Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-11 / 338. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 december 11 A jegyző bosszúja Két napig fogva tartották a volt karancsi jegyzőt Szomborból jelentik: Kellemetlen kalandban volt része Baranyában Kis Lajos volt karancsi jegyzőnek. Kis. akit a Pasics-kormány mentett föl állásától, a napokban átment Karancsra, ahol egy ismerősénél szállt meg. A község jelenlegi jegyzője, Sikoparia Bogdán, aki személyes ellensége Kisnek. amikor megtudta, hogy elődje a községben tartózkodik, parancsot adott a csendőröknek, hogy Kist tartóztassák le. A csendőrök a jegyző utasítására még az éjszaka folyamán előállították Kis Lajost, átkisérték a szomszédos Hercegszőllősre. ahol negyvennyolc órán át zárva tartották, majd a batinai főszolgabiróságra szállították. A főszolgabíró, mikor megtudta, hogy miről van szó. azonnal szabadlábra helyezte az ártatlanul meghurcolt Fást. akinek kálváriája azonban ezzel még nem ért véget. A községházáról ugyanis a volt jegyző a Korona-szállóba ment, ahol lakást bérelt, hogy fáradalmait kipihenje. Amikpr este az udvarost keresztül lakására tartott, egy ismeretlen ember megtámadta, bottal a tején súlyosan megsebesítette, aztán, mint aki iól végezte dolgát, elmenekült a sötétben. Kis Lajos a karancsi jegyző és az ismeretlen támadó ellen feljelentést tett a szotnbori ügyészségen. Ä másfélórás forradalom Harminchét észt kommunistát kivégeztek Jelentettük, hogy december 1-én Reval-ban, az észt fővárosban a kommunisták támadást intéztek a legfontosabb állami intézmények elljen, a főbb épületeket megszállották s át akarták venni a hatalmat. Észtországi munkatársunk, dr. Csekey István, aki a tartui (Dorpát) észt egyetem tanára, december 5-iki levelében erről a meghiúsult forradalomról ezeket írja: A forradalom leveretése után, az elfogottak vallomásaiból a következőket állapították meg. A december 1-i »forradalom« .mindössze néhány száz kommunista müve volt. A forradalmárok nagy része Észtországból Oroszországba átmenekült bolsevik! volt, akiket az orosz kommunisták nem tudtak kellően foglalkoztatni Leningradon s azt az ajánlatot tették nekik, hogy vagy Szibériában adnak nekik állásokat, vagy hazakiilđik őket Észtországba, forradalmat csinálni. Az észt kommunisták az utóbbit választották s november 2S-ika és 29-ike közti éjjel Narva-ná! hamis útlevéllel átjöttek a határon s december- 1-én öttiz főből álló csoportokban megtámadták a hadügyminisztériumot, a 10-ik ezred vezérkari épületét, a páncélautó és tankdivizió raktárait, a iáidéit iskolát, az államfő palotáját, a főpályaudvart, a postát és a repülőosztagot. A támadók a meglepetés által támadt fejetlenségre és a kommunista énzelmü katonaság csatlakozására számítottak. A forradalom annyira nem volt előkészítve, hogy a munkások nagy része nem is tudott róla. December 1-én mindössze két gvá 'ban nem jelentek meg a munkások, a többi gyár munkásai kivétel nélkül rendesen dolgoztak. A kormány a tallin-j (revali) helyőrség főnökét nyomban a zavargás kitörésének hírére az észt hadsereg fővezérévé nevezte ki, aki a kormányhü csapatokkal leverte a forradalmat, a mely mindössze másfél órái? tartott s reggel nyolc óra után, amikor Tallin népe felébredt, már a renej helyre is állott. A forradalomnak igy is voltak áldozatai. Kark közlekedési miniszter is az áldozatok közt van. Kark-nak hajnalban a lakására telefonáltak, hogy a vasúti hid felrobbant. A kötelességtudó miniszter a helyszínre ment, ahol várták már a kommunista összeesküvők s mikor a miniszter az autóból kiszállt, agyonlőtték. A miniszteren kivül négy tiszt, 1 katonai tisztviselő, 2 kadét és 3 közlegény esett el. A köztársasági elnök élete is komoly veszedelemben forgott s csak adjutánsának, Schönberg kapitánynak személyes bátorsága mentette meg. Az összeesküvők lefcgyverezíék az elnöki palota őrségét, s behatoltak a palotába. Az elnök szobáról-szobára hátrált, mindenütt magára zárva az ajtókat. Adjutánsa ezalatt fclöltözctlenül kiugrott az ablakon s az őrtálló kommunisták golyózápora közt segítségért futott. Csakhamar egy páncélautóval tért vissza s igy mentette meg az elnök életét. A forradalom leverése után a kormány még december 1-én elrendelte az ostromállapotot. Az összeesküvők közül százhúszat elfogtak , akik közül eddig harminchetet ítéltek el. Valamennyi ítélet halálos s az elitélteket már ki is végezték. Az észt kormány további retorziókra is készül a kommunisták ellen, akik tekintélyes számban vannak képviselve a parlamentben s több helyen az önkormányzati testületekben többségben vannak. Hír szerint az észt alkotmányt olyan irányban készülnek módosítani, a mellyel a kommunista törekvések megvalósítását lehetetlenné teszik.. A lakásfronton véres összeütközésekre készülnek A Lakók Szövetségének elnöke a lakásanarchiáról A lakáskérdés megoldására kiküldött miniszteri szakbizottság még nem fejezte be tanácskozásait, mert a lakástörvény hatályának fentartása kérdésében számos sulvos akadály merül fel. Litkimcs Edo igazságiigyminiszter szerdán konferenciát tartott a lakástörvény ügyében a szlovéniai és horvátországi bíróságok kiküldötteivel. Minél inkább közeledik január elseje, annál jobban nyugtalanítja a közvéleményt a lakáskérdés. A háztulajdonosok országos szövetsége és a lakók szövetsége között megindult a nyilatkozatháború, miután meghiúsult a szociálpolitikai minisztérium kísérlete, hogy a két érdekeltség közt egyezségi alapot teremtsen. A háztulajdonosok szövetsége a szakértőbizottság előtt követelte a lakások feletti szabad rendelkezési jogot, továbbá az üzletté■* rek százszázalékos, a lakbérek ötvenszázalékos felemelését. A lakók szövetsége visszautasította ezt az indítványt. Retries Aleksza. a lakók szövetségének országos elnöke kijelentette, hogy ha a lakók védelem nélkül maradnak, összeütközésekre, sőt véres zavargásokra kerülhet a sor. mert a helyzet már nagyon kiélesedett. A lakástörvény megszűnése esetén — mondotta a lakók szövetségének elnöke — Becskereken ötezer család az uccára kerül. Megszólalt a beogradi kereskedelmi kamara elnöke is. aki Gyurisics miniszter legutóbbi, az üzletheliységckről tett nyilatkozatával foglalkozik. A kamara elnöke kijelenti, hogy ha az íizlethelviségbérek emelését szabadjára engedik, ez katasztrofális megrázkódtatást idézhet elő a kereskedelemben és a legkisebb következménye ennek az általános drágulás lesz. MENNYBŐL AZ ANGYAL .. . Betlekemesek között én voltam Szent Péter A házmester gyerekeivel megegyeztem, hogy veszek számukra egy betlehemi jászolt teljes felszereléssel és a szomszéd csibészekkel együtt, összesen heten délután nekivágunk a városnak szerencsét próbálni. A gyerekek a legíantásztikusabban nekiöltöztek. Peti fpéldául csak varázsló föveggel volt hajlandó rósztvenni az expedícióban, mig Jancsiból alig lehetett kibeszélni a szárnyakat, amiket a hóna alá ragasztott, mondván, hogy ez az ö angyaliságának elengedhetetlen szimbóluma. Én lengő, 1 hófehér szakállt ragasztottam, fejembe Ivalódi báránybőr kucsmát húztam és egy hórihorga.s, kampós pásztorbottal Ivezényeltem a csapatot. Festői látvány lehettem és ösmerősein* egybehangzó kijelentése szeri/ a megszólalásig has'alitottam Szem Péterhez. Mikor rázendítettünk a menyből az angyalra, Ivalósággal bőgtek a népek és egész csomó suhanó szaladt utánunk. Kettős rendekben haladtunk az uccán, középen a kivilágított jászolt vitte a Peti és a Karcsi, — aki arról hires, hogy szájharmonikává! szédüi vasárnap délutánonkint a lányokat — és a nyáj élén •kölcsönkért subában lépkedtem én a szörnyű kampósbottal. Már esteledett, alkonyodott, köd telepedett a házakra és bolygó lidércckhez hasonlítottunk inkább, mint betlchemesekhez. Első bemutatkozásunk egy hentesüzlet ajtajában zajlott 1c. A bolt kijáratát sajátszisztémám szerint elálltuk és rágyujttottunk: Menyből az angyal leföd hozzátokpásztorok... A Karcsival egy kis baj volt a rekedtsége miatt, de azért sikerrel megusztuk a dolgot. A kövér' hentesné kijött Bibénk és friss töoörtyüvel kínált meg bennünket. — Más dalt nem tudtok? — kérdezte az öreg mészáros, aki a kasszában ült és nehéz pénzeket számolt. — De hogyne, de igen — sietett Peti a válasszal és rövid tanácskozás után elkezdtük: Befordultam a konyhára . . . A hentest azonban nem lehetett kielégíteni, azt követelte, hogy kuplékat is énekeljünk. Végül is kiegyeztünk a »mi mozog a zöld leveles bokorban« ci;nü népdallal. A Peti ezt nem ösmerte és ezért úgy oldottuk meg a kérdést, hogy őcsak brummogott hozzá és a basszust adta. A hentes persze egészen frivol változatban énekelte a nótát és a felesége iszonyu jóizüeket nevetett mikor odaértünk, hogy: se nem róka, se nem nyui, komámasszony meg egy ur mozog hej a zöldlevelii bokorban és ő is beíegajdolt, meg a segéd is és a véreshurkák re:egni kezdtek a faion az erős hanghuliámoktól. De a pasas nagyon meg volt velünk elégedve és íejenkint tiz dinárt kaptunk és egy csipetke kolbászt papírban. A kávéházban már nem ment ilyen simán, a pincérek kiakartak dobni bennünket és csak a legelszántabb erőfeszítéssel sikerült előrenyomulni. Petit és Jóskát áttettem a balszárnyra és igy hirtelen fronterösitéssel, a kampósbot védelme alatt énekelni kezdtünk* A kávéházban csönd támadt, a vendégek állítattál hallgatták a mennyei kórust és egy öreg nő, a ventillátor alatt folyton kacérkodott velem. De én nem tartottam^ összeegyeztethetőnek szentpéteri méltóságommal a flörtöt és elutasítóan meglengettem hófehér szakállárnak Az öreg nő azonban odaintett az asztalához, megcirógatta az arcom és pénzt nyomva a markomba, igy szólt: — Ki fia vagy s:zépöcsém? — Az idesapámé — gügyögtem népiesen és a nö elragadtatva mondta a barátnőjének: — Mit szólsz, milyen eredeti? A Fürdő-uccában orvtámadást intézett ellenünk egy konkurrens betiehemes cég és ütközetbe bocsátkoztunk. Vad és heves csatát vívtunk ys a. túlerő már majdnem győzött, amikor Józsi, egy szerencsés rúgással megsemmisítette az ellenfél lámpását és a korom sötétben futásnak eredtünk. A kiskocsma előtt vettük észre, hogy a bárányunk eltűnt a sötétben. Erre átcsoportosítottuk a háziállatokat és a jászol mellöl előléptettünk egy szamarat. így nem is volt olyan feltűnő a bárány távolmaradása. A kiskocsma citerásai majd átszurtafc bennünket lelki szemeikkel, mert mindenki csak minket akart hallani és a tamburazenekar meg a finom kis nők háttérbe szorultak. — Bort a szentembereknek! — üvöltött egy duhaj kubikos és sorba lekellett nyelnünk egy-egy pohár méregsavatiyti bort. Ellenkezni nem mertünk, mert marha erős ember volt és féikézzel játszva agyoncsaphatta volna bármelyikünket. A kubikos rémesen malackodott és mindenféle ordenáre dalokra tanított bennünket. Kedvenc nótája egy szörnyű disznőság volt, amit hangosan kellett utána mondani és a brácsásnak pedig megparancsolta, hogyha ideérünk: mert ha azon csöngő volna . . s csapjon bele két kézzel a hangszerébe. Ez a malacság egészen felvillanyozott mindenkit és az ital hatása alatt egyre merészebb dalokat énekeltünk. Mi tagadás, alaposan becsiptiink, főként Petin hagyott hátra erős nyomokat az alkohol és Peti egyszer csak leejtette a j szent jászolt a padióra. A gyönyörű figurák mind összeszaladtak, a gyertyaláng belekapott a szalmába és az aMot csak az én lélekjelenetem mentette meg a teljes leégéstől. Lengő hófehér szakállam azonban odaveszett a tűzben. Aztán újra ittunk és újra énekeltünk, valaki feléin jött imbolyogva a párás kocsmagőzben és mindenáron le akarta harapni az orromat, aztán pirosat láttam, majd az egész szoba olivzöld lett és kékeslilába játszott, mint a tenger, aztán a kubikos hirtelen letörte a derekamat és nekem esett egy hegyes reszelővei. A többire már nem emlékszem. (t. i.) Horthy tudott ai Ulaln-puccsről Bethlen miniszterelnök feltűnő bejelentése Budapestről jelentik: A nemzetgyür lés legutóbbi ülésén Eckhardt Tibefajvédö képviselő szóvátette a legfelsőbb bíróságnak az Ulain-puccs ügyében hozott fölmentő ítéletéi. — Az Ulain-iigyben — mondotta — birói ítélet állapította meg, hogy valótlan jelentéseket adott be Helényi főkapitáiiyhelyettes, birói Ítélet állapította meg, bogy agent provokatőrösködés történt és az erkölcsi törvényekkel össze nem egyeztethető módon jártak el ezekkel az urakka' szemben. — Azért Ulain — szólt közbe Bethlen — mégis bevallott mindent abban az iratban, amelyet a kormányzóhoz irt! — Hetényi soronkivül lépett előre,— folytat! a Eckhardt — ahelyett, hogy bűnvádi és fegyelmi eljárás indult volna ellene. En elvégzem azt a purifikációs kötelességet, amelyet a miniszterelnök urnák itt volna kötelessége megtenni :s mi fogjuk megtenni Hetérsyi ellen a bíróság előtt hivatalos hatalommal való visszaélés miatt a feljelentést. Eckhardt támadására gróf Bethlen István miniszterelnök a következőkben válaszolt: — Az igaz, hogy az Ulain-ügyben a Kúria felmentő ítéletet hozott. De ez nem jelenti azt, hosv az én mecrsrvőző-
