Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-29 / 27. szám

6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. január 29. A gyilkos spiriiizmus Rejtélyes haláleset egy biharmegyei tanyán Debrecenből jelentik: Múlt év má­jus 24-én éjjel titokzatos haláleset történt Bihamagybajombark Szanyi József nagybajon]’!' gazdálkodó fele­ségét halva találták ágyában. Az asszony halántékán lőtt seb volt és az ágy előtt ott fekvőt férte forgó­­pisztolya. Egyes jelek öngyilkosság­ra mutattak, de több gyanús adat a gyilkosság mellett szólt és a gyanú férjére. Szanyi Józsefre irányult. Szerdán tartotta meg a főtárgya­lást ebben az ügyben a debreceni törvényszék. Szanyi elmondotta, hogy feleségével 1900-ben kötött szerelmi házasságot, ö akkor húsz éves Volt, felesége tizenhat. Mázas­életük először boldog volt. csak a háború után. mikor hazajött a harc­térről. mérgesedett cl a viszony. /V szomszéd faluban asztalíáncoUatók jártak és kikopogták, melyik asz­­szony csalta meg az urát. Ö ezt el­mondotta feleségének, aki megijedt és beismerte, hogy viszonva volt egy tűzmesterrel. Ezért elküldte fe­leségét, de .rövid idő múlva vissza­tért hozzá, azonban uira elhidegült köztük a viszony és boldogtalan há­­zaselctet éltek. Tagadta, hogy ő ölte volna meg feleségét. Az asszony öngyilkosság gondolatával foglalkozott, különö­­sen mikor az egyik barátnője fel­akasztotta magát. Ezután a hiróság a tanukat hall­gatta ki. A vádlott anyósa szerint lányának halála előtt pár nappal Szanyi ezzel fenyegette meg felesé­gét: — Rövid az életed, nem sokáig cisz. végzek veled. A törvényszéki orvosszakértö szerint nem lehetett megállapítani, hogy gyilkosság, vagy öngyilkos­ság történt-e? A tanúvallomásokból nem derült világosság a hitharnagybaiomii csa­ládi drámára, ezért a bíróság a tár­gyalást elnapolta a bizonyítás ki­egészítése végett. ura voltam. Arisztokrata-családhoz tartozom. Beláttam, hogy ebben a minőségben nem élhetek és nem dol­gozhatok helyesen országomért. Ezért gyűlölnek az emberek. Most egy dolog Van, amit Magyarország pompásan csinál. Ez a nrovaganda­­csináUis ellenem. — Szeretnék előadásokat tartani itt, de nem most. Szeretnék enge­délyt kapni, hogy később tartsuk elöadástarnét. Ha. amit mondani fo­gok, rossz vagy visszatetsző lesz, ám utasítsanak ki. Önöknek meg kell védeniük országuk érdekeit, de nem méltányos, hogy tiltószőt mondjanak egy ember ellem, mielőtt hallották volna. Szeretnék beszélni honfitársaimhoz is. de különösen az ellenségeimhez. • Lederer Gusztáv # hetvenhársmszoros rablógyilkos ? A pozsonyi rendőrség átirata Pozsonyból jelentik: A pozsonyi rend­őrségen kedden megjelent egy társa Itván nevű városi tisztviselő és elmon­dotta, hogy a háború alatt és a háború után katonai nyomozó volt. Ez alatt az idő alatt felsőbb utasításra nyomozott egy Durecsko István nevű egyén' ellen, akit hetvenháromszoras rablógyilkosság­gal vádoltak. Most, hogy a pozsonyi rendőrségen meglátta Lédercr Gusztáv képét, abban határozottan felismerte az általa körö­zött állítólagos Ihirecsko Istvánt. A pozsonyi rendőrség erről a vallomásról nyomban átiratban értesítette a buda­pesti rendőrkapitányságot, ahonnan Po­zsonyba már meg is érkezett a jelentés, hogy detekiiveket küldöttek ki, ákfk eb­ben az ügyben a nyomozást le fogják folytatni. VI Mihály Amerikában „Szeretnék beszélni ellenségeimhez“ Newyorkból jelentik: Gróf Káro­lyi Mihály a President Roosevelt fe­délzetén—mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — megérkezett Ame rikába. Az amerikai sajtó természe­tesen előre értesült Károlyi érkezé­séről és nagy röpiratokban számolt be erről az eseményről. A Herald Tribune azt is megíria cikkében, hogy Károlyi fekete kabátián kopott volt a bársony gallér. A nyilatkozat, amit Károlyitól kaptak a lapok, nem volt szenzációs. Károlyi igyekezett elháritani magá­tól a kérdések pergőtüzét azzal a ki­jelentéssel. hogy politikai kérdések­re nem válaszol, inert tífuszban megbetegedett feleségét jött meglá­togatni és politizálni nem hajlandó. A riporterek ennek dacára sem mutattak sok tapintatot. Egyesek azt fürkészték, hogy milyen útlevél­lel érkezett a gróf. mások azt, hogy miből él. ha elvették a vagyonát. Az első kérdésre nem válaszolt Káro­lyi. u Herald Tribune azonban tudni véli. hogy a jugoszláv kormány adott útlevelet Károlyinak. A máso­dik kérdésre úgy felelt Károlyi, hogy irodalmi munkásságot fejt ki és »Fight against the world« (Harc a világ ellen) cim alatt rövidesen angolul napvilágot látnak a memoár­jai. — Az amerikai közönség akkor majd megítélheti szereoemet, — mondotta. — Azt álUíiák rólam, hogy bolseviki. vagy valami ilyesmi vagyok. Kideríthetik maid önök. r— Negyven éven át nagy vagyon Válik vagy nem válik ? Fedák Sári nem ismeri Molnár Ferenc színdarabjait — Beszélgetés a művész­nővel Bécs, január végén. (A Bácsmegyei Napló munkatársától.) A Grand Hotel tágas éttermében, min­denki őt nézi, Fedák Sárit, »die Feddk*­­ot, akinek a népszerűsége az egykori császárvárosban a Jeritzáévai vetek­szik. Amerikai incidense, az Antónia ki­vételes pesti sikere és azok a pletykák, amelyek a világhírű Molnár Ferenccel kapcsolatban itt is jó talajra találtak, 'még érdekesebb asszonnyá emelték Fe­dák Sárit. Ahogy itt ül az asztalnál és boszorkányos gyorsasággal pergeti az Antónia német szövegét, amelyet nem (egészen három nap alatt vágott be, va­llóban a kivételes tehetség szuggesztió­­jját árasztja maga körül. Vacsora köz­ben folyt le az érdekes interjú. —I Igazán meglep, — igy,kezdi — az a fogadtatás, amelyben itt Bécsben — sajtó és színház egyaránt — részesitet­­tek. Annyi szeretettel nézik el a hibái­mat a színháznál, annyi jóindulattal fo­gadott a sajtó, hogy valóban boldognak és itthon érzem magam itt az idegen nagy városban. Beszél az Antónia próbáiról: — Nagyon kitűnő fordítást kaptunk. Higyje el, semmi se vész cl a darab zamatjából. A dalokat azonban magya­rul fogjuk énekelni, a »Mandulafa* tnan­­đulaja«-t és a többit Magyar cigány ki­séri az előadást és magyar mulatságot rendezünk. így is mondjuk a darabban: »mulatschag«. A szövegben egy kis vál­tozás van. Egy helyen ugyanis van egy párbeszéd, azt kérdi tőlem az egyik szereplő: »Hát tud a kapitány magya­rul?« Mire én azt felelem: »Úgy beszél ez magyarul mind Móricz Zsigmónd«. Ez persze Röcsben nem jó. mert Mó­ricz Zsigmondit nem ismerik eléggé! Beer a direktor kijelentette, hogv ide külföldön ismertebb magyar irót keil betenni. Mondtam: »Tessék, Írjanak be, akit akarnak.« De csak kertelt, nem mert szólni. Nem volt nehéz kitalálni a gondolatát. Másnap aztán megleptem. A próbán igy szóltam a hozzám intézett kérdésre: So spricht er ungarisch wie Franz Molnár/« A direktornak — felde­rült a képe és most már az ügy rend­ben van. így fogjuk végig mondani. Nem vagyok én olyan kicsinyes, hogy a férjem nevét ki ne ejtsem a színpa­don . . . — Mikor válnak? — kockáztattuk meg. Felvonta a szép vállát. — Ha biztosítja nekem az engem megillető apanázst vagy rendes végki­elégítést ad, akkor elválok... Mosolyra derül az arca. —- Kedves dolog történt velem. Be­­lasco az ismert amerikai direktor felke­resett és arra kért, hogy játszani el neki Amerikában angolul Molnár Fe­renc: A vörös malom cimü darabját. Tagadó választ adtam. »Miért utasítja vissza ezt a pompás szerződést?« — kérdezte Belasco, »Két okból — feleltem — először, mert nem tudok eléggé an­golul. másodszor mert a darabot nem ismerem.« Voüá! — Nem ismeri? — Nem én. De itt Bécsben megné­zem. Akkor aztán , lehet beszélni róla. Lehet, hogy sikerem lesz benne? Ezt már nevetve mondja. Es ezzel a nevetéssel befejeződött a kis interjú. * ■ F) hét szűk esztendő Szegény liókaparok, ugyancsak leég­tek ezzel az idei téllel, még csak egy szemernyi havat se látni, ez a komisz időjárás, folyton csak hideg, köd, zúz­mara, meg dér, de hó az nem akar esni a világért sem. Már egészen elfelejtet­ten], hogy is néz ki a hó, az ize, a szí­ne, ,a formája, a méla téli táj, a csön­­gős szánok, az ereszekről alácsüngő iégcsapok;- igazán borzasztó ez. A hó­­kotrók nézik sóvárogva az eget; esik, vagy nem esik és minden reggel kiké­rik a barométer tanácsát, amely elvét­ve egy fokot is mutat, hogy szinte le­fagy (az emberi orra és a. hó itt lóg a levegőben* majd hogy a járókelők fe­jére nem potyog, de mégse akar leesni, habozik, spekulál, vacakol, ugratja az embert, hogy: tia, most ugrik a majom a vizbe! aztán juszt se ugrik, ha meg­pukkadsz akkor se. Hát ugyebár, ez, enyhén szólva, disznóság. A hó a sze­gény ember téli kenyere és a szegény ember, aki téli büdzséjébe mint holt­biztost állította be a havat, most hop­pon maradt. Mert a sz. e. igy speku­lált: napszám 70 dinár, hókotrás 30 dinár. Na és most napi 30 dinár tiszta vesz­tesége van a szegény embernek. Ez annyi, mintha jég verte voina el a ter­mését, vagy kirabolták volna. A keres­kedő ilyenkor csődöt kér maga ellen, de miből fizessen rá a szegény ember? 0, igazán csoda, hogy nem szakad meg a szivük ennyi tenger gond és nyomo­rúság közepette, hisz; a legtöbbnek gye­reke és felesége is van és ösmerek hó­kotrókat, akik agg nagypapájukat maguk tartják el. Es hol van már a tavalyi hó? Jaj, igaz se volt talán. Ma délután beszélgettem egy szolgá­­latonkivüli hókotróval. Künn állt a, plác­­con, fűrésszel és haltával, két vörös markában, mert valamiből csak élni kell és trappolt. A trappolás egy egyszerű, primitív védekezési művelet a hideg el­len. Ha negyedóráig kitartóan trappol a fázó ember, gyönyörűen begyullad, illetve melege lesz, mintha csak a ke­mence mellett ülne. — Mit szól az időjáráshoz? -- kér­deztem tőle.--Ne héklizzen az ur — mondta ko­moran és az orcája elborult, akár az ég. — Soha még ilyen nyomorult telet — sóhajtottam résztvevőén és szorosan mellette trappolfcam. — Isten átka — tört ki a hókotróból a vallási fanatizmus — elkövetkezik a hét szűk esztendő. Nem lesz gabona, nem lesz kenyér, éhínség lesz és en­nek is a szegények isszák meg a levét. — Na, azért no tessék ilyen sötét színben látni a jövőt — csittitottam. A hókotró meglassította a trappolás üte­mét, direkt ügetés volt már ez és igy folytatta: »hát természetes dolog az ilyen? mondja csak, február itt áll a küszöbön és a hónak se hire, se; hamva, már jön a tavasz, egész tavaszi a le­vegő és nemsokára rügyeznek a fák és a hó elsikkadt, elfelejtette az úristen, vagy spórolnak odafönt az égben? a fene tudj-a.« Csöndben trappoknak egvmás mellett, szegény hókotrót nem akartam eiérzé­­kenyüiésemniel molesztálni, elég neki a maga bánata. Ekkor arra jött a hókot­ró ösmeröse, a gazdag fűszeres. A hó­kotró illedelmesen elébe trappolt és rö­vid pénzügyi megbeszélést folytatott á kövér, aranyláncas burzsival. — Csak ötvenet adjon! — könyőrgött — .ledolgozom. — Majd ha fagy — mondta a fűsze­res viccesen és odébb állott a mosoly­gó napsütésben. (t. j.) Gyilkosság u örökség miatt Egy mozsori földműves meggyilkolta rokonait Noviszádról jelentik: Pozsáfec Cvéta és unokaöccse Pozsárcc Genó mozsori fö'dmivesek néhány nappal ezelőtt az örökség felett összevesztek s a veszeke­dés hevében Pozsárcc Cvéta késével mellbe szúrta unokaöccsét. A csendőr­ség Pozsdrec Cvétát letartóztatta és át­adta a noviszádi ügyészségnek, mig a megsérült Pozsárcc Gcnót beszállítot­ták a uoviszádi közkórházba. Az ügyész­ség elrendelte a nyomozást, minthogy azonban Pozsárcc Genó sérülése nem látszott súlyosnak, Cvétát szabadlábra helyezték. Kedden fordulat történt ebben az ügyben. Pozsárcc Genó állapotában ugyanis komplikációk állottak be és sérülésébe belehalt. Az ügyészség, amint értesült Pozsárec haláláról, nyomban utasította a mozsori csendőrséget, hogy Pozsárec Cvétát tartóztassák 1c. A csendőrség a gyilkos földmivest letar­tóztatta és beszállította a noviszádi ügyészségre. A miskolci rendőrség elfogott egy veszedelmes szélhámosnál Miskolcról jelentik: A miskolci 411am­­rendőrség kedden délután egy nagystílű kalandornőt tett ártalmatlanná. Szäcs Irmának hívják az elfogott és régóta körözött széijiámosjuőt Szűcs Innát ugyanis a debreceni államrendőrség, valamint a budapesti főkapitányság már hónapok óta körözi csalás, lopás, sik­kasztás és okirathamisitás miatt Vallo­mása során elmondott*!, hogy egy deb­receni földbirtokos-családnál ncvclőnős­­ködött. Ebben a minőségében bejáratos volt a földbirtokos gazdasági hivatalá­ba. Innen ellopta a gazdasági hivatal bélyegzőjét és ennek segítségével drá­ga ruhanemiieket, ékszereket és egyéb értékes tárgyakat vásárolt. Ezenfelül nagyobb méretű sikkasztást is elkövetett a földbirtoftos-család kárára Az elköve­tett sikkasztásiak és az ellopott bélyeg­ző felhasználásával bevásárolt értékek a földbirtokos-család kárára megközelí­tik az egymilliárdot A rendőrség" az el­fogott kalandornő miskolci tartózkodási helyén megtalált egy kazettát, amely­nek tartalma többszázmillió korona ér­téket reprezentáló ókszerdarabokból álL Egyébként Budapesten kívül Debre­cenben. Nyíregyházán, Győrött, Sátor­aljaújhelyen és Miskolcon követett el Szűcs Irma kisebb-nagyobb szélhámos­­kodásoikat. Miskolcról már eddig is több följelentés érkezett ellene csalás 'és sflc-> kasztás miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom