Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-28 / 26. szám

4. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. január 28. Agyvérzés rádiá-csa!ástél A Magyar Távirati Iroda nem kapja meg a monopóliumot Budapestről jelentik: Az első rádió­csalási affér azzal a következménnyé: járt, hogy a Magyar Távirati Iroda, a melyet már mindenki a rádió-monopó­lium biztos tulajdonosának tartott, a botrány következtében elesett a koncesz­­sziótól. Hivatalos helyen erről a követ­kezőket mondották: — A rádió-koncesszió dolgában ki­újult a már eldöntöttnek vélt küzdelem. Négy héttel ezelőtt bizonyosnak látszott, hogy a MTI kapja a rádió-koncessziót, m.ert a kormány elfogadta a MTI ér­velését, amely abban kulminál, hogy övé a hírszolgálat dróton vagy drótné.­­kül való továbbításának monopóliuma és ezért port indíttatna a kincstár el­len, ha más vállalat kapná a rádió-kon­cessziót, Ez a felfogás az utóbbi napok­ban megváltozott. A kormány február első hetében feltétlenül kiadja a végre­hajtó utasítást, amely azonban csak a rádió-készüiekek adásával és vételével, továbbá a rádió alkatrészek behoza­talának engedélyezésével íogla kozik, a kormány ebben a végrehajtási utasí­tásban még nem tér ki sem a konccsz­­szióra, sem a vevőkészülékek engedé­lyezésére illetékes ládióegyesület meg­alakítására. A harc a koncesszióért vál­tozaton erővel folyik a távirati iroda és gróf Bánffy Mi - lós érdekeltsége, továbbá egy újonnan feltűnt érdekeltség között. A Magyar Távirati Irodának eszerint még nincsen jogcíme beleszólni abba, hogy ki szereltessen fel rádióvevő készüléket. A távirati irodának hírszol­gálatra vonatkozó álíitólagos monopó­liumát a kormány hivatott felülbírálni, esetleg megváltani. Az affér másik következménye, hogy Gorka Ferenc postafőtanácsos, akitől a Budapesten rendezett „külföldi“ hang­versenyek ötlete származik és aki a csalás technikai kivitelében személyesen segédkezett, a kiállott Jzgalmak követ­keztében agyvérzést kapott. Szessfc Száva-imnepségek Szuboiicáu A jogi fakultás, a középiskolák és a „SveÜost“ ünnepélyei Kedden, Szent Száva napján, külön­böző ifjúsági ünnepélyeket tartottak Szuboticin. Délelőtt tizenegy órakor a szuboticai jogi fakultás diszgyülés kere­tében tartotta meg a Szent Száva ün­nepélyt az intézet dísztermében. A feldíszített terem zsuffoíásig meg­telt hallgatósággal, amelynek soraiban képviselve volt a hadsereg, az állami és városi hatóságok, tantestületek, nőegy­letek és a társadalom minden rétege. A közönség egy része be sem fért a te­rembe és a folyosón is nagyszámú kö­zönség állott. Áz érkező vendégeket a lépcsőhá ban a fakultás hallgatói fo­gadták. Az ünnepély 11 órakor kezdődőit a hagyományos szentkalács-szegés szertar­tásával, amelyet Prctics fvíárkó gö­rög keleti lelkész végzett. A szer­tartás’ alatt az egyetemi énekkar aszisz­­tált. Az egyházi szertartás után Acimovics Miodrág dr., a jogi fakultás dékánja tar­tott magas szinvonalu, érdekes és nagy­­ha'ásu előad ist. Az előadás tárgya volt a viszonyok és események hatása a modern állam berendezkedésére. Beszélt a polgári kötelességekről. Széles alapon fejtegette az iskolák, a főiskolai taná­rok befolyását az áliamélet alakulására. Hibáztatta a pártoskodás tultengését és rámutatott az ebből eredő visszáságokra. Bizonyította, hogy a főiskolai tanárok aktiv részvételét a poütik bau indokolja az, hogy az ő tudományos kutatásaik és a tudományból merített tapasztalataik mulatják ki a kapcsolatot a múlt és jelen eseményei között és átviszik az elmélet ideáljait a gyakorlatba. Az elő­adást nagy, általános tetszéssel fogadta a termet megtöltő előkelő közönség. Az előadás után az egyetemi vegyes énekkar a Szent Szava-himnuszt éne­kelte. Ezután kihirdették a király által ki­űzött pályadijakra beérkezett pályamű­vek díjnyerteseit. Az első téma volt: Magánjog és egyenlőség. A dij nyer­tese : Tavicsevics M.iivoj, egyetemi hallgató. A második téma volt: A mi­­n szteri felelősség. A d j nyertese : Po­­povics Száva joghallgató. A díjnyerte­sek kihirdetése után az egyetemi ének­kar a nemzeti himnuszt énekelte. Ez­után az egyetemi hallgatók szívélyes vendégszeretettel gazdag büífével ven­dégelték meg a megjelent közönséget, közben a katonazenekar játszó t. A város valamennyi középiskolainak, a főgimnázium, a tanítóképző, a keres­kedelmi akadémia és polgári iskola nö­vendékei a gimnázium tornatermében gyűltek össze a Szent Száva napja al­kalmából, ahol a tanárok emlékbeszé­­dekeí tartottak és utána az iíjuság a S ent Száva- és a nemzeti himnuszt énekelték. Kedden este a „Svetlost“ egyetemi ifjúsági egyesület tartott a városi szín­házban ünnepélyt, amelyen nagy és előkelő közönség jelent meg. A nyolc számból álló műsorban volt szavalat, ének és egy Nusics-féle tréfás jelenet. A műsort nagysikerű táncmulatság kö­vette. Perük a magyar kincstárt a külonitmenyek sarcolásai miatt Csáky honvédelmi miniszter szerint a Prónay-különitmény jogosan működött Budapestről jelentik: A Prónay­­különitmény néhány tisztié 1920-ban lefoglalt három kereskedőtől 90 hordó benzint és a kereskedőket a Britanniába hurcolta, ahonnan hosz­­szas huzavona után átszállították őket a Markó uccai fogházba. A ke­reskedők ellen csempészés és árdrá­gítás címén indítottak eliárást. az ügyészség azonban bűncselekmény hiányában csakhamar megszüntette a nyomozást és a gyanúsítottakat szabadlábra helyezte. A kereskedők ezután hozzáláttak az elkobzott benzin viszaszerzésé­­hez. Bepörölték a magyar kincstárt, miután megtudták, hogy a benzint katonai autók használták el. A kincs­tár jogügyi igazgatósága a kereset­tel szemben azt vitatta, hogy az úgynevezett Prónay-JdűönÜjnónv a kormány akaratától függetlenül, sőt annak ellenére garázdálkodott és amit ez az alakulat összeharácsolt, az sohasem keriüt a kincstár birto­kába. A biróság arra az álláspontra he­lyezkedett. hogy csak akkor ismer­heti el a kincstár fizetési kötelezett­ségét. ha bebizonyul, lioev a Pró­­nay-különitmény állami katonai ala­kulat volt. A.felperesek kérésére a biróság átirt a honvédelmi miniszté­riumhoz a Prónay-kü'lSnitmény jel­legének megállapítása végett. Gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter erre a következő választ küldte: A Prónay-különitmény a proletár­diktatúra alatt 1919. évben Szegeden megalakult nemzeti hadsereg egyik csapata volt, mely a kir. honvédelmi minisztérium 1920 január 10-én kelt 22.002/eln. 6. számú rendeletével, mint »Szegedi vadászzászlóali« a szervezés alatt álló Magyar Nemzeti Hadsereg egyik hadosztályának hadrendiébe ál­líttatott be. Nemzeti zászlóalj nem volt feljogo­sítva arra, hogy polgári egyének el­ten nyomozásokat, lefoglalásokat és letartóztatásokat eszközöljön, ilyene ket azonban ama kényszerhelyzeténél fogva, hogy az illetékes polgári ható­ságok és szervezetek működése jó­­réseit szünetelt, téu/leg eszközölt. A magyar minisztérium 1919 december 23-án kelt 6466/19. M. E. számú ren­deletének 2. szakaszé, ebben az irány­ban korlátozásokat rendelt e! A honvédelmi taszternek ez a le­irata. amely a Prónay-különitményt a magyar hadsereg csapatául ismert el. jogalapot nyújt mindazoknak, akiket a küiönitményi tisztek súlyo­san megkárosítottak, hogy kártérí­tési igényeiket a kincstárral szem­ben érvényesítsék. I1ir szerint egész tömeg ilyen kártérítési port fognak : indítani a magyar kincstár ellen. Tizenkét német hadosztály áll készen a Rajna védelmére A francia kamara külügyi vitája Párisból jelentik: A kamara foly­tatta a külügyi vitát. A délelőtti ülést majdnem egészében lefoglalta Fabry nacionalista képviselő beszé­de. Fabry hosszú beszédében főleg Németország leszerelésének kérdé­sével foglalkozott. Igyekezett kimu­tatni, hogy a Németország lefegy­verzését ellenőrző bizottság műkö­désének sikertelensége nem a Ruhr-vidék megszállásán, hanem Seeckt tábornok és Gessler had­ügyminiszter magatartásán múlott. Az ellenzék tapsai közben követel­te, hozzák nyilvánosságra az erre vonatkozó tárgyalások anyagát. Harriot miniszterelnök válaszá­ban rámutatott arra, hogy az ellen­őrző bizottság működése már a Ruhr-vidék megszállása előtt igen nagy nehézségekbe ütközött, a megszállás után pedig egyenesen lehetetlenné vált. A németek a iran­­éia és belga tiszteknek a bizottság­ból yaló kizárását követelték és egyes gyárakhoz közel sem enged­tél- őket. Franciaország ezt a kér­dést 1924 ápriiis 24-én a nagykö­veti konferencia elé vitte, de, ott el­lenzésre talált a francia álláspont. Németország ilyenformán észreve­hette, hogy a szövetségesek között ebben a kérdésben nincsen meg a teljes egység és ez még jobban fel­bátorította Németországot. A meg­szállás ellenére ezer fegyvert talál­tak Essenben, amelyet meg nem szállott területekre sikerült elszál­lítani. Franciaország 1920-ban Bou- Iogne-ban Németországban ötven­ezerrel több katonát engedélyezett, mint amennyi a vérsaiiiesi szerző­dés érteimében meg volt engedve. Fabry szólt ezután a német Schutzpoligeiról, amely szintén kész hadsereg, majd megemlítette, how Németországnak a Weser - folyó mentén három ezred jé, tovább ke­letre pedig négy hadosztálya áll rendelkezésre. Nem kevesebb, mint tizenkét hadosztály áll készen a Rfijna védelmére. Az Eclairt ennek a közléséért az a megtiszteltetés érte, hogy biróság elé került. Herriot erre kijelentette hogy csodálkozik, hogy egy aktalopást itt dicsőíteni lehet. Fabry kijelentette ezután, hogy abból a három garanciából, amelyet Franciaországnak ígértek, csak egy. valósult meg, a megszállás, a másik kettő csak papiroson van meg. Ne­vezetesen a garanciapaktum és Né­metország leszerelése. Franciaor­szágnak tehát szüksége van uj ga­ranciákra és ezeket követelni kell, miután a kölni zónát kiüríti. Fabry kijelentette végül, hogy a genfi jegyzőkönyv nem több, mint pusz­ta reménység, amelynek megvaló­sítását előbb az általános leszere­lésnek kell megelőznie. Mérnöki kamarák alakulnak Négy kamara lesz az or srác ban A minisztertanács utasította az építésügyi minisztert, hogy alakít­tassa meg az országban a mérnöki kamarákat azzal, hogy működésű­ket legkésőbben 1925 február 15-ig tartoznak megkezdeni. Minden épí­tésügyi igazgatóság székhelyén meg kell alakítani a mérnöki kamarát ha területén legalább harminc működési engedéllyel bird magánmérnök van. Az országban igy egyelőre _ csak négy mérnöki kamara alakul és pe­dig Beogradban. Noviszadon, Ljub­ljanában és Zagrebban. A noviszadi mérnöki kamara ha­tásköre kiterjed a Vajdaságra, _a Szerémségro és legközelebb hozzá­csatolják Szerbia északi sáviát is. Valamennyi kamarának központja külön központi főigazgatósággal Beogradban lesz. A kamarák célja: a magánmérnökök kari érdekeinek védelme és tagja lehet minden ma­gánmérnök. ha az építésügyi minisz­tériumtól működési engedélyt ka­pott. Minden eddig kiadott mérnöki működési: engedély hatályát vesz­tette és a magánmérnökök aj műkö­dési engedélyt tartoznak kérni. Az építészeti minisztérium az engedély kiadását a következő feltételekhez köti: műegyetemi vagy azzal egyen­rangú technikai főiskolai oklevél, jugoszláv állampolgárság, legalább három évi mérnöki gyakorlat, az ál­lamvizsga letétele, kifogástalan er­kölcsi előélet, a katonai kötelezett­ség teljesítése és az államnyelv is­merete. Akik 1919. év előtt szerezték meg oklevelüket, vagy. akik 1914 julius 31-éig valamely főiskolán vagy mű­egyetemen mint rendes hallgatók voltak beiratkozva és az utolsó szi­gorlatot vagy vizsgát 1921 végéig letették, nem tartoznak a miniszté­riumban uj államvizsgát tenni. A vajdasági kamaránál eddig hat­van magánmérnök kérte az enge­délyt. Az eddig működési engedély­ivel bírt mérnökök közül csak egy szuboticai és egy vinkoveii mérnök nem kap mindaddig uiabb működési engedélyt, mig benyújtott optálási kérelmük elintézést nem nver. A kamarák megalakításának mun­kálatait az országos mémökegyesö­­let helyi szervei végzik. A vajdasági mérnökök igazolási iratai már a mi­nisztériumnál vannak, ahonnan azo­kat február első napjaira várják vissza. A kérelmek beadásának ha­tárideje január 25-én járt le. |3sas®i« issMüsssaKäasB aar«sK| 1 FORDSON I s TRAKTOR I 1 FORD AUTÓK § 1 OLIVÉR EKÉK s I LEGELŐNYÖSEBB BESZERZÉSI 9 % FORRÁSA sklein Géza; L subotica 91 iigamisemsiB^J

Next

/
Oldalképek
Tartalom