Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-10 / 337. szám

1924 december 10, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi ® sa ® A szlovákok néhány volt vezetője, akik a Prágától való elszakadást hir­dették, még az elmúlt esztendőben, hol­mi bűnvádi eljárás elő! átmenekültek Lengyelországba, hol szives-örömmel fogadták őket, lévén a csehszlovák köz­társaság és a szomszédja között éles politikai ellentét. Az emigránsok veze­tője, dr. Jehlicska nevű varsói egyetemi tanár, aki, ahol csak alkalma van rá, a legsúlyosabb vádakkal próbálja befeke­títeni Csehszlovákiát, amely szerinte, el­nyomja, leigázza a szlovák népet. Ez a Jehlicska, aki egy csöppet sem reál­politikus, ellenkezőleg: nagy fantaszta, legutóbb a Kurír Porany lengyel lap­nak interjút adott, amelyben kijelentette, hogy Szlovenszkóban fegyveres felkelés készül Prága ellen. A felkelés, állító­lag, már teljesen meg van szervezve, minden faluban ki vannak osztva a fegyverek és a szlovák parasztok már csak azt várják, hogy az emigráció int­sen, hogy: lehet, elindulhatnak a cseh­szlovák fővárosnak. A szlovák lapok, melyek értesültek a, varsói egyetemi ta­nár szerencsétlen nyilatkozatáról, ful­­mináns dühvei rátámadtak a lengyelor­szági emigráció, különösen, pedig Jeh­­licskára, aki ezzel a szerencsétlen inter­júval a legkellemetlenebb helyzetbe hoz­ta őket. Meg is üzenték neki: fogja be a száját és nem boldogítsa rémmesék­­kel a szlovákokat, akik nem forrada­lomra, de békére készülnek a testvér­nép csehekkel és Prágával. i * A bukaresti kamarában Benárdy után Zima Tibor dr., Arad magyar képvise­lője szólalt föl. »Meggyőződésem — mondotta —, hogy az erdélyi magyar probléma megnyugtató módon való meg­oldása elsőrendű érdeke a román de­mokráciának és hogy mind a két fél politikai vezetői ezt a megoldást a si­ker kilátásaival csak úgy kísérelhetik meg, ha a munkát mindkét részen meg­előzi a lelkek előkészítése. Életbevágó érdeke mindkét félnek, románnak és magyarnak egyaránt, hogy kölcsönösen ismerjék meg egymás intencióit, éiet­­bizoiiyitékait, kulturmértékeit és ezeket állítsák a kölcsönös megértés szolgála­tába. S itt a két nemzet szellemi életé­nek vezetőire vár nagy feladat. 1919 óta ezen a téren igen sok történt és már az is siker, hogy a. szigurancák a ma­guk egzisztenciájának igazolására már nem fedezgetnek fel mindennap össze­esküvéseket és nem fognak el napon­ként egy-egy magyar kémet, akik külön­ben katonai titkok helyett rendszerint tiltott árukat — selymet vagv pénzt — szoktak a határon átcsempészni. A ro­mán intellektuelíekre még nehezebb munka vár. Meg kell népükkel értetniük, hogy a börtönör egy cseppet sem sza­badabb ember, mint a rab, akit őriz. És ha a magyar nép azt fogja látni, hogy a román demokrácia a nemzetiségi sza­badságjogokat adja cserébe az állam­­hűségért, akkor a közeledés a két nép közöit magától értetődő, hogy úgy mondjam: automatikus lesz. Nagyará­nyú akcióra van szükség, amely az iga­zi demokrácia jegyében indul meg s amely a szélsőséges soviniszták táborát izolálja és elhallgattatja úgy az irre­dentizmusnak, mint az elnyomásnak vagy asszimiiálódásnak csábító sziré­náit. Magyar részről az államliüség, ro­mán részről a szabadságjogok biztosí­tása - ez az a program, amely a két nép lövőjét biztosíthatja.« * A román agrárreformot nein csupán a magyarok, de a szászok is alaposan megszenvedték. Hosszú utánjárás után egyik szász képviselő most végre kicsi­kart a kormánytól egy Ígéretet arra nézve, hogy a sérelmeket orvosolni fogja. A képviselő a kormánnyal való tárgyalásairól a következő nyüatkozatot tette: »Az eddigi tárgyalások, — úgy­mond — az agrártörvény és a végrehaj­tási rendelet különböző paragrafusainak alapvető megvilágítására terjedtek >»'. A szász képviselők bizonyítékokkal szolgáltak arra nézve, hogy az illetékes hatóságok a törvény haíározmányait sokszorosan megsértették. Rámutattak arra, hogy a történtek nemcsak az egye­sek gazdasági tönkretételére alkalma­sak, hanem arra is, hogy a szász nép lelkében a legnagyobb nyugtalanságot keltsék. Sőt arra is alkalmasak, hogy po­litikai tekintetben a legsúlyosabb aggo­dalmat támasszák, mivel a iogáliapot niegrenditését jelentik és végeredmény­ben anarchiára fognak vezetni.« Hainiscfaí ujra megválasztották az osztrák köztársaság elnökévé A szocialisták fehér lappal szavaztak Bécsből jelentik: Az osztrák szö­vetségtanács kedden tartotta meg második elnökválasztó ülését. A szavazásban 201 képviselő vett részt, akik közül a 90 szocialista képviselő fehér lappal szavazott. A többi száztizenegy szavazat kivétel nélkül Hainisch Mihxüyra, az osz­trák köztársaság eddigi elnökére meg.ie-Emer­esett s így ismét Hainisch lett az osztrák köztársaság elnöke. Hainisch a választás után lent az ülésteremben, ahol ling, a szövetségtanács elnöke üd­vözölte és méltatta a köztársasági elnök érdemeit. Az ülést a köztár­saság és Hainisch éltetésével fejez­ték be. Összeült az angol parlament György király trónbeszéde — Rendőrség őrizte a királyi és a kormányt az egyiptomi merénylőktől Londonból jelentik: György király a szokásos formaságok mellett kedden délelőtt nyitotta meg trónbeszédével az angol parlamentet. Lord Allenby egyiptomi főbiztos ér­tesítette a brit kormányt, hogy egyip­tomi nacionalisták a parlament megnyitó ülése alkalmával Londonban merényletet akarnak elkövetni György király és a kormány egyes tagjai *ellen. Emiatt Sandringhamban a királyi udvar védel­mére nagy rendőri készültséget rendel­tek ki. A minisztériumok palotáihoz rendőröket és detektiveket rendeltek ki. György király 11 óra 45 perckor je­lent meg a parlament épületében, ahol Whitney speaker és Baldwin miniszter elnök fogadták, majd a király felolvasta a trónbeszédet. A trónbeszéd a külpolitikai helyzetről megállapítja, hogy Anglia a külföldi államokkal továbbra is barátságban akar élni. Amiatt az ellenséges hadjárat miatt azonban, amely régóta folyik az Egyip­tomhoz és Szudánhoz fűződő angol ér­dekek ellen és amely Sir Lee meggyil­kol isához vezetett, kénytelen volt a királyi kormány az egyiptomi kormány­tól elégtételt kérni, amit a jelenlegi egyiptomi kormány meg is adott. A bi­rodalmi érdekek tekintetében tett in­tézkedések életbevágóan fontosak An giiára nézve az egyiptomi protektorátus szempontjából. A Népszövetség munkáját érdeklődés­sel figyeljük — mondja a trónbeszéd, — és elküldtük külügyi ál'amtitkárun­­kat Rómába, akit megbíztunk azzal L, hogy útjában a francia és olasz kormá­nyok elnökeivel tárgyaljon. Az orosz kérdésről beszélve kijelenti a trónbeszéd, hogy a brit kormány nincs abban a helyzetben, hogy a szovjet augusztus 8-ikán kötött szerződését a parlament elé terjessze, azonban súlyt helyez arra, hogy Anglia és a szovjetek közötti érintkezés meg ne szakadjon. Bejelenti, hogy a kormány Németor­szággal kereskedelmi szerződést kötött, amelynek ratifikálását kéri. A kormány javaslatot fog előterjeszteni, amelyben kérni fogja az Olaszországgal kötött szerződés jóváhagyását. Bejelenti, hogy a walesi herceg délafrikai körútra fog indulni. A belpolitika tekintetében a kiadások lényeges csökkentéséről kell gondos­kodni, takarékosságra van szükség az egész vonalon, ha Anglia el akarja érni a birodalom régi virágzó kereskedelmi és ipari pozícióját. Végül a vámkérdés­sel foglalkozik a trónbeszíd. A NÉMET PÁRT JELÖLTJEI A PÁRTVEZETGSÉG MINDEN NÉMETLAKTA JÁRÁSBAN jelöltet állított A német párt főbizottsága vasár­nap este Zimonyban ülést tartott, a melyen a kerületi pártszervezetek megbizottainak hozzájárulásával megejtették a jelöléseket. A felsőbánáti kerület listavezető­je: dr. Neuner Vilmos képviselő; alibunári járásé: dr. Elmer Gyula­­képviselő, helyettese, Wilhelm Ja­kab, akik egyúttal a becskereki já­rást jelöltjei is; Kikinda város és járás: Mayer Mihály, helyettese Reiter Péter gazdálkodó: módost járás: Keks János, helyettese: Grál János; Becskerek város: dr. Wei­­terschan József, helyettese; Annuu József; kanizsai járás: dr. Erling Károly, helyettese: Grosz Ádáni novibecsei járás: Grosz Ádáni. he lyettese: Weit erschau József dr. A délbánáti kerület listavezetője: Kraft István dr. képviselő; alibunári járás: dr. Zeller Ludvig, helyette­se Schneider Ferenc; belacrkvai és vrsaci járás: Keks János, helyette­se Schulz István dr.; becskereki já­rás: Graf János, helyettese Grosz Ádáni; Vrsac városé; Neuner Vil nos képviselő; koyacsicai járás.: Neu K. Frigyes gyáros, helyettese Held Adam; kovini járás: Leidecker Károly, helyettese Ambrozi János; Pancsevó város és j árás: dr. Bart­­mann Simon képviselő, helyettese Ziifermayer Ottmar. A szombori kerület listavezetője: dr. Kralt István képviselő, apatini járás: dr. Grassl György, helyette­se Jeizel Henrik, akik egyúttal a szombori járás jelöltjei is, hódsági járás: dr. Moser János képviselő, helyettesét még nem jelölték ki, kulai járás: Schumacher Sámuel képviselő, helyettese dr. Kurz Hen­rik ügyvéd. Szombor város: dr. Kurz Henrik, helyettese Taubner Ottó kereskedő, baranyai járás: 'eubel Vilmos képviselő, helyette­se Jantz Ferenc kereskedő. A noviszadi kerület listavezetője: dr. Moser János képviselő, Novi­­szad város és járás: dr. Bartmann Simon képviselő, helyettese: Zitt­­lich Ferenc cipész, zsablya—titeli járás: Hess Ferenc, helyettese: Mahler Károly, staribecsei járás: Boltz József kereskedő, helyettese: Wagner István kereskedő, bácska­palánkai járás: Teubel Vilmos kép­viselő. helyettese: Bohnert Péter plébános. A szerémségi kerület listavezető­je: dr. Grassl György, ruma ira­ki járás: Wilhelm József tanító, he­lyettese: Mayer Ádám malomtulaj­­donos, zemuni járás: Moser Ferenc zemuni polgármester, helyettese: Borg Péter, starapazovai járás: Binder Lajos evangélikus lelkész, helyettese: Kattenbach Péter föld­­birtokos, vinkovcei járás: dr. Kralt István képviselő, helyettese: Marze Kristóf malomtuiajdonos, vukovári járó«; Königsdorf er Ernő, helyette­se még nincs kijelölve, zid-iloki já­rás: Fátii Péter, helyettese: Busch Péter, mitrovicai járás: Heiner Ádám, helyettese még nincs kije­lölve. Elhatározta még a jelölőülés, hogy a német pért illőiteket állii az Oszijek-Virovitica-i kerületben, ahol Moser János dr. képviselő lesz a listavezető és Szlovéniában, ahol Schauer Ferenc képviselő lesz a lis­tavezető. Ebben a két kerületben azonban még nem jelölték ki a já­rási jelölteket. Krasszin szerdán átadja megbízólevelét Doumerguenak Az angol tőkések tiltakoznak az újabb a ősz kölcsön ellen Párisiiéi jelentik: Krasszin, a szovjet­­köztársaságok uniójának párisi nagykö­vete szerdán délelőtt a szokásos forma­ságok közt fogja diplomáciai megbízó­levelét Doumergue köztársasági elnöknek átnyújtani. Krasszin közölte a francia kormánnyal, hogy saját autóján, katonai kíséret nélkül kivan a köztársasági el­nökhöz elmenni és az audcncia alkal­mával nem tart igényt a katonai tisz­telgésre. Doumergue elnök közölte, hogy tudomásul veszi Krasszin kívánságát. Moszkvai jelentés szerint a népbizto­sok tanácsa elhatározta, hogy Szovjet- Oroszország bécsi követévé joffet neve­zik ki. Oroszország angliai hitelezői — mint Londonból jelentik, — akik mintegy háromszáz millió angol font követelést :ámasztanak Oroszországgal szemben, kedden Londonban értekezletet tartot­tak, amelyen elhatározták, hogy felszó­lítják a kormányt, hogy mindaddig ne nyújtson a szovjetkormánynak támoga­tást, amíg ez garanciát nem nyújt a régi orosz adósságok kifizetésére. A budapesti rendőrség szétoszlatta a kereszLényszo­­cialisíák nagygyűlését Budapestről jelentik: A keresztény­­szocialista-párt hétfőre nagygyűlést hi­vott össze a Scitovszky-téren levő he­lyiségébe. A gyűlésen a köztisztviselői kérdést akarta a keresztényszocialista­­párt megtárgyalni, amely nemrég szóba került a nemzetgyűlésen is. A párt szó­noka, Szabó József képviselő alig ismer­tette Búd János miniszternek a tiszt­viselő-interpellációkra adott válaszát, amikor beállított a terembe egy rendőr­­tanácsos egy szakasz rendőrrel és a gyéren látogatott nagygyűlést feloszlatta. A rendőrség beavatkozott a keresz­tényszocialisták pártkongresszusának vi­tájába is. A kongresszuson a főtitkári jelentéshez hozzászólt Csik József nem­­zetgyülési képviselő, aki a falu viszo­nyairól beszélt és azt bizonyítgatta, hogy az egységespárt nem nevezheti magát kisgazdapártnak, mert több benne a nagybirtokos, mint a kisgazda. Erre a rendőrlanácsos figyelmeztette a szó­nokot, hogy csak a jelentéshez szólhat hozzá, politikai kérdésekről nem beszél­het, níert kénytelen lesz feloszlatni a kongresszust. A kongresszust csak úgy lehetett folytatni, hogy a rendőrség által kifogásolt témáról több szó néni esett

Next

/
Oldalképek
Tartalom