Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-21 / 347. szám
14 oldal. 1924. december 21 Vigekről, amelyeket varrtam neki, amikor doktor lett, s amikért az édesanyja kettős munkabért fizetett. mért nagyon szépén csináltam meg őket, ugy látszik, egészen megfeledkezett. Mondhatom, szép jellem,! Így jellemezte Kollárné az önök alázatos szolgáját. S azóta állandóan, őszintén és intenzive haragszik rám. Szerinte én voltam az oka, rogy a fiát, ahelyett how megdorgálták volna egy kis számadási hiba miatt, elitélték tizenöt hónapra sikkasztásért. Soha ezt az ö jóságos anyai szive meg nem bocsájtja lekeni... Előre meg lehet állapítani a születendő' gyermek nemét Egy newyorki főorvos szenzációs felfedezése Egv newyorkl orvos szaklapban »A magzat nemének szero-diagnózisa a másállapot alatta cimen szenzációsan érdekes cikk látott napvilágot A cikkei dr. Fried Izsák irta. akivel kábel-1 táviratokban foglalkoztak az amerikai | lapok, amikor hónapokkal ezelőtt Po-! zsonvban nyilvánosságra hozta kutatásainak eredményét a még meg nem született gyermekek nemének a születés előtt való megállapítására vonatkozólag. Dr. Friedet, mint annvi más hírneves tudóst, azóta szintén magához vette Amerika. A cikket már mint newyorki lakos irta meg és abban nemcsak kutatásainak történetét beszéli el. hanem részletesen leírta orvcstársai számára, hocv kell elkészíteni az »antigén«-t és hocv kell lefolytatni azzal a kísérleteket. Dr. Fried felfedezése azon a laikusok számára meglehetősen újonnan hangzó tételen alapszik, hogy a himtest utolsó porcikáiáig him. a nőstény pedig mindvégig nőstény. A különbség tehát nem részleges, hanem alapvető. Nemcsak bizonyos szervek és szövetek különböznek nem szerint, hanem az egész test. Minden organizmus vagv teljesen him vagv teljesen nőstény sejtekből áll. Ezt először Steenstrup dán zoológus fedezte fel. a felfedezés azonban sokáig csak elméleti állítás maradt, ióliehet közben különböző kutatók :— Bishof. Rudiger — egymásután egv sereg különbséget találtak férfi és női szervek között. Ismert tény ma már az i is. hocv a himvér valamivel több vö- j rösseitet és több haemoglobint tártál-j máz. mint a női. A vér maya azonban j sem morfológiai, sem kémiai analízis j révén nem mutatott semmi külonbsé- j grí. Ha áll a Steenstrnp-teóría. a nem-! különbségnek rá kell nyomnia bélyegét a vérre is és kell lenni valamilyen metódusnak, amellve! ezt a különbséget felfedezni és demonstrálni lehet. Dr. Fried ezen a nyomon kezdte el kutatásait. — Módot találtain arra — iria dr. Fried — hogv a himtesí bizonyos részeiből kivonatot készítsek, amelyben benne legyenek ezek a himtestefcskék vagv himkarakterisztikumok. Bizoüvos szervek és szövetek nagyobb számban tartalmazzák ezeket a hmúestecskéket. mint a többiek. A himtestek kivonatát a Wassehman-i'iakciók amiseméhez lehet hasonlítani és. hasonló módon keli alkalmazni. A himvér a, kivonatra pozitív reakciót ad. a nősténvvér negatívot. Ezek a kutatások magukkal hozták az ideát, liogv a. kivonatot antigénként lehetne használni a him- és nősténvvér közti különbségtételre és atnikrr ez valóban beigazolódott, felmerült az a gondolat, hegv nem lehetne-c a másállapotban levő anya vérének ilyen vizsgálatából megáll api! ani. hogy a r Sári end 6 gyerek fitt lesz-e '-agy kinn. Ha a gyermek hlmnemii, az anya vérének pozitív reakciót ke'l adni ha pedig a gyermek nőnemű, az eredmény negativ kell hogv legyen. A kísérletek hosszú ideig nem vezettek eredményre, mint később dr. Fried rájött, azétt. mert a himtestecskék kivonata nem volt eléggé koncentrált. A hibát azonban sikerült korrigálni és ma mar a himnemii íoclus himtestecskéit már négy hónappal a születés előtt lel lehet fedezni az anya vérében. — Amint a terhesség előrehalad ■ — írja dr. Fried — kevesebb és kevesebb BÁCSMEGYEI NAPLÓ antigénre van szükség a reakció produkálásához. Ez más szóval azt jelenti, hogy a ioetus növekedésével szaporodnak az anya vérében a hiintestecsktk, ha a gyerek fiú lesz. Az a körülmény, hogy a terhesség ötödik hónapjának eltelte előtt nem lehet reakciót kapni, arra mutat, hogy a hinitestecskék nem formálódnak ki ez> előtt az idő előtt vagy a számuk olyan kevés, hogy nem reagálnak az antigénre. Ha až utóbbi eset áll fenn. a kivonat koncentrálásával esetleg korábban is eredményt lehet elérni. — A mai napig körülbelül hétszáz esetben folytattam le ezt a vizsgálatot fejezi be Fried — és minden egyes esetben helyesen áttanítottam meg a születendő gyermek nemét. A World hosszú cikkben foglalkozik dr. Fried fölfedezésével. A lap tudóitpia. beszélgetést is folytatott dr. Fried Izsákkal és ennek alapján közli, hogy dr. Fried nagy tartózkodással ugyan, de sejtetni engedi, hogy fölfedezése még torradalmibb fölfedezésnek lehet az előhírnöke: annak, hogy a születendő gyermek nemét előre, a szülök tetszése szerint határozzák meg. — Nem mondom, hogy a dolog valószínű — jelentette ki. — de lehetségesnek látom, hogy a jövőben befolyásolni tudják majd a gyermeknemet a fogamzás titán. Hogy teljesen világosak legyenek a szavaim: nem fedeztem fel semmit, ami ezt lehetségessé tenné. De ha igaz az. amit először Steenstrup állított. hogy a szervezet összes sejtjei egyneműek, akkor óriási lehetőségek nyílnak mez a tudomány előtt és a további kutatások lehetővé tehetik, hogy a meg nem született gyermeknemet tetszés szerint állapítsuk meg. A tiszaeszlári por utolsó élő szereplője, a nyolcvanéves dr. Friedmann Bernét elmondja hosszú pályája emlékeit Fekete selyemsapkában, rövid házi otthonkában fogad a nyolcvanéves dr. Friedmann Bernát. a nagyhírű kriminológus, a tisza-eszlári pör egyetlen élő szereplője. Fürge, fiatalos, agilis, csak a hallása gyöngült meg, de a szeme ló. még most is Goethét. Schillert. Tacitust és Cicerót olvasgatja. Már nem aktiv ügyvéd, de két port. pietásból. még folytat: a Benyovszkv- és Vaycsalád örökösödést pőrét. Egyébként jókedvűen üldögél szép lakásában, könyvekkel babrál, szép időben kimegy a jó levegőre s bölcs filozófiával szemléli az életet. A nyolcvan év csak egy szám, az ember voltakén annyi esztendős, amennyinek érzi magát. — Mint szegény fiú jöttem Pestre, kétszáz forintból urasait éltem évenként s szorgalmasan készültem az ügyvédi pályára. Akkoriban Fraknói Vilmos volt a legjobb barátom ő a theológiai, én a jogászi fakultásra jártam s mindketten egyszerre nyertünk egyetemi pályadijat. Én, a jogász, az egyházi dijat, ö, a kispap, a jogit. Mint fiatal ügyvéd, hamar zöldágra kapaszkodtam. Legelső pöröm országos sikert jelentett számomra. Pulszky Ferenc fölkérésére vállaltam az orgyilkossággal vádolt szentesi polgármester pőrét s fölmentő ítéletet kaptam. Ekkortól kezdve, Nyitiától kezdve Fehértemplomig, minden törvényszéknél szerepeltem, mint védő. A7 öreg Andrássy pőrét, melyeket a Zasztava ellen indított, mind megnyertem, dacára, hogy olyan ellenfelem volt, mint Kozma Sándor. Szerepeltem a Drávahid beomlása miatt indított bünpör.ben, mikor a sok huszár a folyóba veszett. Én mentettem föl a híres Gárdor, mérnököt, aki állítólag a feleségét no. gmérgezte. Ugyancsak én voltam a védő a Batthyány—Rosenbergféle- hires párbajügyben, mely tudvalevőén halálosan végződött. A temesvári lottópörben együtt szerepeltünk Eötvös Károllyal. Emlékezetes előttem a Gennar; vivómester pőre is. akit azzal vádoltak, hogy haszonlesésből spiritiszta szeánszokkal bolondította az embereket, sőt egy ember tényleg bele is bolondult a szeánszokba. Bebizonyítottam, . hogy az a szegény mrgtébolyodott már azelőtt is bolond volt, sőt azt is, hogy Oennari sem volt épelméjű. A törvényszék ezen a cimen föl is mentette a vádlottat. — Legnagyobb sikeremet Tisza-Eszláron szereztem, ahol rajtam kívül Eötvös Károly, Funt.'-■■'•k Sándpr és dr. Hcimann voltai Uöiigvvédek. Mindannyian’ meghalt:’ o védők, a vádlottak, talán a tam-k is. csak én vagyok, aki az isten kegyelméből életben maradtam közülük. — Epizódokat akar a hires perből? Tóth Béla látogatása Egy reggel nagy meglepetésemre látogatóba jött hozzám Tóth Béla, s adatokat kért másnapi párbajomról. — Nincs nekem semmiféle párbajom, — mondtam csodálkozva. —• Ne titkolózzék, úgyis tudja mindenki. A doktor ur tegnap olyan megjegyzést tett a tárgyaláson, mellyel a katonaságot megbántotta. Az elnök jelentette, hogy egy zsidólegényt kitiltott a tanuk szobájából, mire ügyvéd ur azt válaszolta, hogy tiltsa ki onnan a huszártiszteket is. Ezt a tisztek sértőnek találták magukra s Elek Gusztáv ezredest, a hires párbajvivót delegálták, hegy önnel megverekedjék. —'No, ha csak az keli, — mondtam — hát kiállunk ágyúra is. Akkor is nekem lesz igazam, mert senkit sem szabad beengedni a tanuk szobájába, A párbajból azonban nem lett semmi, mert a honvédség akkori főparancsnoka, az öreg József főherceg betiltotta. A kulcslyuk A második tárgyalási napon, mikor láttam, hogy az egész ügy bolondság, felvetettem védötársairn előtt a kérdést, ne kivánjunk-e helyszíni szemlét az eszlári zsidó-templomban. Eötvös azonban ellenezte az indítványt. Hat hét múlva mégis megtartották a helyszíni szemlét. Leszedettük a templomról az ajtókat, s megkérdeztük Scharf Móricot, állva, vagy guggolva látta-e a kulcslyukat, melyen át a gyilkosságot nézte. — Lábujjhegyre álltam, mondta Móric, ugy néztem be. Ekkor feltettük az ajtókat s mivel a templomba három lépcsőn kellett lemenni. kiderült, hogy a kulcslyukon a koronatanú csak guggolva tudott volna benézni. Scharf Móric megzavarodott, hebegett, de aztán kivágta magát. — Hát kérem, akkor azóta, vagy a templom sülyedt, vagy én lettem alacsonyabb. Itt dőlt meg a vád, mely hat héttel azelőtt is összeomlott volna, ha az én indítványomat elfogadják. Az eszlári lakoma A biinpör után mindazokat meghívtam vacsorára, akik a bünpörben szerepeltek. Szeiffert Ede főügyészt, Eötvös Károly, Eunták Sándor. Székely Miksa védőket, dr. Bőké Gyula egyetemi tanárt, négy újságírót: Mikszáth Kálmánt, Tóth Bélát, Singer Zsigmondot. Devecseri Lajost és Adorján Sándor s Peregriny és Payer gyorsírókat. Mindenki I ellőtt, csak Mikszáth Kálmán intézte hozzám a következő levelet: »Kedves bátyám, legnagyobb sajnálatomra nem vehetek részt a vacsorán. A hideg idő ugyanis váratlanul bekövetkezett s nekem nincs annyi pénzem, hogy télikabátoraat a zálogházból kiválthassam. Igaz hive: Mikszáth kálmán s. k.« A menu egyébként a következő volt: I. Bűnjelek a viz alól. !2. Marha — argumentumok. 3. Bizonyitékok a levegőtől savanyu és édes mellékletekkel. 4. Különféle vad — beszédek. 5. Vármegye — torfa. 6. Kulcslyuk-egyveleg. ^7. Zalai gyümölcsök, 8. Eszlári feketeleves. Borok. Nyíri csinger, Saktervallató, Tokaji cseppek. Kozák-ital. Mondanom sem kell, hogy a lakoma kitünően sikerült. Találkozás Szilágyi Dezsővel Egy nyáron nem volt itthon a csalá- . dóm s a Frohnerben ebédeltem. Ott ebédelt rendszeresen Szilágyi Dezső, az, akkori igazságügyminiszter is. Egy* szer csak odalépett az asztalomhoz. — Jöjjön fel hozzám holnap! —• mondta lakonikusan s mingyárí faképrél hagyott. Másnap tisztelegtem nála s akkor elmondta, hogy a büntetőperrendtartási javaslat elkészült, de mivel az ankéten csupa elméleti ember vett részt, szeretné, ha én is átnézném a tervezetet. Hat hétig dolgoztam együtt vele. mindig a legtökéletesebb megértéssel. Egy napon rájöttem egy szakaszra, melyet sehogysem tudtam megérteni. Ezt őszintén be is vallottam a kegyelmes urnák. Szilágyi Dezső erre szintén elolvasta a paragrafust, összehúzta a szemöldökét s így szólott: — Én sem értem. Behivatta Balogh Jenőt, akii akkor,S mint királyi ügyész a minisztériumba volt beosztva kodifikátori referensnek. — Maga érti ezt? — kérdezte zordonul a miniszter. Balogh Jenő megcsóválta a fejét. —- Őszintén szólva, én sem értek belőle egy kukkot sem. r- De a kutyafáiát, azt csak tudja talán, hogy honnan vettük ezt a szakaszt? — Kiderült, hogy németből fordították. behoztak az eredeti német szöveget íj s akkor mind a hárman megértettük, i Mikor a munkával végeztünk, Szilágyi [Dezső igy szólt hozzám: I — Ordót nem adhatok, mert azt ugyjj sem fogadná el, pénzünk nincs, hát fog- Íjunk kezet és kvittek vagyunk. A nagyszombati zsidók I — Elfelejtettem egy érdekes kis epi. zódot az eszlári pörböl. Az elnök fel- S olvastatott egy régi Írást a XV. száll zadból, mely szerint az uriszek tiz . nagyszombati zsidót hasonló bűntettért tiizhalálra ítélt. Megvolt tehát a precedens. Én azonban Pauler Gyulától, ■ az akkori országos fölevéltárostól be• szereztem a fellebbezési fórumnak, a : tárnoki széknek Ítéletét, mely kimon.dotta, hogy a biróság, mely'ilyen ítéli letet hoz, azonnal elcsapandó. Ez az érv I is halomra dőlt aztán, mint a többi. I Jó barátokról s egyebekről ? — Kikkel állottám legbizalmasabb ‘érintkezésben? Darányi Ignáccal, Székacs kúriai alelnökkel, Teleszky István-' ] ?al (János édesapjával), Hódossy lm-. ; révei, Stiller Móriccal, Szlávy Olivérrel, Nagy Emillel, aki öt évig az irodámban dolgozott, Kozma Sándorral, sőt az ál(dott emlékű Horváth Boldizsárra! is, En; f nyertem meg az ő akadémiai pályadiját {az esküdtszékről szóló munkámmal s lattól fogva folytonos érintkezésben áll{tani vele. I — Politikával csak egyszer foglalkoznám, mikor Wahrmann meghalt, s en- Igem is felléptettek a helyébe. Mikor I láttam, hogy nrilyen piszokkal jár az I ilyen választás, örökre megundorodta.n I tőle. I — Én rajongója vagyok az ügyvédi' I pályának, mert azt hiszem, hogy ez a ?legszebb és legnemesebb pálya. Ha tő-. I lem függne, nem is engedném meg, hogy valaki egy személyben ügyvéd és képviselő lehessen. Mert vagy rossz ügyvéd, vagy rossz képviselő iesz belőle. Nekem, kortól elmaradt vén fiskálisnak ez a nézetem. Ámbár nem is vagyok, olyan kortól elmaradt, mert ép a múlt héten olvastam a Romain Rolland legutolsó regényét. Megkérdeztem még tőle, szeret-e élni, mire nagy csodálkozással válaszolja: — Már hogy az ördögbe ne szeretnék! Hót éljen is soká. a mostani fürgeségével, fiatalságával. minden iránt való érdeklődésével és meleg «szivével. Ha mindketten élünk, húsz Jév múlva, a sz'zadik születésnapján jmajd újra meglátogatom. Szomaházy István.
