Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-03 / 331. szám
XXV. évfolyam Suboiica, SZERDA, 1924 december 3 331. szám 1111.........■■..............1111111..... .....................................■................. 1 IIWWWilMW»— Megjelenik minden reggel, ünnep ntán éa hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach'palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-jplota] Á magyar ; Hosszú es kínos hallgatás, a nyilvánossággal való érintkezés megszakításának süket időszaka után, mely alatt valótlan hírek alaptalan kombinációk, korcs ideák háborítatlanul, sőt bizonyos látszatok által még hivatalos színezetű támogatásban részesítve nyugtalanították, izgatták és vezették tévútra a magyarságot. végre összeültek a magyarság politikai szervezetének vezetői, hogy a magyar párt választási akciójának irányát megállapítsák s megállapodjanak a párt jelöltjeinek személyében. A magyar párt elnöki tanácsa úgy ’döntött, hogy a magyar párt önálló listával vesz részt a választásokon. Egyben a legtöbb kerületre nézve megejtette a jelölést is. Nem akarunk perbe szállni azzal & határozattal, mely a magyar pártot önálló akcióba viszi. Ezt a határozatot se nem helyeseljük, se nem kritizáljuk. Azok az okok. melyekkel ez a határozat indokolható s azok az aggályok, melyek esetleg más megoldást tanácsoltak, aligha' képezhetik a nyilvános diskuzió tárgyát. A politikában műiden elhatározásnak s minden cselekedetnek egyetlen próbája van: a.siker. Ila ez az akció sikerre vezet, a siker igazolni fogja a választott taktikát, ha kudarccal végződik, a magyarság ie íogja vonni a konzekvenciákat. Ez után az elvi döntés után a magyar párt vezetőt az elé a súlyos helyzet elé kerültek, hogy a párt jelöltjeiben megállapodjanak. Nem szabad, nem lehet lebecsülni ennek a helyzetnek nehézségét. Messzire vezetne, ha minden okot ■Ginbavennének most, ami az emberekben való azt az ijesztő szegénységet előidézte, amin múlik itt majd minden akció sikere, minden jószándék megvalósítása. Bácska sohasem volt kiröpitő fészke magyar politikusoknak. S az uj helyzet még azokat is rostára tette, akik számára az egyéni képességek és tulajdonságok elfogadható jogcímet teremtettek volna. Minden felszerelés, vélemény, hirlapi cikk azonban, mely a jelöltek sorozását megelőzte, egyetértett abban, hogy a magyarságnak csak azok lehetnek jelöltjei, akik alkalmasak annak a parlamenti harcnak folytatására, a mi a magyarság képviselőire vár. A magyar képviselőknek harcosoknak kell lenniük. A parlament fóruma hadszíntér lesz szántukra, ahol nekik a törvény, az Írott jog s a meg nem Írott örök emberi jogok eszközeivel az ország színe s a világ nyilvánossága előtt kell küzdeniük fajtestvéreik jogos . törekvéseiknek megvalósításáért, önzetlenség, tudás, bátorság, lelkesség, harcikészség jellemezze azokat, akik arra a nehéz, arra a küzdelmes, arra a missziós feladatra vállalkoznak, hogy képviselni fogják az SHS. királyság törvényhozásában a magyarságot. Mindebben nem volt vita, nem yolt nézeteltérés sem. Ez a határalárt jelöltjei zott egyetértés azonban rendkívül szigorú mértéket követelt meg a kiválogatásnál s ennél a rendkívül szigorú mértéknél sokkal éti vhéjir mértéknek sem felel meg mindenki azok közül, akiket a magyar pírt képviselőjelöltekként delegált. A felsőbánáti és szuboticai kérőiét listavezetője Várady Imre dr. lett. Ebben a kijelölésben kivétel nélkül minden magyarnak akarnia, kívánsága és helyeslése összetalálkozik. Soha senki más jelöltre nem gondolt, soha más indítvány, más megoldási terv föl sern merüli. Vdrady Imrét hosszú és eredményes közéleti munkája, kivételes képességei, megfontoltsága, a realitások iránti érzéke, dolgok szövevényein és emberek machinációin keresztül látó biztos judicium a a népszerűségnek, szeretetnek, megbecsülésnek és tekintélynek olyan díszével ruházták fel, ami mellett a képviselői mandátum már inkább a megbízóknak megtiszteltetés, mint á imgbizottnak. Nagy Ödön dr. a szuboticai városi kerületnek jelöltje. Neki rendkívüli érdemei vannak a pártszervezkedés megindítása' körül. S ez útfélül népszerűsége is alkalmassá teszi arra, hogy minden szavazatot, amit kerületében meg lehet nyerni, biztosítson a listavezető javára. Koncz András a legértclmcsebb magyar gazdák közé tartozik, hűsége, fegyelmezettsége, magyarsága jegeimet szereztek szántára ehhez a ■megtisztelésliez. Gräber László dr.-t a bánáü pártszervezet két kerületben, az országos párt elnöki tanácsa pedig a topolyai kerületben jelelte. Gräber László a magyarság parlamenti küzdelmeiben a nélkülözhetetlen harcos. Amit a magyar párt eádig tett, agitált, elért, az majdnem kizárólag Gräber László személyes munkája volt. Nincs senki a magyar párt vezetői közül, aki Gräber László parlamenti munkáját ne tekintené a magyarság. legvitálisabb érdekének. Alantas szempontok, átlátszó cselvetések találtak csak ki vele szemben olyan kifogásokat, melyek semmi összefügésben nincsenek a terjedelemben és eredményekben egyként lia .mnas munkával. amit a magyarság érdekében végzett s ami a magyarság képviseletében még rá vár. Jelöltetését a kereszténység és magyarság hivatott vezetői ajánlották s a magyar tömegek a helyeslésnek és hálás elismerésnek egyértelmű kifejezésével fogadják. Berecz Kálmánt kiváló képességei s az őszinte tisztelet és megbecsülés, ami személyét körülveszi, hívták a magyarság jelöltei sorába. Streliczky Dénes jelölését európai- műveltsége, önzetlensége, áldozatkészsége, ja tömegből magasra fölemelő téjákozottsága teszik indokolttá. A legnagyobb mértékben s az aggodalom legkomolyabb szavaival kell azonban kifogásolnunk Király Károlynál-; és Csettlc Jánosnak jelöltetését E jelölések ellen dsősorban személyi súlytalanságuk és jelentéktelenségük szól. Király Kárólv jelölésével szemben több kifogást nem is hozunk fel, mert megválasztása esetén — Streliczkv Dénes a helyettese. Csettlc János azonban a két legnagyobb magyar választókört foglalta le a maga számára s nem is vele szemben, de a jelölésével szemben állást kell foglalnunk, ha nem akarjuk magunkra venni azt a vádat, hogy a magyarság érdekeit elhanyagoljuk. Csettlc János jelölése az alkotmány 72. §-ába ütközik. Az alkotmánynak ez a szakasza ugyanis megszabja azokat a feltételeket, melyeknek meg kel! felelniök a képviselőknek. E szakasz első bekezdésének 3. pontja szerint képviselő csak az lehet, aki a nemzeti nyelven beszél és ir. Csetile Jánosról közismert, hogy ennek a feltételnek a legclnézőbb el bírálás mellett sem felei meg. Csettle János mandátumát tehát az igazoló bizottság vágj»- hivatalból, vagy bdrmcl'Nz -állampolgár kérelmére meg fogja semmisítem. A mandátum megsemmisítésével tehát a két legnagyobb választókerület megfelelő képviselet nélkül marad. A magyarság érdeke-e az. hogy Csettle János pár napig képviselő legyen s e pár napos pünkösdi királyság miatt a legbiztosabb mandátum veszendőbe menjen? Talán Xéniának, vagy Kanizsának magyar sága követeli Csettle jelöltetését. Jól tudjuk, hogy Xénia magyarsága nem áll egységesen mögötte s jól tudjuk azt is, hogy amikor a magyar párt egyik vezetője Kanizsán iárt s elment a gazdakörbe, hogy a kanizsai magyarok őszintén megnyilatkozó kívánságaival megismerkedjék, a kanizsai magyar gazdák kijelentették, egy szóval, egy lélekkel a magyar párt jelöltje mellett lesznek, csak egyetlen egy kikötésük van, hogy az — ne Csettle János legyen. /Ma már mindenki tudja, hogy ez a kifogás vele szemben az elnöki tanácsban is felmerült, de erre felállt egy szónok és hosszú beszédben bizonyította be Csettle János alkat másságát és Iiivatottságát. Ez a szónok — Csettle János volt. Az elnöki tanács tagjainak komoly aggodalmait nem is tudta ez a beszéd eloszlatni, az intéző bizottságban helyet foglaló hívei azonban puccsszerűen kimondották jelöltségét. A magyar párt komoly, objektiv és higgadt vezetői természetesen még mindig nem nyugodtak meg ebben a határozatban, mely minden hivatottság, minden arravalóság. minden jogcímül szolgáló egyéni képesség nélkül a két legnagyobb, legbiztosabb magyar kerületben Csettle János javaslatára Csettle Jánost nevezte meg jelöltnek s olyan megoldáson fáradoznak, mely Csettle személyének kikapcsolásával a Csettle által saját személyének lefoglalt támogatást azoknak biztosítaná, akiket a magyarság érdekei köteleznek a parlamenti munkában való részvételre. Nem folytatunk személyi harcot s azért megelégszünk a tiltakozás ennyi indokával. A határozat még nem kötelező, elég idő áll még rendelkezésre. hogy engedelmeskedjenek a magyarság érdekeinek. Ki vállalja a felelősséget a kudarcért, ami az egész magyarságra fog ránehezedni. ha egyes emberek hiúságát és oktalan érzékenységét az egyetemes magyar érdekek rovására akar jak kielégíteni? A magyarság vezetőinek nem kell mást tcmiiök. csak drvényt kell szerezniük akaratuknak és meggyőződésüknek. Ezt a ’•Síkságét ők nem akarták s nem akarjak a magyar választók. Van még idő arra, hogy a magyar választók ne csak az urnák előtt juttathassák kifejezésre akaratukat. Minél nehezebb a helyzet, minél súlyosabb feladat a kijelölés, annál több eréllyel, nagyobb tapintattal, bölcsebb szigorúsággal s hűségesebb magyarsággal kell végezni a kötelességeket. A választás nem az alkalmatlan jelölteket fogja kihukiátni. hanem az egész magyarságot. Amikor először adatik alkalom'arra, hogy a magyarság parianígiti képviselethez jusson, levezekelhetetlen bűn lenne jogosulatlan egyéni ambíciók és érdemtelen hiúságok kedvéért eltékozolni az erőt és kiaknázatlanul hagyni a kedvező alkalmat. A magyarság politikai vezetői most tanúságot tehetnek vezéri hivatottságukról. De —- auod Deus avertat — tanúságot tehetnek arról is. hon’ a magyar párt és a magyarság érdekei elérkeztek a válaszút elé. Sajtóharc a zagrebi egyetemi fanárok elbocsátása miatt Heves támadások Pribiesevics ellen Beogradból jelentik: A zagrebi egyetemi tanárok elbocsáitási ügye nagy port vert föl politikai körökben. Pribiesevics Szvetozár közoktatásügyi miniszter a tanárokat tudvalévőén az^rt bocsátotta el, mért aláírták a horvát Zaiednicának azt a manifesztumát, amelyben beielentétr te. hogy köztársasági álláspontra helyezkedik. A sajtó, különösen a horvát lapok az elbocsátások miatt élesen támadják Pribicsevieset az egyetemi tanárok elbocsátása miatt. A Radics-párti Obzor azt irta. Ir^gy a kormány a tap árok eltbcsájtásával megszegte azokat a tiiegáilapodásokat, amelyeket Orinkoviccsal kötött kormánybalépúsekor. A Pribicsevics-mírt beograjii lapja a Recs vezércikkben, atnetvpek címe : Hajsza Pribiesevics elfen, viszszautasitja a'z ellenzéki sa.itó vádjait és megállapítja, hogy a profeszszorok nyugdíjazása teljesen törvényszerű volt, miután a tisztviselőtörvény értelmében ájlami alkalmazott nem manifesztálhat olyan elveket, amelyek a fennálló államforma ellen irányulnak. A lap egyúttal a leghatározottabban cáfolja az Obzornak azt az állítását, hogy a kormány és Drinkovicsék között megállapodás létesült. Egyébként a mérsékeltebb horvát körökben is kínos hatást keltett Pribiesevics erélyes fellépése a zagrebi egyetem tanárai ellen.
