Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-10 / 337. szám

ií ti.DAL * Ara ij2 dinár POSTARINA PLAfiEHA XXV. évfolyam Subotiea, SZERDA, 1924 december 10 337., szám Kejje!enik minden reggel, ünnep után ég hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul. l.{Le!bach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Fcnciére-palota) A német választások Lezajlottak hát a német válasz­tások is s ha nem olyan preg­nánsul nyilatkozott meg a német nép akarata, mint ahogy a fran­cia és angol választások eredmé­nyei értelmezhetők, mégis vilá­gosan lehet következtetni a né­met nép megnyilatkozásénak tar­talmára. Ez a megnyilatkozás az eddigi politika folytatását köve­teli, de talán erőteljesebb formá­ban, kevesebb ingadozással és kevesebb habozással. Az eddigi politika folytatásának követelése úgyis azt jelenti, hogy habozó gonddal és ingadozó aggodalom­mal egyeztessék össze a kor­mányzó pártok pártérdekeit a né­met birodalom érdekéivel. A vá­lasztás okozta eltolódások talán azt fogják eredményezni, hogy legalább ingadozás és habozás nél­kül fogják végrehajtani azt a kor­mányzati programot, amit . sok ingadozás után és sok habozás közben állítottak össze. A német nép választolt, de nem döntött. Minden párt, sőt minden frakció kérdéseket adott fel a né­met népnek, problémák eldönté­sét bizták rá és az elvi kérdések megoldását várta tőle. A német választás azonban nem oldott meg problémákat s nem felelt a kérdésekre. A kérdések tovább is kérdések maradnak s úgy látszik a politikában is érvényesülni fog minden elméleti tudomány közös sajátossága : a kérdések változat­lanok, a kérdések örökek, csak a feleletek változnak. De a német választásoknak nem js lehetett volna olyan jelentő­séget tulajdonitani, mint amilyent az európai politika a francia, az angol, sőt az amerikai elnökvá­lasztásban fölismert. Németor­szág néma hős lett ott, ahol a világpolitika szólamait, harsogják. Németországnak csak belső prob­lémái vannak s csak a belső problémák köldökzsinórján függ össze az európai politikával, de elvesztette azt a jelentőségét, hogy az európai politikában bár­milyen irányú kezdeményezés megillesse. A német reakció meg­erősödése nem jelentette volna azt, hogy az európai reakció szá­mára uj erőforrás nyilt meg s a német baloldal abszolút fölülke­rekedése nem épitelte volna ki a liberalizmus és demokrácia euró­pai frontjának állásait. így kevés európai jelentősége van még an­nak a szűkös feleletnek is, ami mégis kiolvasható a német sza­vazatok csoportosulásából. Ez a szűkös felelet azt közli, hogy a német nép elfordul a Lu­­dendorffok és Hittierek véres és botor kalandjaitól, de elfordul a moszkvai recept alkalmazásától is. A végletekből elóg volt. Az inga egyforma utat tett jobb felé és balfelé s most visszalendült a középre. A háború utáni atmo­szféra csak a szélsőségeknek ked­vezett s a szélsőségek ki is hasz­nálták ezeket az évekre nyúló kedvező pszichikai pillanatokat. A szélsőségek azonban csak dik­tálni tudtak, de építeni nem. A szélsőségek kurzusa lejárt Német­országban s lassanként lejár min­denütt s helyet ad a bölcs elha­tározásnak, a megfontolt haladás és békés fejlődés politikájának. Sem Poincaré, sem Lenin nem tudták a világot a saját képükre és hasonlatosságukra átformálni, sem — Pribicsevics. De Ebertnek, a nyergesmunkásnak és Herriot­­nak, a vidéki tanárnak politikáját igazolják az egykorú világtörté­nelem eseményei és igazolja n fejlődésnek az az egy-két lépése, mely a hirdetett programot a megvalósított programtól elvá­lasztja. Németország ezzel a vá­lasztással nem szegődött világ­­nézlet hordozójává, nem adott utasítást uj megoldásokra s nem vetett fel uj problémákat. Német­ország csak szavazott. De ezzel a választással annyit mégis meg­tett, hogy legalább nem cáfolta meg azoknak a várakozásoknak jogosultságát, melyek a demo­kráciának, a békének, a liberaliz­musnak politikáját a jónak fölis­merésétől, a tömeglelkiismeret fölébredésétől s egy uj európai közvélemény kialakulásától várják. PRIBICSEVICS TÁRCÁT CSERÉL? A RADIKÁLISOK ÉS A FÜGGETLEN DEMOKRATÁK KÖZÖTT UJ TÁRGYALÁS INDÜLT A VÁLASZ .4SI- EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL A parlamentnek, mint ismere­tes, több olyan bizottsága van, a mely a parlament feloszlatása után is működik. Ilyen az admi­nisztrációs bizottság is, amely a parlament feloszlatása után ked­den tartotta először ülését. Az ülésen a nemzetgyűlés múlt havi számadásával foglalkoztak. Szerdára van összehívó az 8 bizottság, amelyet a hazafias ér­demek jutalmazásáról szóló tör­vényjavaslat letárgyalására küld­tek ki. Ülést tartott a legfőbb válasz­tási bizottság is, amelyen az egyes előadók tettek jelentést a válasz­tási körzetük beosztásáról. A je­lentéseket a bizottság tudomásul vette. A Vajdaságra vonatkozóan az előadó még nem készült el tervezetével, ezért a Vajdaságra vonatkozó intézkedéseket a leg­közelebbi ülésen fogják megtenni. A diákzavargások fejleményei Politikai körökben sokat beszél­nek az egyetemi sztrájkok vár­ható politikai fejleményeiről. So­kan mór azt is tudni vélik, hogy Pribicsevics, aki tárcáját kötötte az egyetemi hallgatók megrend­­szabályozésához, kénytelen lesz tárcáját más politikusnak áten­gedni, mert a kormány nerrttette magáévá a sztrájk erőszakos el­fojtása érdekében előterjesztett javaslatát. Pribicsevics bent ma­radna a kormányban, de más tárca vezetését venné át. Össze­függést látnak politikai körökben e megoldás és Pribicsevics kedd esti audienciája között. Pribicse­­vicset ugyanis egy óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta az uralkodó, akine k részletesen re­ferált a diákzavargások fejlemé­nyeiről. A letartóztatott zegrebi diákok érdekében egyébként dr. Zim­in ermann, a zagrebi egyetem pro­­rektora, lépéseket tett az állam­ügyészségnél. A közbenjárás eredményeké­­pen az ügyészség elrendelte öl ven­­hat diák szabadlábrahelyezését. A többi letartóztatottat kihallgatá­suk után hasonióképen szaba­­donbocséjtják. A vizsgálóbitó előtt a diákok tagadták, hogy erőszakkal hatol­tak volna be az egyetem épüle­tébe. Hétfőn a zagrebi egyetemi di­ákleányok is gyűlést tartottak, « melyen kimondották, hogy szoli­daritást vállalnak a férfihallgatók mozgalmával. Az előadások az egyetemi tanács határozata értel­mében n karácsonyi szünet vé­geztéig szünetelni fognak a zag­rebi egyetemen. Újabb tárgyalások a radikálisok és a Pribicsevics-párt közi A radikális-pártnak és a füg­getlen. demokrata-pártnak a vá­lasztási megegyezés megkötésére kiküldött bizottságai kedden este újból összeültek. A radikálisok részéről fovanovics Ljuba s Miletics Krszta, a független demokraták részéről pedig Pribicsevics Szve­­tozár és Lukinics Edo vettek részt a tanácskozáson. A tárgyalás egészen addig tartott, amig Pribi­­csevicsnek, aki kihallgatásra volt meghiva az udvarba, el nem kel­lett távoznia. A tanácskozást hétfőn délelőtt folytatják. Pleszkovics Lukács Davidovics-párti leit A Davidovics-pártban elterjedt hirek szerint a vajdasági demok­raták megegyezést létesítettek Pleszkovics Lukács dr. szuboticai ügyvéddel. Pleszkovicsnak, aki ezek szerint demokrata program­mal fog föllépni, a Groii-féle lis­tán biztosítanak két erős járás­ban helyet. Tárgyalások folynak azonkívül a bunyevác-sokác-párt egyik cso­portjával, amely közös listát akar felállítani a demokrata-párttal. A horvát néppárt jelölései A horvát néppárt, amely az utolsó választások alkalmával minden mandátumát elvesztette, elhatározta, hogy önálló lisztával vesz részt a februári választáso­kon. A párt jelöltedet fog állítani Horvátországban, Dalmáciában és Boszniában is. Az eddig megej­tett jelölések szerint a szertm­­ségi kerület listavezetője dr. Sim­­rtik Jankó, a viroviticai kerületé B irisics Ljuba, a pozsegai kerü­leté Kuntarics Gyúró, a zagrebi kerületé dr. Baksics Krszta, a va­rasai kerületé Borics Sztepán, a dél-daimécini kerületé dr. Dűli' bics Ante, az észak-dalmiciai ke­rületé Barics Sztepan, a modrus­­fiumei kerületé dr. JureÜcs Jovan, a bánjálukai kerületé dr. Simrák Jankó. Nagyban folynak azonkívül e járási jelölések is. Korosec a klerikális kerületek listavezetője A szlovén klerikális-párt csütör­töki bizalmi-férfi értekezletén fogja a jelöléseket megejteni. A párt lista­vezetője mindkét szlovén kerület­ben Korosec lesz, a járási és egyéb jelöltek pedig a párt eddigi kép­viselői. A ljubljanai kültelki járás­ban dr. Smodelj Ferencet, a Jugo­szláv Újságírók Egyesületének al­­elnökét, a Slovenec főszerkesztőjét jelölték, aki annak idején tagja volt az osztrák Reichsraihnak is. A német választások hatása Beográdi politikai körökben igen jó hatást keltett a német válasz­tások eredménye és úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a német­országi politikai helyzet alakulása lehetővé fogja tenni Németország­nak, hogy a londoni konferencián kialakult irányban vezesse tovább reparációs külpolitikáját, ami hosz­­szabb időre biztosítja Európa bé­kés konszolidációját. Ez nagy mértékben fontos a S.H.S. kiiéiy­­ság reparációs követelései szem­pontjából is, mert ezáltal bizto­sítva látják a német jóvátéteü szállítások teljesítését. Lemondott a felsöbánáti választási bizottság elnöke A felsöbánáti választókerület választási bizottságának kineve­zett elnöke, dr. Kolarics Iván táb­­labiró bejelentette lemondását. Utódját az állami bizottság szer­dai ülése fogja kipevezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom