Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-07 / 335. szám
1924 december 7, BACSMEG7ÉÍ NAPLÓ 3. oldali Kisebbségi Élet « a® Constantin Bacalbasa, a román publicisztika nesztora, a bukaresti »AdeveruU-ban vezércikket irt a választási visszaélésekről. A vezércikkben, amely Védelmezi a kormányt az ellenzéki támadásokkal szemben, Bacalbasa elmondja, hogy az utóbbi ötven-hatvan évben Romániában a választások szabadok egyáltalán nem voltak. Az a meggyőződése, hogy aki politikus, ha minden államhatalmi támogatás, magyarul: erőszak nélkül csinálna választást — nem érdemelné meg a politikus nevet. De ez nem csupán az ő meggyőződése, hanem általában a román politika sarkalatos tétele, amely ma már tradíció. Igazolásul elbeszéli a következő történetet: »Jon Ghica, aki müveit és integer férfiú volt, a mi realista országunkba tévedt idealista létére, egyszer szabad választást rendezett. Ennek az volt az eredménye, hogy a választáson kisebbségben maradt: megbukott. És ekkor mindenki szinte természetszerűen jelentette ki: hogyne bukott volna meg, ha szabadjára engedte a választásokat. Sőt majdnem kirekesztették a politikai életből azzal, hogy aki nem tudja irányítani a választásokat, az bebizonyította, hogy nem tud kormányozni. Végül is Bratianu Jonel előzékenységéből mint a Nemzeti Színház igazgatója fejezte be karrierjét«. Furcsa felfogás — irta válaszul Bacalbasanak egy ellenzéki lap —, érdekes. Egészen balkáni. Méltó Bacalbasahoz, aki többre becsüli az erőszakot, mint az igazságot. És méltó a szubvencionált »Adeveru!«-hoz. A román politikában sokat beszélnek a gyulafehérvári határozatokról, amióta a kisebbségek képviselői a kamarában szüntelen erre hivatkoznak, ha a sérelmekre és panaszokra kerül a szó. Nem érdektelen ideiegyezni, hogy mit* Heígért a románság 1918-ban Gyulafehérváron. A következőket: 1. Teljes nemzeti szabadságot az összes együtt lakó népeknek. Minden nép oktathatja, igazgathatja magát és biráskodhatik saját nyelvén, saját kebeléből választott egyének által és minden népnek joga lesz képviseltetni magát a törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában, az azt alkotó egyének számának arányában. 2. Egyenő jogosultságot és teljes felekezeti autonóm szabadságot az állami összes vallásai számára. 3. Egy tisztán demokratikus irányzatnak tökéletes megvalósítását a közélet minden terén. Általános, közvetlen, egyenlő, titkos, községenként! választójogot, arányos módon, mindkét nem számára 21-ik életévvel, a községekben , megyékben és parlamentben való képviseitetéshez. 4. Tökéletes sajtó, egyesülési és gyülekezési szabadságot minden emberi gondolat szabad terjesztésére. — Mi lett a sok Ígéretből, ml lett a gyulafehérvári határozatokból?... Emlék. * Az erdélyi közvéleményt élénken foglalkoztatja az a földpanama, amely Fogarason történt nemrégiben. A járási földosztó-bizottság, a fcgarasi, még a múlt évben elhatározta, hogy az állami hivatalnokoknak lakóházépítésre kisajátítja a vasüti állomás mögött elterülő földterületet. Beleavatkozott azonban a dologba Radovics fogarasi prefektus, akinek intervenciójára a földmivelésügyi miniszter a kijelölt földrész helyett állami birtokot adott át e célra a földosztó-bizottságnak. A város mérnöki hivatala, mikor a miniszter határozata megérkezett Fogarasra, annak rendje és módja szerint fölparcellázta a földet, az igényjogosultak azonban nem vehették birtokba, mert egy szép napon a prefektus maga foglalta le a köztisztviselők részére kisajátított földterületet. A kijátszott államhivatalnokok erre eljártak Constantinescu földmivelésügyi miniszternél, de, az meg sem hallgatta őket, mondván, hogy a parcellák a prefektusé, Illetőleg magáé Fogaras városé, amely kérte, hogy a parcellákat közcélokra adja át neki a kormány. A tisztviselők csalódottan hazamentek Fogarasra, ahol felkeresték a polgármestert és megkérték, hogy a város ne foglalja le előlük a részükre korábban megadott földet. A polgármester kijelentette, hogy a városnak cszeágában sincs elvenni tőlük, aki ilyet állított, az enyhén szólva: tévedett. A végén kiderült, hogy az ötlet a prefektus agyában született meg, áld ezzel a hazugsággal vezette félre a földmivelésügyi minisztert és a kormányt, hogy a földet maga részére megtarthassa. összeesküvés az angol kormány tagjai ellen Fegyveres katonák őrzik az angol minisztereket Londonból jelentik: Beigazolást nyert, hogy az egyiptomi nacionalisták nagyarányú összeesküvést terveztek. Az volt a tervük, hogy bombával és méreggel Londonban három minisztert és több fötisztviselőt meggyilkolnak és az alsóház megnyitása napián. december 9-ikén több középület ellen merényletet követnek el. Az angol kormány most a fenyegetett minisztereket gondosan őrizteti és szigorúan megfigyeltetik az Angliában élő egyiptomi nacionalistákat. A Daily Mail abban a cikkében, amelyben jelentést tesz a brit kabinet kiváló tagjai ellen szőtt összeesküvésről. azt állítja, hogy minden jel arra mutat, hogy az összeesküvés a Wáfd-párt által folytatott propaganda eredménye. A Wafd-párt Zágiul pasa nacionalista pártja. Az összeesküvés felfedezésének liirét Allenby lord siirgönyözte meg a Foreign Oificenek. A sürgöny folytán azonnal külön minisztertanácsot hivtak össze. A minisztertanács végeztével Joyson Hicks belügyminiszter azonnal értesítette a Scotland Yard külön ügyosztályát. Az értesítés folytán a rendőrfőnököket sürgős értekezletre hívták össze és parancsot adtak azoknak a különleges rendőrcsapatoknak és magándetektíveknek a szaporítására, akik a kabinet tagjainak őrzésével vannak megbízva. A kabinet egyes tagjait éjjel-nappal fegyveres titkosrendőrök őrzik. A Scotland Yard értekezlete azt is elhatározta, hogy valamennyi minisztérium azonnal rendőrtisztekből álló őrségei kapjon. Valamennyi tisztviselőt revolverrel szerelték fel. A magyar belügyminiszter betiltotta az ellenparlament ülését Elmarad a hétfőre összehívott ellenzéki értekezlet Budapestről jelentik: A demokratikus ellenzéki blokk, amelynek tagjai nem vesznek részt a nemzetgyűlés ülésein, hétfőre — mint a Bcicsmegyei Napló már megírta — gyűlést hivott össze a Főherceg Sándoruccai régi parlament helyiségébe. Az ellenparlament ülése, amelyen a házszabalyreviziós törvényjavaslattal kívántak foglalkozni, elmarad, mert a belügyminiszter betiltotta. Az ellenzéki blokk gyűlésének betiltásáról Rakovszky Iván belügyminiszter a következő nyilatkozatot tette: — A hétfőre összehívott ellenzéki gyűlést be kellett tiltanom, mert az valósággal fiókparlamentneK készült. Már pedig a magyar alkotmánnyal ellenkezik, hogy a parlament mellett egy másik parlament is ülésezzék. A gyűlés betiltásának semmi más oka nem volt. A belügyminiszter az ellenzéki nagygyűlés betiltásával eeyidőben betiltotta a keresztéuyszociális-párt hétfőre .összehívott gyűlését is, csupán a politikamentes keresztényszociális kongresszus megtartását engedélyezte. Folytatódnak az egyetemi atrocitások Újabb verekedések a beográdi egyetemen A beogradi egyetemen szombaton nja'ob rendzavarások történtek. A Srnao tagjai a diákbizottság sztrájkhatározata ellenére biztosítani akarták az előadások megtartását és körülbelül százötvenen a hátsó bejáratnál be akartak menni az egyetemre, amelynek kapuit a sztrájkoló diákok lezárták. Ez alkalommal verekedés támadt az örtálló sztrájkolok és a szrnaósok közölt, amibe a rendőrség nem avatkozott be. A verekedésnek Popovics Pavie rektor és több tanár megérkezése vetett véget, akik a kaput kinyittatták és bementek az egyetemre, A rektor ezután a kaput ismét lezárta. Közben a sztrájkbizottság egyik tagja közölte a diákokkal a rektornak azt a kívánságát, hogy ne tegyék lehetetlenné az előadások megtartását azok számára, akik nem csatlakoztak a sztráj lehoz, a kívánságot azonban a diákok nem teljesítették. Az ebből eredő vita során ismét verekedésre került a sor. Nagy zaj és lárma volt az egyetem aulájában, amikor megjelent az egyetem titkára és felolvasta a rektor következő rendeletét: — Törvényes felhatalmazás alapján és az egyetem szabályzata értelmében elrendelem az egyeteminek december 6-tól 9-ikéig való bezárását. Az egyetem épülete és az egyetemi intézetek erre az időre zárva lesznek. A diákok lelkes éljenzéssel vették tudomásul a rektor határozatát, amely a sztrájkmozgalom teljes győzelmét jelenti. Az egyetem tanácsa szombaton a következő hat pontból álló határozatot hozta: 1. A közoktatásügyi miniszternek jelentést tesznek a csütörtöki gyűlésről és az utána bekövetkezett eseményekről. 2. A jclentéshezl csatolják a kihallgatott szemtanuk vallomását. 3. Tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a rendőrség az egyetemi hatóságok felhívása nélkül behatolt az egyetem épületébe és megverték a diákokat, akik a rendőrök elöl az egyetemre menekültek. A rendőrök az aulában lövöldöztek és vért ontottak. 4. Kívánják, hogy a rendőrhatóságok szervei ellen viselkedésük miatt törvényes megtorló intézkedéseket tegyenek. 5. Figyelmeztessék ezeket a szerveket, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő. 6. A diákok cselekményei, ha azokat a diákgyülésen az egvetemen követték el, az egyetem beliigyei és ez ügyekben az egyetemi szabályok szerint kell eljárni. Szombaton a beogradi abiturienstanfolyam hallgatói is szolidaritásul jeléül sztrájkba léplek. A szuboticai diáksztrájk A szuboticai jogi fakultás hallgatóinak többsége: a demokrata, földmives-párti, Radics-párti. montenegrói köztársasági párti. diákok, a pénteki tiltakozó gyűlés határozatához hiven, folytatják a sztrájkot. A tanári kar szombat délelőtti ülésén elhatározta az előadások minden körülmények közt való megtartását. A radikális és független demokrata hallgatók résztvettek a szombati előadásokon. Incidens nem fordult elő,' a sztrájkolok nyugodt magatartást tanúsítanak. Tüntetések a ljubljanai egyetemen Pénteken reggel a ljubljanai egyetemi hallgatóknak egy küldöttsége jelent meg a rektornál és közölte, hogy a diákság a zagrebi egyetemi hallgatókkal való szolidaritás jeléül nem fog megjelenni az előadásokon. A rektor emiatt elrendelte az egyetem bezárását. Délben a független demokarta-párthoz tartozó diákok egy csoportja jelent meg az egyetem, előtt, amely behatolt az épületbe és részt akart vonni az előadáson. Ez alkalommal összeütközésre került a sor a sztrájkolok és a független demokrata diákok közt, amelynek során, többén könynyebben megsérültek. A rendzavarásnak a rendőrség vetett véget. Szombaton este az egyetemi hallgatók röpcédulákon proklamációt terjesztettek Beograd uccáin, a melyben éles hangon támadják a kormányt a csütörtöki véres események miatt. A röpiratban felhívják a polgárságot, hogy tiltakozó gyűlésekkel támogassák az egyetemi ifjúság akcióját. A kiáltványt »A diákok bizottsága« irta alá. A poli'ikai pártok közül az ellenzéki pártok morális támogtásban részesítik a diákok mozgalmát. A demokraták után a földmives-párt is kommünikét adott ki. amelyben a tanszabadságot és az egyetem autonómiáját védi. A csehszlovákiai Rémetek a teljes passzivitás mellett döntöttek Az alkotmány módosítását követelik Prágából jelentik: A csehszlovákiai német polgári pártok Gablensben nagygyűlést tartottak, amelyen a teljes paszszivitás mellett döntöttek. A nagygyűlésen Kostka német demokrata képviselő beszélt először és kifejtette, hogy amikor a németek jogot és igazságot követelnek, ezt csak együttes fellépéssel tehetik. Bobck keresztényszocialista képviselő, Tschapek iparospárti szántén emellett szólaltak fel. Meidinger képviselő kijelentette, hogy teljesen céltalan a német képviselőknek a további parlamenti munkában való részvétele. Mi érett, komoly emberek vagyunk — mondotta — lármás obstrukció’t épp úgy nem akarunk folytatni, mint ahogy nem vagyunk hajlandók tovább játszani a statiszta szerepét sem. Az alkotmány módosítása nélkül nincs meg a technikai lehetősége annak, hogy a csshszlovákiai németek a törvényhozásban résztvegyenek. A célok elérésére két módszer van. Az egyik az ir minta, ami autonómiát hozott az Íreknek, sőt úgyszólván saját parlamentet, pedig húszszoros többséggel állottak szemben. Az ir példát a szudetir.émetek azért nem követhetik, mert ahhoz tulkuituráltak és nem eléggé fanatikusak. A másik módszer a békés, szervezett passzivitás. Az összes közszolgálatot teljesítőknek, a kerületi, községi kormányzatnál, a kamaráknál, sőt még a magángazdaságoknál is passzivitásban kell maradni. Simm német nemzeti szocialista képviselő is a közös haza mellett nyilatkozott, mire a nagygyűlés egyhangúlag a legszigorúbb passzivitást mondotta ki.
