Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-31 / 355. szám
1924. december 31 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Elet ÁSS Szlovenszkóban, mini az ottani lapok írják, a jövő évben kétszázezer katasztrális hold tőidet őszit föl a csehszlovák kormány. A kétszázezerből, hír szerint, a cseh telepesek — akiket nagy tömegben fognak telepíteni a határmeiiti vidékekre — százezer holdat kapnak, főként magyar grófok nagybirtokaiból, amiket kíméletlenül fölparcelláz a pozsonyi agrárhivatal, A nemzetiségi: magyar, német földigénylőknek is jut állítólag néhány ezer hold, de hogy pontosan mennyi és hol, melyik vidéken, arról nem számol be a kormánysajtó. A magyar lapok nem is igen bíznak az ígéretben, mert nagyon jól tudják, hogy az a kétszázezer hold, amit számításba vettek, könnyen rámegy a iegionistákra és telepesekre. Különben is a kormány jószándéku Ígéretével éppen ellenkező történik jelenleg Ruszinszkóban, ahol a magyarok, a kormánypártiak, kapnak földet az igaz, de csak —.bérbe és nem magántulajdonba. Holubek József, a birtokhivatal aleluöke, meg is mondta miért: »Ruszinszkóban — mondotta — a magyar nyelvterületen levő birtokokat azért adják a magyar igényjogosultaknak csak bérbe és nem magántulajdonba, mert a magyarok eddig még nem adták kellő tanujelét az államhoz való lojális érzületüknek«. Biharmegyében, különösen az utóbbi időben, óriási mértékben indult meg a kivándorlás Braziliába. Az egyik bihari községből, a magyar Bíharsályiból. most karácsony hetében harminc család indult a tengertuira. Bikás községből eddig hetven magyar, földmunkás vándorolt ki családjával együtt Amerikába. Jellemzi a végtelen és szomorú pusztulást, licg.v a szmiiS'ztá magyar község két felekezeti iskolájának mintegy 23<I tanulója volt. Most, ez év végén, a 250 tanulóból alig van ötven: ezek köpött is több mint fele román tisztviselők gyermekei. Az iskolainspcktcrátus, hir szerint, a tanulók kevés számára való tekintettel, az egyik katolikus magyar iskolát a jövő évben bezárja, mert a visszamaradt lakosság nem tudja fizetni az iskola tanítóját sem. A kivándorlás oka? Ne is kérdezzük: a földosztás igazságtalansága. Brassó tanulságai címmel hosszú cikket irt az egyik nagyváradi lapban Tabéry Géza, Erdély jeles Írója és publicistája. Erre az okos cikkre, amelyből mi is idéztünk, válaszolt a Magyar Párt egyik yáradi vezetője. »A törvényszerűségtől eltekintve — írja többek közt az ugronista pártember — doktriner megállapítással a brassói nagygyűlésen a magyar kisebbség akaratot nyilvánított és megállapította a maga színvonalát. Ha a nagy civck harcosait skartba tették volna, mint a cikk szerint Paal Árpádot, Koost, Barabás Bélát — mint a Széljegyzetek a Magyar Párt nagygyűléséhez cimü cikksorozatomban bemutattam, amely kiszedve a nyomdában mindig rendelkezésére áll a szerkesztőség azon tagjainak, akik tájékozódni akarnak — annak nagyrészt az ellenzék eltévesztett szervezkedése az oka. De különben is Bernády, Paal Árpád, Zima Tibor, Barabás Béla olyan vezérek és oly súlyos egyéniségek, hogy álláspontjukat meg tudják védeni az intézőbizottság keretében is; ez még nem fog szakadást előidézni a pártban, amit legkevésbé éppen ezek az urak fognak megengedni, mert a párt egységét és akcióképességét legkevésbé ők kívánják megbomlasztani. Aradi példára hivatkozik Tabéry cikke és kérdi, hogy miért nem szavaztatták meg a kiküldöndök névsora felől a közönséget. Ez igy leírva nagyon tetszetős lehet az olvasó előtt, s minthósrv Erdély többi részében közgyűléseket tarthattak, tehát burkoltan azt fejezi ki, hogy Nagyváradon miért nem csinálták ugyanígy. Két hiba van e kívánságnál: Aradon sem lapszavazással küldték a képviselőket, hanem csak ugj-, mint nálunk kapta, a két kiküldött: Barabás Béla és Zima Tibor dr. megbízólevelét. Volt november elején egy aradi hetilapnak ilyen szavazati próbája az elnökjelőlés tekintetében, azonban ezt a módszert egy kolozsvári ujságiróértckezlet, mint komolytalan és megbízhatatlan formát, elvetette. Tabé.ry cikkére egyébként a Brassói Lapok is válaszolt. Az olasz király lemondásra szólította föl Mussolinit Küszöbön az uj választások Olaszországban Rómából jelentik: Mussolini miniszterelnök kedden délben kihallgatáson jelent meg a királynál, akinek beszámolt a politikai helyzetről. A lapok .szerint az audiencián a király Mussolini hazaszeretetére upn fiáivá kérte a miniszterelnököt, hogy mondjon te. vagy teremtse meg az egységes polgári kormányt. Mussolini ugyanekkor arra kérte a királyt, hogy adjon általános amnesztiát és bocsásson ki egy proklamációt, amelyben hívja fel az országot, hogy a pártküzdelmeket szüntesse be, mert az ni választásoknak már a béke jegyében kell lefolyniok. A fasista körök megerősítették azt a hírt. hogy Mussolminek már birtokában van a kamarát feloszlató királyi dekrétum. Az ellenzék elhatározta. hogy tovább folytatja a harcot a íasista-rezsim ellen és hogy Rossi memoárja' után közzéteszi a Mussolinire nézve rendkívül kellemetlen két uj emlékiratot: Fi- IjpeUiét és Finziét. akik szintén azt állítják, hogy a miniszterelnök tudott a íasisták által elkövetett erőszakosságokról és gyilkos merényletekről. A csehszlovák püspökök kiközösítik a szocialistákat Eles kultúrharc fenyeget Csehszlovákiában Prágából jelentik: Rendkívüli feltűnést kelt a katolikus püspökök újévi pásztorlevele, amely most jelent meg a keresztényszocialista lapokban és minden katolikus templomban a szószékről fogják felolvasni. A pásztorlevélben arról van szó, hogy ki ■kel! közösíteni a katolikus egyjiá: • közösségből a kérészlényszoaalistái; ellenségeit, a szocialistákat és a 'kommunistákat. A lelkészkedö pap- püspököket. súgnak nem szabad a kiátkozottakat a vallás vigaszaiban részesíteni, söl még a haldoklóidé)l is rueg kell vonni a feloldást. A szocialista sajtó egész i terjedelmében közli a pásztorlevelet s azzal a magyarázattal kiséri, hogy a legelszántabb kulturháboru fog kitörni, ha az államhatalom meg ncru fékezi és szigorúan meg nem bünteti a munkásellsnes katolikus Válságosra fordult Németország és Franciaország viszonya Németország gazdasági represszáfiákkal fenyegeti Franciaországot Parisból jelentik: A kölni -zóna kiürítésének elhalasztása súlyos bonyodalmakra vezetett Franciaország és Németország között. A német sajtó rendkívül hevesen, a felháborodás hangján ír a kiürítés elhalasztásáról és azzal fenyegetődzik, hogy Franciaország magatartásáért gazdasági represszáHákra számíthat. A francia közvélemény nagy megdöbbenéssel tárgyalja Németország ellenséges viselkedését, különösen azonban a nemzeti blokk lapjai. amelyek kárörömmel hangsúlyozzák. hogy a Herriot-kormúny most megismerheti Németország igazi arculatát és nyomatékosan mutatnak arra. hogy Poincaré politikája az egyetlen, amelyet Németországgal szemben kövein'’ lehet. A lapok feltűnő helyen közük Stresemumi német külügyminiszternek azt a nyilatkozatát, amelyben felszólítja a német népet, hogy tegye erőssé Németországot. A párisi sajtó nagy felháborodással ir a német lapok arról a vádiáról is. hogy a szövetségesek megszegték a versaillesi békeszerződést. A hivatalos Oeuvre azt iria. hogy Németország az igazi szerződésszegő, az a Németország, amely 15.000 gépfegyvert rejtett el. szóval tizenötszörösét annak a mennyiségnek. amelyhez a szerződés értelmében joga volna. »Azoknak, — írja tovább a lap — akik a szövetségeseket a kölni zóna és a Ruhr kiürítésére azzal akarják kénvszeriteni. hogy szabotálni fogják a Dawes-tcrvezcf végr$ha'd"*át és hutáiozottan kijelentjük, hogy a íranda kormány nem hagyja magát igy megzsaroltat!!;.« A londoni Quarterly Review-hen Morgan tábornok, aki a szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság ban ezelőtt Angliát képviselte, azt írja. hogy az ellenőrző bizottságot a német hadügyminisztertől kezdve c legutolsó altisztig a német katonai szervezet valamennyi tagja tévedésbe ejtette. Az ellenőrző bizottság föloszlása után . alig egy évre Németország ugyanannyi lőfegyvert és muníciót fog előállítani, mint 1918-ban. Három hónap elegendő a robbanó gázok megfelelő mennyiségben való termelésére. Így tehát az ellenőrző bizottság önmagában nem elegendő a veszedelem elhárítására, hanem szükség van a rajnai hídfők megszállvatartására. Morgan nézete szerint az ellenőrző bizottság föloszlása és a rajnai hadsereg létszámának csökkentése esetén ti béke csak egy évre van biztosítva. A nagykövetek tanácsának főtitkársága egyébként megküldte a német birodalmi kormányhoz intézendő jegyzék tervezetét a szövetséges főhatalmaknak, Angliának, Franciaországnak. Olaszországnak, Belgiumnak és Japánnak. A Temps értesülése szerint a kormányok haladéktalanul megvizsg'',:'''- a szövegtervet és nyomban diplomáciai utón érintkezés indul meg közöttük, hogy megtehessék észrevételeiket és utasításokkal lássák e! párisi nagyköveteiket. mert szerdán délelőtt ül ismét össze a nagykövetek konferenciája. hogy véglegesen megszövegezze a jegyzéket. Beniczky Ödönné ápolónő lett Amerikában Kivándorolt az antiszemita vezér zsidó felesége Budapestről jelentik: Az előkelő társadalmi körökben nagy feltűnést keltett az a newyorki hir. amely szerint Beniczky Ödön volt belügyminiszter felesége beállt dr. Galambos Arnold newyorki orvos rendelőiébe ápolónőnek. Beniczkyné egyik amerikai magyar lapban hosszasan nyilatkozott elhatározásáról és többek közt a következőket mondotta: —- Amikor elhatároztam, hogy kijövök Amerikába és útnak indultain Budapestről, mindenki azt hitte, hogy azért jövök ide. hogy Károiyiné eilen csináljak propagandáit, a legitipiista álláspontot képviseljem és előadásokat tartsak. Ki kell jelentenem, hogy eszem ágában sincs, hogy bármiféle politizálódásokba belemenjek Amerikában. Ellenkezőleg; dolgozni jöttem ide és pénzt keresni. A háború alatt sokat foglalkoztam ápolónői munkával, sokat dolgoztam kórházakban» mint vöröskeresztes ápolónő és szerettem ezt a munkát. E munkáin közben, az olasz iránion ismerkedtem meg dr. Galambossal. Ez volt a kezdete annak, hogy hozzá kerültem. Szerettem volna kijönni Amerikába, dolgozni. Elutazásom előtt érdeklődtem dr. Galambosnál levélileg, vajjal nem tudna-e valami ápolónői vagy nekem való állást találni Amerikában? Dr. Galambos azt válaszolta. hogy egyet tudna: neki véletlenül szüksége van ápolónőre. Erre azonnal kértem az útlevelemet és kijöttem. Most itt vagyok, New - yorkból nem láttam egyebet., mint a doktor ur stúdióját. Ez a nyilatkozat nagy feltűnést keltett a Benlczky-család ismerősei körében, akik elképzelhetetlennek tart iák. hogy Beniczky Ödön ieleségénck anyagi okokból kellett vo1-‘ na kimenni Amerikába. A volt belügyminiszter maga nem gazdag ember és nagy összegeket fölemésztő antiszemita politizálását nem a saját költségére folytatta, hanem felesége vagyonából, amelyet az az cd csat y iát (>l. Blunt Jakab izraelita vailásu, dúsgazdag tőzsdeügynöktől örökölt. Az Emberi Jogok Ligája és a pécsi katonai lázadás A francia miniszterelnök tiltakozik a főíáryyalás megtartása ellen A volt újvidéki császári és királyi 6. gyalogezred 1918. május 22-iki pécsi lázadásából kifolyólag — mint a Bácsmsgyei Napló már jelentette — annak idején tizennégy katonai egyént statáriéi/is ufón habára ítéltek és kivégeztek. Huszonhat polgári és katonai személy ügyét nem lehetett statáriális elbánás alá vonni és ezeket 10—12 évig terjedő szigorú börtönbüntetéssel sújtották. Körülbelül negyven katonai és polgári személy ügyét pedig rendes hadbirósági eljárásra utalták és ebben az ügyben most akarták megtartani a főtárgyaidéi:. Ebben az ügyben Herriot francia miniszterelnök Buisson képviselőhöz, az Emberi Jogokat Védő Liga elnökéhez levelet intézett, amelyben közli vele, hogy a volt pécsi 6-os közös gyalogezredbeli lázadás miatt folyamatban lévő magyar hadbirósági eljárást a békeszerződésre való hivatkozással félbeszakittatta. Mint Budapestről jelentik, magyar hivatalos helyről azt fűzik ehhez a híradáshoz, hogy a pécsi lázadás politikai bűncselekménynek nem tekinthető, mert közönséges gyilkosság is történt. Herriot miniszterelnök közbelépéséne ■ azonban valószinüleg mégis meg, lezz az eredménye. A vád alá helyezett bányászok és katonai személyek ügye
