Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-24 / 22. szám

1925. január 24. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet ® JŽ ® A bukaresti seimnitőszék a legutóbbi napokban három úrdekcs Ítéletet hozott. Az első Ítélet: a. nagybirtokosok pana­szára megsemmisítette az elsőfokú bí­róságoknak az. agrárreformból folyó magánjogi perükben hozott ítéleteit és törvényes alapon újabb itéle.t hozatalá­ra utasította őket A második ítélet: az állami alkalmazottaknak, az erdélyi ma­gyar nyugdíjtörvénnyel szemben ellen­tétes intézkedést tartalmazó kormány­rendelet ellen beadott közjogi jellegű panaszára a semmitőszék kimondotta, hogy a nyugdíjtörvény megváltoztatása kormányrendelettel alkotmányellenes és ez alapon a rendelkezést feloldotta. A harmadik eset a büntetőjog körébe vág és jelentőségében az előbbieket. is meg­haladja. Ez év júliusában Bukarestben kormányrendelet jelent meg, melynek alapján a bukaresti hadtestparancsnok­­ság rendelettel a gyűlések engedélye­zését is hatáskörébe vonta. A hadbíró­ság ez alapon néhány polgárt elzárásra is ítélt, mert egy magánlakáson tartott gyűlésre hatósági engedélyük nem volt. Jogorvoslat rendén az ügy a sénunitő­­szák elő kerülvén, a hadbíróság ítéletét megsemmisítette és kimondotta, hogy a katonaság ilyen jogkörrel csak háború esetén bír, békében azonban még ott sem, ahol kimondottan ostromállapot van. A hadbíróság tehát tűiment azon a barátom, melyet a törvény szabott meg. rendezkedések között lehetséges. \ ki­­ebbségi jognak alapja, forrása, kerete és lehetősége a jogegyenlőség Aki a demokráciát, amely * betegség*, nem ép­pen ezekben az esztendőkben kezdette megfertőzni a politikai elméleteket és a fejlődési irányzatokat, hanem egy kicsit régebben, nem Ismeri el, az nem hívei a jogegyenlőségnek. A demokrácia a fej­lődési útvonal, amelyet nem a mostani jelszavak ismertettek meg. Ha ez bete­ges veszedelem volna, alaptalan elfer­dült», akkor hiába-' várnánk a kisebb­ségi sors jobb jövőjének biztosítását. I gvlátszik, nem volt hiábavaló, sőt nem volt elegendő a demokráciának a han­goztatása, ha még ma is ilyen félreér­tett tévhit el. . Berlinből jelentik: A porosz tarto­mányi gyűlés pénteki ülésén került szavazásra a német nemzetiek bi­zalmatlansági indítványa, amelyet a szociáldemokrútQ Hraun-kormány ellen nyújtottak be. A gyűlés óriási Iizgalmak között folyt le és a szava­zás botrányos jelenetekre adott al­kalmat. Mielőtt a névszerinti szavazásra került volna a sor. Greshtszki szó-' ciáldemokrata kijelentette, hogy a centrum, a demokraták és a. szó c idd - demokraták nem vesznek részt a szavazásban. Ezután következett a titkos szavazás, amelynek eredmé­nyeképpen mindössze 223 szavazó­lap érkezett be. úgy. hogy a tarto­mányi gyűlést határozatként elemiek keltett nyilvánítani. Óriási lárma tört ki erre. A szo­ciáldemokraták és kommunisták kij­ött dulakodás támadt. Az elnök el-Kassán a napokban egy magyar mun­kás pőrének tárgyalását kezdték meg. A. vádlott védője a tárgyaláson ma­gyar nyelven kezdett beszélni, mire fel­állt az ügyész és kérte a bíróságét: utasítsa, a védőt, liőgy előterjesztését az államnyelvek egrikén: szlovákul vagy esettül tegye meg. A védő tiltako­zott az ügyészi indítvány ellen és r-.>- ■ gaszkodott ahhoz, hegy a fönnálló tör­vények értőimében magyar nyelven be­szélhessen. Rövid, tanácskozás után a bíróság úgy döntött, hogy kötelezte a védői a szlovák nyelv ’használására és csupán azt engedte meg, hogy a védő­­beszédet mondhassa cl magyar- nyelven. A védő- megfelebbezte a bíróság, hatá­rozatát és kérte, hogy az iratokat dön­tés céljából terjesszék iö! Prágába az igazságügymiuisztprlicz. * Az erdélyi Magyar Párt udvarhelyi tagozatának elnöke, Sz. Szakács Péter, egy kolozsvári lapban megjelent nyílt levelében kijelentette, hogy a demo­krácia korunk beteges jelszava. A ko­lozsvári »Keleti Újság, amely bátor helytállássá! védelmezte mindig a de­mokrácia ügyét, erről a nyilatkozatról, amely egy felelős pártembor szájából hangzott cl, a következőket irta: »Ha valaki azt hiszi, hegy a demokrácia tényleg betegség, az utána való vágya­kozás csak egy beteg kornak veszedel­mes jelszava, akkor olyan tévhitről van szó, ami, úgy látszik, tényleg él és léte­zik éppen olyan lelkekben, akikről még sem akartuk s nem akarta senki elhinni! Hogyan várhatjuk azt, hegy a Magyar Párt erős népszervezetté épüljön ki, ha a Icgmagyarabb vármegye tagozatának elnöke arról van meggyőződve, hogy a demokrácia beteg veszedelem? Hiszen demokratikus átérzés, akarat, meggyő­ződés nélkül népet, az igazi néptömege­ket szervezeti erővé tömöríteni olyan képtelenség, mint a napfeijőttét éjfélre várni. 8 a kisebbségi politikai magatar­tás ereiét, a pártmozgaloiu súlyát pe­dig az tudja megadni hogy milyen ösz­­szokötő kapocs láncolja egybe, forraszt­ja össze a nagy, széles néprétegeket. Hz a pártszervezésnek kétszerkettője. Van azonban a kisebbségi politika irány­zatának is olyan alaptétele, mint ami­­' b'-en egyszerű és elvitathatatlan elemi ismeret a kétszerkettő. Kisebbségi jogok <1 ismerése csak demokratikus állambe­hagyta az elnöki emelvénvt, hogy ezzel jelezze a gyűlés felfüggeszté­sét és ugyanebben a percben Pick kommunista képviselő masához ra­gadta az elnöki, csengőt és a kom­munisták óriási tetszése közepette elfoglalta az elnöki rszéket, ahonnan a Hl. Jnternaciojuim éltette. A kom­munista képviselők és néhányan a közönség köréből ugyancsak élje­nezték a kommunista internationa­lst. Miután a rend helyreállt és az el­nök újból megnyitotta a gyűlést, megkezdődött a névszerinti szava­zás. Ennek során 221 képviselő a bi­zalmatlansági indítvány mellett és ugyanannyi az indítvány ellen sza­vazott. Végül is az elnök szavazata döntötte el a kérdést és ezzel az egy szavazattal a tartományi sviüés el­vetette a német nemzetiek bizalmat­lansági indít vány át Kiujul az egyházpolitikai harc Franciaországban Briaud tiltakozott a vatikáni képviselet megszüntetése ellen Parisból jelentik: A kamara pén­teki ülésén, amelyen folytatták a külügyi költségvetés tárgyalását, Sonlier képviselő kérdést intézett Harriot miniszterelnökhöz. • hogy so­ha nem befolyásolta-e Macdonaldot abban az irányban, hogy a vatikáni angol nagykövetség megszüntetésé­re bírja és hogy» a kisan'tant hatal­mai nem inté-zték-e a francia kor Hiányhoz azt a kérdést, hogy a va­tikáni francia nagykövetséget tart­sa fenn, mert ellenkező esetben, va­lahányszor a Vatikánnal érintkezni kivannak, a német nagykövetséget kénytelenek igénybe venni. Harriot mindkét kérdésre taga­dón n válaszolt. Oberkirch képviselő szólalt fel ezután és beszédében rámutatott azokra a következményekre, ame­lyeket a francia politika Elzász- I.otliaringiábair okozott. Az elzászi képviselő fejtegetéseiben eevre éle­sebbé válik, úgy, hegy a miniszter­elnök több izbeíi félbeszakította és válaszában utalt arra, hogy nntr a kormánynyilatkozat kifejtette, hogy a kormány igyekezni fog kímélete­sen1 végrehajtani .a köztársasági tör­vényhozást Elzászban. Dr. Oberkirch: áttért ezután a Ruhr-vidék kiürítésének kérdésére s ezen vonatkozásban is igen heve­sen- támadta Hcrriot-t és kormányát. Ha a Ruhr-vidéket — mondotta,—­­Franciaország nem ürítette volna ki. ükkor ma nem állanánk Németor­szággal gazdasági háborúban. — Kifejtette, hogy a Németországgal szemben követett- előzékcnvségf po­litika semmi haszonnal -nem járt. Németország a legutóbbi választáso­kon ökölcsapássá! felelt erre a?: elő- Zékenységi- politikára. Oberkirch ezután azt igyekszik bizonyítani. hogy a német naciona­listák Elzász és, Lothuringia vissza­adását hajlandók ratifikálni, ha ezt a két tartományt fegweríelenitik és demobiüzálíák. Azt kérdi a kor­mánytól, hogy hajlandó-e megfelelő katonai intézkedéseket tenni, hogy Elzász és Lotharingia állandóan Franciaország birtokában maradja­nak. Beszédét "állandó zai kisérte, Har­riot izgatottan felugrott: Sohasem szűntem meg és so­hasem fogok megszűnni azt vallóid, hogy Elzász és Lótliarínsia francia területek. A köztársasági, pártok voltak azok, amelyek ezeket a terü­leteket visszaszerezték Franciaor­szágnak. amikor a jobboártok már elveszítették őket. Hossz« vita fejlődött ki. amely­ben resztvettek' a többi elzászi kép­viselők £s. akik hevesen támad­ták Harriot miniszterelnököt. Ne­gyedóráig tartó vita után végre le­­cs-endesültek a képviselők és most már felszólalhatott Briand is. Nagy feszültségésérdeklődés mel­lett -szólalt fel Briaml. Helyeselte a kormány külügyi politikáiái. amely­ről kijelentette, hogy az kivezette Franciaországot a veszedelmes izo­láltságból és helyreállította a har­móniát a szövetségesek között. Amikor vatikáni kapcsolatain­kat Megújítottuk, — níohdta Briand —- a Vatikán kötelezte magát arra, hogy Franciaország törvényeit tisz­teletben fogja tartani. Nem volna helyes, ha a kormány vallási dol­gokban az izolálás Politikáját foly­tatná. amelyet a ' külügyi politika más területein elitéi: Franciaország­nak mindenütt felen kel! lennie ott, ahol erő nyilvánul meg. Ezért van Franciaországnak' képviselete a Va­tikánban. A szov.íet-kormánv is azon igyekszik, hogy olt képviselve le­gyen. A hatalmakhoz való viszo­nyunkban leginkább a halálos csönd­től félek, s épp ezért, amennyire örülök annak, hogy Franciaország Oroszországban kénviselve van. kí­vánatosnak- tartom, hogy Francia­­ország a Vatikánnál is képviselve legyen. Briand beszéde után a! kamara befejezte ülését. Időhöz kötik a magyar kormányzói állást A íeisőházról szőlő törvény nne-stsiava&ám után a két ház együtt választja meg a kormányzót Budapestről je’entik: A jövő hó ele­jén kerül a magyar nemzetgyűlés -elé a választójogról és a felsőbőrről szóló törvény]avas!af. A felsőházról szóló ja­vaslat elfogadása utáu a kormány indít­ványt fog tenni arra, hogy a nemzet­­gyűlés alakuljon át országgyűléssé. Ezzel a változással fontos alkotmányi kérdé­sek fognak előtérbe kerülni. Így az 1920. évi I. törvénycikk kimondja, hogy mindaddig, inig az államfői hatalom gyakorlását véglegesen nem rendezik, a nemzetgyűlés kormányzót választ. A nemzetgyűlés megszüntetése és országgyűléssé való átalakítása után az 1920. évi I. törvénycikknek ez a rendel­kezése hatálytalanná válik. Ezért a kor­mány törvényjavaslatot készít elő az 1920. évi I. törvénycikk módosításáról. A törvényjavaslat ki fogja mondani, hogy a kormányzót — amennyiben a kormányzói állás lemondás, elhalálozás vagy más körü'mény fo ytau megürese­dik— a törvényhozás két háza együt­tes ülésben titkos szavazással választja. Nagyjelentőségű újítás lesz az uj tör­vényben, hogy a kormányzói megbízást időhöz kötik, még pedig vatnj három-, vagy ölesztendei időtartamhoz. Ennek az időnek leteltével a megbízatás automa­­'i!:u--an lejár és a törvényhozásnak uj válás fással keli betölteni az ideiglenes államfői tisztséget. Nem történt még döntés'abban a kérdésben, honnan szá­mítsák Horthy kormányzó megbízatását, 1920. március 1-től, vagy pedig az uj törvény meghozatalának napjától. A kormány az időhöz kötést csak bi­zonyos fentarlásokkal és abban a re­­mé.iyben tette magáévá, hogy időköz­ben sikerülni fog az államfői kérdést Véglegesen rendezni. A miniszterelnök ugyanis, amint azt a nemzetgyűlésbe» ;; kijelentette, attól tart, hogy a kor­mányzói állas időhöz kötése lassanként a köztársasági elnökséghez vezetne át. Három szavazéheíyet jelöltek ki Szentén -A pártok szentai urnaorei Széntárói jelentik: A választáso­kat intéző állami bizottság jóvá­hagyta Szenta város tanácsának, a szavazó helyek kijelölésére vonat­kozó tervezetét. A jóváhagyó vég­zést pénteken küldte el a szujboti­­cai .törvényszék Szenta város taná­csának. Szentén összesen kilenc párt állh fel listát, á következő sorrendben; 1. A radikális és a független demo­krata-párt közös urnája. Urnaőrők {Szófia Nikola. Bprgyocski Nikola Szldvnity Mioclrág. Borgyocsk Dragutin, Szldvnity Steván, Brano­­vácski Milán. 2. A Vajdasági Néppárt. Nem ál­lít umaőrt. 3. Német párt. Nem állít urnaőrt 4. Demokrata-párt. Urnaőrök; Borzasky Száva. Rácz Gligorjn Ká­roly, Aezkovics Mihály, Szalu György, Barna Vince, Szlávmct Szever. 5. Szociálista-párt. Nem állít ur­­naört. 6. Magyar párt. Urnaőrők: Hort. János, Mucsy János, Bűn Gergely. Surányi Gergely, Papp András Szabó Péter. 7. Lovrckovics-párt. Nem állít ur­naőrt. S. Bunvevác-sokác-párt. Nem ál­lít umaőrt. 9. Fölcunives-párt. Nem dilit urna­­őrt. . Szentén összesen három, szavazó­helyet állítanak fel, de még nem hozták nyilvánosságra, hogy hol 'lesznek a szavazólielyck A porosz tartományi gyűlés elvetette a német nemzetiek bizalmatlansági indítványát Botrányos jelenetek a szavazásnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom