Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-06 / 334. szám
Nevelés az önkormányzatra Egyiptomban minden csendes — röpíti világgá a hirt az angol kormány hivatalos közlése. „Hatvan lázadót elfogtak, húszat kivégeztek, negyvenet lázadó cselekedetük megtorlása végett saját hatóságaiknak adtak át" — folytatódik később az Egyiptom pacifikálását közhírré tévő közlés összefoglaló ismertetése. Pedig ezek a „kísérő jelenségek" sokkal többet mondanak, mint az a bejelentés, amiben az angol kormánynak mai álláspontja jut kifejezésre. Lázadók nem bitorolják az államhatalmat, az összeesküvők már nem élnek s akik velők összeköttetésben voltak, ma már börtönben várják sorsuk beteljesedését. Tehát Egyiptomban minden csendes. Azt a képet azonban, efnit Egyiptom mai állapotáról az angol kormány fest, az egyiptomi rendszabályokról érkező hírek satírozzák be sötétre s senki nem háríthatja el magától azt a gyanakvást, az árnyék feketéje adja az igazabb színeket a képhez. Lloyd George a Daily Cronicleben irt cikkében bizonyára akaratlan meztelenségben tárja föl az angol birtoklás igazi jogcimét. Lloyd George legdöntőbb érve egy beszéd, amit Roosewelt a londoni városházán mondott e! — tizennégy évvel ezelőtt. Hogy tizennégy év óta megváltozott a világ és — megváltoztak' az igazságok, hogy ebbe a tizennégy évbe beleesik annak a világháborúnak öt éve is, amelyiknek bevallottan és hirdetetten legfőbb célja a kis népek felszabadítása s az önrendelkezési jog biztosítása volt, hogy a háborúban való részvétel rendkívüli mértékben erősítette meg a szabadság utáni vágyat s gyűlöletté szította azoknak türelmetlenségét, akiknek felszabadításához még a világháború sem volt elég, — mit törődik azzal az a politika, amelyik tizennégy évvel ezelőtti igazolásra építi föl mai uraiménak jogcimét. ' r' Az angol uralom legerősebb jogcíme — Lloyd George fogalmazása szerint — az, hogy az egyiptomiak még nem győzték meg a föld népeit arról, hogy az önkormányzásban megfelelő képességre tettek szert. Az önkormányzás művészetét — folytatja tovább — egy nemzedéken keresztül nem lehet elsajátítani. Azok a nemzetek, melyeknek önkormányzatuk van, százados keserű tapasztalatok árán tettek szert rá. Már pedig — az egyiptomiak harmadfélezer esztendőn keresztül idegen uralom alattvalói voltak. Minden zsarnokság ezzel az indokolással nyugtatta meg lelkiismeretét s ezzel az indokolással igyekezett morális látszatot adni az erőszak uralmának. A rabszolgakereskedők is azzal érveltek, hogy a rabszolgákról az államhatalomnak kötelessége gondoskodni, mert a rabszolgák maguk nem tudnak életszükségletük kielégitéséről gondoskodni. Arról azonban soha nem esik szó, hogy Anglia milyen jogon követeli Egyiptom népétől azt, hogy „az önkormányzat müvészeté"-böl vizsgát tegyen s miért nincs meg Egyiptomnak is az a joga, hogy Angliát az önrendelkezési jog gyakorlati alkalmazása kérdésében vizsgáló bizottság elé állítsa. Amig az uralom birtokosai döntik el, hogy az uralmuk alatt tartott nép megérett-e a szabadságra, addig soha elnyomott nép nem fogja megszerezni magának ezt az érettséget. Az anyagi boldogulás — mondja ugyanebben a cikkében Lloyd George — csak silány pótlója o szabadságnak és szabadság nélkül a részrehajlatlan igazságszolgáltatás is csak jóindulatú rabszolgaság. Ezeket a világos és megcáfolhatatlan igazságokat még Lloyd George irásmüvészetének is nehéz közös nevezőre hozni az egyiptomiak érdekében történő egyiptomi rabszolgatartásnak indokolásával. S ha a kormányzatnak az a célja, hogy minden népet önkormányzatra neveljen, akkor mi, önkormányzatban felnőtt vajdaságiak a világpolitika vezető gondolataiból tanúságokat szűrhetünk le a magunk számára is. megjelent hivatalában, ahol a kormány több tagjának látogatását fogadta. Sztojadinovies pénzügyminiszter, Makszimovics belügyminiszter és Srskics törvéiiyegvségcsitő miniszter a királynál kihallgatáson jelentek meg. Az esti órákban Suruiin kereskedelmi miniszter hosszasan tanácskozott Nincsics külügyminiszterrel, akit római htjával kapcsolatban az olasz-.iugoszláv kereskedelmi tárgyalások anyagáról informált. A külügyminiszter nyilatkozata római utazásáról Nincsics külügyminiszter — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — vasárnap Rómába utazik, ahol Mussolini miniszterelnökkel fog találkozni. A Bácsmegyei Nunló beogradi munkatársa kérdést intézett Nincsics külügyminiszterhez utazásának céljára nézve. A külügyminiszter kijelentése szerint utazásának főcélja, hogy Mussolinivel személyes megbeszélést folytasson. Útiénak nincs speciális cél in. bár, vannak egyes tárgyalások folyamatban az olaszokkal, asronban ezek bizottságokra tartoznak és e tárgyalásoknak csupán főbb irányelvéiről fog Mussolinivel tanácskozni. Az olasz miniszterelnökkel való találkozása alkalmával valószínűleg szóba fog kerülni a két állam közötti kőtelező arbitrázs kérdése is az esetleg felmerülő vitás ügyekben. A külügyminiszter nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy római látogatása alkcúthávai találkozni fog Briandáal és Chamberlainnal is. akik ugyanakkor Rómában lesznek. Nincsics külügyminiszter egyébként római tartózkodását két-három napra tervezi. Az ellenzéki blokk vezetőinek tanácskozása Az ellenzéki blokk vezetői a legközelebbi napokban tanácskozást tartanak Bcogradban. ahová a Spaho-párt képviseletében Kcmdánovics képviselő már meg is érkezett. Még csak Korosec megérkezését várják és azután nyomban megtartják a tanácskozást. amelyen Davidovks Ljuba és a Radics-párt képviseletében dr. Maesek is résztvesz. A jelölések A pártok főbizottságai továbbra is a jelölések körül folyó pártharcokkal vannak elfoglalva. A radikális-várt főbizottsága pénteken este ülést tartott, amelyen ismét az egyes kerületekben felmerült vitás ügyekről tárgyaltak. Lcghosszasabban a vamjai kerület listavezetőjének kérdésével foglalkozó lak. ahol. mint ismeretes. Kodes Lajkó 'volt Képviselő és Dragovics. Miiulin. a parlament volt alelnökc1 versengenek a listavezetői helyért és ez a versengés nártsznkadassal; fenyeget. A két szemberíáTló jelölt a Basics miniszterelnökkel folytatott hétnapi tanácskozás után nénteken a párt végrehajtó-bizottsága elé vitte az ügyet, amely úgy határozott, hogy kerületi gyűlést hívnak össze, amely a listavezető személve tekintetében dönteni fog és a gyűlés határozatának mindkét fél tartozik magát alávetni. Az ellenzék tiltakozása a beográdi egyetemi atrocitások ellen Szabadon bocsátották a letartóztatott diákokat A politika hírei Az egyetemi diákok tüntetését minden párt politikai célokra igyekszik kihasználni. Az ellenzéki pártok siettek magukévá tenni az egyetemi hallgatók ügyét. Már a tegnapi nap folyamán több demokrata politikus járt el a belügyminisztériumban, ahol a letartóztatott egyetemi hallgatók szabadonbocsátása érdekében interveniáltak. Erre az intervencióra azonban már nem volt. szükség, mert —■ egy kivétellel — valamenynyi letartóztatottat .még az éjszaka folyamán szabadlábra helyezték. A demokratapárt tiltakozása A demokrata-párt főbizottsága péntek délelőtt foglalkozott a véres egyetemi tüntetéssel. A demokratapárt az ülésről kommünikét is adott ki, mely elmondja a tüntetés előzményeit, lefolyását s kijelenti, hogy az összeülő parlament egyik legelső ülésén kérni fogja mindazok ellenében, a felelősésg megállapítását s a felelősség következményeinek levonását. akik ezt az összeütközést fölidézték. Ezek az események is azt bizonyítják — mondja a demokratapárt hivatalos közlése — hogy a kormány lábbal tiporja a polgárság szabadságjogait. Az egyetemi tantestület is megindította a vizsgálatot a véres incidens fölidézőinek kiderítésére.Ez a vizsgálat egyelőre csak arra szorítkozik, bogy szemtanuk kihallgatásával a pontos tényállást földerítsék. Az egyetem tantestülete csak. a tények földerítése után foglal állást ebben az ügyben. A szuboticai joghallgatók ötnapos szimpátiasztrájkja A szuboticai jogi fakultás hallgatói a zagrebi és beográdi egyetemi mozgalmakkal kapcsolatban pénteken délután a fakultás épületében rögtönzött gyűlést tartottak. A gyűlés, amelynek megtartásáról a hatóságnak előzetes tudomása nem volt, minden incidens nélkül, de elkeseredett hangu'atban folyt le. A diákszónokok ismertették a zagrebi és beográdi eseményeket és felhívták a hallgatókat, hogy vállaljanak szolidaritást az ország egyetemi diákságának állásfoglalásával Pribicsevics közoktatásügyi miniszter legutóbbi intézkedései ellen. Tiltakozásuknak adtak kifejezést dr. Polics és Bázellá zagrebi egyetemi tanárok elbocsájtása, az egyetem autonómiájának megsértése és a beográdi diákoknak a csenclőrség részéről történt bántalmazása miatt. A gyűlés tiltakozása jeléüt elhatározta, hogy a fakultás hallgatói sztrájkba lépnek és öt napig nem látogatják az előadásokat. Ezután bizottságot választottak a tiltakozó memorandum megszövegezésére. A memorandumot közölni fogják a nyilvánossággal és megküldik a beográdi, zagrebi és ljubljanai egyetemnek. A sztrájkhaíározatot a diákok küldöttsége közölte dr. Afyimovics Miodrág dékánnal. Pénteken délután a fakultás hallgatóinak többsége már nem jelent meg az előadásokon. A kormánypárti diákok semmiféle határozatot sem hoztak magatartásukról. A jogi fakultás tanári testületé szombaton délelőtt ülést tart, amelyen foglalkozik a diákszlrájk ügyével. A tanári kar azt az álláspontot foglalja el, hogy megkísérli az előadások folytatását és nem b.cfofyásóltatja magát a sztrájkolok magatartása által. Az előadások előreláthatólag a jelentkezők kis számára való tekintettel az ötnapos sztrájk ideje a’att szünetelni fognak. A kormány munkája A belpolitikának pénteken meglehetősen csendes, napja volt: a politikai közvéleményt leginkább az egyetemi eseményük foglalkoztatják. A kormány a pénteki napon nem tartott minisztertanácsot. Pasks miV. . 7 7 JAL * ÁRA n DINÁR POSTARINA PkAÚENA Megjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58«Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snhotiea,Aleksandrova ul.l.(Le!bach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova u!. 4. (Rossia-Fonciérc-paiota) niszterelnök délelőtt és délután is
