Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-10 / 337. szám

1924 december 10. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal ÖTÉVI FEGYHÁZRA ÍTÉLTÉK ESKÜTTET A birőságf megállapította Eskütt közhivatalnoki minőségét — Tömör Angéla hat hónapot kapott — Két hónaptól egy évig terjedő börtönre Ítélték a többi vádlottakat AZ ITELET INDOKOLÁSA MEGBELYEGZI NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁNT Budapestről jelentik: Töreky Gé­za kúriai bíró, törvényszéki tanács­elnök kedden déiben hirdette ki a hiróság ítéletét a kiviteli mmama­­pörben. Az Ítélet szerint a törvényszék megállapította Esküit Lains közhi­vatalnoki minőségét és bűnösnek mondotta ki tiz rendbeli megveszte­getés bűntettében, továbbá egyrend­­beli megvesztegetés vétségében. Ezért Esküttet összbiintetésül ötévi fegyházra, mellékbüntetésül hatmillió ko­rona pénzbüntetésre, továbbá hárommillió korona pénzbünte­tésre, tízévi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanilyen tartamú időre való felfüggesz­tésére ítélték. A bíróság az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság által hét hóna pót kitöltöttnek vett. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetén 100.000 korona egynapi fogházra változtat­ható át, azaz teljes pénzbüntetése ki lencven napi fegyházra. Az ítélet kihirdetésekor Esküit Lajos mosolyogva nézett kö­rül, egy pillanatra ielnevctett, mint aki számított erre az íté­letre, majd felvonta szemét és beletemetkezett aktáiba. Tömör Angélát, mint bűnsegéd! bűnrészest négyrendbeli megveszte­getés bűntettében mondották ki bű­nösnek és ezért hathavi és tizenöt­­napi börtönre Ítélték, továbbá három évi hivatalvesztésre és politikai jo­gainak . felfüggesztésére. Büntetését az elszenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vették. Dr. Landesmann Istvánt Esküit bűncselekményeinek előmozdításáért ] mint bünsegédi bűnrészest héthavi i börtönre, dr. Bence Józsefet ugyan­ilyen címen egyévi börtönre. Brezi­na Gyulát héthávi börtönre, Eorbáth- Weiss Róbertét kéthónapi fogházra ítélte. Valamennyi vádlott büntetésé­ből leszámították a kitöltött vizsgá­lati fogságot. Deutsch Laiosné vád­lottat fölmentették a bűnrészesség vádja alól. A biróság elrendelte a kaució elle­nében szabadlábra helyezett és meg­szökött Mengele Lajos és Kenedi Géza dr. körözését. A lefoglalt két fáskosár iratról a törvényszék agy rendelkezett, hogy azok visszaadan­dó!-: a földmivelésügyi minisztérium­nak. A bírósági ítélet Indokolása dip­lomatikus fogalmazása ellenére is súlyosan megbélyegzi az el­hunyt Nagyatádi Szabó István földmivelési minisztert. Megállapítja az indokolás, hogy amikor Nagyatádi 1920 nvarán Es­küttet mint személyi titkárát és a kisgazdapárt titkárát ültette maga mellé, az elnöki titkári szoba rész­ben párthelyiséggé alakult át, rész­ben pedig homályos, gyanús üzlete­ket kötök találkozóhelyévé. A kivi­teli kérvények sorsa körül nagyatádi Szabó István egyenes kívánságára minden Esküit kezébe futott össze. — Fontos ez a kérdés — mondja ez után az indokolás — varion Esküit bűncselekményeinek részese volt-e csakugyan nagyatádi Szabó István? Ezért a törvényszék fokozott vizsgá­lat tárgyává tette nagyatádi Szabó István magatartását és több aggályos mozzanatot talált. Az első az, hogy személyi és párt titkárként vitte magával Nagyatádi Szabó Esküttet a minisztériumba. Ezt a hivatali szabályok és szokások ellenére tette a miniszter. A MÁV igazgatósága közölte Nagyatádival, hogy nem tartja alkalmasnak olyan bizalmas hatáskörre Esküttet, mint amilyenre Nagyatádi szánta. Nagy­atádi mégis bevitte Esküttet a mi­nisztériumba. Kedvezőtlen világítás­ba helyezi Nagyatádi Szabó Istvánt Esküit hivatali hatáskörének megál­lapítása is. Annak utána, hogy ko­moly és súlyos, panaszok merültek fel Esküit Lajos ellen benn a minisz­tériumban. Nagyatádi Szabó István­nak Esktitt Lajos rög lőni élt ávolifá­sára kellett volna indíttatva éreznie magát. Olyanok panaszkodtak elle­ne. akiknek jóindulatában Nagyatádi sem kételkedhetett. Maga gróf Beth­len István miniszterelnök is felhívta Nagyatádi Szabó István figyelmét Eskíittre és kéri az eljárás megindí­tását. Nagyatádi mégsem tett sem­mit Esküit ellen. Nagyatádi Szabó István minisztersége alatt burjánzóit fel az a gyakorlat, hogy a protek­ciós kérvényeknek külön útja volt. Mindez komolyan megdöbbentette a ' V ♦* f - rrr* uv V - , r-w törvényszéket, mert a törvényszék azt látta, hogy a legmagasabb érté­kek sértettek meg. az államtekin­­télynek csorbítását látta ebben és azt, hogy az állam legfőbb funkcionáriu­sainak a tekintélyébe vetett bi­zalom és hit bizonyos mértéi­ben megingott Nagyatádi Sza­bó István maga adott tápot a gyanúnak, maga szolgáltatott alapot a vádaskodásoknak. Nagyatádi Szabó István elhibá­zott lépése kifogás alá esik és a miniszter intézkedései, érthe­tetlen ragaszkodása Esküit La­joshoz tették ichetővé Eskiití­­nek a bűncselekmények elköve­tését — Mindezek dacára —m folytatja az indokolás — a biróság belátja azt. hogy Nagyatádi jóhiszeműen cselekedett. Nagyatádi Szabó Istvánból hi­ányzott a közhivatalnoki etika iránt érzett érzésnek bizonyos Soka. — Eskiitt a tárgyalás során állan­dóan azzal védekezett, hogy ő a pa­namapénzek egy részét Nagyatádi­nak adta át. melyet ez részben a pártkasszába szolgáltatott be, rész­ben magának tartott meg. Nem fo­gadhatja el a biróság Esküttnek ezen védekezését, mert Nagyatádi a leg­szegényebben élt. vagyont nem szerzett és szegényen halt is meg. A pártkassza kérdésével nem foglalkozott a független magyar biróság. Az indokolás felolvasása után dr. Boronkay István királyi ügyész fe­­lebbezést jelentett be az Ítélet ellen Eskütt Lajos terhére súlyosbítás­ért. Tömör Angéla terhére súlyosbí­tásért dr Bencze József terhére és Forbáth-Weisz Róbert terhére a részleges felmentés miatt. Deutsch Lajosné terhére a teljes felmentés miatt, továbbá dr. Landeszmann íst­­jván és Brezina' Gyula terhére sú­lyosbításért. Indítványozta egyben az ügyész, hogy a büntetés súlyos­ságára való tekintettel Eskütt Sogva­­tartását az ítélet jogerőre emelkedé­séig tartsák fenn. Eskiitt Lajos állt fel ezután falfe­­hér arccal és a következőket mon­dotta : — Az ítéletet tudomásul veszem. az ügyész ur ieiebbezéséhez hozzá­járulok. A fölmentések miatt íeleb­­bezést jelentek be, csupán a vádirat szerint Deutsch Lajosnéval elköve . tett cselekmény miatt nem jelentek! be felebbezést. mert ez az eset tény­leg úgy történt, mint ahogy Deutsch­­né elmondotta. Az összes többi föl­mentés miatt felebbezek. A minősí­tés miatt szintén felebbezek. Én nem megvesztegetett vagyok. hanem bűnsegéd voltam. Elismerem, hogy bűnös vagyok, de nem mint tettes, hanem mint bűnsegéd. A bűnös Nagyatádi Szabó István volt. Az összes bejelentett semmiségi pana­szokat fentartom. Dr. Weisz Ödön védő az Ítélet el­len ugyancsak felebbezést jelentett be. Semmisiségi okot jelentett be, mert a két fáskosár tartalmát az íté­let jogerőre emelkedésének bevárá­sa nélkül utalják át a íüldniivelés­­iigyi minisztériumnak, noha ezeket az iratokat a védelem biinieieknek tekintheti. Eskiitt szabadlábra helye­zéséi kérte, mert eddig nem szökött meg, noha meg akarták szöktetni. Dr. Or ova Zsigmond I Bencze vé­delmében. dr. Gál Jenő Landesz­­mann és Forbáth védelmében feleb­­bez. Rupert Rezső helyettese Tömör Angéla védelmében feiebbezett. A vádlottak mind csatlakoztak védőik íelebbezéséhez. A biróság rövid tanácskozás után kihirdette, hogy Eskiitt Lajos további iogvaíar­íását a büntetés súlyosságára való tekintettel elrendeli. Weisz Ödön a letartóztatás el­rendelése miatt feliolyamodást je­lentett be. A magyar szanálási jelentés a Népszövetség előtt A nápszövetséqi főtanáé? római üíése Rómából jelentik: A népszövetségi főtanács kedden délután fél egykor folytatta ülésezését, amelyeken letárgyal­ták a napirend utolsó pontjait. Először zárt ülésen tárgyaltak arról az angol javas'alról, hogy a genfi jegyzőkönyv megvitatását a legközelebbi ülésen kezd­jék meg. A javaslatot a konferencia elfogadta. Az ülés brazíliai elnöke ezután fel­hívta Nemes Albert gróf magyar és Lehovary román delegátusokat, hogy a főasztalnál foglaljanak helyet, mert Smith Jeremiás főbiztosnál: a magyar szanálásról szóló jelentését veszik tár­gyalás alá. A tárgyaláson a S. H. S. királyság delegációja nem vett részt. Benes csehszlovák külügyminiszter a tárgyhoz szólva kijelentette, hogy a csehszlovák delegációnak a jelentéshez semmi megjegyzése sincs. Ezután Cham­berlain angol külügyminiszter javaslatára a jelentést a Népszövetség egyhangúlag elfogadta. A magyar elienzék országos agitációt iadit a titkos választójog érdekében Bethlen a liberálisok és kérészténypáríiak mérsékelt szárnyát be akarja vonni a kormányba Budapestről jelentik: A kormány­nak az az intézkedése, amellyel a baloldali képviselőknek a régi képvi­selőházba összehívott gyűlését betil­totta, csak megerősítette az ellen­zéknek azt az elhatározását, hogy kitart a passzivitás mellett. A szö­vetkezett ellenzéket nem érdekli az a kérdés, hogy a kizárt képviselők az ni ülésszakban megjelenhctnek-e. vagy sem a nemzetgyűlés ülésein. A passzivitás likvidálására egyetlen feltételt szab az ellenzék: az általa­­nos. egyenlő, titkos választójog biz­tosítását. Ha Bethlen István garan­ciát nyújt arra. hogy az általános, egyenlő titkos választójogot záros határidőn belül törvénybe iktatja, akkor az ellenzék felhagy a passzi-j vitással és újra bevonul a parlament­be. Ha az ellenzék ezt a garanciát nem kapja meg. akkor nem lép ki a parlamenti passzivitásból, ellenben minden rendelkezésre álló eszközzel országos agitációt indít az általános, titkos választójog zászlója alatt. Újból előveszik a rend­törvényjavaslatot A Bethlen békiilési hajlandóságá­ról elterjedt hirre élénken rácáfol az az értesülés, hogy Rakovszki belügy ­miniszter már az ni ülésszak első hónapjában napirendre akarja tű­zetni a rend törvényjavaslatot, ame­lyet a kormány áprilisban a nagy felzúdulás miatt visszavont. Kor­mánypárti körökben a rendtörvény­­tavaslat napirendre tűzését a leg­utóbbi parlamenti eseményekkel hoz­zák kapcsolatba és az ellenzék ter­vezett megrendszabályozásának szűk ségességével magyarázzák. Tény az, hogy a belügyminisztérium tör­vényelőkészítő osztályában sürgő­sen folyik a munka a rendjavaslat megszövegezésén. Az ui szövege­zésre azért van szükség, mert a kor­mány az ellenzék nyomása alatt már az első bizottsági tárgyalás folya­mán módosításokat határozott el. Bethlen rekonstruálja kormányai Politikai körök a legkomolyabb formában tárgyalják azt a hirt. hogy* Bethlen rekonstruálja kormányát és hármas koalíció alapján iog kormá­nyozni. A hir szerint Bethlen nem tértiét ki a koalíció elől. mert abban, a harcban, amelyet a radikális bal­oldallal kell megvívnia, szüksége van azokra az erőkre, amelyek a keresztény Gazdasági Párt mérsé­kelt szárnyában és a Rassav. Hein­rich, Bárczy, Ugrón és Sándor Pál részvételével létrejött liberális ala­kulatban helyezkedtek el. Bethlen ebben az esetben szakítani fog a Wolff-Viczián-frakcióval. ami a par­lamenti erők csoportosulásában nagy eltolódásokat idézne elő. Bethlen hajlandó a kijáró képviselők listáját a parla­ment eié terjeszteni A nemzetgyűlés keddi ülésén a házszabályreviziós javaslat tárgya­lása során Szabó József beterjesz­tett két határozati javaslatot. Az egyik szerint a kormány három hó­napon belül terjessze be a választó­jogi törvényjavaslatot, a másik par­lamenti bizottságot követel a pana­­inaügyek megvizsgálására. Bethlen miniszterelnök erre beje­lentette, hogy a kormán'' hajlandó mindkét határozati javaslatot elfo­gadni: kész a választójogi törvény­­javaslatot a kívánt időre a nemzet­gyűlés e]é vinni és a kijáró képvi­selők listáját is hajlandó a Ház elé terjeszteni, a bizottság kiküldését azonban nem tartja helyénvalónak. A nemzetgyűlés a miniszterelnök felszólalása után Szabó József ja­vaslatait módosítással elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom