Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-26 / 24. szám
4 OLDAL * ÁRA tj, DINÁR nF* rdStarwa pusch# m ^iiclap'e.v Kerte* ;Cca 37 XXVI. évfolyam Ntgjeieníli Ksiudpn'teggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. /. Szerkesztőség 5—10 Subot’ia, MTFÓ, 192^ január 26 24. szám Előfizetési ár negjedévre 135 dinár Ä kormány vádjai a német párt ellen Hivatalos kommüniké Radics és a németek paktumáról Közzétették Rádics orosz memorandumát Beográdból jelentik: A kormány vasárnap újabb két dokumentumot hozott nyilvánosságra Radics István ellen. Az egyik okmány az orosz memorandum, amely moszkvai' keltezéssel és Radics aláírásával van ellátva. A memorandum a szovjetkorliiájiynak szói. a jugoszláviai politikai helyzetet vázolja és az ellenzéki biok szerepét fejtegeti. Fontosabb részei a következők: — Az ellenzéki biok a munkásosztály széles rétegeinek eszköze a parlamenti kisebbség ellen. A következő választásokon ez a többség még meg fog nagyobbodni: A parla mentben a parasztok és munkások szociális többsége lesz. amely képes lesz alkalmas pillanatban a politikai eseményeknek egészen más irányt adni. Ebből látható, hogy Jugoszláviában olyan politikai és parlamenti helyzet alakul.’ amelyet Lenin a távolbalátásával már 1918-ban előre megállapított. Az erős paraszt és munkástöbbség: csaknem _ az egész burzsoázia segítségével (Pasics és a radikálisok kivételével) kezébe veheti a hatalmat, megnyeri a hadsereget és akkor végre' fogjak hajtani nemcsak az úgynevezett politikai és. szociális reformokat, hanem a paraszt és munkásmozgalom teljes programját. Megegyezés Radics és a németek között A második közlemény, amelyet a kormány kibocsátott. Radics és a német-párt között kötött megegyezésről szól és a következőképen hangzik: — Ismeretes a német-párt magatartása a legutóbbi kormányválságok ideiéből és különösen az a tény. hogy Radics népgyülésein mindig résztvett a német-párt egyik vagy másik képviselője. Megállapítást nyert, hogy ezek és az ilyen németek, működésükkel és viselkedésük kel túllépték ama jogok határát amelyeket királyságunkban min nemzeti kisebbség szabadon élvezhetnek.-- A német-párt magatartásának ezt a hirtelen fordulatát, egyebei mellett, a Rádiósnál, talált dokumen tumok is megmagyarázzák. E doku mentuinok egyike az 1924. évi már cius 11-ikén Becsben Rádiós és i német-párt megbízottá': Steinhacke, Edmund és ár. Borger Ferdinám között megltöiötí megegyezés, amc lyet ezek alá is írtak. — A megegyezés szerint a neme tek elfogadják Radics programjánál egyes fontosabb pontjait. Radics pe dig magáévá teszi a német progran bizonyos pontjait. Ezután az oszt rák hadiköicsöu beváltásáról, az as rárreformról. az iskolákról, válasz iásokró!. stb. van sző. Többek kö zött a megegyezésben a németéi ideiekorán biztosítják magukat, a: államnak autonomista, vagy íödera lista rendszerre való átalakulás; esetére. Erre «z esetre Radics nem zeti autonómiát Ígért nekik, amely törvényben is biztosítandó lett volna. Az autonómiák hasonlók lettek volna azokhoz, amelyek Morvaországban fennállottak.' A zagrebt törvényszék feljelenti a rendőrfőnököt támadása miatt Zagrebböl jelentik: A Zagreb; rendőrfőnök, dr. Beáekovics Jankó, a biróság ellen intézett legutóbbi támadását a zagreb# sajtó a felháborodás viharával fogadta. Az *Gbzor« hosszabb fejtegetésben reflektál a kijelentésekre és többek között a következőket iria: — Már magábanvéve az is kuríórum. hogv eiy rendőrfőnök potiii kai nyilatkozatokat tegyen, különösen ilyen kényes viszonyok között. Ilyen támadás valóban egyedülálló, eset a bíróságok történetében.- Dr. Bedekovics az öröklött ausztriánizmusról beszél és bizonyára tisztában van a saját politikai' multiával. Igenis. van öröklött ausztriánizmus. de a zagrebi rendőrfőnökhöz hasonló tisztviselőkben megtestesülve. A »Hrvat« , minden kommentár nélkül reprodukMia a rendőrfőnök szayait. de ilyen cirn alatt: »A zagrebi rendőrfőnök hallatlan botránya. — Börtönnel fenyegeti a bíróiéit. mert a törvény szerint járnak I el«. Ezzel szemben a beográdi »Vre-Kiadöhivatah SuboticajftiehjiansSrova al.l.(Lelbaph'paísta) Szerkesztőségi Aleksandrova vtt. 4. (Russia-Fonciére-palots) mc-’ zagrebi tudósítója, aki1 a rendőrfőnök állásfoglalását nyilvánosságra hozta, közli lapjával, hogy dr. Bedákovics a beszélgetést nem szánta a nyilvánosságnak. A rendőrfőnök informálta a tudósítót a Sió bodni Dom ügyében hozott bírói ha tárózattál szemben elfoglalt jogi ál láspontjáról és azt hitte. hoss> a beszélgetésnek csak a jogi része kerül közlésre —- jelenti ki a »Vreme«. tudósitója. A támadással kapcsolatban az újságírók kérdést intéztek a zagrebi törvényszék bitói karának több tagjához. Dr. Körbler vizsgálóbiró ideges kiíakadással válaszolt: Nem fogom elolvasni, egyáltalában semmit sem akarok erről' tudni. Mi bírák nem kergetezünk az uj sághasábokon keresztül senkivel, legkevésbé a rendőrség főnökeiéi. Dr. Bacsac Iván. a zagrebi törvényszék elnöke a következőket mondotta: — Mint a törvényszék elnöke, nem polemizálhatok a zagrebi rendőrség főnökével, mert a közvéleményben rossz hatást" keltene, ha a bíróság vezetője az újságokban marakodna-a rendőrfőnökkel. Természetesen előbb meggyőződést fogok szerezni arról, hogy dr. Bedekovics valóban tett-e olyan nyilatkozatot s azután meglátom, mit fogok tenni. Zagrebi jog':szkörökbcn úgy tudiák. hogv a törvényszék dr. Bedeko\ncs ellen feljelentést tesz a zagrebi kerület főispánjánál. A bíróság — mint a »Vreme« jelenti — követelni fogja, hogy a főispán vonia felelősségre a rendőrfőnököt a nyilatkozat miatt. • Pribicsevics bejelenti Noviszadon a választójogi reformot A választások után eltörlik a Iistarend?z?rt í'rási választások lesznek a relativ többség e ve alapján Novisadról jelentik: A novisadi választókerület független demokrata pártja vasárnap .délelőtt a Sloboda nagytermében népgyülést tartott, amelyen az országos párt vezére, Pribicsevics Szvetozár közoktatásügyi miniszter, is megjelent. Pribicsevics dr. Jovanovics Radoje állámtanácsos, továbbá Dohanovacski Pál volt suboticai főispán, staribecseji jelölt és Zsakics Milán, a Titelzsablyai járás jelöltje _ kíséretében érkezett meg. A népgyülést, amelyen mintegy 2500 ember vett részt, dr. Boksán MJos, a független demokrata-párt novisadi jelöltje nyitotta meg. majd Pribicsevics tartott másfélörás beszédet, amelyben a politikai helyzetet ismertette. Az a lelkesedés, amellyel novisadi hívei fogadták, emlékezteti a múlt heti varasdini népgyülésre, ahol 8000 horvát paraszt hallgatta meg é' helyeselt neki. A. horvát parasztság — mondotta Pribicsevics — cserbenhagyta Radicsot, ezzel magyarázható.' hogy Horvátországban \a Radics-párt után a Pribicsevicspárj a legerősebb. A demokrata-párt kettészakadásának körülményeit ismerteti ezután Pribicsevics. Ö sohasem csinált titkot abból, hogy leszámol a vezetőséggel, ha eltér a párt programmjától. Miután ez bekövetkezett nem maradhatott bent a pártban. Azt vetik a szemére, hogy ő a radikálisok szolgálatába állott. Ez nem igaz. Ellenben tény az, hogy Davidovics a radikálisok iránti gyűlöletből mindenkivel, még Raáiccsal, Moser - reá, Koroseccal, Spahóval és terád Drávával is szövetkezik, csakhogy a radikálisoknak ártsov:Pas;cs nemzeti konstruktiv erő inig Radics és few. verbardtai a destrukciót képviselik. Radics a külföldön nem tudott elérni semmit, azért beküldte embereit a skupstinába. hogy zavart ’dézzeiiek elő. A független demokrata-párt ellene van a mai szociális és állami rendszer megváltoztatásának, mert minden más rendszer, a kommunista is reakciós. Az állam Pribicsevics is a megegyezés hive, de tartományi autonómia nélkül Davidovicsék azt hangoztatják, i hogy meg akarnak egyezni a horvátokkal és a nemzeti kisebbségekkel és hogy Pribicsevicsék ezt a megegyezést ellenzik. Ez sem felel meg a valóságnak. A független demokrata-párt is megegyezést és megértést akar. Kérdés azonban, hogy mit értenek megegyezés alatt. Radics önálló horvát köztársaságot, Korosec teljes autonómiát akar Szlovénia, Spaliő, Bosénia és Hercegovina, Ferad Drága' Macedónia és Moser a Vajdaság számára. Ilyen megegyezést a független demokratapárt nem akar. Ki a megbízhatóbb? Amikor Davidovics látta, lio;gy a radikálisok nélkül nem lehet kormányt alakítani, belement volna a koncentrációba, de Pribicsevics nélkül. Mennyivel megbízhatóbb --kérdi Pribicsevics — Moser vagy Freda Draga mint Pribicsavicsp Még tiszta radikális kormányt is kész lett volna Davidovics támogatni, ha Piribicscvicset mellőzik. Az ellenzék azt a Ilin terjeszti, • hogy a kormány válságban vau és a választásokat elhalasztják. Ebből egy sző sem igaz. Az sem igaz, hogy a kormány üldözi a horvátiakat. A kormány csak az édlamvédelmi törvényt alku’mázza, de ezt alkalmazná szerb párttal szemben is. ha annak programmja államvédelmi érdekekbe ütközne. A mai politikai kurzuson nem lehet változtatni, ennek meg kell kapnia a többsére! a választásokon. >>A listarendszer káros« A választások után elkerülhetetlen a választási törvény megváltoztatása. A lista- és proporcionális választási rendszer nem tartható fenn. Be kell hozni a járási szavazást a relativ többség elvének érvényesítésével. Nálunk a lisíarendszer káros. Az ilyen választójogi reform nem mondható reakciósnak, hiszen a baloldali Herriot-kormány is e mellett foglalt állást Nyomban a választások után cl kell rendelni a megyei és községi választásokat. Egészséges közigazgatási életre van szükség, hogy a nép ne csak a nagypolitikával foglalkozzék. Le kell tiporni —- mondta Pribicsevics — az olyan politikusokat, mint Davidovics vagy Pecsics, akik államellcnes elemekkel szövetkeznek. Az államhoz hü szavazók összetartása nagyobb erő, mint az államvédelmi törvény. Annak a biztos reményének aÜ kifejezést, hogy február S-án az ö politikája fog igazolódni. A népgyülés közönsége Pribicscvicseí lelkes tapssal és éljenzéssel ünnepelte. Még dr. Jovanovics államtanácsos beszélt s azután a uépgyülés véget ért. A tömeg Pribicsevicset a vállain vitte át a Slobodaval szemben lévő Kraljica Mária szálló-
