Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-07 / 335. szám

1924 december 7, BACSMEG7ÉÍ NAPLÓ 3. oldali Kisebbségi Élet « a® Constantin Bacalbasa, a román publi­cisztika nesztora, a bukaresti »Adeve­­ruU-ban vezércikket irt a választási visszaélésekről. A vezércikkben, amely Védelmezi a kormányt az ellenzéki tá­madásokkal szemben, Bacalbasa elmond­ja, hogy az utóbbi ötven-hatvan évben Romániában a választások szabadok egyáltalán nem voltak. Az a meggyő­ződése, hogy aki politikus, ha minden ál­lamhatalmi támogatás, magyarul: erő­szak nélkül csinálna választást — nem érdemelné meg a politikus nevet. De ez nem csupán az ő meggyőződése, ha­nem általában a román politika sarkala­tos tétele, amely ma már tradíció. Iga­zolásul elbeszéli a következő történetet: »Jon Ghica, aki müveit és integer fér­fiú volt, a mi realista országunkba té­vedt idealista létére, egyszer szabad választást rendezett. Ennek az volt az eredménye, hogy a választáson kisebb­ségben maradt: megbukott. És ekkor mindenki szinte természetszerűen jelen­tette ki: hogyne bukott volna meg, ha szabadjára engedte a választásokat. Sőt majdnem kirekesztették a politikai életből azzal, hogy aki nem tudja irá­nyítani a választásokat, az bebizonyí­totta, hogy nem tud kormányozni. Vé­gül is Bratianu Jonel előzékenységéből mint a Nemzeti Színház igazgatója fe­jezte be karrierjét«. Furcsa felfogás — irta válaszul Bacalbasanak egy ellen­zéki lap —, érdekes. Egészen balkáni. Méltó Bacalbasahoz, aki többre becsüli az erőszakot, mint az igazságot. És mél­tó a szubvencionált »Adeveru!«-hoz. A román politikában sokat beszélnek a gyulafehérvári határozatokról, amióta a kisebbségek képviselői a kamarában szüntelen erre hivatkoznak, ha a sérel­mekre és panaszokra kerül a szó. Nem érdektelen ideiegyezni, hogy mit* He­­ígért a románság 1918-ban Gyulafehér­váron. A következőket: 1. Teljes nem­zeti szabadságot az összes együtt lakó népeknek. Minden nép oktathatja, igaz­gathatja magát és biráskodhatik saját nyelvén, saját kebeléből választott egyének által és minden népnek joga lesz képviseltetni magát a törvényhozó testületekben és az ország kormányzá­sában, az azt alkotó egyének számának arányában. 2. Egyenő jogosultságot és teljes felekezeti autonóm szabadságot az állami összes vallásai számára. 3. Egy tisztán demokratikus irányzatnak tökéletes megvalósítását a közélet min­den terén. Általános, közvetlen, egyen­lő, titkos, községenként! választójogot, arányos módon, mindkét nem számára 21-ik életévvel, a községekben , me­gyékben és parlamentben való képvi­­seitetéshez. 4. Tökéletes sajtó, egyesü­lési és gyülekezési szabadságot minden emberi gondolat szabad terjesztésére. — Mi lett a sok Ígéretből, ml lett a gyula­­fehérvári határozatokból?... Emlék. * Az erdélyi közvéleményt élénken fog­lalkoztatja az a földpanama, amely Fo­­garason történt nemrégiben. A járási földosztó-bizottság, a fcgarasi, még a múlt évben elhatározta, hogy az állami hivatalnokoknak lakóházépítésre kisajá­títja a vasüti állomás mögött elterülő földterületet. Beleavatkozott azonban a dologba Radovics fogarasi prefektus, akinek intervenciójára a földmivelés­­ügyi miniszter a kijelölt földrész helyett állami birtokot adott át e célra a föld­­osztó-bizottságnak. A város mérnöki hi­vatala, mikor a miniszter határozata megérkezett Fogarasra, annak rendje és módja szerint fölparcellázta a földet, az igényjogosultak azonban nem vehet­ték birtokba, mert egy szép napon a prefektus maga foglalta le a köztisztvi­selők részére kisajátított földterületet. A kijátszott államhivatalnokok erre eljártak Constantinescu földmivelésügyi minisz­ternél, de, az meg sem hallgatta őket, mondván, hogy a parcellák a prefek­tusé, Illetőleg magáé Fogaras városé, amely kérte, hogy a parcellákat közcé­lokra adja át neki a kormány. A tiszt­viselők csalódottan hazamentek Foga­rasra, ahol felkeresték a polgármestert és megkérték, hogy a város ne foglalja le előlük a részükre korábban megadott földet. A polgármester kijelentette, hogy a városnak cszeágában sincs elvenni tőlük, aki ilyet állított, az eny­hén szólva: tévedett. A végén kiderült, hogy az ötlet a prefektus agyában szü­letett meg, áld ezzel a hazugsággal ve­zette félre a földmivelésügyi minisztert és a kormányt, hogy a földet maga ré­szére megtarthassa. összeesküvés az angol kormány tagjai ellen Fegyveres katonák őrzik az angol minisztereket Londonból jelentik: Beigazolást nyert, hogy az egyiptomi naciona­listák nagyarányú összeesküvést terveztek. Az volt a tervük, hogy bombával és méreggel Londonban három minisztert és több fötisztvise­lőt meggyilkolnak és az alsóház megnyitása napián. december 9-ikén több középület ellen merényletet követnek el. Az angol kormány most a fenyegetett minisztereket gondo­san őrizteti és szigorúan megfigyel­tetik az Angliában élő egyiptomi na­cionalistákat. A Daily Mail abban a cikkében, amelyben jelentést tesz a brit kabi­net kiváló tagjai ellen szőtt össze­esküvésről. azt állítja, hogy minden jel arra mutat, hogy az összeeskü­vés a Wáfd-párt által folytatott pro­paganda eredménye. A Wafd-párt Zágiul pasa nacionalista pártja. Az összeesküvés felfedezésének liirét Allenby lord siirgönyözte meg a Foreign Oificenek. A sürgöny foly­tán azonnal külön minisztertanácsot hivtak össze. A minisztertanács vé­geztével Joyson Hicks belügymi­niszter azonnal értesítette a Scot­land Yard külön ügyosztályát. Az értesítés folytán a rendőrfőnököket sürgős értekezletre hívták össze és parancsot adtak azoknak a különle­ges rendőrcsapatoknak és magán­detektíveknek a szaporítására, akik a kabinet tagjainak őrzésével van­nak megbízva. A kabinet egyes tag­jait éjjel-nappal fegyveres titkos­­rendőrök őrzik. A Scotland Yard értekezlete azt is elhatározta, hogy valamennyi minisztérium azonnal rendőrtisztekből álló őrségei kapjon. Valamennyi tisztviselőt revolverrel szerelték fel. A magyar belügyminiszter betiltotta az ellenparlament ülését Elmarad a hétfőre összehívott ellenzéki értekezlet Budapestről jelentik: A demokra­tikus ellenzéki blokk, amelynek tag­jai nem vesznek részt a nemzetgyű­lés ülésein, hétfőre — mint a Bcics­­megyei Napló már megírta — gyű­lést hivott össze a Főherceg Sándor­­uccai régi parlament helyiségébe. Az ellenparlament ülése, amelyen a házszabalyreviziós törvényjavaslat­tal kívántak foglalkozni, elmarad, mert a belügyminiszter betiltotta. Az ellenzéki blokk gyűlésének be­tiltásáról Rakovszky Iván belügymi­niszter a következő nyilatkozatot tette: — A hétfőre összehívott ellenzéki gyűlést be kellett tiltanom, mert az valósággal fiókparlamentneK ké­szült. Már pedig a magyar alkot­mánnyal ellenkezik, hogy a parla­ment mellett egy másik parlament is ülésezzék. A gyűlés betiltásának semmi más oka nem volt. A belügyminiszter az ellenzéki nagygyűlés betiltásával eeyidőben betiltotta a keresztéuyszociális-párt hétfőre .összehívott gyűlését is, csu­pán a politikamentes keresztény­szociális kongresszus megtartását engedélyezte. Folytatódnak az egyetemi atrocitások Újabb verekedések a beográdi egyetemen A beogradi egyetemen szombaton nja'ob rendzavarások történtek. A Srnao tagjai a diákbizottság sztrájk­határozata ellenére biztosítani akar­ták az előadások megtartását és kö­rülbelül százötvenen a hátsó bejá­ratnál be akartak menni az egye­temre, amelynek kapuit a sztráj­koló diákok lezárták. Ez alkalom­mal verekedés támadt az örtálló sztrájkolok és a szrnaósok közölt, amibe a rendőrség nem avatkozott be. A verekedésnek Popovics Pavie rektor és több tanár megérkezése vetett véget, akik a kaput kinyittat­ták és bementek az egyetemre, A rektor ezután a kaput ismét lezár­ta. Közben a sztrájkbizottság egyik tagja közölte a diákokkal a rektor­nak azt a kívánságát, hogy ne te­gyék lehetetlenné az előadások megtartását azok számára, akik nem csatlakoztak a sztráj lehoz, a kívánságot azonban a diákok nem teljesítették. Az ebből eredő vita során ismét verekedésre került a sor. Nagy zaj és lárma volt az egye­tem aulájában, amikor megjelent az egyetem titkára és felolvasta a rek­tor következő rendeletét: — Törvényes felhatalmazás alap­ján és az egyetem szabályzata ér­telmében elrendelem az egyetem­inek december 6-tól 9-ikéig való be­zárását. Az egyetem épülete és az egyetemi intézetek erre az időre zárva lesznek. A diákok lelkes éljenzéssel vet­ték tudomásul a rektor határoza­tát, amely a sztrájkmozgalom tel­jes győzelmét jelenti. Az egyetem tanácsa szombaton a következő hat pontból álló hatá­rozatot hozta: 1. A közoktatásügyi miniszternek jelentést tesznek a csütörtöki gyűlésről és az utána bekövetkezett eseményekről. 2. A jclentéshezl csatolják a kihallgatott szemtanuk vallomását. 3. Tiltako­zásukat fejezik ki amiatt, hogy a rendőrség az egyetemi hatóságok felhívása nélkül behatolt az egye­tem épületébe és megverték a diá­kokat, akik a rendőrök elöl az egyetemre menekültek. A rendőrök az aulában lövöldöztek és vért on­tottak. 4. Kívánják, hogy a rendőr­­hatóságok szervei ellen viselkedé­sük miatt törvényes megtorló intéz­kedéseket tegyenek. 5. Figyelmeztes­sék ezeket a szerveket, hogy a jö­vőben hasonló esetek ne fordulhas­sanak elő. 6. A diákok cselekmé­nyei, ha azokat a diákgyülésen az egvetemen követték el, az egyetem beliigyei és ez ügyekben az egye­temi szabályok szerint kell eljárni. Szombaton a beogradi abituriens­­tanfolyam hallgatói is szolidaritásul jeléül sztrájkba léplek. A szuboticai diáksztrájk A szuboticai jogi fakultás hallga­tóinak többsége: a demokrata, föld­­mives-párti, Radics-párti. monteneg­rói köztársasági párti. diákok, a pén­teki tiltakozó gyűlés határozatához hiven, folytatják a sztrájkot. A ta­nári kar szombat délelőtti ülésén elhatározta az előadások minden körülmények közt való megtartását. A radikális és független demokrata hallgatók résztvettek a szombati előadásokon. Incidens nem fordult elő,' a sztrájkolok nyugodt magatar­tást tanúsítanak. Tüntetések a ljubljanai egyetemen Pénteken reggel a ljubljanai egye­temi hallgatóknak egy küldöttsége jelent meg a rektornál és közölte, hogy a diákság a zagrebi egyetemi hallgatókkal való szolidaritás jeléül nem fog megjelenni az előadáso­kon. A rektor emiatt elrendelte az egyetem bezárását. Délben a füg­getlen demokarta-párthoz tartozó diákok egy csoportja jelent meg az egyetem, előtt, amely behatolt az épületbe és részt akart vonni az előadáson. Ez alkalommal összeüt­közésre került a sor a sztrájkolok és a független demokrata diákok közt, amelynek során, többén köny­­nyebben megsérültek. A rendzava­rásnak a rendőrség vetett véget. Szombaton este az egyetemi hallgatók röpcédulákon proklamá­­ciót terjesztettek Beograd uccáin, a melyben éles hangon támadják a kormányt a csütörtöki véres esemé­nyek miatt. A röpiratban felhívják a polgárságot, hogy tiltakozó gyűlé­sekkel támogassák az egyetemi if­júság akcióját. A kiáltványt »A diá­kok bizottsága« irta alá. A poli'ikai pártok közül az ellenzéki pártok morális támogtásban részesítik a diákok mozgalmát. A demokraták után a földmives-párt is kommüni­két adott ki. amelyben a tanszabad­ságot és az egyetem autonómiáját védi. A csehszlovákiai Rémetek a teljes passzivitás mellett döntöttek Az alkotmány módosítását követelik Prágából jelentik: A csehszlovákiai német polgári pártok Gablensben nagy­gyűlést tartottak, amelyen a teljes pasz­­szivitás mellett döntöttek. A nagygyűlésen Kostka német demo­krata képviselő beszélt először és kifej­tette, hogy amikor a németek jogot és igazságot követelnek, ezt csak együttes fellépéssel tehetik. Bobck keresztény­­szocialista képviselő, Tschapek iparos­párti szántén emellett szólaltak fel. Meidinger képviselő kijelentette, hogy teljesen céltalan a német képviselőknek a további parlamenti munkában való részvétele. Mi érett, komoly emberek vagyunk — mondotta — lármás ob­­strukció’t épp úgy nem akarunk foly­tatni, mint ahogy nem vagyunk hajlan­dók tovább játszani a statiszta szerepét sem. Az alkotmány módosítása nélkül nincs meg a technikai lehetősége annak, hogy a csshszlovákiai németek a tör­vényhozásban résztvegyenek. A célok elérésére két módszer van. Az egyik az ir minta, ami autonómiát hozott az Íreknek, sőt úgyszólván saját parlamen­tet, pedig húszszoros többséggel állot­tak szemben. Az ir példát a szudeti­­r.émetek azért nem követhetik, mert ahhoz tulkuituráltak és nem eléggé fana­tikusak. A másik módszer a békés, szer­vezett passzivitás. Az összes közszolgá­latot teljesítőknek, a kerületi, községi kormányzatnál, a kamaráknál, sőt még a magángazdaságoknál is passzivitásban kell maradni. Simm német nemzeti szocialista kép­viselő is a közös haza mellett nyilat­kozott, mire a nagygyűlés egyhangúlag a legszigorúbb passzivitást mondotta ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom