Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-31 / 29. szám
6. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ „így irtok én“ A patkányirtó egyszerű, mondhatni puritán életet él künn a világ végén, távol a nagyváros zajától, a Rozmanug-uccában, annak is egyik eldugott házában, hogy igazán direkt kunszt ráakadni. — Itt lakik a Kucora ur? — kérdeztem Kueoráiói, aki persze azt felelte, hogy igen és bevezetett egyszerű, de Ízléses hajlékába a szuboticai patkányok reme. Az ablak párkányán kenőcsös tégelyek és lombikok sorakoztak és a kemencében vörösen izzott a parázs. Mintha csak egy alkimista műhelyében lettem volna, Kucora ur szívesen és kedélyesen beszél, egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy lestrapált hadvezér, de azért nagynevű ősére, a hamelni patkányfogóra se emlékeztet, inkább egy főforgalmú szappanfőző benyomását kelti a figyelmes szemlélőben. így gyönyörködtünk egymásban pár pillanatig, aztán rátértünk a tárgyra, vagyis a patkánybüvölő nyilatkozott. Összesen a következőket mondotta: — A patkányirtás ma már nem megélhetés, annyi vegyszer, gyári méreg áll a közönség rendelkezésére, hogy nem vesz magának annyi fáradságot, hogy engem hivjéSi segitségül. A laikus ember nem tud munka és munka között különbséget tenni,. ép úgy mint ahogy ízléstelen emberek olcsó repró' dukciókat vásárolnak a drágább, ds művészibb kép helyett. A patkányok persze vígan szaporodnak és a markukba röhögnek, mert a patkánynak is van ám esze, a patkány, pláne a városi patkány, ösmeri az összes mérgeket és majd bolond lesz bevenni a ciankálit. Az én módszerem sokkal egyszerűbb és praktikusabb mint a gyári patkányirtóké. Én olyan ko-sztot gyúrtam nekik, hogy gyönyörrel zabálták meg és csak egy óra múlva fordultak' fel tőle otthon, úgyhogy a családban nem tudták megállapítani, tulajdonképpen mi is okozta a halálát. Mert ha a patkány megrágja a patkánymérget és nyomban ott a helyszínen meggebed, nem létezik, hogy a többi házbeli patkány rámenjen arra a méregre. Erre mérget vehet! Ekkor odakünut éles miákoiás hallatszott, amely hirtelen eszeveszett nyervogásban csapott át. Az ablaktábla kinyílt és szinte félholtan a rémülettől bezuhant rajta egy nagy kandurmacska, nyomában egy jólfejlett, csinosnak is' mondható patkánnyal. Ahogy a patkány észrevett bennünket, megállóit, majd rövid habozás után hátatíorditva lassú lűmb ál ózással eltűnt a rács mögött — Szivi! Szivi! — kiabált a el érzékeny ül ten a patkányirtó és keblére ölelte a szerencsésen megmenekült cicát. — Hogy dobog a szive — mondta izgatottan — tegye csak ide a kezét — és odatettem. A macskának kétségtelenül szívbaja volt, vagy rémesen belehetett gyulladva, mert egész hangosan vacogott a szive, mint egy szerelmes lánynak. Nagyon a szivire ment az a patkány. Nem akartam kellemetlenkedni a patkányirtóriak a kinos esetből kifolyólag, láttam a szeméből, hegy borzasztóan ipstelli, de ő mindjárt exkuzálni kezdte magát: — Fogalmam sincs, hogy került ide ez a dög, biztos a szomszédból jött át, ott annyi van, mint a szemét, hogy a frássz üssön belé — és’ igen kedvezőtlenül nyilatkozott a piszkos szomszédságról. Eközben az ablakon ismét feltűnt a patkány. Ugylátszik nem tudott lemondani a cicáról és kémszemlét tartott. A patkányirtó intett és behúzott a sarokba. — Most nézzen ide! így irtok én! ... súgta a fülembe és szemében vad harci tűz lobogott. Egy pálcára Szürkés pépet kent, ami ép úgy nézett ki, mint a baracklekvár és a szaga is ép olyan volt. Óvatosan az. ablakhoz tol tg, úgyhogy a patkánynak okvetlen észre kellett vennie és lélclczetvisszafojtva lestük a fejleményeket. A patkány nyugodtan közeledett és mig szimatoló orrát feltartotta magasra, a szekrénnyel távvonalban, halkan belelép.ett a halálos lekvárba. — Kilencven százalékos méreg! — lihegte a patkányirtó —■ két perc alatt kampec lesz tőle! De a patkányt egyáltalán nem gyötörték halálsejtelmek. Megette az utolsó szemig, még le is nyalta a pálcikát, aztán felmászott a kredencre, ahol gyors egymásutánban a következőket zabálta meg: egy amatörkiadásu bibliát, egy kupica vazelint, egy megkezdett szalonnaszeletet, két csibe szárnyát, egy tubus szindetikont, egy íélspulni cérnát és éppen belekezdett a patkányirtó legújabb találmányu, gyorsan ölő mérgébe, — mert a patkányirtó kegyetlen foglalkozása ellenére is egy filantróp volt és és nem akarta, hogy az áldozat soká szenvedjen — a mikor a patkány irtó dühöngve ráxohant. jA patkány sajnálta a finom ízletes mérget otthagyni és védekezett, már úgy, ahogy egy védtelen patkány védeni I tudja az életét egy bősz patkányirtój.val szemben, aki piszkavassal támad iá. Végül is úgy kellett agyonverni. I így irtott ö. (t. i.) A fehér szarvas Indas hercegnek adta ki magát pgtf angol szélhámos Nagystílű kalandort tartóztatott le a napokban a luganói rendőrség. A szélhámos Tanulna Ray kanadai indus hercegnéit adta ki magát és különcködő életmódjával Bellinzonában nagy feltűnést keltett. Tavanna, Ray, a »fehér szarvas« december 13-án érkezett Turinbói Bellitizonaba és mindjárt az első pillanatban magára irányította a figyelmet azzal, hogy a hordárnak ötven frank borravar lót adott. Már korábbi olaszországi tartózkodása alatt jó viszonyba került a friauli Khevenhiiller grófi családdal. Tavanna Ray azzal dicsekedett, hogy a Bourbonoktól származik és sokat beszélt kanadai hatalmas birtokairól, a melyeket el akar adni, hogy állandóan Olaszországban telepedjék le. Olyan jól tudta kezelni arisztokrata ismerőseit, hogy részletekben már egymillió lira kölcsönt kapott tőlük. Az utolsó részletet Khevenhüller grófnő személyesen vitte el neki Bellinzonába, hogy »kanadai petroleumüzletét realizálhassa.« A grófkisasszonyt már feleségül is Ígérték a biztos fellépésű kanadai hercegnek. A comjess azonban, úgy látszik, nem volt olyan jóhiszemű, mint a szülői és Londonba utazott, hogy megtudjon egyet-mást az exotikus herceg magánviszonyairól. Mindaz, amit megtudott, nagyon szomorú volt és tapasztalatainak eredménye nem házasság, hanem elfogatási parancs lett. A grófkisasszony Londonban megtudta, hogy az érdekes India törzsfőnök I tulajdonképpen egy mezőgazdasági 1 munkásnak és egy pásztornőnek törfvénytelen gyermeke, Rhode Islandon született 1889-ben és Edgard la Planto a neve. Első felesége egy amerikai nő volt és fi maga, mint baritonista, többször fellépett- a iondoni Zeneteremben. Londonban házasodott meg másodszor. Egy telefonosnőt vett ei, de nemsokára ezt is elhagyta, sőt első házasságából származó leánykáját is nála hagyta. Nemsokkal később fellépett a franciaországi Star filmváilalatnál mint indián törzsfőnök valódi ’ indusokkal együtt, a kiktől eltanult egyes szokásokat és a ruhájukat is megszerezte. Ezek után már csak mint indus herceg szerepelt és cselekedeteinek színhelyéül Brüszszelf választotta) ahol azt a mesét adta elő. hogy az indusok érdekeit akarja a népszövetség előtt képviselni. Hogy milyen jól játszotta szerepét, bizonyítja az. hogy felszólították, tartson az egyetemen előadást és itt állítólag oly nagy tolongás volt a jegyekért, hogy a rend: őrségnek kellett közbelépnie. Azután egy ideig Nizzában élt, ahol meg tudta találni a kapcsolatot a nemzetközi arisztokráciával. Legnagyobb sikereit azonban Olaszországban aratta. Turinban fasisták társaságában automobilon körutazást tett a városon és mint indus herceg nemzeti viseletben részt - vett az Oáeon-szinházban a Rómába való bevonulás évfordulójának emlékünnepén. Firenzében az Aihambrában díszelőadást rendeztek a tiszteletére. Az előadás után tisztelőit nagy bankettre hívta, a számlát azonban néni fizette ki. Még XI. Pius pápa is kihallgatáson fogadta az indus herceget. Áldását adta rá és kézírásával ellátott fényképét ajándékozta neki. A zsidá kántor tragédiája Elcsapták, mert megvádolták Becskereki ielentés alapján hirt adtunk arról, hogy Mende! Farkast, a becskereki zsidó hitközség segédkántorát le- I tartóztatták azon a címen, hogy szerb vizkereszt napján szentséggyalázást követett el, mert belemosta a kezeit abba a hordába, amiben a megszentelésre szánt vizet tartották a becskere> i Bega hídon. A szegény alkántor ijedten tiltakozott a vád ellen. Elmondta, hogy fogalma sem volt, miéri ál! a hordó a Bega hidján, különben sem mosta bele a kezét, csak megnézte, hogy a viz be van-e fagyva. A rendőrség e'fogadhatónak találta a védekezést, Mende] Farkast szabadlábra helyezte, azonban az eljárást foytaíja ellene. A vicinális jellegű ügy csütörtökön Mendei Farkasra nézve keserves fordulatot vett. Mende! próbaidős alkalmazottja volt a becskereki zsidó hitközéguek. Most járt le az egy esztendei próbaideje s csütörtökön a bee kereki zsidó hitközség elöljárósága ülést tartott s Mendelt elbocsátotta állásából. Az előljárósági ülésen hangoztatták, hogy azért kell Mendelt elbocsátani, mert a görögkeleti szerb hitköz-ség megtorló t kivan az elkövetett szentseggyalázás miatt. A szegény alkántor, aki négy gyermekkel, asszonnyal marad kenyér nélkül, fühöz-fához kapkod, hogy parányi existenciáját megmentse. A becskereki szerb hitközség intencióiról autentikus helyen kinyilatkoztatták, hogy a szerb hitközség nem azt kérte, hogy az aikántort csapják el, hanem oly értelmű átiratot küldött a zsidó hitközséghez, hogy amennyiben Mende! bűnössége kiderül, akkor büntessék meg. A határozat azonban már megszületett s egy kis existeneia pusztult el miatta . . . 82.000 dinár évi nyugdijat kap a noviszadi polgármester Noviüzad város közgyűlése Noviszadról jelentik: Pénteken folytatta a noviszadi kiszélesített tanács a csütörtökön megkezdett közgyűlést Szlepcsevics Milán főispán elnöklésével. A közgyűlés tizenegy nyugdíjügyet tárgyalt, ezek között dr. Steianovics Zsarkó polgármester. nyugdíjazását. Ennél a pontnál Tatics Pavle szociáldemokrata kérdést intézett a főispánhoz, mi az oka a munkabíró polgármester nyugdíjazásának. Szlepcsevics főispán válaszában kijelentette, hogy Steianovics polgármester azért kedvetleneden el. mert a kormány a város megkérdezése nélkül mentett lel és ne\>ezett ki város! tisztviselőket. Mirkovics Glisa a radikális-párt nevében hangsúlyozta. hogy a párt szívesen látta volna, ha Steianovics polgármester állásában maradt volna és sajnálja távozását. Hosszas vita után végül 1925. január 31. a közgyűlés évi 82.000 dinár nyugdijat szavazott meg Steianovics polgármesternek. A többi nyugdíjazást a nyugdíjválasztmány javaslata alapján intézte el a közgyűlés, kivéve Bosnyákovics István főszámvevöét. akinek nélkülözhetetlenségét több felszólaló hangoztatta. Végül ezt a pontot levették a napirendről és Szlepcsevics főispán kijelentette, hogy a belügyminisztériumban már eljárt Bosnyákovics reaktiválása érdekében. A közgyűlés végén Marcikics Mirkó interpellált a legutóbbi uccai harc alkalmával letartóztatott Palkovjevics Párának és Lukénak a rendőrségen történt állítólagos megveretése ügyében. Rallies Radenkó főkapitány-helyettes válaszában kijelentette. hogy az ügyben szigorú vizsgálatot folytatott le. amely azonban nem tudta a rendőri közegek bűnösségét megalapítani és igy nem indíthatott senki ellen eljárást. A közgyűlés a választ tudomásul vette. Gombos okiot ígér a numerus clausus támadóinak Fajvédő-offeaziva a keresztény-zsidó házasságok ellen Budapestről jelentik : A fajvédők csütörtök este pártvacsorát tartottak. Méhely Lajos nyitotta meg a szónoklatok sorát és azt hirdette, hogy a keresztényeknek nem szabad össze keveredniük a zsidókkal. Gömbös Gyula a numerus clausus támadói ellen fordult pohárköszöntőjében. — ügy vélem — mondotta a többi között, — hogy megrendelésre készülnek a numerus clausus ellen irányuló beszédek. Én azt mondom a numerus clausus támadóinak, hogy van még magyar ököl, amely alkalmas pillana'ban le fog sújtani a hitvány és gyáva elemekre. Ennek a törvénynek csak egy hibája van, az, hogy a numerus clausust nem alkalmazza az egész vonalon, hanem csupán az egyetemen. Nemcsak az ipari és kereskedelmi intézmények minden ágában és a foglalkozások minden terén, hanem a középiskolákban is 6c kellene vezetni a numerus clausust a minden uj állást foglalkozási kataszterek alapján a numerus clausus szerint kellene betölteni. Ezután száz százalékos zsidóknak nevezte azokat a keresztény kormánypárti képviselőket, akik az utóbbi napokban a numerus clausus eltörlését követelték, majd igy fejezte beszédét: — Nem tartom veszélyesnek ezt a támadást, de mégis riadót hirdetek és minden keresztényt a fedélzetre szólítok. Büszkén vallom, hogy velünk nincs bátorsága senkinek szembeszállni s ha mi síkra szálunk a numerus claususért, nem kerülhetünk a kivezetés tekintetében a szocialistákkal egyenlő elbánás alá. Szükségesnek tartom, hogy minden keresztény ember ellensége legyen a vérkereszteződésnek. Nagyon szeretném, ha ezt a szózatomat a magyar néptől kezdve a bálakon és a zsurokon keresztül az egész magyar intelligencia meghallaná. Ebben az országban csak a honfoglaló magyar faj vezethet. Pénzt talál, ha fuvarleveleit elévülés előtt felülvizsgálatra beküldi. Átvizsgálás díjtalan! Mindennemű vasúti káresetek szakszerűen biráltatnak el és reklamáltatnak meg Saját érdekében küldje be fuvarleveleit felülvizsgálatra
