Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-22 / 20. szám
1925. január 22. BÁCSMEGYEÍ NAPLÓ A Lederer-ügy a magyar nemzetgyűlés előtt Csáky honvédelmi miniszter a gyilkos csendőrfőkadnagy szeri Budapestről jelentik: A nemzetgyűlésen az ellenzéki képviselők távollétében folytatták a költségvetés tárgyalását. A vita első szónoka Lukács György, élesen birálta a beterjesztett költségvetési javaslatot, amellyel szerinte az adófizető polgárság adóztatása a végletekig meg van feszítve. A kormánynak — mondotta — mindent el kell követni, hogy a külföldi tőke beözönlése elöl elhárítsa az akadályokat. A magyar tőkekészlet nagyon csekélv és nincs más segítség, mint az idegen tőke, amely azonban, mint a jelek mutat ják. Magyarországon nem találja meg azt a biztonságot, amelyre szüksége van. A megkötöttséget meg kell Szüntetni és el kell távolítani mindenekelőtt azokat az akadályokat, amelyeket magunk emeltünk a külföldi töke beözönlése elé. De el kell hárítani a szellemi akadályokat is, amelyek különösképpen rossz hírét terjesztik Magyarországnak. A numerus clausus a magyar törvényhozás szégyene. Hiányzik belőle az- őszinteség és az igazság: intenciója az volt. hogv a zsidóságot a orolei ár diktatúra alatt tanúsított magatartása miatt megbüntesse. De egyesek bűnéért nem lehet az egész zsidóságot felelőssé teuui, ez igazságtalan dolog. Az egyetemes nagy világé romiatok alól nem vonhatjuk ki magunkat. A szabad tanulás elve pedig olyan nagy viiágáramlat. amellyel szembe nem helyezkedhetünk. Nem tehetjük mi ezt azért sem. mert kisebbségek röhogy Ledérért 'aktiválták és miképpen került a csendörség kötelékébe. Csák# honvédelmi miniszter azonnal válaszolt. Elmondotta. hogy Lederer. akinek múlt iái most rekonstruálja a katonai törvényszék, a háború alatt mint tartalékos tiszt szolgált a hadseregben és több kitüntetést szerzett. A forradalomkor Pozsonyban rekedt, ahonnét a kommün alatt tért vissza Magyarországba. A szegedi kormány megalakulásának hírére fezegedre szökött, ahol szolgálatra jelentkezett a szervezés alatt álló vadászkülönitménynél. Azokban az időkben nem tudták kipuhatolni a múltját, mért erre nem volt semmi lehetőség. A proletárdiktatúra után Dunántúlon működött, majd Budapesten a Prónav-külöuitményben szolgált, amely a csendőrség kötelékébe tartozott. Amikor sor került a hadsereg átszervezésére. a különítmény tartalékos tisztjei azt kérték, hogy aktiválták őket és osszák be a csendőrséghez. Ledc rerí. miután szolgálatát mindig meg felelően végezte, nem szereltették le. hanem pótcsendőrtisztté aktiválták. Múltjáról ekkor sem lehetett semmit megtudni, mert a szálak Bécsbe és Pozsonyba vezettek, ahonnét biztos információkat nem tudtak beszerezni. Lederer tartalékos- tiszt és állásnélküli magánalkalmazott volt. igy tehát senkinek se volt joga beleszólni abba. hogy' kit vegyen el feleségül. Amikor ténylegesitését kérte, beterjesztette okmányait. amelyekben azonban nem volt sző arról, hogy. nos. Itt ür áll be a vizsgálatban — mondotta Csáky honvédelmi miniszter — mert eddig még nem volt megállapítható. hogyan lehetséges, hogy azóta senki sem jelentette, hogy Lederer nos. : Erre nézve a legszigorúbb vizsgálatot indította meg és azokat, akiket felelősség terhel, szigorúan meg fogja büntetni. Tiltakozott a miniszter ezután az ellen, hogy ebből az esetből kifolyólag bármilyen oldalról is a hadsereg tisztikarára vonjon le dvezőtleri következtetést és azzal fejezte be felszólalását, hogv a vizsgálat befejezése után válaszolni fog azokra a kérdésekre is. amikre nézve ma még nem nyilatkozhatott. Meskó Zoltán viszontválasza és Csáky honvédelmi miniszter újabb rövid felszólalása után ugv az interpelláló képviselő, mint a nemzetgyűlés tudomásul vette a miniszter válaszát. A nemzetgyűlés ülését néhány lényegtelen felszólalás után berekesztették. Letartóztatták a titkosrendőrség kikindai főnökét Hogy készül a kémkedési por? — Bizonyitékcy?rtás koholt vádakhoz eleimét követeljük é$ ezt követelve, nem helyezkedhetünk a numerus clausus alapjára. Lukács György ezután a királykérdéssel foglalkozott, amelyet véleménye szerint továbbra is nyugvóponton kell tartani, maid rátért a választójog kérdésére. Az ui választójogi törvény — mondotta — nem térhet< le az általános választójog alaniáról. Annál kevésbé sem térhet le. mert a titkosság, mint a választóokig gyakorlásának módja, annyira általános lett. hogy a külföld nem tud arra a mentalitásra helyezkedni, hogy a nyílt szavazás a magyar nemzet nyíltságával és őszinteségévcl hozható kapcsolatba, mint egy msztulátum. Káüav Tibor felszólalásában azt hangoztatta, hogy jobb szerette volna, ha megtakarítást nem a kultusztárcánál, hanem inkább a belügyi tárcánál és általában az adminisztrációnál ér el a kormán v. A költségvetést megszavazza. Karai Hátit Jenő a rádiószabadalom ügyében terjesztett elő interpellá-. dót. Kifejtette, hogv a modern technikának ez a fontos yivmánva rohamosan hódít az egész világon és a külföldi országokban már úgyszólván mindenütt rendezték a rádiószabadalom kérdését. A magyar kormánynak szintén sürgősen szabályozni kellene a rádió-használat ügyét, mert Magyarországon is egyre többen szeretnék a rádiót felállítani. Vctlkó kereskedelmi miniszter rögtön válaszolt és hangsúlyozta, hogy a kérdés szabályozása bizonyos óvatosságot igényel. Bejelen- j tette, hogy ebben az ügyben már] folynak megbeszélések és a kérdést i szabályozó rendelet már a iövö hó- j napban megjelenik. Meskó Zoltán a Lederer-ügy ben j intézett kérdést a honvédelmi mi-] raszterhez. Beszédében kitért a bős-4 tiális gyilkosság körülményeire és ] elmondotta, hogv Lederer a kom- j műn után sok atrocitást és gyilkos•] súgót követett el. a csendőrséghez I azonban mégis felvették, sőt előlép- • tették. A honvédelmi miniszienöl. arra kért választ: hogy történhetett.* A múlt év decemberében Szóinborba az állami titkos rendőrség főnökévé nevezték ki Szvecskovics Sztojánt, aki kinevezése előtt dijnok volt a közoktatásügyi minisztériumban. s mint ilyen hasznos és hangos politikai szolgálatokat tett. Ezeket jutalmazták azzal, hogy a közbiztonsági és rendőri ügyekkel addig egyáltalán nem foglalkozó tollnokot detektivfőnökkó nevezték ki Szvecskovics Szomborba való megérkezése után hangoztatni kezdte. hogy ő különleges megbízatással került Szomborba. neki az a feladata. hogy megtisztítsa a várost a hazaárulóktól. s az állam ellenségeitől s hatalmában áll mindenkit, akit megbízhatatlannak ’ tart. börtönbe juttatni. Eleinte ezt.a megbízatást, különleges feladatait csak szűk körben, főleg korcsmákban, éjszakai lebujokban hangoztatta, ahol nagy" dorbézolásokat rendezett s honmentő tevékenysége nem szorítkozott másra. mint arra. hogy az elfogyasztott italok árával adós maradt s hogy egyeseket megpumoolt. Csakhamar összeismerkedett azonban azokkal a szombori és Szombor környéki emberekkel, akiknek ambícióját és kívánságait a legutóbbi tisztviselői kinevezéseknél sem elégítették ki. s akik abban látták veszélyeztetve a haza sorsát, hogv mások ülnek a hivatalokban, nem ők. Ettől kezdve Szvecskovics. az állami titkosrendőrség főnöke és barátai az obskurusabb beogradi lapokban sírták el panaszaikat, s napilap után jelentették meg a cikkeket arról, hogy Szomborba« mennyi hazaáruló van. Ehhez a könnyen osztogatott címhez ezúttal nem ti szombori magyarok jutottak, hanem a kerületi főispán..a szombori főkapitány s több más közbizalmat élvező tisztviselő, aki régebben van ál- * lásában s nem volt hajlandó helyét Szvecskovicsnak és barátainak át-, engedni. ; A vádakat meglehetősen élénk! fantáziával konstruálták meg ezek] ellen. A cikkek szerint ezek magva-1 ionok, az állam ellenségei, akik* kémkednek, jelentéseket küldenek • át Magyarországra, üldözik a szer- ‘ beket s nem hagyják az igazi hazafiakat érvényesülni. Ugyanilyen; hangú s ilyen vádaktól hemzsegő f cikkek jelentek meg befolyásos és ; tekintélyes szombori szerb polgá-í rok elleti is. j Mikor a vádakat már a beogradi lapok elég sokszor hangoztatták, Szvecskovics hozzáfogott, hogv bizonyítékokat szerezzen a fantáziaszűke vádak mellett. Letartóztatta Bosnyák Ernő szombori nvomdatalaidonost azon a címen, hogv szombori köztisztviselők megbízásából jelentéseket csempész át Magyarországra. Bosnyák tagadta a vádat s erre letartóztatták a feleségét és a lányát s azokat igyekeztek rábírni, hogy vallják be. hogv B.osnyák kapott és vitt át ként jelentéseket Magyarországra. Hogy mi történt a két nő kihallgatása alatt, hogv Szvecskovies megelégedett-e azzal, hogy csak az országból való kiutasítással fenyegette meg a. letartóztatottakat, vagy erőszakosabb eszközöket is vett-e igénybe, azt a vizsgálat fogja megállapítani. Tény az. hogy Bosnyák nevelt lánya Szvecskovics előtt bevallott mindent, amit a de-' tektivíőnök kivont, s erre szabadon ] bocsátották. A lány kihallgatásai után nyomban elment Eremin György szombori főkapitányhoz, akt ellen Szvecskovics leginkább akart bizonyítékokat gyűjteni s elmondta neki a kihallgatás és a letartóztatás részleteit. A főkapitány jegyzőkönyvet vett föl a vallomásról s jelentést tett a kerületi főispánnak. akihez már előbb több panasz érkezett Szvecskovics viselt dolgairól. A detektiviőnök működéséről a szombori kir. ügyészségnek is je-í lentést tettek s az ügyész indítványt? terjesztett elő. hogy Szvecskovicsot' hivatalos hatalommal való visz- j szaélés, zsarolás, személyes j szabadság'megsértése és hamis j fanuzásra vájó rábírás gyanúja 5. oldal. alatt helyezzék előzetes letartóztatásba. Szvecskovics raeéueszelte. hogy veszedelem fenyegeti s megszökött Szombatból. A vizsgálóbíró pedig helyt adott az.ügyész előterjesztésének. s mert Szvecskovicsot nem lehetett Szomborban megtalálni, elrendelte a körözését. A minisztérium a törvényszék rendelkezéséről nem tudva, néhány nappal ezelőtt Szvecskovicsot Kikindára nevezte ki. az állami titkos rendőrség ffnokéS'V. A szombori ügyészség megtudta, hogy Szvecskovics Rikindán vau s detektiveket küldött ki letartóztatására.. A szombori detektívek a kikindai csendörség közbenjöttéveJ foganatosították a letartóztatást s Szvecskovicsot besziülitutták a sombort ügyészség fogházába. Szvecskovics a letartóztatás elrendelése ellen felfolvamodással óit a vádtanácshoz. Erdé’yi tanúvallomások Robozék hazaárulást pőrében Magyarokat verettek meg a szigurancán Budapestről jelentik: A Robozpör szerdai tárgyalásán felolvasták a Roboz-tivérek tanúvallomásáról szóló jegyzőkönyveket. A jegyzőkönyvek arról szólnak, hogy a Roboz fivérek mint verettek meg egyes ébredő érzelmit magyar embereket Kolozsvárott a szigurancán. mert nem értettek velük egyet. A többi jegyzőkönyvek szerint Robozék majdnem mindennap feljelentettek ártatlan magyar embereket, akiket aztán a román rendőrségen véresre vertek. A vallomási jegyzőkönyvek felolvasása után Robűz Imre tagadta a jegyzőkönyvben foglaltakat és kijelentette, hogv7 ő egyétien magyar embert sem jelentett fel a szigurancán. Az ügyész a bizonyítás kiegészítését kérte. Roboz Imre hangoztatta, hogy ő is kéri a megjelent újságcikkeknek és röpiratoknak a felolvasását, azonban ne csak egyes szakaszokat olvassanak fel. amint azt az ügyész indítványozza, hanem a cikkeket teljes terjedelmükben, mert az egyes szakaszok kiragadásával nem látná meg a törvényszék azt a tendenciát, amelyet ők szolgáltak. A ha lottgyalázó Windischgraetz BocsánatJtéréssel végződött a herceg rágalmazást porc Budapestről jelentik: Herceg Windischgraetz Lajos, mint ismeretes. a Pester Lloyd egyik számában azzá! vádolt meg néhány volt függetlenségi párti politikust, hogy a háborúban francul pénzen defaitista politikát űzött. Sajtó utján elkövetett rágalmazásért P. Ábrahám Dezső és az elhalt Holló Laios fia. dr. Holló Gábor pórt indítottak herceg Windischgraetz Lajos ellen. Az ügynek szerdára volt kitűzve a főtárgyalása, azonban a tárgyalás megkezdése előtt nyilatkozatot olvasott fel. amelyben ünnepélyesen kijelentette, hogy rosszhiszemű információkkal példátlanul félrevezették. Meggyőződött arról, hogy sem Ahraliám Dezső, sem Holló Laios nem fogadott el külföldi hatalomtól pénzt és ezért bocsánatot kér töltik. Ezután dr. Csizmadia Endre. Abraham Dezső és Holló Gábor jogi képviselője olvasott fel nyilatkozatot amelyben . úgy az elhalt Holló Lajos, mint Ábrahám Dezső politikai múltját ismertette és végül kérte az eljárás .megszüntetését. A tárgyalás teluit kölcsön-''" kibéküléssei ért véget.
