajics Szvetiszláv alispán voltak az utasok. Nem telt el a második üt perc. amikor ugyancsak autóit a Bácsmegyei Napló becskcreki munka­társa is utón volt már Párdány — illet­te Nincsicsevo felé. Az ut kitűnő, a ke­ményre íagyett országúton repül a ko­csi, forgalom alig van és az utasnak bőven van ideje' gondolkozni arról, mennyivel körülményesebb utat tett meg maga a fald, am'.g. régi nevétől, Párdánytól a mostanihoz, Nincsicsevó­­hüz jutott. Lakósai több mim kétharmad részben németek, a többi szerb és kevés ma­gyar. Az összeomlás után először a szerb csapatok szállták meg; a falut — akkor még Temesvárt, is Tcinisvár-nak, hívták és nem Timisoarának, mint most a békeszerződés azonban Romániá­nak Uélte PárdányT és Temesvárral együtt azt is ki ürítették" az S. H. Š. ki­rályság csapatai. Jöttek a románok, be­rendezkedtek, beszedték az adót, a le­bélyegzett jugoszláv korona után követ­kezett a lei és a párdányi svábok ebbe is belenyugodtak, hiszen sóhasem vol­tak a maguk urai. A helyzet azonban nemsokára újból megváltozott. A román kormány átadta Módost és Párdányi Zsombolyáért. A román jegyző, a romár, szclgabiró, cseudőrség; katonaság kivo­nult és helyüket jugoszláv hatóságok foglalták el. A párdáuyiak ekkorra már niigyon megszokták a változásokat, az sem izgatta őket nagyon, hogy a já­rási főszolgabíró többé ■ nem Párdány­­bati, hanem Módoson székelt, csak két dologgal nem voltak megelégedve se­hogy': először azzal hogy a románok a kivonulás előtt adóhátralék elmén el­tek vir ál tak mindent, ami elvihető volt, másodszor, hogy' a községekkel való adás-vétel során el feled tettek gondos­kodni arról, hogy a párkányiakkal együtt földjeik, legelőik is átesatőltassauik. Az utolsó esztendők során négyszer kellett más ország jegyzőit, csendőreit megszokni, azután ez a baj a földekkel, más kiseb b-uagyobb zaklatás, mind­mind már csordulásig töltötte a poharat. A párdányiaknak, nagyon rossz időre esett a választás. A kortesktdés mindig kisebb-nagyobb kalamitásokkal jár. Rosszul esett, hogy az urnákhoz nem engedték á német bizalmiakét, meg az­tán néhány csörömpölő ablaküveg... Má­sutt is történt ilyesihi, mégsem lett be­lőle semmi baj, de Párdányo-n már na­gyon dobogott a föld é* minden kocsi­zörgést földrengésnek, stanicli-pukka­­nást ágyulövésnek hallottak a párdá­­nyiafc és hogyan-hogyan nem, a héttő esti fáklyásmenct- után a félelemben, bizőrtytálanságbah már régen végsőkig fclzuklatctt uénjefek között bizonyos valóságként terjedt. c-l. a félszakgatott képzelődés fantomját áz éjjel tesz va­lami ... Biztosra várták a. támadást és ami­kor a jegyző a tilalmi időben uéftányad­­magával bement a koísmába mulatni, már azt is tudták, hogy ebből lesz, a baj. Készen!étbej', tárták, hogy mikor jönnek. Es jöttek. Aligha azért, hogy tá­madjanak. csak jöttek, talán cyj'-két ab­lakot bevetni, talán csak duhajon végig­­kurjantal az trccáu, senki sem tudja, mégis annyi sok béketürés, félelem, ijesztgetés után, nera lehet csodálni, hogy a jámbor Fcigl Ferenc, amikor az ö háza éjé érték, be sem várta a i tá­madást* ami valósi in űlég be sem kö­vetkezett volna, kiugrott a kapu alól és segítséget kiabált, hotelt nem bántotta senki. (A vizsgálatnak ezt a megállapí­tását kivétel nélkül megerősítette vala­mennyi német, áfcív.c! Párdáliyfcan be­szélhettünk.! A kiáltásra minden házból előugrottak az ébren várakozó németek és Így kezdődött a — lázadás. * Am£ -ezután történt, arról már; beszá­molt a Bácsmegyei Napló. A vége az lett, hogy a párdányi .németek, akiket annyiszor tologattak megkérdezésük nélkül egyik országból a másikba, ked­den reggel felkerekedtek, azt mondták: egyszer már nekünk is legyen szavunk és követelték bogy a jegyző hagyja el hivatalát. A vizsgálat folyik, letartózta* távok is törtéintek, da ettől a kéréstől nem álltak, cl a németek. ★ Még néhány aavet kell feljegyezni. Hertelendy Ferenc főbíró volt Párdány­­ban még pár évvel ezelőtt. A ?1ertc­­leíidy-kuria büszkén és gondozatlanul íekszi meg g főucca elejét. A főbírót nj ugalmazták és Hertelcndy urból kép­­viselőjelölt lett. Ő is ünnepelt az omiiuv íus fáklyásnrcucttel. Azt mondják csöp­pet sem igyekezett lecsillapítani a kedé­lyeket. pedig köztudomás szerint nagy tekintélye van a helyi konstruktív tár­sadalomban. Mégsem próbálta megaka­dályozni az ablakbe veréseket... lehet, hogy nem vette észre. Ljubomir ■— a másik nevét nem sike­rült megtudni — gyengclméjü. A falu tartja, a falu bolondja. Feigl Ferenc azt mondja, azért kiáltott segítségért, mert a kapu mögül hallotta, hogy a bolond Ljubomir részegen mutogatta a tünte­tőknek, hogy melyik házban kell bever­ni az ablakokat — egy részeg bolond mcgbólonditotta az egész józan sváb falut. * Micsin Vladimir módosl szolgabiró: kedden délelőtt -- mig a jegyző fűhöz­­fához kapkodott — józan, okos beszéd­del öt perc alatt hazaküldte a négyszáz főnyi tömeget a községháza elől..Ben­nünket Is ő küldött e1 Párdányről. Ami­kor észnevette, hogy a hatósági fcivilé* Hasítás után néhány bevert ablaku ház­ba is belátcgaitunk, udvariasan felkéri, hogy hagyjuk el a falut. Szívesen ek­et tettünk a kérésnek — akkor már együtt volt minden adat. Pctrovks Nikola: igy' hívják a páriá­ul i jegyzőt ... k. a. Öngyilkos-járvány Budapesten Tte nap alatt ötvenkét eltűnt Budapestről jelentik: Az utóbbi időben feltűnően elszaporodott az öngyilkossá­gok száma, nincs olyan nap, hogy öt­lat dk-tumhoz ne hivatnák 3 ineutókek Az öngyilkossági járványról a mentők a következő felvilágosítást adták: — Ebben a hónapban elseje és tize­diké között ötvenkét öngyilkosságot kö­vettek cl, illetve kíséreltek meg. Más hónapokban az öngyilkosok számainak átlaga húsz, maximuma harminc, de most harmadrész idu alatt c havi átlag­nak a duplája. Általában bizonyos idő­szakokban ■ különböző okok miatt cl szoktak szaporodni az öngyilkosok. A tözidei mozgalmak idején több üggyé­­kórság történt a bessz miatt Volt egy másik intervallum, amidőn . az állapinál és a magánvállalatoknál történt sze­mélyzeti létszámapaszt.is során elbo­csátottakból kerültek ki az öngyilkosok. Az öngyilkosok nagy része a társada­lomban szerepet játszó, általában az in­telligens osztályból kerülnek ki, akik a mostani súlyos gazdasági válsággal sem tudnak megküzdeni: így különösen ke­reskedelmi vállalatok vezetői és alkal­mazottai. Más évikben májusban szo­kott az öngyilkosok száma emelkedni, éppen ezért ezt a hónapot a mentők az öngyilkosok hónapjának nevezik. Ez év­ben a májusi üp»yii<iosí>2ápóruJat előre­­tolódott, ruta rtár februárban tapasztal­ható a nagyarányú emelkedés, ami azéa­­ban még a megszokott májusi átlagos melkcdést is messze talfttíatfla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom