Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-28 / 26. szám

12 OLDAL ;* ÁRA 1H Poštarina nlaćesa! ...jotlca, SZERDA, 1925 jamiár 28 szám reggel, ünne. Kiadóhivatal S—58, lőa délben :ség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subetica, Aleksandrova u!, l.fLelbacfa-jtalota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul» 4. (Rosaia-Foacičre-jialota) A demokrácia válsága (+) Veszélyben a demokrácia — állapítja meg a Daily Chronicle miniszterviseit disszmunkatársa, Lloyd George legújabb publicisz­tikai megnyilatkozásában, amely a demokrácia és a diktatúra nagy birkózásának esélyeit méregeti. — A demokráciának össze kell szed­nie magát, hogy ezt a nemzedé­ket túlélhesse — mondja a volt angol premier, aki a háború alatt a legleleményesebb változatokban hirdette, hogy a demokrácia újjá­születve fog kiemelkedni a kion­tott vér tengeréből. Az okokat kutatva, amiért a béke hetedik esztendejében is fenyegeti a demokráciát a minden országban kísértő diktatúra, Lloyd George beleütközik az utóbbi évtized európai kormányainak-in­gatagságába, mint a népek sza­badságát akadályozó legfőbb kö­rülménybe. O maga hat évig ál­lott a brit birodalom étán és ez idő ölatt-n dcftt szövetséges .nagy­hatalom kormányai olyan sűrűn változtak, hogy ezek bizonytalan helyzetüknél fogva csak ideigle­nes és töredékes intézkedésekre voltak képesek. A francia és olasz kormányok eszerint komoly meg­oldások helyett olyan megegye­zéseket hajszoltak, amelyek a hazájuk számára szerzett előnyök látszatát keltették. így keletkeztek a győztes államok népeiben azok a csalódások, amelyek örvénye már annyi vezető politikust nyelt el és amelyek legközelebbi áldo­zatául Lloyd George Herriot-t, a nyugati demokrácia reménységét jelöli ki. Ennek a gondolatmenetnek, a mely a demokrácia válságára akarja a történelmi pragmatizmus világosságát deríteni, egy nagy hiányossága van: nem terjeszke­dik ki a háború alatti antantkor mányok változandóságánalc alap vető motívumára. Ha kiderülne, hogy a hadiállapot idején a de­mokrácia módszerei voltak forrá­sai a bajnak, amelynek következ­ményeit most sínyli Európa, ak­kor ez a felismerés adalék volna a demokrácia élethalálharcénak helyes értelmezéséhez. Tudvalevő azonban, hogy a kitűzött katonai célok érdekében felfüggesztették a demokrácia elveit és ha sem Franciaországban,' sem Olaszor­szágban nem tudott hosszuéletü kormány alakulni, az nem a há­ború folyamán szabadon érvénye­sülő népakaratnak, hanem a Stí­lus te: publicae címén hatalomra jutott diktatórius tényezőknek tu­lajdonítható. Hit nélkül ragyog­­tatták meg a szenvedések vég­céljául a demokrácia reneszán­szát, mért ez az méret tetszetős és kitartásra buzdító volt. A né­pek biztak a program megvaló­sulásában és ez a bizakodás adott nekik erőt a megpróbálta­tások elviseléséhez. A bekövet­kezett kiábrándulásnak az az ok­szerű magyarázata, hogy a hi­vatalos politika irányítóiban a népek nem látják a hajlandósá­got a demokrácia* konzekvenciái­nak levonására. Lloyd George nem híve az erőszaknak. Az o’asz és a spanyol diktatúrát megbé'yegző szavak­kal állítja pellengérre és megjó­solja, hogy mindkét országban véres polgárháborút fog előidézni a lefojtott demokratikus erők erupciója. De rezignáltál) mutat rá arra, bogy a demokratikus ál­lamrend' nem válhat valóra a maga teljességében, hiszen még az Egyesült-Államokban is, ahol legelőször honosodott meg a kor­mányzati jogegyenlőség, bizonyos szinü polgároknak egészen ki­csiny szerep jut a törvényalko­tásban. Az a tanítás hangzik ki ebből n hivatkozásból, hogy kell lenni elnyomónak és elnyomod ^ nak, uralkodó többségnek és en­gedelmeskedő kisebbségnek. Ám éppen az Unió adta az utóbbi időkben annak a példáját, hogy a jogegyenlőség hézagai nem pótolhatatlanok. A színes bő­­rüeket is beengedik már Ameri­kában az- ülkotióány sáncai közé. A volt angol miniszterelnök nagy toleranciát tanúsít azok iránt, akik a maguk hibáit a demokrá­cia elkerülhetetlen fogyatkozó sálul tudják be, holott az idevágó vonatkozások tárgyilagos megíté­lése mutatná az utat, amely a most válsággá] küzdő demokrá­cia diadalához vezet A beográdi egyetem hallgatói a királyi pár jelend' * '.íU .. . Hi ÖböttíHÉ<áS ClüSíI A sriváci orv támadás miatt a beográdi német követ nem vett részt a Szent Száva ünnepen — A német párt kiáltványa A Zagreb? nagy per újabb fejleményei A politikai világ figyelmét három eseníény foglalta le a mai napon. A szivúci véres fogadtatás, a beográdi néniét követ magatartása s végül a Pribicsevics elleni tüntetés. A német követ nem vett részt a Szent Száva ünnepen ■ A beogfadil egyetem kedden ünne­pelte meg Szent Száva napját. Az ünnepségre volt láva az egész diplomáciai kar s igy á. beográdi német követ is. Olsluiusen német követ azonban nem jelent még az ünnepélyen, maga helyett Lo'ir kö­vetség!' tanácsost küldte, aki az egyetem rektora előtt tolmácsolta a német követ álláspontját. Eszerint Németország mindig csudálaítal nézte az ifjú Jugoszlávia kulturális fejlődését s szives örömmel vett részt minden olyan ünnepségen, me­lyen Németország elismerését jelen­tette a megjelenése. Ezért őszintén örült vóhia, ha a mai ünnepségen is megjelenhetett volna. Az az erősza­kos támadás azonban, mely . a jugo­szláviai németség vezetőit s magu­kat a jugoszláviai németeket érte; annyira sérti a német nép érzékeny­ségét, hogy kénytelen távoltartam magát a “mai ünnepségen való meg­jelenéstől. A nyilatkozat megtétele után a követség! tanácsos is elhagyta az egyetemet. Nincsics a német kövei magatartásáról Nincsics külügyminiszter kedden délután hosszabb audiencián volt a királynál és kihallgatása után nyi­latkozott az újságírók előtt Ok,hau­sen német követnék a Krait-ügyben tett lépéseiről és nyilatkozatairól. A kitlu'vvuilittezter kijelentette, hogy nem túrija összeegyeztet hetének Olshunsennek. mint külföldi diplo­matának nyilatkozatait és magatar­tását a diplomáciai szokásokkal, te­kintettel arra. hogy úr. Kraft jugo­szláv állampolgár és az S. fi. 8. kormánynak amugvis lesz gondja arra. hogy ezt az ügyet tisztázza és a bűnösöket megbüntesse. Az egyetemen a király jelenlétében tüntettek Pribicsevics ellen Szent Száva . ünneue alkalmából az egyetemi ünnepségen megjelent a királyi pár, ott volt a kormány valamennyi tagja s a tábornok; és a diplomáciai kar majdnem teljes számmal. Amikor Pribicsevics Szvetozár belépett az ünnepség színbe Ivére,: az egyetemi hallgatók fülsiketítő zajjal, fütyüléssel fogadták. A tüntetés per­cekig tartott. A tüntetők, nehogy azt a látszatot lehessen adni magatartá­suknak, hogy a királyi párral szem­ben viselkednek tiszteletlenül, ami kor végre elült a lárma, a királyt párt kezdték éltetni és az uralkodó­­párt meleg ovációban részesítették. Az ünnepségek befejezése után meg­ismétlődtek a tüntetések, a távozó Pribicsevicset óriási zajjal, füttyszó­val kisórték az egyetem kapujáig. Politikai körökben azt hiszik, hogy az uralkodó jelen létében1 lefolyt tün­tetés alkalmas Pribicsevicsnek az udvarnál elfoglalt, pozíciója megren­­ditésére. A német párt deklarációja Kedd délelőtt a német oárt veze­tősége ülést tartott, melyen kizáró­lag a szivácr és. esérvenkai esemé­nyekkel foglalkoztak." Megszövegez­ték az ülésen azt a kiáltványt, amit az ország német népéhez intéznek. A kiáltvány elsősorban tiltakozik azok ellen az erőszakosságok ellen, melyeknek legutóbb^Krajt. Grass! s: cservenkai németek estek áldö-za­­ttil. A német párt ■- ’mondja a kiáltr vány - - önállóan jueijt a válásaié.: sokba, sem az egyik/sem a^njásijtt" oldal felé nem vállalt Giötelc^ettsé-'■ «eket Azt a .vádat- h’Óffiv a/ német* párt a Radicsjpáríta-l 'megállapodás-i ra lépett, csak’, koholt, hamisVbiző- ' nyitékok topján lehet a néibetség ellen emelnie .Követeli a német párt. hogy a kormány terjessze , nyilvá­nosság elé ezeket- -a, bizonyítékokat. Az ország német népe iVGtt egye­dül az. eddigi és a, mór; tagat, r­­tása alapján lehet . mondani. Lehetetlenné kell lunn. hogv felelőt­len eleinek hatósági támogatással terrorizálják a. német választókat s megzavarják, a német »Art választási gyűléseit, melyeket a hatóságok erő­szakolt ürügyekkel úgyis betiltanak. A német párt felhívja a németségei, hogy ott is. ahol a párt jelöltjei nem jelenhetnek meg. egységesen tartsa nak ki a párt. mellett s kivétel nél léül h/ndnyájan adják le szavazati: kát a párt jelöltjeire. Az elkövetett atrocitások csak meg fogiák crősi leni a németeket a német párt iránti hűsegükben. A német követ a k Miig!; ni in hitemé i Kedd délelőtt Németország beo gradi követe megjelent a külügymi­niszternél. akinél Kraft. Grass! s a megsebesült cservenkai németek ál­lapota iránt érdeklődött. A német követ kijelentette, hogy nem szán ctékozik interveniálni ezzel a látoga­tással. csupán az a-célút/ hogy Né­metország érdeklődésének és rész­vétének nyomatékos kiíeiezést ad­jon. Az ellenzéki blokk tanácskozása Az ellenzéki blokk vezetői február 1-én, vasárnap tanácskozást tarta­nak Zagrebban. abból az alkalom-; ból. hogy ott a demokrata-párt Dá­vid ovics Ljuba részvételével nagy népgyüiést tart. A konferencián hír szerint Davidovies. Kora sec. Spalrc és Petrovics Nasztáz vesznek részt és addig az ellenzéki blokk vezetői érintkezést keresnek a betegen fek­vő úr. Kralt Istvánnal is. Az ellenzéki blokk megbízásából Beogradban tartózkodik dr. Nikies Nikó Kadics-párti képviselő és a Spaho-párt egy . tagja, akik állan­dóan. fenlartíák az érintkezést .a de­mokratákkal. A horvát szavazók nem lépnek passzivitásba Zagrebböl jelentik: A horvát egy­­;ségpárt orgánumai közük a horvát szavazók számára Ifidolgozott vá­lasztási, utasításokat. Eszerint a hoi­­vat választók seholsetn fognak a szavazástól tartózkodni. hanem azokra a listákra szavaznak, ame-' f lyeken vagy a horvát köztársasági parasztpárt, vagy az egvségpárt emberei a listavezetők. Szlovéniában a ljubljanai kerületben a szlovén t autonómista-párt listájára szavaz­­ínak Radios Uivei. A horvátországi

Next

/
Oldalképek
Tartalom