Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-27 / 25. szám
12 OLDAL K Ara 1'|2 dinar PoStarta* pitééü l .4 ^ ■ \ XXVI. Megjelenik mi Telefon száv-Nemzetiség vagy ev' rr lDD, 1925 január 27 25, szám UOUVS CÜJALÍCÍ* ozerkeiztőség 5~10 JSf&fizcLéíi ár negyedévre 13f> dinár Kiadóhivatalt Subytica>AÍekáasdroya iil.T.(Lelbaeh-palote> Szerkeszt&ségs Alíkiandrov^ nL ,4. (Ro»»is-t'onciere-pa!oU) viíaí Az agitáció utois«aj0^w vasárnapján elhangzott beszédek közül bennünket, magyarokat kétségtelenül Pribicsevícs Szveíozár beszéde és a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt tett nyilatkozata érdekel- Pribicsevícs alakja a vajdasági magyarság érzésvilágában úgy él, mint a kérleihetetlenség és kíméletlenség, a nyers erő és féktelen hatalom eleven jelképe. A mi sérelem, jogfasztottság, bántódás, keserűség a magyarságot érte, azt mind Pribicsevicsnek vagy a pribicsevicsi politikának tulajdonította. Hogy okkal, vagy ok nélkül formálta-e meg a magyarság ezt a meggyőződését, az másodrendű fontosságú kérdés. A lényeges az, hogy a magyarság közmeggyőződése valóban ez, hogy a magyarság a kisebbségi élet minden intézményes terhét enne!: .a politikának tulajdonítja a cégtábla rombolásoktól a névvegyelcmzésig. heti, hogy Pribicsevicsnek ezt az érzését is hirdessék cselekedetei, hirdessék intézkedései s hirdesse iskolaprogramja. A magyarság szives örömest veszi revízió alá ítéletéi s nem előnyökért s nem kedvezésekért, de magyar iskolákért, vagy a . névvegyelemzés megszüntetéséért boldog ölömmel vaüané be tévedését. Aki nem klerikális, az velem van — hirdeti Pribicsevics. Bármilyen nagy is, biztonságosan átfogó is ez a megkülönböztetés, kizárólagosnak nem lehet tekinteni. Vannak problémák, vannak feladatok, vannak társadalmi kérdések, melyek nem oldhatók meg, meg sem közelíthetők sem a klerikális világnezlettel, sem az antiklerikális meggyőző déssek Pribicsevicsnek ebben a kérdésben a magyarok közül csak a Hoviszadi szélsőségesek s a növiszadi szélsőségek sajtó fa adhat igazat. A magyarság egyeteme azonban nem e viíágnézleti különbség szerint tagolódott, mert a klerikális és antiklerikális magyarnak ugyanazok a sérelmei, ugyanazok a kiváltságai és törekvései. A klerikális magyart nem teszi elégedetté a klerikalizmus diadala, ha a gyermeke az iskolában nem tanul magyarul s nem tud megtanulni szerbül sem s az antiklerikális magyar sem fogja politikai törekvéseit a célnál látni, ha a magyar nincstelenek nem kapnak földet. A klerikalizmus és nntiklerikálizmus lehet választó vonal a kormányzatban, de nem lehet választó vonal a kisebbségek között. Kormányzati program lehet, de kisebbségi program nem. A noviszadi hangosak igazolást találhatnak Pribicsevics kijelentésében, a magyarság azonban úgy érzi, hogy magyarságának Összetartó hatalma nagyobb, mint az ellentétes világnézetek széthúzó ereje. Véres támadás a német párt elnöke ellen Szivacon ismeretien tettesek súlyosan bántalmazták Kraft István és Grassl György volt német képviselőket — Véresre verték a szivaci német párt elnökét is — Kraft állapota súlyos Graszlnak karja töri ei •— Szétkergették a német párt esevvenkai gyűlését is-: vV... x.. . ....... I --Rendőrök kardtámadása a cservenkai németek ellesi Nemcsak hálátlan, de teljesíthetetlen feladat is lenne a noviszadi beszéd alapján megvédeni Pribicsevicset e megítéléssel szemben. A politikust nem beszédei után ítélik meg, hanem cselekedetei után. Nem mondjuk, amit Talleyrand vallott, hogy a politikus beszéde csők arra a céira szolgái, hogy elleplezze szándékait, elé — a cselekedetek mégis őszintébbek, mint a nyilatkozatok. A szavak a szónoki sikernek, a cselekedetek az igazi törekvéseknek eszközei. Sokszor mást mondunk, mint arait tenni akarunk, de mindig olyant cselekszünk, a mi célunkhoz segít. Különösen így választások előtt, amikor a szónoki siker maid nem fölér a cselekedetek sikerével, nyílik arra nehezen elkerülhető alkalom, hogy a helyeslésért, a tapsért, a szavazatért oly^n szavak hangozzanak fel, amilyeneket a hallgatóság vár. Kossuth Lajost bizonyára a szónoki előadás szakértőjének kellett tartani s Kossuth Lajos mondotta, hogy a szónoki sikernek egyetlen előfeltétele van: a szónok azt mondja, amit a hallgatóság vár tőle. Pribicsevicsről aligha lehet azonban azt mondani, hogy nem őszinte. Programja, cselekedetei, politikai koncepciója mind mezítelen őszinteséggel tárják fel meggyőződését és törekvéseit. Ha Pribicsevics azt mondja: „én nem vagyok a magyarság ellensége, hiszen én adtam a magyaroknak a magyar elemi iskolákat és a magyar párhuzamos osztályokat“ — akkor Pribicsevics bi zonyára úgy is érzi. hogy a magyarságnak nem ellensége. A magyarság most már csak azt kér* A német párt vasáram délután négy órára Novi-Szivacra a nagyvendéglőbe választói nagygyűlést hívott egybe, amelyen dr. kraft István volt képviselő, kerületi listavezető és dr. Graszl tivörtry volt képviselő, a szombori járás németpárti jelöltje voltak szónokokként jelölve. A gyűlésen közel ezer német választó jelent meg. akik rendben várták dr. Kraft és dr. Graszl megérkezését. A két képviselő Szomborból autón indult el Száváéra, de az autó motorján történt- hiba miatt csak Itat óra tájban érkeztek Novi- Szivácra. A választók közel másfél óráig türelmesen vártak és fél hat tájban — anélkül, hogy a gyűlést megkezdhették volna — szétosztottak. A gyűlésre jött választók távozása után Kari asz György gazdálkodót, a novisziváci német helyi szervezet elnökét a jegyzői hivatalba idézték. Kariusz éppen útban volt a községháza felé. amikor a sötét uccun. közvetlen a községháza szomszédságában, három ismeretlen férfi megállította és szidalmazni kezdte. Abban a pillanatban a három támadó egyike elsütötte a revolverét. A golyó senkiben nem okozott kárt. A lövés, úgy látszik feladás volt, mert a támadók botokkal támadtak Kariuszra. akit össze-vissza vertek. Kariusz lobb sebből vérezve összeesett. A gyűlésről hazafelé tartó német polgárok Kariuszí a szomszédban levő dr. Stricker Péter orvos lakására szállították, ahol az orvos az első segítségben részesítette és mert állapota súlyos volt. az orvos Kariuszí lakására szállíttatta. Dr, Kraft és dr. Graszl hat órakor érkeztek Noyiszivácra. ott nyomban értesültek Kariusz súlyos sebesüléseiről és első útink dr. Strickerhez vezetett, hogy a sebesült pártelnök állapota iránt érdeklődjenek. Dr. Stricker Péter előtt 3—4 ember állt a sötét ticcán. akik megkérdezték, kova készülnek?, Dr. Kraft megmondta a nevét és közölte, hogy Kariuszt akarják meglátogatni. hogy ha szükséges, autón kórházba szakítsák. Erre a csoportból előlépett egy fiatal ember, aki magát doktornak és orvosnak mondotta és aki a körülötte állott embereknek kiadta az utasítást:--- üsd! Erre * botokkal, haverekkel támadtak Kraftra és (iraszira, akiket pillanatok alatt leütöttek. Kraft is. Graszl is vértől bontottan összeestek. A támadók elmenekültek, a két sebesültet az arra járók bevitték dr. Stricker Péter orvos házába, ahol az orvos nyomban gyógykezelés alá rette őket. Kraft feje három helyen beszakadt az ütéseit alatt és teste is tele van sötét véraiáiutásokkal. Graszl feien bmulasaoka volt és így a fejére mért erős botütéseket a sapka felfogta, ellenben Graszl jobb karját a reá zúdított botiitések eltörték. Dr. Stricker Péter gipszkötésbe tette a súlyosan sérült űr. Graszl karját. Dr.. Kraft István állapota súlyos, felgyógyulása legalább három héttel tart. Dr. Kraftot valószínűleg egy noviszadi szarrá tóriumba fogják beszállítani. egyelőre Szivácon marad dr. Strieker házában. Kraft hétfő délig eszméletlen volt. hétfőn délben visszanyerte eszméletét, nincs azonban kizárva, hogy agyrázkódtatást kapott.' Graszlt hétfőn autón Yrbászra szállították, ahol házi kezelésben marad. A cservenkai véres gyűlés ‘ A német párt vasárnap délután 31 órára Cservenkára is választói gyű-5 lést hívott egybe, amelven Scku- j machcr Sámuel és Teabei Józsefi volt képviselők lettek volna a szőne-1 kok. Közel ezer főnyi hallgatóság gyűlt egybe a SticHert Károly-féle vendéglőben, de a cservenkai tőszói- JtaMrö a gyűlés megtartását m in engedélyezte. Közben már a délelőttiórákban több dobrovoüác főtt a Sticliért-féle vendéglőbe, ahol a jelen volt németeket szidalmazták és többet közülük bántalmaztak is. A németek, miután a gyűlést betiltották, értekezletre ültek össze, amelyen mintegy ezren voltak jelen. Az. érte* kezleten a hatóságot a községi jegyző és egy rendőr képviselte. Schumacher megkérdezte a jegyzőt, hogy miért nem hozott magával nagyobb rendőri készültséget mert a megjelent dobrovoljácok az értekezlet megzavarására készülődnek. — Az én fejem se biztosabb, mint a magáé — volt a jegyző válasza. Teubel József képviselőjelölt beszéde alatt tíz dobrovoüác lármázva, szitkozódva a terembe lépett, egyikük elöretartott revolverrel fe* r.ycgeuíüzött. hogy ha az értekezletet fel nem oszlatják, fegyvert használnak. A tömeg erre egymást fel lökve a kijárat felé menekült és az értekezlet feloszlott. Az értekezletről kitódnit tömeg a vendéglő előtt helyezkedett cl. mire a közben, megérkezett rendőri készenlét kivont karddal verte szét a németeket, akik futva menekültek. Eközben so-, kan megsérültek, néhányat! igen súlyosan. így többek közt HcUcrmann Adam feiét hasította be a rendőrkard és a többiek is: II asz marin Fiilöp. tielüt Péter. Fritz Péter. Jndt Lajos és Wiener Jakab több sebtől vérezvé vette igénybe az orvosi se< gitséget. Sokan sebesülten hazamenekültek és otthon kötöztették be. magukat. A rendőrattak után .iült n csendőrség. melynek vezetője Milanlwvics, Milán csendőrőmiesíer kijelentette, hogy a jegyző felelős a történtekért, mert a cseri clörörmcstcr már délelőtt
